Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-03 / 28. szám

2 Somogyi Néplap 1986. február 3., hétfő Kárpáti Ferenc vezerezredes a Szovjetunióba utazik Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter — Szergej Szokolovnak, a Szov­jetunió marsailjának. a Szov­jetunió honvédelmi miniszte­Megnyílt a Portugál Lisszabonban vasárnap megkezdődött a Portugál Kommunista Párt XI. (rend­kívüli) kongresszusa. A ta­nácskozáson Alvaro Cunhal, a párt főtitkára mondott be­számolót. Körvonalazta, hogy milyen álláspontot kíván el­foglalni a párt az' elnökvá­lasztás február 16-án esedé­kes második fordulóján. Alvaro Cunhal kifejtette, hogy a konzervatív jobboldal jelöltjének Freitas do Ama- ralnak a győzelme csakis úgy rének meghívására — feb­ruár első felében, katonai küldöttség élén, hivatalos, baráti látogatásra a Szovjet­unióba utazik. KP kongresszusa akadályozható meg, ha a ve­le szemben álló valamennyi erő Mario Soares jelöltségét támogatja. A Szocialista Párt Soares támogatása a kommu­nisták részéről nem jelenti a vele való politikai azonosu­lást. A legfontosabb a kö­vetkező elnökválasztási for­dulón. hogy megakadályoz­zák a jobboldal erőinek tér­nyerését, az 1974-ben végre­hajtott forradalom vívmá­nyainak. a demokrácia ered­ményeinek védelmében. Duvalier még hatalmon van Haitin feszült a helyzet Haiti fővárosában. Port au Princeben folytatódtak a diktatú­raellenes megmozdulások. (TELEFOTÓ: AP—MTI—KS) Továbbra is rendkívül fe­szült a helyzet Haitin, annak ellenére, hogy Jean-Claude Duvalier. a karibi szigetor­szág diktátora a jelek sze­rint egyelőre még hatalmon van. A hírek valóságtartal­mának ellenőrzése mindazon­által nehéz, mivel a hatósá­gok már korábban bezárat­ták az ország valamennyi rá­dióállomását, csupán a köz­pontilag ellenőrzött adó su­gároz műsort. Az országból bizonyos csa­tornákon kijutott jelentések­ből annyi kitűnik, hogy szom­baton a sziget fővárosában, Port-au-Prince-ben — elszórt lövöldözésektől eltekintve — viszonylagos nyugalom volt, amelyet azonban továbbra is csak a biztonsági erők ter­rorja tart fenn. A fővárosi kórházakból szerzett értesü­lések szerint pénteken Port- au-Prince-ben hét ember halt meg és mintegy hatvan meg­sebesült a tüntetők és a biz­tonsági erők összecsapásai­ban. Haiti más nagyvárosaiban, egyebek között Port. Haitien- ban. Gonaives-ben, és St. Maréban és Les Cayes-ben azonban az. ostromállapot el­lenére folytatódtak a dikta­túraellenes megmozdulások. A fővárostól 200 kilométerre levő Cayes városában a tün­tetők felgyújtottak egy lakta­nyát. valamint egy volt rend­őrfőnök és egy államügyész házát is. Az egyesült államokbeli Miamiban több ezer haiti menekült tüntetett, követelve Duvalier elnök távozását. A rendőrség négy személyt le­tartóztatott. Tél-tábornok tombol (Folytatás az 1. oldalról.) szély miatt. Csak itt több mint hatvan hógörgeteg zú­dult le. A tomboló szél ki­szakított fatörzseket, kidön- tött s kettéroppantott. vil­lanyoszlopokat, letépett ház­tetőket kerget a levegő­ben. Dél-Franciaországban va­sárnapra némileg lecsillapul­tak a hóviharok, miután az előző három napban kilen­cen haltak meg, s 130 ezer háztartás van csütörtök óta áram nélkül. Nyugat-Németországban az utakra fagyott nedvesség és hó sok közlekedési baleset okozója volt Alsó-Szászor- szágban és Brémában. A közép-angliai Derbyshi­re grófságban vasárnap a sűrű hóesés lehetetlenné tét te a közlekedést a legtöbb úton. A hóban rekedt autó­sokat a rendőrség mentette ki. Az erős szél, a jegesedés és a hó szerte Angliában ugyancsak sok közlekedési balesetet okozott. Spanyolország északi ré­szén ugyan alábbhagyott a négy napja tartó hóesés és viharos szél, de még mindig 400 falu. több mint százezer ember teljesen el van vágva a külvilágtól. A spanyol- francia La Junquera határ­átkelőnél háromezer teher­autó rekedt a hóban. A ha­tárt pénteken lezárták, s a vámosokat helikoptereken menekítették ki. Lugo galíciai tartomány-, ban 64 gyerek és három ta­nár három napja a hó fog­lya egy iskolában. Szerencsé­jükre az iskolai konyhán bő­ségesen van élelmiszer. Magyar—osztrák szakszervezeti találkozó Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének és Anton Benyánák, az Osztrák Szak- szervezeti Szövetség (ÖGB) elnökének vezetésével a két szervezet között kialakított rendszeres kapcsolat kereté­ben1, február 1-én és 2-án Győrben tanácskoztak a SZOT és az ÖGB vezető tisztségviselői. A SZOT és az ÖGB veze­tői tájékoztatták egymást a két ország bel-, gazdaság-, szociális és művelődéspoliti­kai helyzetéről, a dolgozók élet- és munkaikörülményei­nek alakulásáról, a szakszer­vezeteknek a dolgozók érde­kében folytatott tevékenysé­géről, a további feladatok­ról. A SZOT vezetői tájé­koztatták az osztrák vendé­geket a magyar szakszerve­zeték küszöbön álló XXV kongresszusának előkészüle­teiről. A baráti légkörű eszme­cserén a résztvevők nagyra értékelték a magyar és az osztrák szakszervezeték kö­zötti sokoldalú kapcsolatot és megállapodtak a további együttműködésben. A SZOT és az ÖGB veze­tői véleményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései­ről, Európa dolgozóit és szakszervezeteit foglalkozta­tó kérdésekről is. Hangsú­lyozták a szakszervezetek közötti párbeszéd szükséges­ségét, alapvetőnek jelölték meg egymás véleményének, állásfoglalásainak jobb meg­ismerését. Állást foglaltak abban, hogy Európa békéjének, biz­tonságának fenntartásához a szakszervezetek sajátos esz­közeikkel és lehetőségeikkel meghatározó módon járul­hatnák hozzá. A PÁPA INDIÁBAN II. János Pál pápa szom­baton tíznapos látogatásra Indiába érkezett Zail Szingh államfő meghívására. Sze­mélyében tesz először állami látogatást a hindu többségű országban a római katolikus egyház feje. II. .János Pál személyi biz­tonságára rendkívüli intéz­kedéseket foganatosítottak. Látogatása ellen több fana­tikus hindu szervezet tilta­kozott. Megérkezése után szomba­ton II. János Pál pápát fo­gadta Zaií Szingh indiai ál­lamfő. A találkozón nemzet­közi kérdéseket érintettek. Később a katolikus egy­házfővel találkozott Ramasz- vami Venkataramen alelnök és Radzsiv Gandhi kormány­fő. AZ NSZK ES AZ SDI Szószólók és ellenzők Az amerikai űrfegyverkezési programban való nyugatnémet részvételről beszélgetett Volker Rühe CDU-politikussal, és Bernhard Gonsior atomfizikus professzorral a Stern magazin munkatársa. A vitát - némi rövidítéssel - az alábbiakban ismertetjük. STERN: Az SDI, az Egyesült Államok „Stratégiai Védelmi Kezdeményezése” megosztja az embereket. A csillagok há­borújának lelkes szószólói és elkeseredett ellenzői vannak. Mi szól az SDI-ben való nyu­gatnémet részvétel mellett, Rühe úr? Rühe: Én nem vagyok az SDI lelkes híve. de nem is utasítom el. A Szovjetunió évek óta dolgozik egy elhá­rító rendszer létrehozásán, és rendelkezik is földi elhá­rító rendszerrel. Moszkvától tehát nem távoli a gondolat, hogy a támadófegyverek mellett egy védelmi pajzsot is létrehozzon. Minthogy én a stratégiai stabilitás mellett vagyok, helyeslem a kutatá­si egyenlőség gondolatát. A szövetségi kormány kijelen­tette: politikailag támogatja az USA kutatási programját, amely szigorúan az érvényes szerződések, különösképpen az ABM-szerződés keretében történik. (Az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió között 1972-ben létrejött, korlátlan idejű AMB-szerződés korlá­tozza a ballisztikus elhárító rendszerek létrehozását.) Ez a politikai támogatás a leg­fontosabb nyugatnémet hoz­zájárulás az amerikai kuta­tási programhoz. Ami a je­lenlegi vitát illeti, cégeink részvétele a programban má­sodrangú politikai kérdő-. Gonsior: A világhatalmik fő érve eddig mincrg az volt, hogy a béke fennmarad, ha az egyensúly biztosítva van, és a háborús vészé:/ nő. ha olyan berendezéseket hoznak létre, amelyek ezt fenyege­tik. A hatvanas evek vegén az amerikaiak igyekeztek meggyőzni a Szovjetuniót az egyensúlyt biztosító ABM- szerződés megkötésének szükségességéről. Nos, az SDI homlokegyenesen ellent­mond ennek a szerződésnek, pedig azóta sem a stratégiai, sem a politikai feltételek nem változnak. Ezért vagyok én a cégeink részvétele el­len és az ellen, hogy a szö­vetségi kormány valamiféle keretszerződést, vagy valami hasonlót kössön. Emellett az amerikaiaknak nincs is jo­guk, hogy külföldi cégeket vonjanak be a programba. Az ABM-szerződés ugyanis tiltja mindkét nagyhatalom­nak, hogy fénymásolatokat, részletrajzokat, vagy más ha­sonlókat egy másik államnak továbbadjanak — erre pe­dig együttdolgozás esetén szükség lenne . . . STERN: Ha az amerikaiak nem adhatják tovább a terv­rajzokat, miért törekszünk mégis az aláírásra? Rühe: Nem amerikai cé­gek a rendszer kifejlesztésé­ben nem vehetnek részt. Ez világos. Amíg azonban csak kutatásról van szó, amelyet az ABM-szerződés megen­ged, nincsenek jogi problé­mák. A probléma a Szovjet­unió és az USA között csu­pán a szerződés értelmezé­sében van. Erre vonatkozó­lag kellene megegyezniük. Gonsior: Ügy látom. Rühe úr, ön nem ismeri világosan, mit jelent tulajdonképpen az SDI. A közleményekből ki­derül. hogy legalább hat vál­tozata létezik az SDl-nek. Kezdve Reagan elnök láto­másától, a világűrbeli átha­tolhatatlan védőpajzstól egy csak földi telepítésű védelmi rendszerig. De ez a világűr védőpajzs sohasem áthatol­ugyan, hogy az SDI tisztái? védelmi rendszer, de az* is tudni kell, mit lehet vele elérni. Rühe úr maga is tud­ja, hogy Reagan látomása a tökéletes védelemről elérhe­tetlen. Van azonban egy olyan veszélyes .ehetőség ami néhány éven belül meg­valósítható, nevezetesen a műholdak megsemmisítés». Márpedig a stabilitást ve­szélyezteti. ha az egyik fél a felderítő műholdakat lelövi, és ezáltal az ellenőrzést le­hetetlenné teszi. Rühe: Ehhez nincs szük­ség az SDI-re. Ez sokkal egyszerűbben is megy. Gonsior: Engedje meg. hogy kibeszéljem magamat! Ezért követelik a kritikus természettudósok, hozzanak végre tilalmat a műholdel- h ári tó-fegyverekre. Üdvö zöljük a Szovjetunió mora­tóriumát, csakúgy, mint a2 Bernhard Gonsior (balra) a bochumi Ruhr Egyetem atom­fizika professzora. 20 éve foglalkozik leszerelési kérdések­kel. Volker Rühe, a CDU CSU parlamenti frakciójának he­lyettes elnöke, Kohl kancellár bizalmasa a keleti és az eny­hülési politikában az uniópártok mérsékeltjei közé .sorolják hatatlan. Egy amerikai ta­nulmány világosan meg­mondja: ha az interkonti­nentális rakétáknak csupán öt százaléka áthatol rajta, az amerikaiak 50—70 száza­léka azonnal meghal... STERN: . . . •/.ik abszolút elhárítás? tehát nem léte- biztos rakéta­Behavazott trópusi növényzet Genovában. (TELEFOTÓ: AP—MTI—KS) Gonsior: Éppoly kevésbé, mint ahogy egyetlen techni­kai rendszer sem abszolút biztos. Ha az ember SDI-t támogató tudósokkal beszel, azok elismerik: a lakosságot nem tudják megóvni, de az interkontinentális rakétáin­kat valószínűleg hosszabb ideig megvédhetjük. STERN: Rühe vir, a.z NSZK- ban mintegy 15 ezer tudós foglalt állást az SDl-vol szem­ben ... Az ö érveik nem je­lentenek semmit...? Rühe: Azt hiszem, ők va­lóban értenek a dob ghoz Az SDI azonban stratégiai, mindenekelőtt biztonságpo­litikai kérdés. Énhez pedig egy fizikus nem feltétlenül ért. Nézzük csak az érveket Egyesek azt mondják: egy­részt nem funkcionál a do­log, másrészt, hogy rend­kívül veszélyes. Ügy tűnik, ez ellentmondás. M igain is azt tartom, hogy a totális védelem elképzelhetetlen. Ebből azonban nem azt a következtetést vonom le, hogy emiatt különösen ve­szélyes, hanem azt, hogy egy drasztikus leszerelés és egy védelmi rendszer kombiná­ciójával el lehetne érni a stabilitást, ha mindkét nagy­hatalom ezt teszi. Ez a dön­tő. Ez tehát stratégiai, és nem fizikai kérdés. És egye­lőre 5—7 évig csupán kuta­tásról van szó. STERN: Ma már sok tudós sajnálja, hogy közreműködött az atombomba létrehozásá­ban, hogy felfedezésüket an­nak idején nem zárták be egy páncélszekrénybe. Nincs vala­mi hasonló az SDI-program- mal? Nem kellene mindjárt kezdetben e.zt megakadályozni? Gonsior: Az SDI méretei­vel olyan lökést kap, ame­lyet többé nem lehet fékez ni. Ezt maguk az amerikaiak is elismerik. Azt mondják amerikai kongresszus id? vonatkozó kezdeményezéseit. Rühe: No látja, a felderí­tő műholdak a földi fegyve­rek használatát segítik elő. Mi más ez, ha nem a világ,- űr militarizálása? Gonsior: Ez egészen más. Rühe: Ezt csak azért mondom, mert vannak, akik azt állítják, most jönnek a komisz amerikaiak, akik mi- litarizáln.i akarják az eddig érintetlen világűrt. Ez ba­darság ! Gonsior: Nem. ez nem ba­darság! Ez a terv olyan drasztikus stratégiai válto­zás, amely néhány éven be­lül az ABM-szerződés meg­értéséhez, vagy megszünte­téséhez vezet. STERN: Professzor úr, az SDI növeli a háborús ve­szélyt? Gonsior: Növeli, mert az SDI berendezései megbont­ják az egyensúlyt. STERN: Rühe úr, mi törté­nik, ha az NSZK nem vesz részt a SDI-ben? Rühe: A részvétel kérdése másodrangú. Világos, hogy a szövetségi költségvetésből nem fogunk az SDI-hez hoz­zájárulni. A cégek azonban részt vesznek benne. Ebből ők profitálni fognak, kevésbé a pénzügyi haszon, mint in­kább a technológiai ismere­tek által. STERN: Gonsior professzor úr, mit tanácsol Rühe úrnak és parlamenti kollégáinak? Gonsior: Kissinger, az egykori amerikai külügymi­niszter egy vita során nem­régiben kijelentette: ..Prob­léma az, hogy a politikusok nincsenek tisztában a techni­kai lehetőségekkel.'’ Attól tartok, hogy Kissinger sza­vai az NSZK-ban is érvé­nyesek. A politikusoknak meg kell érteniök, mi az, ami technikailag lehetséges. Azt, hogy az atomfegyverek halálos veszélyt jelentenek, ma már majdnem mindenki megérti. De hogy az SDI mi lesz, azt csak kevesen fog­ják fel. Az SDI destabilizál­ja az amúgy is nehéz hely­zetet. Fordította: Gáti István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom