Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-24 / 46. szám

1986. február 24., hétfő Somogyi Néplap 3 Az SZKPkongresszusa elé " 1 11 " r"1 Áz áprilisi plénumtól a kongresszusig A városi, területi párt­konferenciákkal, a tagköz­társaságok kommunista párt­jai kongresszusaival lezá­rult a Szovjetunióban az SZKP XXVII. kongresszusát megelőző beszámolási és vá­lasztási időszak. Az értekez­letekről, köztársasági kong­resszusokról közölt jelenté­sek és az azokat értékelő sajtóelemzések alapján meg­állapítható, hogy általában a kritikus hangnem, a problé­mafeltáró munkastílus jelle­mezte ezeket a fórumokat. A szocialista gazdaság és a társadalmi élet más terüle­tei fejlődésének meggyorsítá­sát az SZKP Központi Bi­zottságának 1985 áprilisi tel­jes ülése vetette fel létfon­tosságú kérdésként. Mihail Gorbacsov, a KB főtitkára minden párttaghoz, minden szovjet emberhez szólt,'ami­kor kijelentette: „Mélységé- ■ ben, teljességében meg kell értenünk a kialakult helyze­tet és le kell vonnunk a leg­komolyabb következtetése­ket. Az ország történelmi sorsa, a szocializmus állásai ma sokban attól függnek, hogyan visszük előre a dol­gokat”. A fejlődés meggyorsításá­nak az áprilisi ülésen kidol­gozott koncepciója a szocia­lista társadalom fejlesztésé­vel az életszínvonal emelé­sével, az ország gazdasági és védelmi képességei növelésé­vel kapcsolatos legfontosabb feladatok reális és kritikus elemzésen alapul. A program meghatározta e kitűzött cé­lok elérésének útját, megfe­lelt a dolgozók érdekeinek és törekvéseinek, ezért maga mellé állította az embereket, mozgósította a pártót és a népet. Fontos volt az ülésnek az a következtetése högy a vitá­ra bocsátott kérdések első­rendű fontossága, a fejlődés jelenlegi szakaszának jellege, a társadalom előtt álló fel­adatok újdonsága és méretei megkívánják „a kialakult helyzet alapos átgondolását, bátor döntéseket és határo­zott tetteket követelnek”. A munka stílusának és mód­szereinek megváltoztatását fékezték a vezetők egy ré­szének „a nyugodt évek” so­rán meggyökeresedett hi­ányosságai — a gondolkodás sablonossága, az elért ered­ményekkel való megelégedés, a hajlam a sikerek eltúlzá- sára és a hibák eltussolásá- ra, figyelmen kívül hagyásá­ra, az"önkritika hiánya — mutattak rá a most lezajlott pártértekezleten és a köztár­sasági kongresszusokon. Mindezeket a hibákat nyíl­tan, kendőzetlenül bírálták a pártfórumokon és alaposan elemezték őket. Ez a szov­jet kommunisták erejének, egészséges erkölcsi normái­nak, politikai érettségének bizonyítéka — állapították meg az elvégzett munkát ér­tékelő elemzések. A pártfórumok munkáját a céltudatosság jellemezne. Feltárva a pártszervezetek és a dolgozói kollektívák előtt álló problémák minden vo­natkozását, meghatározták a megoldásuk eszközeit is. Konkrét célokat tűztek ki a munka termelékenységének növelése, a termékek minő­ségének javítása, az intenzív gazdálkodási módszerekre való áttérés, a gazdasági el­számolás rendszerének széle­sebb körű elterjesztése, a ta­karékosság, a rend, a fegye­lem megszilárdítása érdeké­én. Megállapították: erősíte­ni kell a dolgozói közössé­gek a társadalmi szerveze­tek, a lakossági egyesületek szerepét a társadalom életé­ben. A beszámolási és választá­si időszak során bebizonyo­sodott, hogy a dolgozók mindinkább bíznak saját erejükben, erősödik tettre- készségük a munkában és a .társadalmi, politikai életben, mivel felismerték a kedve­ző változások valódi lehető­ségeit. Olvasói levelek szá­zai tanúskodnak arról, hogy valóban tömegessé vált a társadalmi és gazdasági fej­lődés meggyorsítását elősegí­tő tartalékok feltárása, külö­nösen a kongresszust meg­előző munkaverseny kereté­ben. A jelenlegi hangulat és körülmények ösztönzik a kezdeményezést, s így a pártszervezetek munkája is mind hatékohyabbá válik. A beszámolók és a felszó­lalók rámutattak, hogy a pártszervezetek sorainak to­vábbi tömörítése, a munka színvonalának javítása a va­lódi, nem látszat tettrekész- ség, az önkritika és a fele­lősségtudat erősítése révén újabb eredmények születhet­nek. A területeken, köztársasá­gokban már elvégezték az értekezletek és kongresszu­sok munkájának összegzését, megvizsgálták a hozzászólók javaslatait, s több javaslat megvalósítására máris meg­születtek a gyakorlati intéz­kedések. Megállapítható, hogy az el­múlt időszak legfontosabb eredménye a párt tömeg­kapcsolatainak erősödése, az emberekkel való konkrét, élő foglalkozás elterjedése volt. A kongresszusi dokumen­tumokban fontos helyet fog­lalnak el a szociális problé­mák. A Központi Bizottság már - említett áprilisi ülésén hangzott el: „Rendkívül fi­gyelmesnek kell lennünk mindenben, ami az emberrel, munkájával, anyagi jólétével, pihenésével kapcsolatos. Ez számunkra politikai kulcs­kérdés”. Az elmúlt időszak vitái so­rán kiderült, hogy a Szov­jetunióban úgy tartják: a szociálpolitikának a jelen kö­rülmények között nagy és egyre növekvő gyakorlati je­lentősége van; az e terüle­ten elért sikerek mozgósítják az emberek energiáit, vagy ahogyan gyakran fogalmaz­nak. az «emberi tényező ma nagyon is szükséges aktivi­zálását eredményezik. A pártfórumokon rámutat­tak a munkaidő megtakarí­tásának, a munkaerőforrások ésszerű kihasználásának azokra a tartalékaira, ame­lyeket a szociális gondok tö­kéletesebb megoldása révén lehet mozgósítani. Ismertet­ték a legjobb vállalatok ta­pasztalatait, amelyek azt bi­zonyítják, hogy az e terület­re összpontosított erőfeszíté­sek nem hiábavalóak: A felszólalások nyomán megállapítható, hogy az e folyamatot kezdeményező, a tömegbefolyást újra és újra megerősítő pártnak érdeké­ben áll a szocialista demok­rácia elveinek további erő­sítése az állami és társadal­mi élet minden területén. A pártszervek feladata gondos­kodni arról, hogy bővüljön a dolgozók valódi részvétele az irányítás és önigazgatás-min­den formájában, és ezek a formák tökéletesedjenek. „A gyakorlati (ennivalók­nak azt a programját, ame­lyet az SZKP előttünk álló XXVII. kongresszusa meg fog vitatni és el fog fogadni, minden szempontból forra­dalmi jellegű és méretű programnak tekintjük” — mondotta a LHumanitének adott interjújában Mihail Gorbacsov. A beszámolási és választási időszak, az eddig elvégzett munka, a kong­resszussal kapcsolatos elvá­rások és (a dokumentumok vitája során megfogalmazott javaslatok egyaránt azt bizo­nyítják, történelmi jelentősé­gű kongresszusra készülnek a Szovjetunióban. A párt eddig elvégzett munkáját értékelő és a jövő feladatait megsza­bó legfontosabb pártfórum munkáját a konkrétság, az önkritikus hangnem és a to­vábblépés határozott igénye fogja jellemezni. M. Lengyel László (Moszkva) Megjavították a hidat HATÁSOS INTERPELLÁCIÓK Mindig mozgolódás ta­pasztalható a' Kaposvári Vá­rosi Tanács ülésein, amikor föl teszik a kérdést: Kíván-e valaki interpellálni? Külö­nösen így van ez tavaly nyár óta. Azök, akik két vagy több jelölt közül nyer­ték el a választók bizalmát s kerültek a hetvenöt tagú testületbe, nagyon figyelnek arra, -amit az emberek kér­nek tőlük, s vagy benyújtják írásban, vagy elmondják szóban az interpellációjukat. Dr. Tóth Mihály, a városi tanács titkárságszervezési és jogi osztályának vezetője megerősítette ezt. — Úgy van, hogy a ta­nácstag a munkája ellátása során köteles a közérdeket figyelembe véve teljesíteni választóinak megbízatásait, előmozdítani a jogos pana­szok orvoslását. A tanács- törvény egyik rendelkezése alapján a tanácstag a ta­nácsülésen vagy más alka­lommal felvilágosítást kér­het a vb-tagoktól, a tanács tisztségviselőitől, a szakigaz­gatás és egyéb helyi szervek vezetőitől a tanács hatáskö­rébe tartozó ügyekben. Er­re vagy az ülésen vagy pe­dig tizenöt napon belül min­denki köteles válaszolni. Ugyanez a határidő vonat­kozik a tanács ülésén szó­ban vagy írásban elmondott kérdésére, vagyis interpellá­ciójára. A válasz elfogadá­sáról a tanácstag nyilatko­zik és a tanács testületé ha­tároz. — Előforult-e mostanában olyan, hogy a tanácstag vagy a testület nem fogadta el a választ? — Korábban volt ilyen eset, a testület tavalyi újjá- választása óta azonban nem. Hozzáteszem, hogy alapo- sabbak a válaszok is. Talán még a határidő megtartásán van mit javítani... — Feltűnő annak, aki részt vesz a tanácsüléseken, hogy megélénkült az interpellációs kedv. — Valóban így van, ezt a számok is bizonyítják. Két- két ülést hasonlítva össze a választás előtt és után, a következő kép rajzolódik ki. Míg az előző tanácsi ciklus végén hárman hat ügyben, a választás óta tizenkilen­cen harminc ügyben inter­pelláltak. — S kik? — Főleg az új tanácsta­gok. Ez is azt mutatja, hogy igyekeznek teljesíteni a vá­lasztópolgárok kérését, elin­tézni ügyeiket, orvosolni a panaszt. Ehhez jó lehetőség­nek tarják az interpellációt. Mindenképpen jó, hogy ilyen Csőtörések Kaposváron Profim ultira fagyponton Á borfejtés meg a hurka ráér — Hozz egy svédet, két- collosat! — Szóljatok be cébén, hogy hozzanak ki egy két­százas gumit! Ilyen es hasonló „ve­zényszavak' hallatszottak a gödörből, ahol Tóth Endre lapátolt csizmaszárig érő vízben. Kint nulla fok volt. —, Odalent meleg van — mondta a szőke hajú fiatal­ember, amikor egyik társa fölváltotta, s ő kimászott a jókora lyukból egv cigaretta- szünetre. A kaposvári Léva köz* la­kói ezenközben 22 Celsius- fokos vizet eresztettek faze­kaikba, vödreikbe, a . lajt- kocsi nyolcköbméteres tartá­lyából. Reggeltől fél tizen­egyig 1200 liter fogyott el. Ez volt a második csőtö­rés rövid időn belül. Szom­baton este hat előtt tíz perccel ugyanis a Honvéd utcából jelezték az emberek a bajt. A DRW kaposvári üzemigazgatóságának ügye­letes brigádja azonnal elin­dult. Az alig egy hete ka­pott hibaelhárító kocsival, egy teherautóval és egy markológéppel hét ember dolgozott. A kétszáz milli­méteres nyomóvezeték tört el ott. Hajnali fél, ötre vé­geztek a munkává!.. . Az éjszakát végigdolgozó fáradt csapat helyett újat kellett verbuválni — Kora reggel jöttek ér­tem. Azt terveztem, hogy ma bort fejtek, de helyette itt vagyok — mondta Györ- fi László. — Mii szólt, amikor dol­gozni hívták? — Semmit az égvilágon. Paldesz Csaba nem szitko­zódott reggel. Tegnapelőtt disznót vágtak, abból ma­radt otthon tegnapra elég dolog. — A feleségemtől elbú­csúztam, aztán jöttem. Nem mérgelődünk mi ilyenkor: megszoktuk, hogy ha szól­nak, akkor indulni kell. — És a kolbász, hurka? — Nem szalad el.' Ezután váltotta társát, s ment le, a ..melegbe”. Tóth Endre gémberedett kezét dörzsölgetve csak ennyit szólt: — Nekem könnyebb. Nincs családom. mértékben megnövekede.tt a tanácstagok aktivitása. Érdekes olvasmány az in­terpellációk tárgya és a vá­laszok sorozata. A lakosság sók esetben csak .később tudja meg, hogy kinek kö­szönhette az intézkedést. Így Pintér Kálmán jelzésére cserélték ki a világítóteste­ket az Április 4. közben, Gelencsér Lajos kérésére vitték el a közlekedést aka­dályozó villanyoszlopokat a múzeum elől. Csík Zoltán intézte el á Kecel-hegyi rossz lámpák megjavítását. A kaposfüredi városrész apróbb-nagyobb gondjait 'például Kelemen Imre ta­nácstag orvosolta rendsze­res interpellációval. Hidat, padot javíttatott meg, s el­intézte, hogy a Vörös Októ­ber és a Kisközi utca szilárd burikolatot kapjon az idén. Sóik bosszúságot okozott a Kelet-Ivánfa utca lakóinak a nyomásingadozás és a víz­hiány. Beck Györgyné inter­pellációja nyomán március 30-ig átkötik a vezetéket, s ezzel várhatóan javítanak a helyzeten. Somogyi Zoltánná a Meg­állni tilos táblát helyeztette vissza Zsebe Áruház' és a sávház közötti út Honvéd utcai torkolatánál. Kamper Antal pedig a balesetveszély elkerülése miatt élősövényt ültettetett a 48-as ifjúsági útja 40. számú ház elé, mert az emberek mindig az út­testen közlekedtek. Persze ugyanennyi ügyet lehetne felsorolni, ahol nem ilyen egyszerű az intézkedés, és bizony, rövidebb-hosszabb időt várni kell. Erről beszélgettem Tóth Józseffel, a DRW kaposvá­ri üzemigazgatóságának mű­szaki vezetőjével, aki az 55. sz. választókerületben ta­nácstag. ö azért interpellált, hogy az Arany János utca északi oldalának tervezett beépítése során ne szanál­ják a Léva utca 9—11. szá­mú házakat, ott ugyanis idős emberek laknak. — A lakásomat már iro­dává alakítottam át, annyian jönnek hozzám — mondta tréfálkozva a tanácstag. — Szerintem több milliót je­lent a tanácsnak, ha nem sajátítják ki ezeket a háza­kat. Épp ezért örülök, hogy megfelelően foglalkoztak az interpellációval, s várhatóan a kérésnek megfelelően ké­szül el a terv. Nekem sem mindegy, tőlem ugyanis szá- monkérik az emberek mit intéztem. Lajos Géza Azt mondták: ez csak. „közepes” hiba. Szétcsúszott a két cső.. . A gödör kiásá­sa és a hiba föllelése után másfél óra alatt végeztek a javítással. A háromnegyed-1 millió forintot érő, áramfej­lesztővel, aszfaltbontó kala­páccsal, szivattyúval, kézi­szerszámokkal. alkatrészek­kel, CB-rádióval fölszerelt új hi6aelháritó rohamkocsi némi könnyebbséget hozott ugyan, no meg alaposan meggyorsította a munkát, de végsősoron ugyanúgy lu- csokban. (sárban taposva, jéghideg vízbe nyúlva) kell dolgozniuk, mint régen. — Profimunka — mondta egv nézelődő elismerő bó- lintással. — Itt a víz a tar­tálykocsiban, itt van egy csomó eszköz, egyfolytában hajtanak. Ritka látvány ná­lunk, hogy minden így egy­bevágjon. — Ajjaj! Víz nélkül sean- ni sincs — sóhajtott egy asszony a lajt mellett, mi­után egy hatalmas fazék mellé még egy demizsont is oda tartott, s aztán indult befelé, főzni. Sóhajt többet is hallot­tam, morgolódást, méltat- lankodást viszont nem. Hi­szen mindenki látta: csőtö­rés van, s ehhez képest a lehető legjobban történik minden. Luthár Péter Fotó: Csobod Péter Ganz­motorvonatok szovjet exportra A Ganz-Mávag vasúti jár­műgyárában szovjet meg­rendelésre több négyrészes motorvonatot szerelnek. Még az év első felében körülbe­lül húsz szerelvényt átad­nak, a második félévben pedig további tizet. Ezek a dízelmotor-vonatok már úgy­nevezett javított égésterű, tehát az eddigieknél alacso­nyabb fogyasztású motorok­kal készülnek. A Ganz.-mo- torvonatok a Szovjetunióban elsősorban az odesszai, a ki- sinyovi és a -kazahsztáni vo­nalakon közlekednek. A Ganz-Mávag évtizedek óta szállít vasúti járműve­ket a Szovjetunióba. Eddig több mint 1600 gőz- és 300 dízelmozdonyt, több ezer te­herszállító gondolakocsit és tartálykocsit, valamint 550 korszerű motorvonatot gyár­tottak szovjet megrendelés­re. 1986—90 között további 100 motorvonatot adnak át a szovjet vasutaknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom