Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-14 / 38. szám

1986. február 14., péntek Somogyi Néplap 3 A megyei pártbizottság megtárgyalta Eredményeinkre épül a VII. ötéves terv TIZENNYOLC HÓNAP UTÁN 4 búcsú pillanatai Az elmúlt öt évben a so­mogyi gazdaság fő célkitűzé­seknek megfelelően, területi­leg arányosabban, ágazaton­ként különböző mértékben fejlődött. Nőtt az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye, csökkent az építőiparé. Az idegenforgalom növekedése dinamikus volt. A megye gazdaságában korábban meglévő feszültségek sok he­lyen enyhültek, több terüle­ten megszűntek. Nem javult kellő mértékben a verseny- képesség, a hatékonyság, va­lamint a jövedelemtermelő képesség. Lassú volt a ter­melési szerkezet korszerűsí­tése, a technikai színvonal romlott. Az építőiparban, a hírközlésben, az idegenfor­galomban, valamint a lakás­karbantartás és -felújítás te­rületén jelentősek a feszült­ségek. Az eredményesebb munkát esetenként irányítá­si, vezetési, szemléletbeli gondok is gátolták. A megyei pártbizottság megállapítása szerint a VI. ötéves tervben mérséklődött, de nem szűnt meg a megye országoshoz viszonyított el­maradottsága. Az ipar ter­melése — 9 százalékos lét­számcsökkenés mellett — 11 százalékkal nőtt, valamivel kevesebbel a tervezettnél. A külkereskedelmi értékesítés folyó áron csaknem egyhar- madával, volumenét tekint­ve egyötödével nőtt. A terv­időszak elején a tőkés, ké­sőbb pedig a szocialista ex­port fejlődött erőteljeseb­ben. Az exportban jelentős az élelmiszeripar részaránya. Az építőipar termelése mint­egy 20 százalékkal csökkent; nagyobb mértékben a ma­gasépítésben esett vissza. Ez­zel egyidejűleg volt kielégí- tetflen építési igény és ki­használatlan kapacitás. A versenyre reagálva az építő­ipar módosította yállalkozás- politikáját, javította a minő­séget és a szerződéses fegyel­met, de kezdeményezéseik nem hozták meg a várt eredményt. ÖT ÉV TELJESÍTMÉNYE Javult a mezőgazdaság termelésének minősége. Jól igazodott a piaci és a köz- gazdasági feltételek változá­sához a növénytermesztés és nőttek a termékátlagok is. Ezt a gabonaprogrammal kapcsolatos hatodik ötéves tervi fejlesztés, valamint a melioráció alapozta meg. Az állattenyésztés fajlagos hoza­mai javultak. A tervidőszak közepétől azonban az állo­mány egyre nagyobb mérték­ben csökkent, mert romlott a jövedelmezőség. A tsz-ek fejlődését javarészt a nö­vénytermelés és a kiegészí­tő tevékenység alapozta meg. Az idegenforgalom évről év­re nőtt. Kis mértékben emel­kedett a balatoni elő- és utószezon forgalma, valamint a belső területek idegenfor­galma. A testület megállapí­tása szerint a vasúti vago­nok hiánya egyes időszakok­ban az export szállításokban okozott gondokat. Javult vi­szont a Balaton-parton a hírközlés, a megyeszékhelyen azonban csak 1988-ban lesz érezhető előrelépés. A megye belső területeinek hírközlé­sét kritikusnak minősítette a testület. A kiskereskedelmi forga­lom növekedése megállt, ja­vultak a vásárlási körülmé­nyek és a raktározási felté­telei; az áruválaszték bővült, de a kínálat több területen nem felel meg az igények­nek. Időszakos áruhiány volt vegyes iparcikkekből, vala­mint építő- és tüzelőanyag­ból. A kiemelt társadalompoli­tikai programok megvalósu­lását értékelve azt állapítot­ta meg a testület, hogy a la­kosság életkörülményei ja­vultak, a városba áramlás mérséklődött, de a kistelepü­lések lakosainak száma to­vább csökkent. A hatodi ötéves tervben 11 268 lakás épült fel a me­gyében: csaknem annyi, amennyivel a terv számolt. Az állami- és a telepszerű lakásépítés csökkenését el­lensúlyozta a folyamatosan növekvő családiház építés. Gyakoriak voltak a minőségi kifogások, magasak a lakás­árak, és a kiemelt rétegek lakásprogramjának végre­hajtásában lemaradás kelet­kezett. Javult az egészség- ügyi ellátás. Az általános is­kolai oktatásban enyhült a zsúfoltság: 476 tanterem ké­szült el és felépült 33 torna­terem a hatodik ötéves terv­ben. Több lakás kapott ve­zetékes ivóvizét és gyorsabb ütemű volt a Balaton-par­ton a szennyvíztisztítást és -elvezetést szolgáló program megvalósítása. A társada­lompolitikai célok elérése je­lentős hatással volt a me­gyében élők életszínvonalá­ra. AZ ORSZÁGOS IRÁNNYAL ÖSSZHANGBAN A VII. ötéves terv megyei fejlesztési irányait a párt XIII. kongresszusa és a me­gyei pártértekezlet határoza­taival összhangban — hagyta jóvá a megyei pártbizottság. Határozatában kifejtette: szem előtt kell tartani, hogy a terület- és településfejlesz­tés arányosabb, kiegyensú­lyozottabb legyen, és foko­zódjék a fejlesztés körzete­ken belüli összehangoltsága. A termelőágazatok alapvető­en intenzív úton fejlődjenek a megyei adottságokra épít­ve, a piaci igényeknek meg­felelően. Fejleszteni kell a megyében és azon kívül is az együttműködést a gazda­ság és az ellátás területén. A testület fontosnak tartja, hogy a műszaki haladás ér­dekében tárják fel a fejlesz­tési források bővítésének le­hetőségét és használják ki a pénzügyi feltételek egyesíté­sében lévő tartalékokat, új­szerű lehetőségeket. Javítani kell az élőmunka hatékony­ságát, gyorsítani a munka­erő átcsoportosítást, és szük­ség szerint növelni a mun­kahelyválasztékot. A termelő ágazatokban a jövedelemter­melő képesség fokozása a felactot, az infrastruktúrában pedig az ellátás minőségének differenciált javítása. A gaz­dálkodó szervek belső irá­nyítási és érdekeltségi rend­szerének korszerűsítése azt a célt szolgálja, hogy egysége­ik önállóbban és hatéko­nyabban dolgozzanak. Az eredményesebb tevékenysé­get az új vállalatvezetési for­mák is segítik. A megyei pártbizottság fontosnak tart­ja, hogy a számítástechnikát szélesebb körben alkalmaz­zák, és növekedjék a műsza­ki, a számítástechnikai, va­lamint a közgazdasági szak­emberek száma, legyen mód továbbképzésükre és átkép­zésükre. A VII. ötéves tervben meg­különböztetett figyelmet kell fordítani az ipar piacorien­tált fejlesztésére; a mező- gazdasági termelés és az élelmiszerfeldolgozás egyen­súlyára; az építőiparban a verseny kialakítására; az idegenforgalomban a minő­ség javítására; a hírközlés számottevő fejlesztésére; a lakásellátás és gazdálkodás színvonalának javítására; a középiskolai képzés feltéte­leinek bővítésére; az egész­séges ivóvízellátásra; az egészségügy gép- és műszer- ellátottságának javítására; a gazdaságilag elmaradott tér­ségek településeinek támo­gatására; az ifjúság szabad­idejének hasznos eltöltését szolgáló feltételek biztosítá­sára, valamint a Balaton- parton a speciális fejlesztési és fenntartási igények ki­emelt kezelésére, a pénzügyi források összehangolt fel- használására. A terület- és településfej­lesztés fő iránya a hetedik ötéves tervben az lesz, hogy a területi feszültségeket fel­oldja, az alapfokú ellátás in­dokolatlan különbségeit, mennyiségi hiányait csök­kentse, a községekben a kö­zépfokú ellátáshoz való hoz­zájutás lehetőségét javítsa. ÁGAZATI CÉLKITŰZÉSEK A termelésfejlesztés fő irá­nyairól szólva a határozat ki­mondja: az ipari termelés növekedését elsősorban a gép- és élelmiszeripar biz­tosítsa. A könnyűiparnak az is feladata, hogy a termelés minőségi színvonalának tar­tása mellett járuljon hozzá a mennyiségi hiányok csök­kentéséhez. Az építőanyag­ipar rekonstrukciójának be­fejezését, és többek között a Kaposvár-környéki új tégla­gyár és egy csomagolóüveg­gyár létesítésének kezdemé­nyezését is tartalmazza a határozat. Az építőipar fej­lődése a piaci igényeknek megfelelően alakuljon. En­nek módja: a vállalkozás ja­vítása, a jó minőség, s az, hogy időben, gazdaságosan — a szakipari teljesítőké­pességet növelve — elégítse ki a fizetőképes keresletet. A beruházásokra és felújítások­ra versenytárgyalásokon nyerik' el a megbízást a ki­vitelezők. Az élelmiszergaz­daság termelésében a jöve­delmezőség javításán legyen a hangsúly. Kiemelt figye­lem kíséri majd az alacsony hatékonysággal működő gaz­daságok tevékenységét. Tá­mogatják a megalapozott gazdasági társulásokat, indo­kolt esetben szó lehet továb­bi egyesülésekről és egyéb közös szervezetek kialakítá­sáról, működéséről. Kívána­tosnak tartja a megyei párt- bizottság, hogy a mezőgaz­dasági főiskola kutatási, fej­lesztési tevékenysége jobban kapcsolódjék a megye üze­meihez, az igényekhez, s fontosnak azt, hogy gyorsul­jon a kipróbált, gazdaságos biotechnikai eljárások beve­zetése, valamint a biomassza teljesebb körű hasznosításá­nak alkalmazása. Nagyobb figyelmet kap a racionális földhasználat, a rekultiváció és továbbra is fontos feladat lesz a melioráció folytatása, illetve a Balaton térségében tervszerű előkészítése és megkezdése. A növényter­mesztésben dolgozók felada­ta a VII, ötéves tervben az, hogy hozzájáruljon a gabo­naprogram megvalósításá­hoz, és növeljék a gazdasá­gosan exportálható ipari nö­vények termelését. Az állat- tenyésztésben a jövedelmező­ség javítása a cél a helyi tartalékok, a biológiai ala­pok lehetőségeinek kihaszná­lása révén. Az idegenforga­lomban javítani kell a foga­dóképességet, csökkenteni a balatoni üdülőkörzet terhe­lését, biztosítani az alapvető ellátó, szolgáltató kapacitást, csökkenteni a munkaerőgon­dokat. A határozat szól ar­ról, hogy meg kell teremte­ni a minőségi turizmus fel­tételeit, és fokozottabban ki­használni a termálvizek, va­lamint a belső területek tu­risztikai adottságait. A „HÁTTÉR" FE3LESZTESE A testület megállapította: gazdasági előrelépésünk egyik legfontosabb feltétele a termelő infrastruktúra fej­lesztése. Ennek érdekében ja­vítani kell a vasúti szállítást és szervezést, folytatni a pá­lya- és az állomásrekonst­rukciót, a biztosító berende­zések korszerűsítését, vala­mint a vonalak villamosítá­sát a Balaton-parton, illetve Dombóvár—Gyékényes kö­zött. Ugyancsak fontos a köz­úti tömegközlekedés színvo­nalának javítása, a közleke­dés biztonságának fokozása. Gyorsítják az összekötőutak építését, és folytatják a vá­rosi átkelési szakaszok építé­sét. A határozat külön szól ar­ról, hogy korszerűsíteni és állandósítani kell Kapos­vár közlekedésszervezését, szorgalmazni a donneri fe­lüljáró és az autóbusz-pá­lyaudvar építését. A távköz lés fejlesztése érdekében mi­nél előbb üzembe kell he­lyezni a kaposvári központot, és fejleszteni Barcs, Marcali, Nagyatád és körzeteinek hír­közlését. Az energiaellátás érdekében új energiaforrá­sok, a biomassza és a föld­gázlencsék kínálta lehetősé­gek kihasználását írja elő a határozat. A kereskedelem intenzív módszerekkel nö­velje teljesítőképességét, és az is a feladata, hogy csök­kentse az ellátás területi és szakmai aránytalanságait. A vízgazdálkodás fejlesztése révén csökken a feszültség a vízellátás és a szennyvízelve­zetés között a vízminőség szempontjából kiemelt terü­leteken. A Balaton-parton folytatódik a vízminőségvé­delmi program. Kaposváron pedig befejeződik a szenny­víztisztító építése. A lakásellátás lehetőségeit vizsgálva megállapította a testület: a feszültségek csök­kentése érdekében település- részenként eltérő és önálló; a fiatalok lehetőségeivel szá­moló, egységes szemléletet tükröző helyi lakáspolitikát kell kialakítani. A következő öt évben mintegy tízezer la­kás épül fel a megyében. Az egészségügyi és szociális el­látás feltételeinek javítása érdekében kiemelt feladat a gép- és műszerellátottság ja­vítása, valamint a folyamat­ban lévő beruházások befeje­zése. a rekonstrukciók foly­tatása. A kulturális ágazat­ban a középfokú oktatás sze­mélyi és tárgyi feltételeinek javítása kapja a legnagyobb figyelmet és több lesz a kö­zépiskolai diákotthoni hely is. Napirendre került a me­zőgazdasági főiskola egye­temmé fejlesztése. Keresik a felsőfokú műszaki, gazdasági szakemberek megyei képzé­sének, továbbképzésének le­hetőségét. A közművelődési intézmények VII. ötéves ter­vének egyik jelentős célja a színház rekonstrukciója. KÖVETKEZETESEBBEN A gazdaságirányító munka politikai feladatairól szólva a testület hangsúlyozta: a VII. ötéves terv reális, de megva­lósításához nagyobb erőfe­szítésre van szükség, új mó­don való gazdálkodásra, egy­séges szemléletre és cselek­vésre. Ez a párt politikai munkájában is magasabb követelményeket jelent, s azt, hogy az elvi irányítás jellege fokozódjék, az ellen­őrző szerep növekedjék a gazdálkodó szervek hatáskö­rének és felelősségének érvé­nyesülése mellett. A megye lakóinak el kell fogadniuk, hogy a termelőüzemek fej­lődése tovább differenciáló­dik, s emiatt társadalmi fe­szültségek is keletkezhetnek. Megoldásuk az állami szer­vek feladata lesz, amelyet a pártszervezeteknek politikai eszközökkel kell segíteniük. A tanácsi és a népgazdasági terv gazdasági és területfej­lesztési céljainak összhangja úgy alakuljon ki, hogy ki­bontakozzon a területi szem­lélet és a helyi tanácsok ön­állósága. A megyei pártbizottság fölkérte a tömegszervezete­ket, tömegmozgalmakat és az érdekképviseleti szerve­ket, hogy aktívan vegyenek részt a VII. ötéves terv meg­valósításában. Ka'rolják fel a jó kezdeményezéseket és mozgósítsanak a feladatok végrehajtására. Elrepült tizennyolc hónap. Az emlékekben úgy él, mint­ha tegnap lett volna, hogy először öltötték magukra az egyenruhát s hangzottak el az első vezényszavak. Pedig mennyi minden történt az­óta. Megtanulták az alakisá­got, mesterei lettek a mo­dern haditechnika kezelésé­nek^ embert próbáló gya­korlatokon bizonyították fel- készültségüket és bátorsá­gukat. S íme, itt van a bú­csú. Ma reggel már civilben zötyögnek valamelyi vona­ton otthonuk felé. Véget ért a sonkatoni szol­gálat. Holnap vagy holnapután ismét ott állnak a régi mun­kahelyen, katonatörténete­ket meséinek a bevonulás előtt álló „zöldfülűeknek-’. Ahogy múlnak a napok, úgy szépülnek meg majd az emlékek. A fiúik férfivá ér­tek. Tegnap szinte valamennyi helyőrségben bensőséges ün­nepségen hirdették ki a had­seregben folyó szocialista versenymozgalom eredmé­nyeit; címeket, jutalmakat adtak át, előléptetésekről szóló parancsokat olvastak föl. Délelőtt a kaposvári helyőrség egyik alakulatá­nál jártunk. A leszerelek utoljára sorakoztak föl fe­szes vigyázzban a csapat­zászló előtt — hogy búcsút mondjanak parancsnokaik­nak, katoinatáirsaiknak. Bö­göly Gyula alezredes alegy­sége tizennegyedszer vette át az élenjáró címet, amelyért katonái alaposan megdolgoz­tak. Ha kellett, igen nehéz körülmények között javítot­ták a gondjukra bízott jár­műveket, hogy egyetlen gya­korlaton se fordulhasson elő technikai hiba. Ehhez per­sze jó közösséget kellett ko­Zala megye termelőszövet­kezeteinek többsége a hatva­nas évek elején alakult. A megyei tsz-szövetség kezde­ményezésére a fennállásuk negyedszázados évfordulójá­ra krónikába foglalják a mozgalom eredményeit. A megye ötvenhárom termelő- szövetkezete közül elsőnek a Csesztregi Petőfi Tsz króni­vácsolni. S hogy miként si­került, beszélgettünk a le- szerelőkkel. Fisli János tize­des Üjvárfaiváról vonult be. Tizennyolc hónappal ezelőtt a Csepeli gépgyár kaposvári üzemében dolgozott, s már­ciustól ismét mostani „kol­légái” között serénykedik majd: polgári alkalmazott- kéht lesz szerelő. Hogy miért? Mert ebben a kö­zösségben találta meg mun­kája értelmét. Farkas Zol­tán szalkaszvezető visszatér Bonyhádra, ahol a cipőipari szövetkezetnél raktáros volt, Läufer Henrik őrmestert két- eszitendős Ivett lánya várja Dombóváron, Gyenei Csaba őrmestert pedig Tolnára várják haza. Kiváló rajpa­rancsnokok és első osztályú szerelők voltak. Búcsúztatásokon Cserhal­mi Mihály ezredes, a maga­sabb egység nevében külön is kiemelte helytállásukat. Többek között arról beszélt, hogy a férfivá érett katona fiatalok becsülettel eleget tettek az esküben vállalt kö­telezettségűiknek, kitűnően elsajátították a szakmai is­mereteket. Ezeket a leszere- lők jól hasznosítják majd polgári foglalkozásukban is, tevékenyebb részesei lehet­nek épíitőmunkánknaik. A leszerelők nevében Kárpáti József szalkaszvezető búcsú­zott, felidézve a legszebb él­ményeket, köszönetét mond­va a parancsnokoknak. Sike­reik titkaként a közösségi szellemet említette, amely­nek megőrzése újabb sike­rek forrása lehet. A leszerelő katonák elkö­szöntek. Ahogy a parancs szólt: tartalékállományba kerültek. Ha a szükség úgy kívánja, bizton számíthat­nak rájuk. Az ünnep pilla­natai elmúltak. A szolgálat azonban folytatódik. N. J. kája készült el közösben. A Kerka mentén címmel. Az agrártörténeti szempontból értékes dokumentumgyűjte­mény a megalakulástól ösz- szegzi a közös gazdaság és a tagság változó életét, a gaz­dálkodás eredményeit. A ki­adványt az alapító tagok visszaemlékezései színesítik. T ermelőszövetkezeti krónikák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom