Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-13 / 37. szám

2 Somogyi Néplap 1986. február 13., csütörtök Befejezte látogatását a bolgár külügyminiszter (Folytatás az 1. oldalról) nizmus és a szocia.lista in­ternacionalizmus alapján az élet minden területén gyü­mölcsözően fejlődnek. Ki­emelték a Kádár János és Tcdor Zsivkov közötti talál­kozók jelentőségét a kölcsö­nös együttműködés elmélyí­tésében. Hangsúlyozták: or­szágaik nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjet­unióhoz, a szocialista közös­ség országaihoz fűződő ba­rátságuknak, a testvéri szo­cialista országok egysége erősítésének a Varsói Szer­ződés és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa ke­retében. A külügyminiszterek egy­behangzó véleménye, hogy a genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó a nemzetközi élet jelentős eseménye volt. Elvi jelentőségűnek tartják a találkozó záródokumentu­mának nyilatkozatát, hogy a nukleáris háború megenged­hetetlen és a felék lemonda­nak a katonai erőfölényre való törekvésről. Vélemé­nyük szerint a megállapodá­sok gyakorlati megvalósítása elősegíti a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti fegyverzetkorlátozási tár­gyalások érdemi előrehala­dását, a nemzetközi helyzet javulását. Kiemelkedő jelentőségűnek tartják Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára 1986. jianuár 15-i nyilatkozatát. Teljes mértékben támogat­ják kezdeményezéseit, ame­lyek figyelembe veszik min­den érintett fél és az embe­riség érdekeit. A javaslatok programot nyújtanak a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséhez, a világűrre történő kiterjesztésének meg­akadályozásához, a nukleáris és a vegyi fegyverek teljes és általános megsemmisíté­séhez, a háború veszélyeinek elhárításához. Kifejezték re­ményüket, hogy e kezdemé­nyezéseket az érintett felek alaposan mérlegelik és azok­ra érdemi választ adnak. A külügyminiszterek hang­súlyozták, hogy országaik a Varsói Szerződés tagállamai­val együtt fellépnek azért, hogy a szervezet Politikai Tanácskozó Testületé szófiai ülésén és a szocialista orszá­gok múlt évi novemberi leg­magasabb szintű prágai ta­lálkozóján egyeztetett kül­politikai irányvonal alapján az európai és a világhelyzet­ben kedvező fordulat követ­kezzék be. Megállapították, hogy a nukleáris veszély elhárítá­sáért folytatott harc egyik legfontosabb feladata az európai katonai szembenál­lás szintjének csökkentése. Kinyilvánították országaik szilárd elhatározását, hogy továbbra is aktívan hozzá­járuljanak az európai biz­tonsági és bizalomerősítő, valamint a leszereléssel fog­lalkozó stockholmi konferen­cia sikeres befejezéséhez, és síkraszáillnak azért, hogy a bécsi közép-európai fegy­verzet- és haderőcsökkentési tárgyalásokon mielőbbi elő­rehaladást érjenek el. Leszögezték, hogy a nuk­leáris és a vegyi fegyvereik­től mentes övezetek kialakí­tása a háborús veszély csök­kentésének, az európai kon­tinens békéje és biztonsága megszilárdításának fontos eszköze. A magyar fél nagy­ra értékeli és támogatja a Bolgár Népköztársaság kö­vetkezetes törekvéseit, hogy megvalósuljanak a Balkán- térség nukleáris és vegyi fegyverektől mentes övezet­té alakítására irányuló kez­deményezések. A miniszterek kifejezték a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság szo­lidaritását Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek az imperializmus és neokolonia- lizmus ellen, a nemzeti és a társadalmi felszabadításért folytatott igazságos harcával. Állást foglaltak a világ kü­lönböző részein meglévő konfliktusok békés rendezé­se mellett, tiszteletben tart­va minden né.p elidegenít­hetetlen jogát, hogy maga döntsön sorsáról. Rámutat­tak arra, hogy szükséges a közéi- és a közép-keleti, a dél-afrikai és a közép-ame­rikai helyzet mielőbbi átfo­gó, tartós és igazságos ren­dezése. A megbeszéléseket a test­véri barátság és egyetértés, a megvitatott kérdésekben a teljes nézetazonosság jelle­mezte. A két külügyminiszter alá­írta a Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztár­saság kormányai közötti, 1986—1990-re szóló kulturá­lis és tudományos együttmű­ködési munkatervet. Pe'tar Mladenov hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Bolgár Népköztársaságba Várkony.i Pétert, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. Libanonban feszült a helyzet Franzsije volt libanoni el­nök szerint február végére várható a legújabb libanoni válság „epilógusa” — Dzse- majel elnök eltávolításával. Franzsije újságírókkal sokat sejtetően annyit közölt, hogy amennyiben nem mond le az államfő, „igen sokféle eszköz van a »-beteg fej« eltávolítá­sára”. A keresztény táborban folytatódik a leszámolás. Egyes sajtójelentések szerint Szamir Zsazsának, a „Liba­noni Erők” új vezetőjének emberei a menesztett vezér, Elie Hobeika 64 „terroristá­ját” letartóztatták, ők külső támogatást is élveztek — ez utóbbi félreérthetetlen vád Szíria ellen. Camille Samun, a libanoni jobboldal veterán vezetője — aki már-már úgy nyilatkozik, mintha ő lenne az államfő — előző nap ha­tározott nemet mondott a da­maszkuszi egyezményre. Kö­zölte, hogy Libanon hajlandó államközi szerződést kötni Szíriával, legyen az akár ba­rátsági és együttműködési szerződés, de a „milíciák bé­kéje” nem kell. A Libanoni Kommunista Párt (LKP) nyilatkozatban ítélte el a kommunisták el­rablását és kínzását, továbbá felszólította Nabih Berrit, a síita Amal vezetőjét, hogy vizsgáltassa ki az incidenst. Az LKP egyben azt is hang­súlyozta. hogy a konfliktus elsimítására törekszik. Szerdán Ain Rummaneban pokolgép robbant a falangis- ta párt helyi székházának közelében: az eddigi jelenté­sek szerint két ember meg­halt, sok a sebesült. A liba­noni rádióállomások délelőtti hírei szerint a Bejrútot ket­téválasztó zöld vonalon „ak­tívak” voltak az orvlövészek: egy tanárnő megsebesült. Szerdára virradóra tűzpár- baj bontakozott ki a főváros környékén is, Nyugat-Bej- rútban járványszerűen elha­rapóztak a rablások, a kocsi­lopások, a gyilkosságok — a helyzet, mint már annyiszor, feszült. Moszkvában megnyílt az SZKP XXVII. kongresszusának sajtóközpontja. A képen: újságírók az első tájékoztatón Gorbacsov válasza a svéd békeszervezeteknek A kísérleti nukleáris rob­bantások beszüntetése kulcs­kérdés a leszerelés szem­pontjából, mível robbantá­sok nélkül a nukleáris fegy­verek sem tökéletesítbetők — álllapította meg Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára abban a válaszle­vélben, amelyet svéd béke­szervezeteknek és csoportok­nak küldött. A svéd békeszervezetek le­velükben a kísérleti atom­robbantások teljes és általá­nos betiltásáról szóló meg­állapodás megkötését sür­gették. Mihail Gorbacsov válaszát kedden adta át a Tovább tart a csata az iraki—iráni fronton Továbbra is heves harcok dúlnak az iraki—iráni front déli szakaszán a vasárnap indított iráni offenzívát kö­vetően. A szemben álló felek változatlanul egymásnak el­lentmondó hadijelentések­ben számolnak be a harci cselekményekről, a másik félnek okozott veszteségek­ről. Egy teheráni katonai köz­lemény szerint az iráni csa­patok szerdán elfoglalták Umm-Kaszr kikötővárost a kuvaiti határnál, s ezzel tel­jesen elvágták az iraki csa­patok utolsó kijáratát a Per­zsa-öbölhöz. Irak azonban cáfolta, hogy az iráni hadsereg elérte vol­na a kuvaiti határt. Bagdad szerint az irániak már csak egy hídfőállást védenek a Satt el-Arab iraki partján, s az iraki légierő folyamatosan támadja az iráni csapatösz­szevonásokat. Cáfolták azt a teheráni állítást is, hogy az elmúlt napok véres harcai­ban az irániak 14 iraki repü­lőgépet lőttek le. Bagdadban bejelentették, hogy az iraki csapatok — hét hadtest — szerdán ellen- támadást indítottak Baszrá- tól délkeletre az irániak el­len, Khorramsár irányában. Az INA iraki hírügynökség szerint az iraki hadsereg nyomása alatt megkezdték a visszavonulást a Satt el-Arab folyó nyugati oldalán harco­ló iráni egységek. Egymás­nak ellentmondanak a két fél hadijelentései El-Fáó ki­kötőváros sorsát illetően is. Bagdadban eközben a há­ború fejleményeiről, a közve­títés lehetőségeiről tárgyalt Tarik Aziz külügyminiszter­rel Ikbal Riza ENSZ-küldött, a világszervezet titkárságá­nak tisztségviselője, aki elő­zőleg Teheránban is járt. Reagan a csácsrál Pár nappal az elnökválasztás után a polgárháború veszé­lyére figyelmeztet a képen látható manilai tüntetés részt­vevőinek transzparense, amelynek felirata: „Tegnap Nica­ragua, holnap a Fülöp-szigetek” A szovjet—amerikai csúcs- találkozóról is szó volt Rea­gan amerikai elnök kedden este — közép-európai idő szerint szerdán hajnalban — megtartott sajtókonferen­ciáján. Reagan azt mondot­ta, hogy az Egyesült Álla­mok változatlanul azt sze­retné, ha az újabb csúcsta­lálkozóra a Washington által megjelölt időpontban — vagyis júniusban, vagy júli­usban — kerülne sor. Egy kérdésre válaszolva nem fo­gadta él azt a feltételezést, hogy a Szovjetunió azért, vonakodnék az időpont kije­lölésével, hogy ezzel mint­egy „kierőszakolja” a gyor­sabb megállapodást egyes leszerelési kérdésékről. Az elnök bejelentette, hogy „a demokratikus folyamat elősegítése lehetőségének ta­nulmányozására" külön- megbízottat küld a Fülöp- szigetekre, Philip Habib nagykövet személyében. Ha­bib korábban az Egyesült Államok közel-keleti utazó nagykövete volt, az utóbbi időben visszavonult az aktív tevékenységtől. A Líbia kö­zelében .felújított amerikai hadgyakorlatokról szólva az elnök azt jelezte — bár nem mondta ki határozottan —, hogy az amerikai repülőgé­pek és hadihajók várhatóan nem lépnek be abba az öve­zetbe, amelyt Líbia nemzeti felségterületének tekint. Reagan tagadta, hogy az Egyesült Államoknak szere­pe lett volna Duvalier haiti diktátor eltávolításában, ki­jelentve, az amerikai közre­működés csupán a Duvaliert Franciaországba szállító gép kölcsönzésére korlátozódott. Kijelentette, tanulmányoz­zák annak lehetőségét, mi­lyen segítséget nyújtsanak az új vezetőknek Haitin. svéd szakszervezetek képvi­selőinek a Szovjetunió stock­holmi nagykövete. Az SZKP KB főtitkára emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió már több mint fél éve egyoldalúan felfüg­gesztette a kísérleti robban­tásokat. Ha az Egyesült Ál­lamok csatlakozna a szovjet kezdeményezéshez, az a gen­fi szovjet—amerikai csúcs­találkozón született megál­lapodások gyakorlatba ül- t.ését jelentené. A jelenlegi helyzet azt követeli, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia újítsa fel a kísérleti robban­tások teljes és általános be­tiltásáról megkezdett tárgya­lásokat. A Szovjetunió osztja a svéd békeszervezeteknek azt a véleményét, hogy már most megbízható eszközök állnak rendelkezésre a kí­sérleti robbantások beszün­tetéséről kötendő megálla­podás betartásának ellenőr-, zésére. A Szovjetunió kész arra is, hogy az ellenőrzés­ben az egyes országok saját eszközeinek alkalmazásán kívül nemzetközi eljáráso­kat is használjanak, illetve szükség esetén helyszíni el­lenőrzéssel is éljenek. Szov­jet részről már korábban el­fogadták azt az indítványt, is, hogy hat ország — köz­tük Svédország — a saját területén külön megfigyelő állomásokat hozzon létre a megállapodás betartásának ellenőrzésére — hangsúlyoz­ta levelében Mihail Gorba­csov. Kongresszusi elő­készületek A JKSZ 13. kongresszusa arra összpontosítja majd fi­gyelmét, hogy meghatározza: miként küzdheíjük le a mostani gazdasági válságot, hogyan biztosíthatjuk a szo­cialista önigazgatási rendszer és az ország további dinami­kus fejlődését, hogyan erő­síthetjük a JKSZ vezető sze­repét és mik a soronlevő fel­adataink nemzetköz-' téren — jelentette ki Vidoje Zsar- kovics A JKSZ KB elnöksége kedden a Crna Gora-i Cetin- jében mondott beszédében összegezte a júniusban össze­ülő pártkongresszus előké­születeinek eddigi menetét és tapasztalatait. Hangsú­lyozta: a 12. kongresszus óta sikerült tömöríteni a JKSZ sorait, s a hosszú távú gaz­dasági stabilizációs program megvalósításában elérni az első eredményeket. ,.A vál­ságból azonban még nem ju­tottunk ki, az egész társada­lomnak további, fokozott erőfeszítéseket kell tennie a nehézségek felszámolására” — mondotta. Vidoje Zsarkovics a „mar­xista vitahét” elnevezésű or­szágos tudományos értekez­leten szólalt fel. Kifejtette: a dolgozók azt. várják a kongresszustól, hogy világos távlatokat nyit, konkrét programot ad a gondok le­küzdésére és az újabb sike­res fejlődésre. Figyelmezte­tett arra, hogy ez év elején az ország gazdasági életében tovább éleződtek egyes prob­lémák, sok fogyasztási cikk megdrágult, az infláció üte­me felülmúlta a tervezettet, az általános, közös és a sze­mélyi fogyasztás meghaladta a reális lehetőségeket. Fo­kozott erőfeszítéseket kell tenni — mutatott rá — ter­mészeti kincseink, termelési és egyéb tartalékaink kihasz­nálására. Tudatosítanunk kell a dolgozókban azt, hogy a jobb munka, a termelési kapacitások teljesebb kihasz­nálása, nagyobb takaré­kosság, hatékonyabb gazdál­kodás nélkül stabilizációs programunkat nem tudjuk valóra váltani. Zsarkovics végül egyik alapvető teendőként jelölte meg a szocialista munkamo­rál kialakításáért folytatott harcot. West land-regény Az „amerikai opció” hívei arattak győzelmet a West- land brit helikoptergyár rész­vényeseinek szerdai közgyű­lésén, amelyen dönteni kel­lett arról, hogy az úgyneve­zett „európai konzorcium”, avagy az olasz Fial-tal tár­sult amerikai Sikorsky cég ajánlatát fogadják el á pénz­ügyi gondokkal küszködő üzem szanálására. A részvé­nyesek előbb nemet .mondtak az „európaiak" kérésére, hogy halasszák el újabb há­rom hétre a döntést, majd 67,8:32,2 arányban az ameri­kai javaslat mellett kötelez­ték el a céget. Ennek értelmében a Si- korski-cég emeli részesedését az alaptőkében és ezzel az amerikaiak jutnak döntő szerephez a brit helikopter­gyártásban. Michael Heselti­ne volt hadügyminiszter előbb a kormányon belül, majd posztjáról lemondva azon kívül küzdött azért, hogy a nyugat-európai opció kerekedjen felül — de erőfe­szítése hiábavalónak bizo­nyult. A Westland-ügy jelen­tőségét nem a gazdasági tét adta elsősorban, hanem a körülötte kibontakozott bel­politikai válság, amely abból eredt, hogy a kormányzó konzervatív párt megoszlott ebben a vitában, s a közvéle­mény, illetve a képviselők egy része is úgy tekintette, hogy nem tájékoztatják meg­felelően, félrevezetik. Nincs biztosíték arra, hogy a szerdai döntéssel az ügy is lezárul — a „Westland-re- gény az utolsó pillanatokig hozott meglepetéseket. A sza­vazás előestéjén például ki­tűnt, hogy a részvények több mint 20 százaléka került az elmúlt hetekben rejtélyes megbízók kezébe, akik rész­ben svájci bankokon keresz­tül eszközöltek vásárlásokat a londoni tőzsdén. Közben a kormány beje­lentette, hogy az üggyel kap­csolatos egyes iratokat a par­lament rendelkezésére bo­csátja —- Alan Bristow, az „európaiak” mellett elkötele­zett legnagyobb részvényes, aki azt állította, hogy az elő­ző, eredménytelenül végző­dött közgyűlés előestéjén lo­vagi címmel próbálták meg­vesztegetni, hogy feladja el­lenállását az „amerikaiak­kal szemben, felajánlotta, hogy a parlament előtt ta­núskodik. Bristow eddig nem nevezte meg azt a két főren­det, akitől szerinte az ajánlat származott — Margaret Tha­tcher viszont már nyilatko­zatban szögezte le, hogy a kormánynak semmi köze sem volt hozzá. Baracs Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom