Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-12 / 36. szám
ÁZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 36. szám Ara: 1,10 Ft 1986. február 12., szerda Tenni a közért Minden karnak megvan az időszerű célkitűzése, s ebből származó, már-már közhellyé koptatott jelszava. Manapság a közgazdasági gondolkodás műszavai lopakodtak be életünkbe, hovatovább az általános iskolások is a termelékenység emelésének módozatairól vitatkoznak. Szintén divatos dolog az „emberi tényező”- ről beszélni. Akár gyár vagy intézmény, akár szövetkezet vagy kisvállalkozás, az ott foglalkoztatott emberek alkotó energiáinak jobb mozgósítása fontos feladat. Találkozik itt az össztársadalmi és a csoportérdek az egyénivel. Sosem hittem, hogy népekre, népcsoportokra vagy egyénekre rásüthető bármilyen elítélő bélyeg munkaerkölcsükről, szebbet-jobbat akarásukról. Az ember ugyanis nem születésétől hozza magával jellemét, munkáját meghatározó gondolkodását: a történelmi-társadalmi- családi körülmények alakítják ki. Átalakulóban van a széles körben megszervezett társadalmi munkák, megmozdulások eddigi gyakorlata. Szakszervezeti és népfront-tisztségviselők panaszkodnak, hogy az embereket ilyenekre mozgósítani egyre nehezebb. Kevesebb az ezekhez szükséges idő. A vállalatok, szövetkezetek életében a hatékony gazdálkodás minden korábbinál fontosabb szempont lett, számos munkahelyen számítanak a vállalati munkaközösségek műszakon túli szorgalmára is. A megélhetési költségek emelkedése szintén a törvényes munkaidő-alapon túli „pótműszakokra”, az' egyéb kereseti lehetőségek fölkutatására és kihasználására szorítanak. Roppant nehéz így a vállalat vagy társadalmi-politikai szerv által meghatározott célok érdekében mozgósítani. E. helyzetben megnő a demokratikus, belülről jövő kezdeményezés szerepe. Formái azonban igazából most alakulnak még. Nagy vihart kavart nemrég egy lakóhelyszépítő társadalmi egyesület — önkéntes alapon történő — szerveződése és sokat vitatkoztunk a napokban az ennek nyomán bemutatott tv-filmről. Az egyesület a legnemesebb célt tűzte maga elé: lakóhelyének emberibb léptékű alakítását, saját erőből. Nem kértek állami, városi támogatást csak maradék energiájukat, elkötelezett érzelmeiket, tenni vágyásukat ajánlották föl — önmagukért. Ha úgy tetszik: a közért. Olyan „emberi tényezők” ezek, amelyek az olyannyira kívánt változások kibontakozásának irányába hatnak. Keret — államilag engedélyezett egyesületalapítási jog — van, ehhez a forma igazából mégis most alakul. A közért tenni akaró szenvedély ugyanis nem hunyt ki, csak átalakult. Érdemes volna alaposabban megvizsgálni a városszépítő egyesületek sikerének titkát, s a falun szervezett társadalmi munkaakciók — amelyeknek eredménye közvetlenül látszik — átütő erejének mozgatórugóit. Ügy gondolom, „a közért tenni” elve ott a legsikeresebb, ahol a célok nem elvontak, nehezen magunkévá tehetők, hanem közvetlenek, könnyen be- és átláthatóak. Az „emberi tényező” kiaknázásának mindig is ez volt az egyik fontos föltéte- le- Csupor Tibor Budapestre érkezett a bolgár külügyminiszter — Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett Petar Mladeov bolgár külügyminiszter. A bolgár diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója fogadta. Jelen volt Cyovai Gyula, hazánk szófiai, valamint Boncso Miitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Délután a külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—bolgár külügyminiszteri tárgyalások. Várkonyi Péter és Petar Mladenov áttekintette a kétoldalú kapcsolatok alakulását, és megvitatta a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Este a magyar külügymi- niiszter díszvacsorát adott vendége tiszteletére. Tanácskozás az Akadémián Kun Béla centenáriumán Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos ülésszak kezdődött ' kedden a Kun Béla Emlékbizottság, a Magyar Tudományos Akadémia, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, az MSZMP KB Politikai Főiskolája és az MTA Történettudományi Intézete rendezésében az Akadémia székházában. A kétnapos konferenciát Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója nyitotta meg. Kun Béla, a cselekvő internacionalista és hazafiról Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott bevezető előadást. Elöljáróban kiemelte: Kun (Folytatás a 2. oldalon.) A tavalyi teljesítmény nem elég Hazánk hitelképessége jó (Munkatársunk telefonjelentése) Teljesítettük a múlt év és a most zárult tervidőszak célkitűzéseit — összegezte külkereskedelmünk eredményeit tegnapi sajtótájékoztatóján a Parlamentben Veress Péter miniszter. 1985- ben a szocialista és a tőkés külkereskedelmi forgalomban sikerült aktívumot elérni, bár nem a tervezett mértékben. Hitelképességünk nemzetközi megítélése változatlanul jó, devizatartalékaink növekedtek. A korábbinál kedvezőbben alakult a termelés anyag- és energiaellátása, s nem voltak komolyabb zavarok a lakosság ellátásában sem. Ugyanakkor tavaly kedvezőtlen folyamatok is kibontakoztak. Termelési és exportszerkezetünk a nemzetközi versenyképesség követelményeihez mérten gyengének bizonyult, s nem is tudtuk azt a szükség szerint javítani. Továbbra is alacsony hatékonyságú gazdaságunk. Romlott exporttermelő képességünk a konvertibilis elszámolású piacokon. Az NSZK-bari, Ausztriában és Olaszországban — fontos piacainkon — mutatkozó konjunktúrát ezért nem tudtuk igazán kihasználni. Ezenkívül egyéb tényezők is nehezítették a munkát: a kemény tél miatti termeléskiesés és terven felüli energiahordozó-behozatal, valamint a hagyományos exportcikkeinket sújtó világpiaci árlemorzsolódás. A rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban a tervezettnél nagyobb volt az export, a behozatal megfelelt az előirányzatnak. Elsősorban a gépipari és a könnyűipari termékek fokozottabb kiviteléből értünk el többletet. A tőkés külkereskedelmi forgalom is kiviteli többlettel — 303 millió dollárral — zárult. A tervezett szintet mégsem értük el, a kisebb export és a kívánatosnál nagyobb import miatt. A külkereskedelem idei célja, hogy a szocialista és a tőkés piacon egyaránt tovább csökkentsük adósság- állományunkat az összes kivitelnek a behozatalnál erőteljesebb növelésével. 1986 fontos év lesz, mert ha a tervet nem sikerül teljesíteni, ez veszélyezteti az egész hetedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását. A rubelelszámolású forgalomban kiegyensúlyozott fizetési mérleg és szerény ki viteli többlet szerepel az elképzelések között. Ezt elősegítik a szocialista országokkal kötött középtávú áruforgalmi megállapodások és az idei szállításokat tartalmazó jegyzőkönyvek. A konvertibilis forgalomban 350—400 millió dolláros aktívumot kell az idén elérni, elsősorban a feldolgozóipari termékek kivitelének növelésével. Az importbővítés szorosan az export teljesítményektől függ. A miríiszter véleménye szerint ehhez elengedhetetlen a tartalékok (szabad kapacitások, árualapok) feltárása. A tavalyi teljesítmények idei feladataink teljesítéséhez már nem elegendőek. Javítani kell a minőséget, csökkenteni a reklamációkat, egyen- tesebben ütemezni a szállítást. Ahhoz, hogy a feladatokat eredményesen megoldhassuk, az idén továbbfejlesztik a külkereskedelmi szervezetet. Olyan pályázati rendszert vezetnek be, amely kiviteli szerkezetünk korszerűsítését és a hatékony export bővítését szolgálja. Cs. T Példás összefogás az ellátásban Hófúvásba rekedt kamionok Továbbra is nehezen járhatók a somogyi utak Enyhülitek a tél okozta gondok Somogybán, de továbbra is nehezen járhatóak az utak, kisébb-nagyobb késésekkel közlekednek az autóbuszok, vonatok. A példás összefogásnak köszönhetően sehol sem volt gond a települések ellátásával. A Közúti Igizagatóság kaposvári ügyeletén « elmondták: huszonhét saját és negyvenkét bérelt gépkocsijuk tisztította az utakat, mégis kevés sikerrel jártak a meg-megújuló hóesés miatt. Változatlanul nehezen járihatóak az utak. Reggel például' egyetlen nyomvonalon haladhattak a gépkocsik Bélavár és Babócsa között. Még délután is zárva volt a 68-as út Balaton- szentgyörgy és Kéthely közötti szakasza, mert újabb hófúvások tették járhatatlanná. Kamionok és tehergépkocsik akadtak el; kiszabadításukra több gépet indítottak útnak. Az Utinform kéri, hogy a gyakorlatlan vezetők, személygépkocsi- tulajdonosok ne induljanak hosszabb utakra. Tegnap is késtek az autóbuszok. Igaz, most már általában csak 10—20 perceket. A kaposvári autóbusz- pályaudvaron hallottuk, hogy sem Hévízről, sem Pécsről nem indították el a hévíz— pécsi járatot, s reggel a Barcsról jövő busz is ötven- perees késéssel érkezett, majd negyven perccel később indult vissza. A vonatok többnyire 10—15 percet késtek a Gyékényes—Budapest és a Nagykanizsa—Budapest vonalon. Tetemesebb késéssé! csak két vonat érkezett Kaposvárra: a Szombathelytől Kaposvárig közlekedő személyvonat 125, a Szombathelyről Pécsre tartó pedig 75 perccel jött később. Volt, ahová csak a meg- szdkottnál két-három órával később jutott el a kenyér, de mindenhová megérkezett. A Sütév a tartalék gépkocsikat is elindította, és segítettek az -áfészok, illetve a tanácsok is. Szükség volt a példás együttműködésre, mert két keryérszállító autó Is meghibásodott útközhen. Az egvik Ságváron, a másik Nagyatádon. Egy tahi kocsinak a vezetője pedig nem érkezett be a munkahelyére; a Volán „kölcsönzött” sofőrt. Mivel a legtöbb köz- lékedési gond Marcali térségében van, a Sütév megegyezett a marcali szállodával, hogy ha szükséges, ott szállásolják el a bejáró pékeket, így hiányzó munkáskéz miatt nem lehet gond a sütéssel. Hétfőn tizenkétezer liter tejet nem tudott beszállítani üzemeibe a Tejipari Vállalat, tegnap ezt már fel is dolgozták. A friss áruval a megszokottnál korábban, indultak a kocsik, így időben kapta meg mindenki a zacskós tejet és a tejtermékeket. Nem völt gond a Fűszert túrajárataival sem. A 68-as úton akadozott a hóeltakarítás, Nagyatádon a járdákon áll még vastag hó, mert a lakók még mindig nem takarították el. Kaposváron hétfőről keddre virradóra ötven rendkívüli hómunkás dolgozott a gyalog- átkelőik és a belváros megtisztításán, majd reggel nyolcvan dogozó állt munkába. Szerkesztőségünkbe délelőtt többen telefonáltak felháborodva, hogy sok helyen még kőhalmok vannak, havasaik a járdák. Ez azért van, mert kevesebb sót szórták ki, mint a korábbi években. Egyik olvasónk azt tette szóvá, hogy a Somogy Áruház előtti parkolóban továbbra is szedik a parkolási díjat, pedig a hó miatt nem lehet rendesen beállni, s nehéz kijönni is. Ha gyűjtik a forintokat, akkor takarítsák is el a havat!
