Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-03 / 28. szám
1986. február 3., hétfő Somogyi Néplap 3 Az állattenyésztés jövője Tartalékunk a fegyelmezett jó munka Az utolsó másfél évben mind több szó esik arról, hogy baj van az állattenyésztéssel. Somogybán — bizonyítékként elég megemlíteni, hogy tíz év alatt mintegy tízezerrel csökkent a vágómarha, hatvanezerrel a vágósertés értékesítése, és a csökkenés az utóbbi két-há- rom évben felgyorsult. Környezetvédelmi okokból viszonylag korszerű, pénzügyi okokból pedig rozzant, elöregedett állattenyésztő telepek ürültek ki. Ahol lehetőség volt erre, ott próbálták az épületeket más célokra hasznosítani. Sajátságos ellentmondása ennek a ténynek, hogy ebben az időszakban hazánk állattenyésztése a világ élvonalába került. Az egy főre jutó százötven-százhatvan kiló hústermeléssel a legjobbak közé tartozunk. Hozzá kell tenni, hogy az 1984-es statisztikai tények alapján. Igaz mind a két tény. Mégis gondokról esik több szó, mert a nemzetközileg is elismerést érdemlő helyünket jó lenne megtartani. Á piaci helyzet, a gazdasági érdek is az ágazat hanyatló tendenciájának megállapítását, visszafordítását kívánja meg. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondta a közelmúltban Kaposváron: „A magyar mezőgazdaság az intenzív fejlődés szakaszában van. Általában sem, de kivált az intenzív agrártermelés nem létezik állattenyésztés nélkül!” Nincs olyan gazda, aki vitába szállna ezzel a megállapítással, mégis megszaporodtak a megüresedett hizlaldák, nem tehenek állnak az istállókban, hanem különféle ipari termékeket tárolnak ott. Az okokról a részletek helyett csak címszó szerűen: az eszközigényes állattenyésztésre a szűkös fejlesztési lehetőségek között nem igen futotta, romlott a termelés gazdaságossága, javakat termő tevékenység helyett mind inkább növekvő terhet, mással egyre kevésbé pótolható veszteséget jelentett az üzemnek az ágazat. Arról kevesebbet szokás beszélni, amit összefoglalóiban így fogalmazott meg a miniszter: „Az objektív okok mellett az ágazat hanyatlásában szubjektív okok is közrejátszottak: az állattenyésztés a mezőgazdaság selejtlerakó helye lett sokhelyütt.” Kemény szavak. Nem egy nagyüzemben találkoztam olyan panasszal, hogy azzal a minőségű takarmánnyal, amit a növénytermeléstől kapnak, nem is lehet eredményt várni. Nincs az a különleges képességű állat, amelyik rossz minőségből, selejtből jó minőséget képes jövedelmezően, gazdaságosan előállítani. Ismert az az adat is, hogy az állattenyésztésben foglalkoztatott fizikai dolgozók egyötöde éjjeliőr. A magas termelési költségekben az ő viszonylag magas arányuk is közrejátszik. S még nem említettük a fegyelmezetlenségek, az emberi mulasztások sorát, az esetenként és helyenként előforduló szervezetlenséget, melyek végsősoron mind az eredményességet rontják. Megszüntetni egy ágazatot egyszerűbb, mint következetesen, céltudatosan megszüntetni a fogyatékosságokat, a szubjektív hibák sorát. Az ágazat, kivált itt Somogybán elérkezett ahhoz a ponthoz, amikor már veszélyessé válhat a további hanyatlás, elengedhetetlen a folyamat megállítása és jól felfogott gazdasági érdek az állattenyésztés fejlesztése. Az idei szabályozók egy sor központi intézkedést tartalmaznak, amelyek ezt a célt szolgálják. Ám a támogatás önmagában még kevés, csupán puszta lehetőség marad, ha nem párosul belső üzemi akarattal. Ehhez nemcsak a hibák, a jövedelmezőséget rontó tényezők következetes megszüntetése tartozik, hanem szemléletváltozás is: kapja vissza régi rangját az állattenyésztés, és azok az emberek, akik kétségtelenül a mezőgazdasági termelés nehezebb részét választották, akik időjárástól, ünneptől függetlenül, az év minden napján helyt állnak. Mivel rangot mindenekelőtt az eredmény adhat, a tennivalók sorrendjében az első a fegyelmezett, a pontosan szervezett, a minden tekintetben jobb munka. Vörös Márta A KNEB a zöldség—gyümölcsellátásról A forgalmazás buktatói Commodore szerviz Kaposváron A Volán Elektronika Számítástechnikai Leán y vállala- ta öt nagyobb városban létesített kihelyezett szervizt. A kaposvári nyolcadik éve dolgozik. Eddig a Közlekedési Minisztériumhoz tartozó adatfeldolgozó rendszerek gépeit, javították, karbantartották. A szerviz tevékenységi körébe négy megye: Somogy, Tolna. Baranya és Zala Volán vállalatainak számítástechnikai gépparkjának üzemeltetése tartozik. Nemrég bővítették szolgáltatásuk körét: vállalják a Commodore 64 típusú személyi számítógépek javítását is. Máris nagy az érdeklődés, hiszen egyre több családban találhatók meg már a személyi számítógépek — Ezeknek a gépeknek a javítását eddig sehol sem tudták megnyugtató módon megoldani — mondja Kelemen György kirendeltségvezető. A személyi számítógépek még ma is túlságosan sokba kerülnek ahhoz, hogy otthon barkácsölgassák az elromlottakat. Az érzékeny masina pedig hamar felmondja a szolgálatot, ha nem megfelelően üzemeltetik. A legtöbb hiba abból származik, hogy nem megfelelő sorrendben kapcsolják be a rendszert. Károsítja az integrált áramköröket az is, ha áramszünet miatt a gép kikapcsol, majd utána egyszerre működteti újra az alapgépet;, mágneslemez-tárolót és a nyomtatót. A Commodore 64 a legkorszerűbb technikára épülő gép, a működését biztosító mikroprocesz- szorok pedig nagyon drágák. A legolcsóbb chip is ezernyolcszáz forintba kerül. öten dolgoznak a kaposvári szervizben. Három elektrotechnikus javítja a gépeket, az új szolgáltatás bevezetése óta mintegy' ötven Commodore 64-et tettek ismét működőképessé. — Az alkatrészellátásra egyelőre nem lehet panaszunk — mondja Farkas József technikus —, a leggyakoribb hiba a kisegítő áramkörök károsodása. Ha már megtaláltuk a baj okát, gyorsan megy a javítás, de addig bizony előfordul, hogy egy napot is elpepecselünk, a hibát keresve. Nemsokára kapunk a szervizbe egy speciális, hibamegállapító panelt, ez megkönnyíti a munkánkat. A szerviz munkatársai keresik a módjai, hogyan bővíthetik tovább szolgáltatásaikat. Január elsejétől szerződést kötöttek a Bizományi Áruház Vállalattal, az ott vásárolt Comodore 64 típusú számítógépek garanciális javítására. Később, profilbővítésként tervezik a videomagnók karbantartását is,. A vállalatok gondjain is enyhítenek azzal, hogy egész évre szóló átalánydíjas szerződést kötnek, elvégzik a számítógépek karbantartását, s ezzel megelőzik a komolyabb hibákat. Ha mégis elromlik a számítógép, a javítás idejére cseregépet adnak a vállalatnak. Klie Ágnes JÓL TELELTEK A MÉHEK Adós a „rapszodikus" hars Időnként sok panasz éri a zöldség-gyümölcs ellátást, a kertészeti termékek magas árát. S e panasz-kórusba bekapcsolódnak a kistermelők is: tőlüik olcsón veszik át, vagy egyáltalán nem veszik át a termékeket. Ezért vizsgálta meg több mint 1500 népi ellenőr a fővárosiban és 12 megyében a zöldség- és a gyümölcstermelés, -«forgalmazás, -ellátás helyzetét. A vizsgálat főbb megállapításai a közfelfogással részben egybecsengnék, részben attól eltérőek. Íme az országos vizsgálat főbb megállapításai. Ami a piaci drágaságot illeti: 39 százalékkal emelkedett a zöldség, és 30 százalékkal a gyümölcs árszínvonal 1981—1984 években. Az átlagos fogyasztói árszínvonal-emelkedésnél alig valamivel nagyobb ez a növekedés. Az 1985. évi főszezonban a zöldségárak nem emelkedtek, sőt valamelyest csökkenték. Az átlagos árszínvonal-emelkedéshez hozzájárult egyrészt, hogy újabban egész évben lehet a viszonylag drága primőrárut — paradicsomot, paprikát, uborkát, salátát, retket — kapni, másrészt, hogy javult a termékek minősége. Az árszínyonat-emelkedést indokolja a felhasznált vegyszerék 22,—27 százalékos, az energiahordozók 46 százalékos drágulása. Ha ehhez még a munkabérek és közterheik növekedését is hozzáadjuk, akkor érthető, hogy a nagyüzemek felhagytak a nagy előmunkaigényű kultúrák termelésével. Jelenleg a zöldség 62 százalékát, a burgonya 73, a gyümölcs 60 százalékát a kistermelőik termelik. A nagyüzemek csaknem kizárólag a feldolgozóipar szükségleteinek kielégítésére, a tartósításra szánt zöldségfélék (zöldbab, zöldborsó, gyökérzödség, káposzta) termelésére szorítkoznak. Ezek a kultúrák kevés kézimunkát igényelnek, és a nagyüzemekben még jövedelmezőék. A termékforgalmazás több csatornás rendszere bevált, az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A termékék nagy része gyorsabban, kevesebb közreműködő részvételével jut el. a fogyasztókhoz. Az áruik minősége, választéka, előkészítettsége javult, több az elárusítóhely. Nem csupán a több mint 3000 magánkiskereskedő, hanem gyakran a zöldért-boltók is közvetlenül a termelőktől szerzik be áruikat. A szállítási utalk lerövidítésével a készletezési és fuvarköltségek csökkentek, a friss áru minősége javult. A vizsgálat nem mutatta ki a lánckereskedelem létezését, illetve annak árfelhajtó hatását. (Következésképpen a lánckereskedő maffia nyomára sem akadtak.) Egyedi esetekkel találkoztak ugyan, de árfelhajtóhatás akkor sem érvényesült. Amikor több a viszonteladó, akkor az árrésen többen osztozkodnak. Vagyis az árak emelkedését nem a lánckereskedelem elburjánzása okozza. A termelők mégis a zöldség-gyümölcs fogyasztói aráknak kevesebb mint a feléhez — esetenként aligegy- harmadához — jutnak hozzá. Ilyen sokba kerülne a forgalmazás? A Zöldértnél bizonyíthatóan igen. Mivel drágán, magas rezsivel, rossz eszközkihasználóssal dolgozik. A forgalomból való részesedés 1980—84-ben 50 százalékkal csökkent. A tároló és feldolgozó kapacitásokat 50—60, saját fuvareszközökét 30 százalékig használja ki. A népi ellenőrök országos vizsgálata megállapította, hogy a kistermelők megnövekedett aránya, piaci kiszolgáltatottsága, a szervezettség hiánya szeszélyesen kiegyensúlyozatlanná teszi egyes zöldség- és gyümölcsfélék termelését. Jelenleg a kistermelő túl nagy kockázatot kénytelen vállalni, az időjárástól és a piaci viszonyoktól függően. A kaposvári méhész szak- szövetkezetnek négyszáznyolcvan tagja van, közülük 420-an termelőméhészek. Tizenötezer méhcsalád biztosítja a szakszövetkezet bevételét. Szőke József elnök elmondta, hogy az idén az enyhe időjárás kedvezett az átteleléshez. Fontos, hogy a méhek hat hetenként legalább kiröpülhessenék a kaptárukból, erre most bőven nyílt alkalom. A tavalyi eredményükre nem túlságosan büszkék a szakcsoport tagjai, pedig szégyenkezésre nincs okuk. — Harmincöt vagon mézre számítottunk, azonban csak 30 vagonnyit tudtunk termelni — mondta az elnök — közepes évnek könyveltük el 1985-öt. Idén szeretnénk, ha tudnánk teljesíteni tervünket, s ez nagyrészt a 1. írsvirágzástól függ. A méhészek szerint ez minden hetedik évben optimális, a hárs nagyon „rapszodikusan” viselkedik, tavaly például alig hagyott időit a mézelésre. A szakszövetkezet árbevétele 1985-ben tizennyolc millió forint volt. Virágporból a tervezett 100 mázsa helyett negyvenet, lépesmézből negyvenkét mázsát tudtak csak felvásárolni. Bizonytalan volt az értékesítés is, a felvásárló konkur- rencia megjelenésével sok méhész nem tudott választani, hová' is adja el termékét. A szakcsoport elsőrendű feladata, hogy anyagilag is segítse tagjait. Megfelelő forgóeszköz állományuk van, például kannákból 1300 darabot tudnak a tagok rendelkezésére bocsátani. Ezen kívül tájékoztató, oktató előadásokat is tartanak, amelyeken nagy létszámmal vesznek részt a méhészek. A legutóbbi — sorban a negyedik — előadás szombaton, a Vörös Csillag moziban volt. A résztvevők a nagy felvásárló a Hungaro- nektár üzletpolitikájáról hallgattak meg tájékoztatót, s kaptak választ a kérdéseikre. Mester és tanítvány Gyertyás László felvétele Megkapták az elismerést Űj búzafajták Martonvásárról Üjabb. bőtermő búzafajtákat hoztak létre a Magyar Tudományos Akadémia Mar- tonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetében. Az igen korai érésűek csoportjába tartozó MV 14 és a középkésői érésű MV 15-ös búza már az állami elismerést is megkapta. A mezőgazdasági nagyüzemek ebben az esztendőben körülbelül 3—3 ezer hektár bevetésére elegendő vetőmagot kapnak belőlük. Az MV 14 igen rövid tenyészidejű, nagyhozamú fajta. Kiváló agronómiái tulajdonságai vannak. Alkalmazkodóképessége igen jó, s a betegségekkel szemben nagymértékben ellenálló. Termesztését a jó termőhelyi adottságú vidékekre ajánlják a nemesítők. Hiányt pótol, mert hiszen ebben az - réscsoportban mindeddig nem volt jó minőségű, nagy termést adó hazai fajta. A középkésői érésű MV 15 magas hozamaival, s kiváló agronómiái túl a j d ons á ga i va 1 hívta fel magára a figyelmet az állami fajtakísérletekben. Kiváló télállóságú. alkalmazkodó képességű, s a betegségekkel szemben ellenálló fajta, amely 9—10 tonnás rekordtermésekre is képes. Az ország egész területén termeszthető, de leginkább az északi és nyugati csapadékosabb országrészekre javasolják a nemesítők.
