Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-17 / 40. szám
198fr. február 17., hétfő Somogyi Néplap 3 BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XXV. KONGRESSZUSA A vezető testületek tisztségviselői A kongresszus határozata Ezután a kongresszus zárt ülést tartott, amelyen megválasztotta a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a számvizsgáló bizottságot. Mindkét újonnan választott testület megtartotta alakuló ülését. A Szakszervezetek Országos Tanácsa megválasztotta elnökségét, titkárságát, vezető tisztségviselőit, és kinevezte, illetve megerősítette a SZOT osztály- és intézményvezetőket. A számvizsgáló bizottság megválasztotta elnökét és titkárát. A kongresszus plenáris ülésén Martos Istvánná, a Szarvazatszedő Bizottság etl- nöke ismertette a választások itt következő eredményét: A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége: Elnök: Gáspár Sándor. Alelnökök: Földvári Aladár, Gál László, Ligeti László, Palotai Károly, dr. Prie- szol Olga. Főtitkár: Baranyai Tibor. Titkárok: Kósáné dr. Kovács Magda, dr. Nagy Sándor, Sólyom Ferenc, Szlovat- sik károly, Virizlay Gyula. Tagjai: Balogh Károlyné, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Básti János, a Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsának vezető titkára, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnöke, a KB tagja, Czerván Mártonná dr., a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Csikós Pál, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Dajka Ferenc, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Dobi Ferenc, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Fodor László, a Népszava főszerkesztője, dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Gricserná Heszky Enikő, a Postások Szakszervezetének főtitkára. Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Herczeg Károly, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Koszorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára, Kovács Károly, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára, Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, Lux János, a Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Szakszervezetének főtitkára, dr. Martos Istvánná, a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, Mol- dován Gyula, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, dr. Sáli Ferenc, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Simó Tibor, ,a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára, dr. Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, Vas János, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátó- ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Vok- sán József, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Titkársága: Gáspár Sándor, a SZOT elnöke. Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára. SZOT-ititkárok: Kósáná dr. Kovács Magda, dr. Nagy Sándor, Sólyom Ferenc, Szlovatsik Károly, Virizlay Gyula, Nyitrai István, a SZOT Szervezési és Káderosztály vezetője, Fodor László, a Népsaava főszerkesztője. A Szakszervezetek Országos Tanácsa mellett működő munkabizottságok vezetőit a SZOT következő ülésén választják meg. A Szakszervezetek Országos Tanácsa osztály- és intézményvezetői . A szervezési és káderosztály vezetője: Nyitrai István. A közgazdasági és életszínvonal-politikai osztály vezetője: dr. Halmos Csaba. A munkavédelmi, társa- d a lomb iztosííási és egészségügyi osztály vezetője: Főcze Lajos. A kulturális, agitációs és propaganda osztály vezetője: Roland Ferenc. A testnevelési és sportosztály vezetője: dr. Eperjesi László. A folyóirat szerkesztősége vezetője: dr. Siklós János. A nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője: Baranyai Gázáná. A pénzügyi és Gazdasági osztály vezetője: Pintér György. Az elnökségi és jogi osztály vezetője: dr. Zsiga László. Az üdülési és szanatóriumi főigazgatóság főiigazgatója: Kovács István. A SZOT központi iskola igazgatója: Kohári József. A Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének igazgatója : Búza Márton. A Népszava főszerkesztője: Fodor László. A számvizsgáló bizottság elnöke: Biszku Béla, titkára-: Pandurovics József. * * * Gáspár Sándor bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gál Lászlónak több évtizedes eredményes munkásságáért, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét adományozta. Méltatta a SZOT volt titkárának értékes munkásságát, majd átadta a kitüntetést Gál Lászlónak. Baranyai Tibor elnöki zárszavában hangsúlyozta a szakszervezeti mozgalom nagy felelősségét a közösen vállalt feladatok végrehajtásában; a népgazdaság további fejlesztésében, a dolgozók életszínvonalának javításában, mindannak a célnak az elérésében, amit a . magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa kijelölt, megerősített. A kongresszus az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa megvitatta és elfogadta a Szakszervezeteik Országos Tanácsának az elmúlt öt évben végzett munkájáról szóló beszámolóját, valamint a számvizsgáló bizottság jelentését, és módosította a szakszervezetek alapszabályát. A határozat leszögezi: társadalmi helyzetünket, szo- cia'lista fejlődésünket illetően a kongresszus egyetért a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa által élvégzett . elemezéssel, értékeléssel, magának vallja a kitűzött célokat és feladatokat, amelyek megfelelően tükrözik népünk, a munkásosztály, a négy és félmilliós szákszervezeti tagság érdekeit, törekvéseit. A határozat megállapítja, hogy a szakszervezetek a XXIV. kongresszus határozatát teljesítve hozzájárultak az ország gazdasági erejének gyarapításához, a népgazdasági egyensúly javításához, szocialista vívmányaink megőrzéséhez. A gazdasági és az életszínvonal- politikai feszültségek feloldására, enyhítésére irányuló törekvések azonban a szak- szervezeti mozgalomban is gyakran teremtettek bonyolult helyzetet. Az életszínvonal stagnálása, a reálbérek csökkenése, az egyes rétegek helyzetének romlása miatt szaporodtak a szakszervezetek tevékenységét bíráló megjegyzések. A XXV. kongresszus hangsúlyozza, hogy a szakszervezeteknek a jövőben is állhatatosan törekedniük kell hivatásuk betöltésére. Ennek megfelelően elkötelezetten részt vesznék a munkáshatalom erősítésében, a szocialista társadalom építésében; kötelességüknek tartják, hogy minden szinten és területen feltárják, egyben képviseljék a dolgozók jogos igényeit, közreműködjenek az igények kielégítéséhez szükséges feltételek megteremtésében. I. A határozat a szakszervezeték társadalmi szerepét elemezve rámutat: a kongresszus nagyra értékeli, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1983. október 12-i á 11 ásfoglalásában összegezte a párt szakszervezeti politikájának lényegét és tapasztalatait. A Központi Bizottság állásfoglalása hangsúlyozza, hogy társadalmunkban tovább növekszik a s zaíkszervezetak j elen tősége. A szakszervezetek — elismerve a párt társadalomirányító, vezető szerepét — önállóan, a szocializmus ügye iránt elkötelezetten töltik be hivatásukat. Politikai rendszerünk nagy vívmánya, hogy hazánkban a szakszervezeték — a hatalom része- sekent — n,em szorítkoznak az igények, az érdekek képviseletére, hanem elősegítik az igények kielégítését szolgáló feltételek megteremtését is. A szakszervezeteknek továbbra is következetesen vállalniuk kell a gazdaság fejlesztéséből, a szociális biztonság, a társadalmi stabilitás és közmegegyezés fenntartásából, erősítéséből adódó feliadataikat. Ezek ellátásának formája az érdekképviseltet, az érdekvédelmi tevékenység, valamint a gazdaság és a társadalom irányításában való önálló részvétel. E kétirányú kötelezettség egyidejű érvényesítése ellentmondásokkal terhes, az egyoldalúság elkerülése szüntelen feladatot jelent. A szakszervezeti tevékenység fejlesztésének alapvető föltétele a szakszervezeti önállóság még jobb, átgondoltabb érvényesítése. Az önállóság sokszínű gyakorlása megköveteli a jogok határozott alkalmazását, beleértve az esetenkénti vétójogot is. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztése során a termelőegységek egyre nagyobb jogokat kapnak a vállalatok vezetésében. Növekszik a dolgozóknak a vállalat eredményes tevékenységéhez fűződő érdekeltsége. Ez megköveteli, hogy a szakszervezetek munkájában is végrehajtsák a szükséges változtatásokat, a helyi szakszervezeti szervék önállóságának növelését. II. A gazdasági építőmunka, valamint az élet- és munka- körülmények kérdéseit érintve a határozat rámutat, hogy a VII. ötéves terv a megalapozott és növekvő ütemű gazdasági fejlődés programja. A gazdálkodás, a termelés segítése, fejlesztésük előmozdítása a szakszervezetek egyik alaphivatása, egyben alapvető jelentőségű érdekvédelem is, miként az érdek- védelem is pótolhatatlan lendítője a termelésnek, a gazdaság fejlesztésének. A szakszervezetek fontosnak tartják, hagy a tervben megfogalmazódik az életszínvonal érezhető növelése. A szakszervezetek a nép- gazdasági terv teljesítése ér- dékében fontosnak tartják a vállalati önállóság növekedését, a dolgozók mind nagyobb arányú bekapcsolódását munkahelyi életük irányításába. A határozat rámutat, hogy a munkában még sok a tartalék, ezek kihasználásában a legközvetlenebb feladat a munkaszervezés javítása, a technológiai es a műszaki színvonal gyorsabb fejlesztése. Továbbra is szükség van a szocialista munkamozgalmakra, a szocialista munkaversenyirie, mint a dolgozói aktivitás és kezdeményezés sajátos formájára. A határozat rámutat, hogy nagyobb önállóságot és felelősséget kell adni a szocialista brigádoknak a föladatok vállalásában, a teljesítmények értékelésében, az anyagi és erkölcsi elismerés személyenkénti megállapításában, a verseny formáinak megválasztásában, a munka elosztásában és tagjaik kiválasztásában egyaránt. A kongresszus megítélése szerint a vállalati gazdasági munkaközösségek jelentős része hasznos munkát végez, tapasztalhatók azonban tevékenységükkel kapcsolatban szocialista értékrendünket, fölfogásunkat sértő jelenségeik is, s ezekre társadalmunk érzékenyen reagál. A vgmk-k fennmaradása minden olyan helyen célszerű, ahol gazdaságosan, becsületesen és megfelelő színvonalon elégítenek ki valós szükségleteket. A kongresszus elsőrendűen fontosnak tartja, hogy hazánkban a megélhetés és az életkörülmények javításának fő forrása a jövőben is a kereset legyen, a következő években érezhetően és egyenletesen emelkedjen a reálbér. Különös figyelmet kell fordítani a nagyüzemi munkásság életkörülményeire, jövedelmi helyzetére. El kell érni, hogy a dolgozók egyre inkább a főmunkaidőben fejtsék, fejthessék ki képességeiket és találják meg mindenirányú számításaikat. A szakszervezetek tudomásul veszik, hogy a szocialista építés jelenlegi időszakában újratermelődik, ezért nem küszöbölhető ki a hátrányos társadalmi helyzet, de leszögezik, hogy e tendenciát lehetséges fékezni, jó irányba befolyásolni. Szükséges, hogy mielőbb stabilizálódjék, majd emelkedjék a nyugdíjak reálértéke, javuljanak a gyermeknevelésnek, a családalapító fiatalok otthonteremtésének a feltételei. A továbbiakban a szocialista életmód térhódításával kapcsolatos szakszervezeti feladatokat taglalja a határozat. III. A szakszervezeti élet fejlesztésével kapcsolatban a határozat elsősorban a szak- szervezeti egység további erősítésének jelentőségét hangsúlyozta. A mozgalom tevékenységét a változó körülményekhez kell igazítani, a szakszervezeti mozgalom egészét érintő kérdésekben erősíteni szükséges a SZOT elvi irányító, ellenőrző munkáját. Erősíteni kell a szak- szervezetek belső életének demokratizmusát, tevékenységük mozgalmi jellegét és önállóságát, a tasággal való kapcsolatait. Bátrabban szembe kell nézni azokkal a fogyatékosságokkal, amelyek a mozgalomnak a tagsággal való kapcsolataiban fellelhetők. A kongresszus szükségesnek, tartja, hogy rendszeresen kérjék ki a tagság véleményét a helyzetét érintő kérdésekben. Minden lényekes kérdést előzőleg meg kell vitatni a szakszervezeti csoporttal. El kell érni, hogy a különböző szakszervezeti tisztségviselők a tagsággal együtt alakítsák ki álláspontjukat és ennek alapján döntsenek. A szakszervezeti tevékenységnek változatlanul a bizalmi munkája az alapja. A szakszervezeti bizottságoknak rendszeresen foglalkozniuk kell a bizalmiakkal, folyamatosan kell tájékoztatniuk őket és képzésükről is gondoskodniuk kell. A munkahelyeken nagyobb teret kell adni a csoport-, réteg- és szakmai érdekek kifejeződésének, ezeket szükség esetén országos szinten is szembesíteni kell egymással. A szakszervezeteknek is az eddigieknél többet kell tenni a felnövekvő nemzedék érdekében. Az ifjúságnak és a szakszervezeteknek egyaránt érdeke, hogy a fiatalok jobban megtalálják helyüket a szakszervezeti mozgalomban. IV. " A szakszervezetek pénzügyi munkájára utalva a határozat a takarékosabb gazdálkodás jelentőségét hangsúlyozza. Erősíteni kell a tagság közvetlen érdekeltségét a pénzeszközök hasznosításában. Az emelkedő kiadások ellensúlyozására jövedelmet biztosító vállalkozásokkal kell növelni a bevételeket, mégpedig a szakszervezetek céljaival összeegyeztethető módon. V. A szakszervezetek nemzetközi tevékenységével foglalkozó fejezet megkülönböztetett figyelmet fordít a szocialista országok szakszervezeteihez fűződő sokrétű kapcsolatok ápolására, a két- és többoldalú együttműködés fejlesztésére. A magyar szak- szervezetek erősítik kapcsolataikat, fokozzák erkölcsi, politikai szolidaritásukat a fejlődő országok szakszervezeteivel, megőrzik és elmélyítik a fejlett tőkés országok szakszervezeteivel kialakult kapcsolatokat. A magyar szakszervezetek továbbra is aktív tevékenységet fejtenek ki a Szakszervezeti Világszövetségben és a nemzetközi szakmai szövetségben.
