Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

1986. február 1., szombat Somogyi Néplap 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Beruházás, műszaki fejlesztés 1981—1985 években kör­nyezetvédelmi beruházások­ra mimtegy 25 milliárd fo­rintot fordítottak, 8 milliárd forinttal, 44 százalékkal töb­bet, mint az előző tervidő­szakban. Különösen a vizek minőségének megőrzésére fordított összegek emelked­tek számottevően. A vízgazdálkodásban 3 százalékkal többen dolgoz­tak 1985-ben, mint 1980-ban. ban az áruforgalmi egyen­leg már 1981-ben egyensúly­ba került. 1982—1984-ben a kiviteli többlet fokozatosan nőtt. öt év alatt összesen, a tényleges fuvarfizetések­kel együtt, 2,2 milliárd dol­lár aktívum keletkezett, ezen belül az 1985. évi kiviteli többlet meghaladta a 300 millió dollárt. A külgazdasági egyensúly javításában fontos szerep jutott a nemzetközi idegen­forgalomnak. 1985-ben 15 millió külföldi látogatott Magyarországra, 1,6 millió fővel több, mint az előző évben és 1 millió fővel több, mint 1980-ban. A külföldiek többsége, 1985-ben kereken háromnegyed része, szocia­lista országból érkezett. A Magyarországra érkező külföldiek közül 1985-ben 9,7 millió volt a turista, aki egy napnál hosszabb ideig tartózkodott az országban. A turisták száma 1984-hez ké­pest 1 millió fővel, 1980-hoz képest 0,3 millió fővel emel­kedett, és átlagos tartózko­dási idejük is némileg hosz- szabb lett. Vállalati beruházásokból és külföldi hitelből minden eddigi tervidőszak idegen- forgalmi beruházásait meg­haladó fejlesztések valósul­tak meg. Számos új szállo­da épült és befejeződött több régi szálloda korszerű­sítése. A kereskedelmi szól- 1 ásbel yek befogadóképessé­ge öt év alatt 60 ezer hely- lyel bővült, ebből 9400 volt a szállodai kapacitás növe­kedése. Elkészült a több célra hasznosítható Buda­pest Kongresszusi Központ. Bővítettek, korszerűsítettek egyes határátkelő helyeket. Magyar állampolgárok 1985jhen 5,5 millió esetben utazták külföldre. Ez kissé meghaladja az 1980. évit. A külföldre utazó magyarok túlnyomó részt, 1985-ben 4,8 millió fő, a szocialista orszá­giakat kereste fel. Az idegenforgalomból származó devizabevételek az ötéves tervidőszak első évei­ben a külföldiek számánál gyorsabban, az utolsó évek­ben annál lassabban emel­kedtek. Az idegenforgalmi kiadások a tervidőszak fo­lyamán jelentősen nőttek. A bevételék és a kiadások egyenlege évről évre számot­tevő aktívumot biztosított a n ép ga zd a súgnak. (Folytatás a 2. oldalról) a vízhálózat fejlődésénél lasúbb volt. öt év alatt 2500 km közcsatornát építet­tek. Ezzel a csatornázott te­rületen élő népesség aránya megközelítette a 46 százalé­kot. A közüzemek szennyvíz- tisztító kapacitása az elmúlt öt év folyamán mintegy 40 százalékkal bővült. A tervidőszak folyamán a kivitel a behozatalnál lé­nyegesen gyorsabb ütemben emelkedett. 1985-ben a kivi­tel mennyisége 27 százalék­kal, a behozatalé 6 száza­lékkal volt több az 1980. éviinél. Az áruforgalmi egyenleg, a kedvezőtlen ár­alakulás ellenére, számotte­vően javult. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink meghatározó tényezője a tervidőszak fo­lyamán a szocialista orszá­gokkal folytatott tervszerű együttműködés volt. A kül­kereskedelmi forgalom több mint felét ezekkel az orszá­gokkal, túlnyomórészt a KGST keretében bonyolítot­tuk le. Bővültek a kooperá­ciós kapcsolatok, nőtt az áruforgalomban a szakosí­tott termékek aránya. A rubelben elszámolt be­hozatal mennyisége 1985- ben lényegében megegyezett az öt évvel korábbival. Az energiahordozók, több fon­tos nyers- és alapanyag, a beruházási célú gépek és egyes fogyasztási iparcikkek nagyobb részét változatlanul ebből a viszonylatból sze­reztük be. A rubel elszámolású kivi­tel, a passzívum mérséklése és az árveszteség ellensú­lyozása érdekében jelentő­sen, volumenben öt év alatt 34 százalékkal emelkedett. Mindenekelőtt az ipari kész­termékek értékesítése foko­zódott, de jelentősen bővült az anyagjellegű termékek és a mezőgazdasági-élelmiszer­ipari termékek exportja is. Ebben a viszonylatban, az előző négy évi passzívum után 1985-hen a tényleges fuvarfizetésekkel együtt 255 millió rubel aktívum kelet­kezett. A nem rubel elszámolású forgalom alakulását a terv­időszak folyamán az egyen­súlyi helyzet javításának követelménye határozta meg. Különösen fokozódott e kö­vetelmény jelentősége az 1981—1982^ben kibontako­zott nemzetközi hitelválság idején. A nem rubel elszámolású behozatal 1985-ben 11 szá­zalékkal több volt az 1980. éviinél. A növekedésben nagy szerepe volt az 1985. évi importnak. A nem rubel elszámolású kivitel öt év alatt 22 százalékkal emel­kedett. Ebben a viszony lat­A népgazdasági beruházá­sok összege 1985-ben 236— 237 milliárd forint volt, összehasonlító áron számol­va 17 százalékkal kevesebb, mint 1980-ban. Ezen belül a szocialista szervek beruhá­zásai 190—191 milliárd fo­rintot tettek ki, volumenük az elmúlt öt év alatt 22 szá­zalékkal csökkent. A lakos­sági beruházások emelked­tek. A VI. ötéves tervidőszak­ban a szocialista szervék be­ruházásaira kb. 935 milliárd forintot fordítottak, közel 100 milliárd forinttal keve­sebbet az ötéves tervben előirányzottnál, de mintegy 30 milliárd forinttal többet az éves tervek előirányzatá­nál. A szocialista szervek beruházásain belül, az elő­ző tervidőszakhoz viszonyít­va a fő termelő ágazatok — ipar, építőipar, mezőgazda­ság — együttes aránya csök­kent, a termelő infrastruk­túra ágazataié együttvéve emelkedett, a nem anyagi ágaké nem változott. A népgazdaság állóeszköz- állománya az öt év alatt több mint 1000 milliárd fo­rint értékű új állóeszközzel gyarapodott, ezen belül a szocialista szervek üzembe helyezett beruházásainak összege mintegy 900 milli­árd forintot tett ki. A beruházásokon belül nőtt az építés aránya. Eb­ben, az építési árak átla­gosnál nagyobb mértékű nö­vekedése mellett, szerepet játszott az, hogy emelkedett az építésigényes infrastruk­turális beruházások aránya. A befejezett beruházások megvalósítási ideje a terv­időszak során lényegében nem változott, továbbra is hosszú. A tervidőszak folyamán fokozódott az állóeszköz­fenntartási tevékenység, az e célra felhasznált összeg 1980-ban 99 milliárd forint, 1985-ben mintegy 150 milli­árd forint volt. Tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre öt év alatt mintegy 125 milliárd forintot fordítottak, a bel­földön felhasznált nemzeti jövedelemnek átlagosan 3,5 százalékát. A kutatási, fej­lesztési ráfordítások kéthar­madát a termelő ágazatok­ban, ezen belül több mint felét az iparban használták fel. Az ipar kutatási-fejlesz­tési ráfordításainak összege a tervidőszak alatt folya­matosan növekedett. Külö­nösen a gépiparban és a vegyiparban volt jelentős á 1986. január 1-én az or­szág népessége 10 640 000 fő volt, 0,2 százalékkal keve­sebb, mint egy évvel ko­rábban és 0,7 százalékkal kevesebb az öt évvel azelőt­tinél. A népesség 1981-ben kezdődött fogyásának egyik oka a születések számának, illetve arányának csökkené­se. A születési arányszám alakulása összefügg azzal, hogy a szülőképes korú nők száma öt év alatt 14 ezer­rel, 0,6 százalékkal csökkent. 1985-ben 130 000 gyermek született, 5000-rel több, mint 1984^ben. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma az 1984. évi 11,8-ról 12,2-re emelkedett. 1980-ban 13,9 volt ez az arány. A születé­sek számának növekedésé­hez az 1984-ben módosított és az 1985. év folyamán be­vezetett népesedéspolitikai intézkedések is hozzájárul­tak. 1985-ben 147 000-en haltak meg. Az ezer lakosra jutó halálozás az előző évivel azonos, 13,8 volt, szemben az 1980. évi 13,6-del. A ma­gas halálozási arányszám hátterében a népesség öre­gedése és egyes korcsopor­tok halálozási arányszámá- naik rosszabbodása áll. A ha­lálozások ok szerinti össze­tétele hosszabb ideje alig változik: legtöbben a kerin­gési rendszer betegségeiben halnak meg, ezt követően a daganatos halálozások és az erőszakos halálesetek száma a legnagyobb. A csecsemő- halandóság 1983-ig csökkent, ben mintegy 8 százalékkal, az utóbbi öt évben 48 száza­lékkal növekedett. A fo­gyasztói árak színvonala öt év alatt 39 százalékkal, a terviben számítottnál na­gyobb mértékben emelkedett. kutatásokra fordított összeg. A műszaki fejlesztési ráfor­dítások döntő részét gyárt- mányikorszerűsítésre, a gyár­tástechnológia fejlesztésére, licenc-vásárlásokra fordítot­ták. A műszaki színvonal emelését és egyben a kivitel bővítését nemzetközi együtt­működések is segítették. Az ipari szervezetek kb. egy- harmadának több mint két­ezer együttműködési megál­lapodása van külföldi cé­gekkel. Az ily módon gyár­tott termékek aránya a tervidőszak végére a terme­lésben 13 százalék fölé, a kiviteliben 31 százalékra emelkedett. 8 százalékkal, lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. A reáljövedelem emelkedésében jelentős sze­repe volt- a társadalmi jöve­delmek 14 százalékos növe­kedésének, de a kiegészítő tevékenységék terjedése nyo­mán kb. 3,5 százalékkal emelkedtek a munkajövedel­mek is. 1985-ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó bruttó havi átlagkerese­te kereken 6000 forint, a mezőgazdasági szövetkeze­tekben dolgozók közös gaz­daságából származó átlag ke­resete 5290 forint volt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1985-ben némileg, mintegy 0.5 százalékkal, a mezőgaz­dasági szövetkezetekben dol­gozók közös gazdaságból származó reálkeresete pedig kb. 1 százalékkal növeke­dett. Az 1982—1984. években bekövetkezett mérséklődés következtében 1985-iben a reálbér és a reálkereset színvonala egyaránt mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az 1980. évinél. A nyugdíjak és a pénz­beli juttatások összege 1985- hen folyó áron kb. 138 mil­liárd forintot tett ki. Nyug­díjakra 92 milliárd forintot fizettek ki. Ez az összeg az 1980. évit 64 százalékkal haladta meg. öt év alatt 217 600 fővel, 10,5 százalék­kal nőtt a nyugdíjasok szá­ma és 1985 végén 2,3 mil­liót tett ki. Az átlagos havi nyugdíjak öt év alatt 48 százalékkal emelkedtek, ha­vi összegük 1985-ben 3350 forint volt. Családi pótlékra 1985-ben 21,3 milliárd forintot fizet­tek ki, 53 százalékkal töb­bet az 1980. évinél. A nö­vekedés elsősorban abból származott, hogy a tervidő­szak során hozott intézke­dések ereményeként a. csa­ládi pótlék gyermekenkénti összege emelkedett. Emellett a családi pótlékban része­sülő családok, illetve gyer­mekek száma is magasabb volt 1985-ben, mint 1980- ban. 1985. március 1-jével be­vezették a gyermekgondozá­si díjat. Ezt az év végéig átlagosain 67 ezer anya vet­te igénybe, a részükre kifi­zetett díj 1,6 milliárd fo­rintot tett ki. A gyermek- gondozási segélyt igényibe vevők száma 1985-ben 150 ezer volt, gyermekgondozási segély címén 2,8 milliárd forintot fizettek ki. A gyer­mekgondozási díjban és gyermekgondozási segélyben részesülők együttes száma annyi volt, mint 1984-ben a gyermekgondozási segélyt igénybe vevőké. A kétféle jogcímen kifizetett összeg 30 százalékkal meghaladta az 1984. évi gyermekgondo­zási segély összegét. A három éven aluli gyer­mekek mintegy 15 százalé­kát bölcsődében látják el. Ez az arány öt év alatt alig változott. A bölcsődei ellá­tás feltételei a tervidőszak folyamán javultak: a férő­helyek valamint a szakkép­zett gondozónők száma emelkedett, a beíratott gyermekek száma csökkent. A zsúfoltság mérséklődött és egy gondozónőre keve­sebb gyermek ellátása há­rul. 1985-ben a lakosság egy főre jutó fogyasztása 1—1,5 százalékkal, az utóbbi öt év alatt kb. 7 százalékkal nőtt. Az átlagot jóval meghala­dóan, mintegy 15 százalék­kal emelkedett a tervidő­szak folyamán a szolgáltatá- sók igénybevétele. A termé­kek közül a tartós fogyasz­tási cikkek kiskereskedelmi forgalmában mintegy 16 szá­zalékos növekedés követke­zett bs. öt év alatt több mint 1,5 millió televíziót értékesítettek, amelyből a színes készülékek száma megközelítette a félmilliót. Az eladott hűtőszekrények száma 1,4 millió, a mosógé­peké majdnem 1,3 millió volt. A személygépkocsi el­adás a korábbi tervidőszak­hoz képest mérséklődött, öt év alatt 484 ezer új személy- gépkocsit adtak el. Az élelmiszer-fogyasztás viszonylag mérsékelten, öt év alatt 4 százalékkal növe­kedett, összetétele korsze­rűbb lett. Az egy lakosra ju­tó hú»- és halfogyasztás az 1980. évi 74 kg-ról közel 80 kg-ra emelkedett, továbbá nőtt a tej- és tojásfogyasz­tás is. Nem történt érdemi változás a liszt-félék, vala­mint a zöldség és gyümölcs fogyasztásában. A takarékbetét-állomány 1985. év végén 244 milliárd forintot tett ki. Ez az egy évvel korábbit 24,7 milliárd forinttal az 1980. évit 99 milliárd forinttal haladta meg. A megtakarításokat növelte, hogy a lakosság az utóbbi éveikben mintegy 2,3 milliárd forint értékben vá­sárolt kötvényeiket. A természetbeni társadal­mi jövedelmek volumene a tervidőszak. folyamán 15 szá­zalékkal emelkedett. E jö­vedelmek túlnyomó részét az egészség-ügyi és oktatási szolgáltatások igénylbevétfele biztosítja. Tovább javult az egészség- ügyi ellátottság. A 10 ezer Iákasra jutó orvosok s-zéma az 1980. évi 28,8-ról közel 33-ra emelkedett. 1981—-1985-lben a fejleszté­sek és megszűnések követ­keztében a működő kórházi ágyak száma közel 6700-zal, 102 ezerre bővült. 1985-ben 10 000 lakosra 95,9 kórházi ágy jutott. Nem valósult meg az ágyösszetétel kívá­natosnak tartott módosítása. 1985-ben az óvodáskorú gyermekek 91 százaléka járt óvodába. Az óvodások csök­kenő létszáma mellett az in­tézményhálózat folyamatos fejlesztése lehetővé tette az ellátás -minőségi javítását. Az egy óvodai csoportra jutó gyermekiek száma 26 fő, ez 1980-lban 31 fő volt. Az 1985/86. tanévben aiz ál­talános iskola nappali tago­zatán 1298 ezren tanulnak, 136 ezer fővel töibben az 1980/81, tanévinél. A lét- számeme) kedés 1984—1985 között mérséklődött. Az álta­lános iskolai ellátás társa­dalmi-gazdasági programjá­nak eredménye, hogy a nagylétszámú korosztályok iskolába lépésével az oktatás korábbi feltételei általában nem romlottak, egyes terüle­téken javultak. 1981—1985 között 5244 új osztályterem épült, az összes osztályter­mek 12 százaléka. Az általános iskolákban 1985-lben 88 ezer pedagógus tanít, 13 ezer fővel több, mint 1980-iban. Az egy pe­dagógusra jutó tanulók szá­ma nem éri el a 15 főt. Az egy tanulócsoportra jutó ta­nulók szám-a 27 fő, kevesebb mint a korábbi évéklben volt. A váltakozva tanulók aránya az 1980/81. tanévinek csaknem félére, 12,3 száza­lékra csökkent-. A tanulók 43 százaléka napközis, 54 szá­zaléka étkezik az iskola szervezésében. A 8 osztályt befejezők több m'int 93 százaléka to­vábbtanul; a korálbbiákihoz hasonlóan fele középiskolá­ban, fele szakmunkásképző, illetve szakiskolában. A kö­zépiskolák nappali tagoza­tain többen, a szakmunkás­képző iskolákban keveseb­ben tanulnak, mint az elő­ző tanévben. A középfokú iskolákban tanulók közel egyötödé lakik diákotthon­ban, az igények nem voltak teljes köriben kielégíthetők. 1985-ben 48,7 ezer fő, a megfelelő korosztály 35 szá­zaléka érettségizett nappali tagozaton. A íelsődktatási intézmé­nyekben több mint 99 ezren ebből 64 ezren nappali tago­zaton tanulnak. A 18—22 éves népességiből felsőokta­tásban részesülők, aránya változatlanul 9,9 százalék. A nappali tagozatos hallgatók közéj fele lakik diákotthon­ban. 1985-iben 25 ezren fe­jezték be felső fokú tanul­mányaikat. Több mint 14 ezer fő, a megfelelő korosz­tály 11 százaléka nappali ta­gozaton végzétt. Központi Statisztikai Hivatal Népesedés, foglalkoztatottság Jövedelem, fogyasztás, életkörülmények A lakosság összes jövedel­me nominálértékben 1985­1984-ben és 1985-ben ezer élveszületettre 20 egy éven aluli haláleset jutott, egy- gyel több, mint 1983-ban. A népesség iskolázottsági szintje a tervidőszak folya­mán tovább emelkedett. 1980 óta a 15 éves és idősebb né­pességből 66 százalékról 72 százalékra emelkedett a be­fejezett általános iskolai, vagy annál magasabb vég­zettséggel rendelkezők ará­nya. A 18 éves és idősebb népesség 27 százaléka leg­alább befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezik, szemben az 1980. évi 23 százalékkal. A felső fokú végzettségűek száma 21 szá­zalékkal magasabb, mint 1980-ban volt. Jelenleg a 25 éves és idősébb -népesség' 8 százaléka diplomás. Ez az arány 1980-ban 6,5 századék volt. 1985-ben és a VI. ötéves tervidőiszakiban az aktív ke­resők száma csökkent. A mérséklődés egyrészt azzal függ össze, hogy a nyugdíj- korhatáron felüliek közül egyre kevesebben folytatnak aktív kereső tevékenységet, másrészt azzal, hogy a mun­kavállalási korú népesség száma csökken. 1986. január 1-jé-n az aktív keresők szá­ma 4 877 000 fő volt, 36 000 fővél kevesebb, mint egy év­vel korábban és 138 000 főve) kevésébb az öt évvel az­előttinél. Arányuk az ország népességén belül -némileg Visszaesett, az öt élvvel ko­rábbi .46,8 százalékról 45,8 százalékra. Ezen belül az 1985. éivi ár­emelkedés az előző évinél mérsékéltebb és az éves tervben számítottnak megfe­lelő mértékű, 7 százalék volt. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervidőszak­ban szerény ütemben, de folyamatosan, öt év alatt 7—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom