Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-03 / 28. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLII. évfolyam, 28. szám Ara: 1,80 Ft - 1986. február 3., hétfő Marjai József Varsóba utazott 1986 TERVEIBŐL Bevásárlóközpont, iparcikk áruház Az idén nyílik meg a kaposvári Fészek áruház Helyűnk egy vitázó kultúrában A felpezsdülő viták éve volt 1985. Vita folyt az is­kola működésének és belső életének továbbfejlesztéséről, a gimnáziumi irodalom tan­könyvekről, a művelődési otthonok (lehetséges) funk­cióiról és funkciózavarairól, a népfőiskola újjáélesztésé­nek szükségességéről, a szín­házi struktúráról, az iroda­lom szereptudatának átala­kulásáról — hogy csak né­hányat említsünk. Mire vél­jük ezt a nem is mindig ud­varias pengecsattogást? Az érvek és ellenérvek szikrá­zó parádéját? Az oktatás és közművelő­dés szintjén is évtizedes be­idegződések kérdőjelczödtek meg, váltak tarthatatlanná: a régóta felmerült új kérdé­sekre ma kénytelenek va­gyunk megadni az új vá­laszt. Kénytelenek vagyunk — mert a régi elképzelések alapján továbbfejlődni lehe­tetlen. Kénytelenek vagyunk — mert olyan gazdasági kényszerek léptek föl, ame­lyekre korábban nem kellett odafigyelni. És nem érdeklődtünk az iránt, hogy milyen hatás­fokkal. Ma már — a pénzügyi források apadása idején — világossá vált, rossz hatás­fokkal. Elpazarlódott pénz es energia, személyes ambíciók fulladtak ki, mert egy kép­zeletbeli kultúrát akartunk elosztani (jobb esetben: el­adni) egy képzeletbeli társa­dalomnak. Nos, egy olyan művelődé­si kínálat, kulturális termék, műalkotás, amelyik minden­kinek szól — az nem szól senkinek. Az csak egy fik­ciónak szól, egy fantomnak, egy kipipálható kulturális statisztikai bűvészmutat­ványnak. Az csak a felszínt borzolja meg, sosasem vá­lik a konkrét és meghatá­rozott egyén legbelsőbb ügyévé, személyes meggyő­ződésévé. Igen, a jövőben, nem lehe­tünk a kultúra „kegyosztói”. Másra, többre van szükség. Érdekeltté tenni az embere­ket a közös felelősségű kul- turálódás folyamatában. Napirendre kell tűzni — ha ugyan tetszik: újból! — a kultúra demokratizálását és társadalmasítását. Föltár­va és fölkarolva a meglévő helyi közösségek hagyomá­nyait, az azonosságtudatot erősítő kötődéseket, mindazt a lappangó értéket és akti­vitást, amely a korábbi mű­velődési hálózat „hálójából" — mert túl nagy szemű volt — kisíklott, elveszett. A viták élénkülése mutat­ja: elérkezett az idő az át­rendeződésre. Mert szocialis­ta kultúránk értékei kerül­nek veszélybe. Egy olyan kö­zösségi jellegű kulturális mo­dellé, amely még csak nyo­maiban van jelen minden­napjainkban. Amely még a kellő kibontakozás előtt a „süllyesztőbe” kerülhet. Ha nincsenek tisztázó vi­ták, megújulást serkentő új nézetek, ha a kezdeménye­zés iszelleme nem hatja át társadalmi közgondolkodá­sunkat. Tudomásul kell vennünk: vitázó kultúra a miénk. S helyünket — akár szűkebb értelemben is — ebben kell megtalálnunk. Egyet nem tehetünk: hogy nem foglalunk állást, félre­állunk vagy kivonulunk va­lamilyen barátságosabb te­repre. Péntek Imre Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Ma­gyar—Lengyel Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együtt­működési Bizottság magyar Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására szomba­ton este hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Dante Caputo, az Argentin Köztár­saság külügyminisztere. Az A Magyar Szolidaritási Bi­zottság meghívására január 29. és február 1. között láto­gatást tett hazánkban a SWAPO küldöttsége, élén Obed T. Emwula-val, a SWAPO berlini irodájának vezetőjével. Obed T. Emwu- la megbeszéléseket folytatott a Magyar Szolidaritási Bi­zottság vezetőivel a két szer­vezet közötti együttműködés Hatalmas eső zúdult Rómá­ra. A Colosseum környékén szinte megbénult a forga­lom. Nehéz a hatalmas, faragott fából készült kapu. A kopog­tatásra tétova lépések felel­nek, a kulcs nyikordulásában bizalmatlanságot és félelmet érzek. Az asszony, aki végül kitárja a vele szinte egyidős nagykaput, hetvennégy éves. Keskeny vállát berliner ken­dő fedi, a szemében gyanak­vás, és öröm. Mind a kettő a váratlan látogatónak szóló. Lassan tipeg a hosszú ház- elön, mutatva az utat, s hely- lyel kinál a fedett verandán. A két kötélverö férfi kötél­verővé vált özvegye lassan nyílik meg. Előbb az unokák­ról beszél és megmutatja: a „tiszta szobát”, színes televí­zió is van: a gyerekeknek vette. Hogyan lett a törékeny asszonyból kötélverő? Elő­ször csak gondolom, majd ki is mondom a kérdést. Zavar­tan simítja a makulátlan asztalterítőt, próbálja mon­datokká fogalmazni a gondo­latokat. Régen kérdezték öl az életéről, nehéz is erről be­szélni. Annak idején, amikor fiatal volt, másféle életről ál­modott. Erre azonban már csak haraggal emlékszik. Két férfi szerette: két kö­télverö. Bezárult a kör: szűk térben éltek tovább az ál­tagozatának elnöke vasárnap Varsóba utazott, ahol részt vesz a bizottság soron követ­kező. 22. ülésszakán. argentin diplomácia vezető­jét a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter fogadta. Je­len volt Carlos Oscar Keller Sarmiento, az Argentin Köz-* társaság budapesti nagykö­vete is. kérdéseiről. Áttekintették a nemzetközi helyzetet, külö­nös tekintettel a jelenlegi dél-afrikai és namíbiai hely­zetre. A tárgyalásokon a magyar fél kifejezte további szolidaritását a namíbiai nép függetlenségéért folytatott igazságos harcával, elítélte a Dél-Afrikai Köztársaság ap- partheid politikáját és Na­ítéletidő Nyugat­Gyiikos orkánokról, hóvi­harokról, áradásokról érkez­tek hírek a hét végén nyu­gat- és Dél-Európából. A tomboló elemek vasárnapig legalább 18 halálos áldozatot szedtek; Franciaországban kilencen, Olaszországban nyolcán vesztették életüket, Ausztriában vasárnapig egy halálos áldozata volt az íté­letidőnek. Különösen súlyos helyzet alakult ki Olaszországban. A szakadatlan hóesés és az egy­más után lezúduló hólavinák az Alpokban, lent pedig az ömlő eső kiárasztotta az észak-olaszországi folyókat, ráadásul szélviharok tom­bolnak az adriai tengerpar­ton. Mindezek következtében Olaszország legtöbb részén megrekedt a szárazföldi, a mok. Elhalt az első ura, el­halt a második, s az asszony megtanulta és megszerette ezt a nem nőnek való mes­terséget. Még ma is dolgozik. Igaz, ha „verni” kell a köte­let, segít a reje. Nem megy már úgy, mint régen, kiszállt az erő a karokból. Az asszony már nem akar­ja tovább adni a mesterséget. Lassan el is felejtik az em­berek. nincs már szükség a vert kötélre. A kendergyár­ban farostot készítenek, jobb híján műanyagra fanyalod­nak a régi mesterek, amíg veszik-viszik a vásárosok, az is jó. Bennettt felmerült, mi­ként is fest az az utánozha- tatlanul elegáns felépítésű ló a narancssárga műanyag kö­tő) ékben? Előtte a földön a természetes anyagból készült, szépen zsinórozott készségek. — Egyre kevesebb már az ilyen — mondja az asszony, némi fájdalommal a hangjá­ban. — Nincs anyag, meg drágább is, mint a műanyag. Azt mondják a gazdák, ha nem olyan pajkos a ló, meg­felel a silányabb is. Hazánkba érkezett V. Kulikov Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter meghívására küldöttség élén vasárnap hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érke­zett Viktor Kulikov, a Szov­jetunió marsallja. a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka — Anatolij Grib­kov hadseregtábornoknak, az egyesített fegyveres erők törzsfőnökének kíséretében. A delegáció Ferihegyi repü­lőtéri fogadásán megjelent Kárpáti Ferenc és, a Hon­védelmi Minisztérium kato­nai! tanácsának több tagja. míbia törvénytelen megszál­lását. Elutazása előtt Obed T. Emwulát fogadta Garam- völgyi József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára, s a magyar és a namíbiai nép közötti barát­ság ápolása terén kifejtett több éves tevékenységéért átnyújtotta neki a HNF ki­tüntető jelvényét. és Dél-Európában vízi és a légiforgalom. Leg­rosszabbul talán Velence járt: a hatalmas mennyisé­gű csapadék több mint más­fél méterrel emelte meg a lagúnák vízszintjét, a kiöm­lő víz elöntötte a város több történelmi nevezetességét, vízben áll a Szent Márk ba­zilika. Az anyagi kárt a városban máris több millió dollárra becsülik. Itt ketten, Észaík-Olaszország más vá­rosaiban vasárnapig hatan haltak meg. Síelők ezreit tartja fogva az ítéletidő az Alpokiban. Dél-Tirol teljesen el van vág­va a külvilágtól, mert szom­baton még azt a kevés ad­dig járható utat is le kel ett zárni az állandó lavinave­(Folytatás a 2. oldalon.) nem így gondolkodott. Az asszony tovább vitte a mes­terséget, de bele is fáradt. Kevés fuvaros készíttet ma kedvenc lovának bőrből font készséget és nemes anyagból készült ráncbaszedőt. A mes­terség titkai titkok marad­nak. Ki vállalja már a ken­der gerebenezését, a börtli feldolgozását, ki az, aki a csi­petből — a visszamaradó, pár centiméteres kenderszálak­ból — bármit is elkészít. Erő kell ehhez, vaskosan nehéz, és fiatal férfikéz. — Istrángot készítek még, néhanap — mondja a kicsi öregasszony —, de már na­gyon nehezemre esik. Lassú mozdulatokkal mutatja is: látja, ennek az eleje fonott, a közepe vastagszik, aztán me­gint vékonyodik. Kevés az erőm már, így aztán a kötél sem lesz erős. — Miért vá­lasztotta mégis ezt a könnyű­nek nem mondható mester­séget? — Élni kellett. És így esett, így fordult az élet — mondja halkan, s máris másról be­Tizennyolcmilliárd negy­venhatmillió forint értékű forgalom lebonyolításával számol az idén a somogyi kereskedelem. A növekedés egy százalékos a tavalyihoz viszonyítva, ha változatlan árakkal számolunk, de az áremelkedéseket is figyelem­be véve néhány százalékkal nagyobb forgalmi fölfutást lehet kalkulálni. A megyei tanács kereske­delmi osztályának fölméré­sei szerint a korábbinál va­lamivel jobb összetételű áru­kínálat várható, tehát nem borul föl a piaci egyensúly. Az építőanyag és a tüzelőel­látás jobb lesz. Valamelyest nagyobb mennyiség várható tartós fogyasztási cikkekből, például energiatakarékos mosógépből és színes televí­zióból, de a kereslet ezek iránt még mindig megha­ladja majd a kínálatot. Szí­nesebb lesz az ólelmiszervá- laszték, többféle húsipari termék lesz a megye bolt­jaiban és növekszik az ol­csóbb húsáru mennyisége is. Nem számíthatunk átütő já­széi. — Ez itt a kelevéz, lát­ja? Ezzel a bikát kötik meg. Ezek meg rudazó kötelek, ko- csirakományokat rögzítettek velük. Nehéz ezeket kifonni már, a zsinórozásnál össze­megy. Anyag sincs megfelelő. Mária nénit nem nagyon érdekli, mi lesz a mesterség sorsa. Számára a szántógyep- lö akkor is szántógyeplö, ha zölden-bosszantó műanyag­ból készül. Hogy nincs húzá­sa. ereje az ilyennek? Miért is legyen. Nemsokára eladják a műhelyt, a szerszámokat, a készletet meg kiárusítják. A kötélverö mesterség csak em­lék lesz. Azzá válik az ázott kender illata, s már senki sem kíváncsi arra, hogyan le­het a gyönge kenderszálakból vad bika megfékezésére al­kalmas kötelet készíteni. — A ‘Tisza mellett talán még vannak iparosok, de azok is inkább már csak „suszterek” — mondja bú­csúzóul —, itt, a Dunántúlon pedig lehet, hogy én vagyok az utolsó kötélverő. Csendesen csukódik a ne­héz fakapu: hallom, ahogy fordul a kulcs a zárban, és hallom a csöndes lépteket, ahogy távolodnak. S velük együtt hal el egy kemény sor­sot kínáló szép szakma. Klie Ágnes vulásra a ruházati cikkek­ből, a mind igényesebb ke­resletet — ipari és külkeres­kedelmi okok miatt — a so­mogyi kereskedők sem tud­ják kellő gyorsasággal kö­vetni. Mind az áruellátás, mind a hálózatfejlesztés szempont­jából az idén is kiemelt te­rület a Balaton-part, vala­mint nagy figyelmet kell szentelni a kistelepülések ke­reskedelmére. A Balatonnál természetesen a szezon adja a legtöbb feladatot és az idén is kettőzött erővel ké­szülnek a kereskedők a több napos ünnepekre, valamint a karácsonyi forgalomra. Egy sor szervezési intézkedés, így az áruszállítás jobbítása, a nyitva tartási rend módosítá­sa szolgálja 1986-ban a vá­sárlókat. Több létesítménnyel gya­rapszik a megye és jónéhány építkezés kezdődik meg. Má­jusban átadják a kaposvári Fészek áruházát, amely re­kordidő alatt és a tervezeti költségeknél valamivel ol­csóbban készül el. Az idén a megyeszékhely még egy na­gyobb létesítménnyel gazda­godik: a Vörös Csillag mozi mellett levő régi villányidén alakul át iparcikk-kisá’-u- házzá. A Balaton-parton há­rom nagy autós bevásárló- központ építése kezdődik meg 1986-ban. Bogláron és Szántódon a Balaton Füszért Siófokon a helyi áfész épít­tet ilyen áruházat. Ezeken kívül a .tóparton néhány kö­zepes ABC áruház és hetven térelemes pavilon is épül. Kaposváron és több telepü­lésen is. jónéhány olyan.épít­kezés kezdődik, amely a ke­reskedelmet Szolgálja. Több központi intézkedés — szabályozómódosítás — javítja az érdekeltségi rend­szert, így várhatóan az idén nem maradnak zárva üzle­tek a magyar tengernéj. Új­donság, hogy az idén a ke­reskedelmi szervezetek a technikai föltételek javításá­hoz pályázat útján jelentős állami támogatást kaphat­nak. Az árualap-bővítésre visz- szatérve: bízni lehet benne, hogy az új megyei külkeres­kedelmi irodák — a Füszért és a sütőipar, illetve a Lig- nimpex és más cégek rész­vételével — bővíthetik az importból származó cikkek kínálatát Somogybán. Az argentin külügyminiszter Budapesten tárgyal A SWAPO küldöttségének látogatása Tél-tábornok tombol A kötélverő A két „elköltözött” férj

Next

/
Oldalképek
Tartalom