Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-14 / 38. szám

4 Somogyi Néplap 1986. február 14., péntek Értékelemzés, biogazdálkodás A mennyiségi szemlélettel önmagunkat mérgezzük Magról vetik, így olcsóbb Több a fűszerpaprika A jó bornak is kell a cé­gér — tartja a módosított mondás, amihez dr. Sárközy Péter, a Kertészeti Egyetem mérnöktovábbképző inté­zetének igazgatója általában annyit tesz hozzá: egy csep­pet sem mindegy, hogy mi­lyen a cégér. A mezőgazda- sági könyvhónap alkalmával Somogybán vendégeskedő szakíró az alábbi történetet mondta el a Nagyatádi Kon­zervgyárban tartott előadá­sán: — Az Egyesült Államok­ban jártam, s egykori isko­latársaimmal ellátogattam egy elegáns étterembe. A harapnivaló mellé magyar vörös bort kértem. Az asz­talra is került a zamatos egri hilkavér, amelynek egye­düli fogyasztói voltunk, ugyanis más vendég érdek­lődését nem keltette föl ez az ital, mert olyan a cso­magolás amilyen. Inkább hörpintették a rajnait és a francia borokat, amelyeknek már a palackja is tetszetős, címkéje hivalkodó, s az italt kínáló pincér még rejtelmes meséket is suttog, míg ki­húzza a dugót, kiönti a kós­tolót. Ugyan mi történne, ha egy­szer mi is megpróbálkoz­nánk a formatervezett üve­gekkel, az önmagáért beszé­lő címkével? Valószínűleg jobban kereskedhetnénk — állította dr. Sárközy Péter. A mostani mezőgazdasági könyvhónapra megjelent ér­tékelemzéssel foglalkozó könyvében — nem kis iró­niával — a fára erősíthető gyermekhintával illusztrál­ja, hogy jelenleg mi is tör­ténik nálunk. A piackutatók szerint olyan hinta kell, amelyre egymás fölé három ülőkét helyeznek el, mert más a gyártó, más az üzlet­kötő és megint más a vá­sárló igénye. Mivel szüntet­hetnénk meg az ilyen el­lentmondásokat? Például az ötletszüretekkel, ahol nem a statisztika kedvéért tanács­koznak, ahol nem az ügye­letes felszólalók mondják el unalomig ismert sérelmeiket, ahol nem hurrognak le sen­kit, ahol a legképtelenebb ötletek is teret kaphatnak, hátha azokból is kisül vala­mi — mondta előadásában, írja könyvében. A professzor másik — ugyancsak most megjelent — munkája, a Biogazdálkodás a szántóföldön című hason­ló anomáliákkal foglalkozik. Meghökkentő tényeket sorol föl szakterületéről, a mező- gazdaság kemizálásáról. A téma közérdekűsége miatt kértük beszélgetésre Sárközy Pétert. — Hiába ütjük föl a Ma­gyar értelmező kéziszótárt, nem találjuk benne a bio­gazdálkodás magyarázatát. Benne van a bioáram, a bib- genetika, a biográfia, a bio­kémia, de a biogazdálkodás nincs. Üj fogalmat kell megtanulnunk? — A termőföld megóvásá­ról, arról van szó, hogy a maximumra csökkenthessük a vegyszerek használatát. Ré­gebben azt hajtogattuk, hogy ne kérjünk könyöradományt a természettől, vegyük el tő­le, amire szükségünk van, s ennek érdekében a legkülön­bözőbb vegyszereket hasz­náltuk föl a lehető legna­gyobb mennyiségben. A bio­gazdálkodás lényege a ter­mészeti egyensúly visszaállí­tása, az erőszakos beavatko­zás elkerülése. Ezt elérni per­sze nem könnyű feladat. A kemizálás hívei azt mond­ják, hogy tervek vannak, amelyeket teljesíteni kell. Csak éppen azt nem veszik észre, hogy milyen áron érünk el rekord termésátla­gokat. Ugyan ki számol az­zal, hogy egy kiló kukorica hat kiló termőföld pusztulá­sával jár együtt. A biogaz­dálkodás hívei azt mondják, hogy holnap is élni kell. A túlzott kemizálással önma­gunkat sodorjuk veszélybe. Példákkal bizonyítható, hogy egyes vegyszerekre immunis rovarok szaporodtak el. Űjabb, hatékonyabb szereket kellett ellenük kitalálni, s így tovább mérgeztük kör­nyezetünket. Ezt sokan nem értik meg. Egy ismerősöm megkérdezte tőlem, miért erőltetem a biogazdálkodást, hiszen amíg mi élünk, ad­dig minden bizonnyal kitart a föld is. És utána? — Az értékelemzésről szó­ló előadásában a csomago­lás és a minőség, a tetsze­tősség és a kereslet kapcso­latáról beszélt. Gyanítom, hogy a vegyszerezést nélkü­löző gyümölcsfák termése nem lesz esztétikusabb por­téka ... — Ez tévedés! A biokert­ben termett alma semmivel sem lesz kukacosabb, mint a vegyszerezett fán növő. S ami nem mellékes, hogy job­ban is eladható. Nézzen kö­rül a svájci, az osztrák vagy azNSZK-beli piacon!Minde­nütt úgynevezett reformüzle­teket talál, amelyekben a garantáltan vegyszermentes zöldségféléket és gyümölcsö­ket 15—20 százalékkal drá­gábban árulják. Ott már so­kan felismerték a kemizálás veszélyeit. Nem véletlenül tartanak a kísérletek az Egyesült Államoktól a Szov­jetunióig, hogy kiküszöböl­hessék az „ajzószereket”. Vannak figyelmeztető pél­dák. Amerikában több anti­biotikum alkalmazását meg kell tiltani. Misouri állam­ban sok ember súlyosan megbetegedett. A kórházban antibiotikumokkal kezelték őket, de állapotuk nem ja­vult. Tudja, miért? Vala­mennyien hamburgert ettek, az állatokat, amelyeknek hú­sából készült az étel, anti­biotikumokkal etették s en­nek hatására a szervezetük­ben kialakult egy immunis szalmonellatörzs, amely be­került az emberi szervezet­be, s nem lehetett ellene ha­tékonyan védekezni. — Sürgető feladatokról beszél, amelyeknek megoldá­sához a biogazdálkodás be­vezetését ajánlja, ön szerint mikor lesz belőle valóság? — Amíg a nagyüzemekben a mennyiségi szemlélet ural­kodik, egyhamar nem lesz biogazdálkodás. A kiskertek­ben viszont elterjedhet, per­sze csak akkor, ha több gazdálkodó összefog. S erre már sok példa van. N. J. Több kedvezőtlen, főleg aszályos esztendő miau be­következett visszaesés után, ismét növekedett a termelé­si kedv a szegedi paprika- termelő tájkörzetben. A Szegedi Papriikafeldolgozó Vállalat tájékoztatása sze­rint a termelési kedv fel­lendítésében fontos szerepet játszottak a különböző ösz­tönző rendelkezések. Ezek közé tartozik az átvételi árak emelésén kívül a ter­melés, a feldolgozás és az értékesítés érdekeinek ösz- szehangolása. Az utóbbiak feltételeit az e célra létre­hozott gazdasági társaság te­remtette meg. A szegedi feldolgozó vál­lalat a tavalyinál 30 száza­lékkal nagyobb területre, csaknem 4700 hektárra kö­tött szerződést 77 nagyüzemi gazdasággal és 1500 egyéni termelővel. Több évtizedes tapasztalat, hogy a 4700 hek­tár olyan optimális nagysá­gú terület, amelyen viszony­lag kedvezőtlen időjárás mellett is elegendő meny- nyiségű „piros aranyat" tud­nak termelni és — ami ugyanilyen fontos: a meg­termelt paprikát veszteség- mentesen, idejében és jó mi­nőségben betakarítani. Ugyancsak sok évi tapasz­talatra támaszkodva az idén az összes terület 80 százalé­kán magot vetnek, a többin palántát ültetnék. A magról való közvetlen vetéssel a termelési költségek lényege­sen csökkenthetők. A ha­gyományos palántanevelést és az árról való termesztést is még hosszú ideig fenn­tartják az optimálisnak tar­tott 20 százalékos arány­ban. Ez a területméret azért megfelelő, mert ha elérkezik az ideje, május második fe­lében, 2 hét alatt ki tudják tűzdelni az előnevelt növé­nyeket. Ezzel elhárul az ül­Papírcsíkkal a kezemben, rajta családi megrendelések listájával kelek útra a Má­jus 1. utca felé. A Csokonai utcai gyalogosátkelőnél vá­rakozó Dacia elállja az uta­mat, jelezvén: a közlekedés­ben nem a gyalogos az úr. Néhány lépéssel odébb bosz- szantó látvány fogad: a könyvtár körül szabálytala­nul parkoló gépkocsik gyúr­ják piszkos sártömeggé a társadalmi munkában gye­pesített területet. Egy idő­ben a területfelügyelet szür­keruhás őrei fényképezgették a rendetleneket. Ügy látszik, megunták a sziszifuszi har­cot. A műemlék gyógyszer- tár udvarában jobbról, bal­ról várakozó gépkocsik szű­kítik az átjárót. Egy ifjonc fehér Zastavában legényke- dik mögöttem; hirtelen fel- túráztatja a motort, ijedten félreugrom, ő meg jóízűen vihog. Mégiscsak épségben jutok ki a sétálóutca üzlet­sorába, elsőként a „kis cse­megének” -becézett boltba. Ezt a forgalmas üzletet né­hány éve olyan sikeresen bővítették, hogy szükebb tetés késedelmének veszélye, s a palántázás nem tolódik át júniusra, ami régebben elkerülhetetlen volt. Az ide­jében történő ültetés már szinte garancia arra, hogy a palánták korán beérlelik a csöveket. Így lehetővé válik a kétszeri-háromszori szüre­telés. A szegedi vállalat már megkezdte a vetőmag szállí­tását a gazdaságoknak. Már­cius közepéig mindenhová megérkezik a kiváló minősé­gű, fémzárolt szaporító­anyag. Kedvező idő esetén március végén már meg­kezdhetik a gazdaságok a magvetést. Típusterv­gyűjtemény Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium köz­zétette a típustervek új jegyzékét, amely a korábbi­hoz képest csaknem a felére csökkent. A tervezővállala- tok ugyanis részletesen fe­lülvizsgálták a korábbi gyűjteményt, s ebből „kise­lejtezték” azokat, amelyek elmaradtak a műszaki hala­dástól, valamint az igé­nyektől. Épp ezért a minisz­térium a típustervek fel­használásánál is szabad ke­zet ad a tervező és kivitele­ző vállalatoknak. így a megjelölt műszaki megoldá­sokból annyit használnak fői és egészítenek ki, ameny- nyit szükségesnek tartanak, hogy az adott építési fel­adatot gazdaságosan és a követelményeknek megfele­lően teljesítsék. Az új jegyzék összesen 376 típustervet sorol föl és 60 ajánlott tervet a magán­lakásépítkezők részére. lett, mint volt. A pénztá­rakhoz három vállszélességű folyosó vezet árukkal teli polcok között. Mikor a vá­sárlók felsorakoznak fize­tésre, a polcokhoz senki sem fér hozzá. A zsúfoltságot nö­veli a földön rekeszben tá­rolt italok tömege ... Bővül­ne a hely, ha kivennének egy polcsört. De akkor ho­va tennék az árut? Vásárlás közben szórakoz­hat is az ember. Feltűnt a napokban, hogy az NDK-ban gyártott halkonzerv, amely néhány év alatt — mióta dobozára ráfestették a már­kában jelölt eladási árat — nagy utat tett meg: ismét egy forinttal, 16 forintra drágult. Az áremelés okáról a pénztárnál pontos tájé­koztatást kaptam: „A szo­cialista halak ára emelke­dett . . .” így talán könnyebb lesz elérnünk a „tőkés hala­kat", ugyanis az információ szerint azoknak az árát már a múlt évben felemelték. Táskámban van a napi ke­nyér, a tej, a túró, a pá­risi, a sajt: már csak fehér Bolttól boltig ______________JOGI TANÁCSOK A körzeti megbízottak A rendőrség munkájának eredményesebbé tételére 1952 tavaszán belügyminiszteri rendelet vezette be a terület­felelősi szolgálati rendszert. E szolgálat révén a lakosság és a rendőrség kapcsolata szorosabb lett. Létrehozásá­tól 1956 végéig — némi mó­dosításokkal — a területfele­lősi rendszer jól szolgálta a közrend és a közbiztonság szilárdítását. Figyelemre méltó eredményeket különö­sen a kihelyezett, a területü­kön lakó rendőrök értek el. Ennek a továbbfejlesztésével — a rendőri munka maga­sabb szinten történő végre­hajtásával — alakult ki a je­lenlegi körzeti megbízotti szolgálat, amelynek személyi és szervezeti megerősítése 1960 végére fejeződött be. A körzeti megbízottak alapelve a tervszerűség, a kü­lönböző feladatok elvégzésé­re alaposan felkészülnek. Te­vékenységük során összrend- őri feladatokat látnak el. A részükre kiadott szabályzat mintegy 110 feladatot hatá­roz meg. A sokféle feladat azonban nem egyszerre je­lentkezik; attól függően, hogy milyen a körzet közbiz­tonsági helyzete, egyik vagy másik tevékenység kerül elő­térbe. A körzeti megbízottak ezért folyamatos ellenőrző, ér­tékelő munkát végeznek, fi­gyelembe veszik a területü­kön előfordult bűncselek­ményeket, a közbiztonságra, közlekedésbiztonságra külö­nösen veszélyt jelentő sza­bálysértések előfordulásá­nak gyakoriságát, helyét, ide­jét. Fő feladatok a jogsérté­sek megelőzése, megszakítá­sa, földerítése, együttműköd­ve a helyi párt-, állami, tár­sadalmi, gazdasági szervek­kel, intézményekkel, a társ fegyveres és rendészeti szer­vek beosztottaival. A lakosság közreműködésé­vel és az önkéntes társadal­mi segítők hatékony bevo­násával védik az állam- és a közbiztonságot, a társadalmi tulajdont, a személy- és va­gyonbiztonságot, törvény­tiszteletre nevelik az állam­polgárokat, és segítik a szo­cialista törvényesség érvé­nyesülését. Megyénkben a körzeti megbízotti szolgálat megfelelő színvonalú: szak­mailag és politikailag felké­szült rendőrök fáradságot nem ismerve teljesítik eskü­jükben vállalt kötelezettsé­geiket. Bátran élnek jogaik­kal, eredményesen küzdenek a törvényeket és a szocialista erkölcsöt sértő jelenségek el­len, védelmezik szocialista vívmányainkat, a dolgozó nép szolgálatában. Szondi György Fontosak a körülmények is BARCS KÖZÉTKEZTETÉSE A tömegétkeztetésben résztvevők száma az elmúlt öt évben a vártnál is job­ban emelkedett Barcson. A tanácsi intézményekben a testületi döntések alapján kiemelt szerepet kapott az étkezési feltételek javítása, a konyhákat és kiszolgáló- helyiségeket bővítették. Alapvetően javultak a tech- niikaJi feltételek is és növe­kedett a felnőttétkezés lehe­tősége. színvonala. Az általános és középisko­lákban a gyermekek számá- naik növekedésével egyidő- ben nem sikerült befejezni a diákétkezést szolgáló fejlesz­téseket. Nem vizsgálták kö­vetkezetesen, hogy a vendég­látóhelyek konyhái mennyi­ben és milyen formában szol­fonalat kell vennem. Irány a kézimunkabolt! Benyitok Kaposvár egyetlen ilyen szaküzletébe. Rengetegen to­longanak a félszobányi bolt­ban. Az eladókhoz nem tu­dok hozzáférni, a fonalakhoz még kevésbé. Visszateszem zsebembe a mintafonalat. Mindennap és a nap minden órájában — akárcsak gyógy­szertárakban — ilyen nagy a forgalom. Ide járnak a város környékéről is az asz- szonyok, akik cérnát, fona­lat, tűket, gombokat, paszo­mányt, farkasfogat, gumi- pertlit, szegélyeket, csipkét, kapcsokat, szalagokat és több száz e körbe tartozó cikket keresnek, gyakran hi­ába. Senki sem vette észre, hogy ismét divatba jött a kötés-horgolás, amióta négy számjeggyel írják a valami­revaló pulóverek bolti árát? Vállalva az otthoni szem­rehányást, vásárlás nélkül jöttem ki a boltból. (Meg­tudtam, hónapok óta úgy sincs fehér fonal), és sajnál­tam az ostromállapotban dolgozó eladókat. Hazafelé azon füstölögtem: vajon mi­ért nem igazodnak a boltok telepítési tervei a vásárlók igényeihez, a szükségletek­hez? Kellner Bern át gálhatják a diákétkeztetést. A tanács végrehajtó bizott­sága — értékelve a helyzetet — szükségesnek tartotta, hogy a hetedik ötéves terv során a gimnáziumi konyha, a szakmunkásképző intézet melegítőkonyhája, az 1. sz. általános iskola konyhája, a gerontológiai központ kony­hája elkészüljön, azt követő­en vizsgálni, újra tervezni kell a tanácsi intézményhá­lózatban a tömegétkeztetés­sel kapcsolatos igények ki­elégítésének módját. A végrehajtó bizottság ja­vasolta a vendéglátó és a tö­megétkeztetést biztosító egy­ségeknek, hogy az eddigiek­nél nagyobb gondot fordítsa­nak a változatos menüre, használjanak olcsóbb nyers­anyagokat, állítsanak elő sa­ját készítésű meleg tésztát. A testület határozatában szól a személyzet folyamatos képzéséről, a konyhai gépek és berendezések cseréjéről, valamint gyors javításáról, az ösztönzőbb beszerzési rendszer kialakításáról. A vb nem tartotta megnyugtató­nak azt, hogy a Boróka étte­rem konyhájában a büfében milyen a vendéglátási higié­nia színvonala. Az áfész ve­zetőit magasabb követelmény támasztására, az ellenőrző szerveket pedig fokozottabb ellenőrzésre szólította fel. Az ellenőrzést végző barcsi szer­vezetek az eddigieknél na­gyobb gondossággal es kö­vetkezetességgel intézkedje­nek a beruházást és pénzügyi kiadást nem igénylő szerve­zési-higiéniai követelmé­nyek betartása érdekében, il­letve a lakosság érdekét sú­lyosan sértő gyakorlatok megszüntetésére. A testület határozata kitér arra is, hogy érezhetőbb segítséget kell adni az önhibájukon kí­vül nehéz helyzetben levő szervezeteknek ahhoz, hogy a legcélszerűbb, az eddigiek­nél praktikusabb és termé­szetesebb szakmai-higiéniai megoldásokat megtalálják. A hetedik ötéves tervben nagyobb gondot kell fordíta­ni a büfék kulturált ételfor­galmára, a szükségleteknek megfelelő fejlesztésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom