Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
4 Somogyi Néplap 1986. február 1., szombat A fegyelemről és a közvagyon védelméről A megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén megtárgyalta a fegyelmi és anyagi felelősség érvényesülését, a társadalmi tulajdont károsító cselekmények alakulását az ügyészi tapasztalatok alapján. A téma időszerűsége vitathatatlan. A XIII. kongresszus megállapította: „Állampolgáraink nagy többsége a törvények előírásainak megfelelően gyakorolja jogait, fegyelmezetten teljesíti kötelességét, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik." Rámutatott azonban arra is, hogy „szaporodnak a törvénybe ütköző, az erkölcsi normáinkat sértő jelenségek: a fegyelem lazulása, a felelőtlenség, a köztulajdon megkárosítása és hanyag kezelése, a jogtalan haszonszerzés, a munkakerülő életmód, s a mindezekkel szemben elnéző magatartás". A kongresszus ezért határozatban mondta ki, hogy a társadalmi élet minden területén javítani kell az állami, állampolgári fegyelmet. Az 1985. évi megyei párt- értekezlet beszámolója is hangsúlyozta: „Súlyos mulasztások terhelték a közösségi vagyon kezelését és őrzését. Az ellenőrzés felszínes szervezése, a fegyelmezetlen munka, a kártérítés elmaradása nagyfokú közönyösségre, elnéző vezetői magatartásra utal. A gazdasági önállóság növekedését nem követte a felelősségi rendszer kibontakozása." SOMOGYI TAPASZTALATOK A megyei párt-végrehajtóbizottság most arra volt kíváncsi, hogy a helyzet javítását célzó párthatározatok tükrében melyek a somogyi tapasztalatok. A testület megállapította, hogy a gazdálkodó szervezetek és intézmények többségénél hiányzik a közvagyon megkárosításával, a jogtalanul szerzett jövedelmekkel szembeni nyüt és következetes fellépés. A rend és a fegyelem megtartásának szükségessége nem tudatosult eléggé a társadalomban, az elnéző magatartás pedig a fegyelmezetlenségek, a visszaélések szaporodását segíti elő. Ugyanakkor a lakosság döntő többsége a nehezebbé vált gazdasági helyzetben félti szocialista értékeinket, élesen reagál a jogszabályok megsértésére, az állampolgári fegyelem lazaságaira és az ezekkel kapcsolatos következetlen magatartásra. Gazdaságpolitikai céljaink megvalósítása nem kis mértékben függ attól, hogy milyen a munkafegyelem. Megyénkben évente a dolgozók mintegy 4 százalékát vonják Eseményekben gazdag volt január utolsó hete: tanácskozások során összegezték a múlt év gazdasági eredményeit és jelölték meg a soron következő feladatokat. Kiemelkedik ezek közül a megyei pártbizottság szerdai ülése, ahol a JÖVŐRŐL esett a legtöbb szó. A vezető testület napirendjén a múlt év gazdálkodásának tapasztalatai és az idei év feladatai szerepeltek. A testület körültekintően elemezte a hatodik ötéves terv gazdálkodásának tapasztalatait és ezekre építve fogadta el Somogy hetedik ötéves tervének irányelveit. Ezek az irányelvék — eddigi eredményeinkre építve jelölik ki a somogyi társadalomfejlesztés irányait. Megállapította a testület azt is, hogy jobb, szervezettöbb, fegyelmezettebb munkával tudjuk csak megvalósítani a következő öt esztendő célkitűzéseit. A csütörtökön megtartott fegyelmileg felelősségre. Sok ez, vagy kevés? A felelősségre vonások számából nem lehet a munkai egyelem helyzetére következtetni. A fegyelmi eljárások számát ugyanis a vezetők szemlélete, a munkaerőhelyzet alakulása is befolyásolja. Ott legkevesebb a fegyelmi felelősségre vonás, ahol a legnagyobb a munkaerő mozgása, ahol sok a kilépő dolgozó. Van olyan vállalat, ahol évente 2—300 dolgozót is felelősségre vonnak, másutt viszont másfél-két év is eltelik egyetlen fegyelmi eljárás nélkül. Az ilyen aránytalanságok nem a munkafegyelem különbözőségéből, inkább a vezetők szemléletének eltéréséből fakadnak. KEVÉS A FELELŐSSÉGRE VONÁS Gyakran a nagyobb súlyú fegyelmi vétségek elkövetőivel szemben is elmarad a felelősségre vonás. A társadalmi tulajdont megkárosító, s emiatt kártérítésre kötelezett dolgozóknak például csak 15—20 százalékát vonják e cselekményükért felelősségre. Évek óta a fegyelmi vétségek több mint felét az ittasság, a munkahelyi italozás és az igazolatlan hiányzás adja. Kedvező változás, hogy szigorították a felelősségre vonást. Az esetek több mint felében anyagi hátrányt jelentő fegyelmi büntetést szabtak ki. A dolgozók egy része nemcsak a munkafegyelmet sérti meg, hanem — többnyire gondatlanul — a közvagyont is megkárosítja. A munkáltatóknak nem bűncselekménnyel okozott károk ősz- szege évente több millió forint, amelyet a leltárhiányok tovább növelnek. A munkajogi anyagi felelősség és a leltárhiányért való anyagi felelősség jogi szabályai csak korlátozott megtérítésre adnak lehetőséget. E jogszabá'- lyd korlátok sem indokolják azonban, hogy a leltárhiányoknak 60—70 százaléka, az egyéb károknak pedig csupán mintegy 15 százaléka térül meg. Ez liberalizmusról és arról árulkodik, hogy a munkáltatók egy része a jogszabály adta lehetőségeket sem használja ki. S ez soklja kerül a közösségnek. A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények száTeszöy-küldöttgyűlés is a tapasztalatokat összegezve határozta meg ajánlásait. A múlt év egyetlen szövetkezetben sem volt kiemelkedő. Súlyos károkat okozott az időjárás, és befolyásolta a szabályozóváltozás is az üzemi eredményéket. Az idei feladatokról szólva elhangzott: A MINŐSÉGI TÉNYEZŐKÖN alapuló, a hatékonyságot és a versenyképességet növelő intenzív fejlődés a gazdálkodás fő iránya. A Dédász kaposvári üzieím- igazgatóságának adatai szerint 1984 óta hálózatfejlesztési hozzájárulás címén mintegy ötmillió forintot fizettek be a megyében. Ennek felhasználásával az eredetileg tervezettnél több kisfeszültségű kábel cseréjét végezhették el. Az idén a 20 kV-os hálózat átépítési munkái kerülnek előtérbe. Folytatják a kisfeszültségű hálózat felújítását is az ma és különösen a közvagyonban okozott károk ösz- szege 1985-ben tovább nőtt. A kár nagysága minden eddigi évét felülmúlja. E kedvezőtlen folyamat okai ösz- szetettek. Megnőtt azoknak az elkövetőknek a száma, akik beépültek egyes munkafolyamatokba, a gazdálkodás menetébe, s így munkakörüknél fogva hosszú ideig képesek fosztogatni a társadalmi tulajdont. Kihasználják a legkisebb szervezési, ellenőrzési hiányosságot. Leleplezésük nehéz, s erre rendszerint csak akkor kerül sor, amikor már igen nagy kárt okoztak. \ MEGELŐZÉS MÓDSZEREI A bűnelkövetők egyre találékonyabbak, módszereik egyre ravaszabbak, ezért cselekményük megelőzése, leleplezése egyre nehezebb. A gazdasági irányításban végbement változásokkal nem tartott lépést a vagyonvédelem korszerűsítése. Nem mindenütt megfelelő a belső rend, sok helyütt nem elég korszerű az anyag- és számviteli rendszer. A belső ellenőrzés hosszú ideje nem elég hatékony. Az ellenőrök és ellenőrzöttek között egy idő után érdekazonosság alakul ki. Az ellenőrök szakmai felkészültsége is gyakran hagy kívánnivalót maga után. A bűncselekmények elkövetését az őrzés, a tárolás, a raktározás hiányosságai is megkönnyítik. A gazdasági vezetők nehezen találnak megfelelő képzettségű és szilárd, morális tartású belső ellenőröket, gyakran kénytelenek idős, nyugdíjas vagy csökkent munkaképességű dolgozókat alkalmazni portásnak, őrnek. A társadálmd tulajdont károsító bűncselekmények megelőzésének eszközei azonban csak részben vannak a gazdasági vezetők kezében. Az eredményes nyomozás, a hatékony bűnmegelőzés, a megfelelő súlyú büntetés és nem utolsó sorban a károk megtéríttetése is fontos eszközei a bűnmegelőzésnek. A bűnüldöző és igazságügyi szervek szinte erejükön felül dolgoznak. A gondok megoldása azonban nem várható kizárólag a rendőrségtől, az ügyészségtől, a híróságtól. A felvázolt kép vezetőket és beosztottakat, ellenőröket és ellenőrizendő- ket is cselekvésre kell hogy késztessen. Ez a feltétele az előbbrelépésmek. üzemigazgatóság területén: e munkára 13 millió forintot fordítanak. A tervek szerint a közvilágításban a hagyományos izzóval világító lámpákat korszerű, energilataka- tékos 80 Watt-ot higanygőz- lámpákra cserélik. A megyében TAKARÉKOS EMBEREK élnék. Ezt bizonyítja a takarékpénztári és postai takarékbetétállomány növekedése. Tavaly , 350 millió forinttal volt több, mint az azt megelőző évben. A lakosság számára legvonzóbb takarékossági forma a 6—8 százalékkal kamatozó, hosszabb időre lekötött, valamint az ifjúsági betét. A takarék- pénztár hitelállománya 6,4 milliárd fonrint volt. 886 millió forinttal emelkedett. Több személyi kölcsönt tudnak nyújtani 1986-tól az igénylőknek. Jó hír, blogy kivételes esetben lakásvásárláshoz 40 ezer más esetékben 30 ezer forint a felső határ. . Klie Agnes FALUSI ÁLMOK-| Tiszta homlokú, öreg ház -*-• Bábonymegyeren. Idős asszony húzza a vizet: Margit néni. Kiegyenesedik, homlokát törli. Egy számot mond a kérdésemre. — Hetvennyolc. Sűrű szemöldöke alól kíváncsian néz, mit szólok a megélt időhöz. Szürkészöld tekintete nem hideg. Fonom tovább a szót, ő meg szívesen vélaszolgat. — Olyan öreg porta ez, hogy az uram édesapjának az apja is ebben lakott valamikor. Amikor az a föld- mozdulás volt, meg is repedt a homloka, de szépen adott a biztosító; az unokám, a kőműves megreparálta szépen. Bundás odasompolyog a lábához. Ö meg nem hajol le, takarékoskodik a mozdulattal, de 'kedvtelve néki a kutyát. — Ezt a községrészt régen Koppánymegyernek hívták. Tudja-e, hogy odaát Bá- bonyban egy híres festő lakott? A Rudnay ... Leföstött engemet; krumplit szedtünk, egy lóval voltunk kint a földön. Észre sem vettülk, úgy lepingált minket. Kérte apám a képet, de nem adta vételre sem, mert meg akarta tartani a múzeumba. Az emlékek megfényesed- nek az időtől. A néhéz paraszti életé is, a három gyerek világra szenvedéséről is. A Daru-dűlő, a Cserhát — ahol a földijük volt — szinte megképki'k előtte, ahogy emlegeti. Aztán a csoportot mondja. — Az uram lépett be, én meg amolyan bedolgozóféle voltam, de jártam az államiba is komlót szedni. Járadékos vagyak. Az uram, A megye városi és községi népfrontelnökei számára szervezett kétnapos fölkészítő tanácskozást a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A mintegy 250 társadalmi aktíva részvételével tegnap Kaposváron kezdődött előadás- és konzultációsorozatot Rostás Károly megyei népfrontelnök nyitotta meg. A hagyományos téli rendezvény célja, hogy sokoldalú elméleti és politikai segítséget adjon a mozgalom tisztségviselőinek. Az elméleti kifejezés ezúttal nagyon is gyakorlatias ismeretek átadását jeleníti. Az előadások mindenekelőtt a XIII. párt- kongresszus és a nemrégiben lezajlott VIII. népfrontkong- resszus által meghatározott célok elérésének hétköznapi tennivalóihoz adnak útmutatást. Az újonnan megvászegény elment agyvérzésben ... A szürkészöld szem bepárásodik. Már a fiát mondja: — Három éve ő is elment az urám után. — Szokott-e álmodni, Margit néni? Varga Jánosné, az egykori Kökényei Mángit megfelel erre is. — ’sz éppen most, az éjszaka álmodtam a fiaimmal. Hajósként dolgozott huszonkét évig Siófokon. Véle álmodtam. Kis kenyjérkét adott. „Anyáim, egye meg ezt a falatot még!” Mondom, edd meg, fiam te. Éhes lehetsz. .. — Ébren, szökott-e álmodni, falu dolgában? Érti a képes beszédet, még hunyorgat is a mondókához: — Hogyne álmodnék 'de a Ságvári utcába járdát, h'- szen félek kimenni, mert akkora a forgalom az országúton, hogy jaj! lasztott népfrontelnökök számára külön is tartanak konzultációt egyebek közt a munkaterv-készítés mikéntjéről, vagy a kapcsolattartás módszeriről. A fórum résztvevői egyébként ma szabadidejüket áldozzák az ismeretek szerzésére, példát is adva ezzel a különféle közéleti rendezvények szervezőinek. Tegnap hat előadás hangzott el. A népfrontmozgalom művelődéspolitikai feladatait Juhász Róbert, a HNF Országos Tanácsának osztályvezetője összegezte. Egyebek közt a társadalmi munka szervezés, a fogyasztói érdekvédelem és a környezet- védelem új módszereiről szólt. S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának aleln öHinkli Lajos, az idősebb vendéglátó gazda szívélyességével fogad Ráksiban. Szép hosszú ház az övé. — Biztosan régóta lakják ... Vastag lemcséjű szemüvege mögül néz rám. Csóválja a fejét — Ebben téved! Mert nem ez volt a Hinkli família portája Ráksiban. Az Igáihoz közelebb állt. Emögött történet lehet... Így is van. Megtörli a kezét kék kötényében. Valahonnan hátulról a gazdasági épületektől jött előre hangos köszönésemre. — Idehallgasson: én elhagytam a családdal ezt a falut. Téesz-tagból egyszeriben pesti munkássá lettem. Mégpedig a Váci úton, amelyről indiuló is szól: „Váci út, felelj neki!” Ismeri ugye? Ott dolgoztam a Habselyemnél segédmunkásként. Het|venötfoen mentemi el, Foton laktunk családi házban. De visszahúzott válami. öreg fát nem lehet átültetni. — Akkor már tudom is, miről szokott álmodni abban a fóti házban. — Rékairól, a szülőfalumról. Vissza is települtem, amint tudtam. A szülőfalu nem ereszt... Nyugdíjas. A Sanyi szamárral kli-kihaltagnak a szőlőbe; a szőlő olyan, hogy mindig ad munkát a gazdának. — Itt él a fiam is Ráksiban, a lányom Magyarodon. Morksolgatjulk az asszonnyal a napokat, csöndesen-békességben. Tőle is megkérdezem, szokott-e a faluról álmodni. — Jó falu ez, a gazda is gondos: Igáihoz tartozunk. Aztán, ha az ember arról gondolkodik, mi kellene még, hát teljesülni szokott. Lesz gázcseretelepünk is. A kul- túrlházunk meg olyan, hogy hét határról lehet jönni megnézni! Van itt minden. Azt szókta mondani a falusi ember a vendégnek: „Üljön le mmaiunk, ne vigye el az álmunkat!” Én most elhoztam, megosztom másókkal e két ember „álmát”. tevékenységéről, a béke, a barátsági és szolidaritási munkáról dr. Sütő Gyula, a HNF osztályvezetője tartott előadást. Nagy érdeklődés kísérte a társközségi elöljáróságok és a helyi népfrontbizottságok együttműködésének lehetőségeiről szóló előadást is. Ma délelőtt a megyei tanács osztályvezetői adnak áttekintést az új tanácsi gazdálkodási rendről és a megye VII. ötéves fejlesztési tervéről. Ezt fórum követi majd, ahol a megyei pártbizottság, a megyei tanács, valamint a társadalmi szervek vezetői válaszolnak a résztvevők kérdéseire. A kétnapos tanácskozás jó alkalmat ad a népfront aktivistáinak egymás megismerésére, tapasztalataik kicserélésére is. Dr. Szabod n István megyei főügyész Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Népfrontelnökök továbbképzése ke A népfront nemzetközi
