Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-14 / 38. szám
/ 2 Somogyi Néplap 1986‘februárU-péntek Folyik a romeltakarítás Bejrútban a falangista párt székházánál, ahol szerdán bomba robbant (Telefotó — AP—MTI—KS) ÖSSZEHÍVJÁK A BIZTONSÁGI TANÁCSOT Tovább tart az Irak—Irán közötti háború A dél-jemeni államfő sajtótájékoztatója Űrrá kell lenni a helyzeten Trojanovszkij felszólalása az ENSZ-ben Határozott lépésekre van szükség a nemzetközi feszültség lényeges enyhítése és a fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében. Az ennek megvalósítását szolgáló tevékenység áll a jövőben is a közgyűlés, s mindenekelőtt a politikai bizottság munkájának középpontjában — mondotta sezrdán az ENSZ New York-i székhelyén tartott sajtóértekezletén Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió távozó ENSZ- nagykövete. Trojanovszkij rámutatott arra, hogy a világszervezet tagállamainak többsége kedvezően fogadta azokat a szovjet javaslatokat, amelyeket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára ismertetett január 15-i nyilatkozatában. A szovjet indítványokban az ENSZ tagállamai újbóli megerősítését látják annak, hogy Moszkva a gyakorlatban is kész az emberiséget fenyegető nukleáris veszély felszámolására. Trojanovszkij szólt arról is, hogy a világon kedvezően fogadták a nukleáris robbantásokra bejelentett egyoldalú szovjet moratórium meghosszabbítását, s most az Egyesült Államoktól a moratóriumhoz történő csatlakozást várják. Javier Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára szerdán búcsúebédet adott Oleg Trojanovszkij tiszteletére, aki a hét végén távozik állomáshelyéről. Oleg Trojanovszkij 1977- ben vette át a Szovjetunió ENSZ-képviseletének vezetését elődjétől, Jakov Maliktól. Libéria cáfolta, hogy valaha is politikai menedékjogot ajánlott volna fel Jean- Claude Duvalier, bukott haiti diktátornak. Sem a monroviai kormány, sem pedig a külügyminisztérium nem tett soha ilyen ajánlatot — hangzik a libériái tájékoztatási minisztérium szerdán este kiadott nyilatkozata. E szerint Barnard Blamo-nak, az elnökséKim de Dzsung neves délkoreai ellenzéki politikus szöuli házát el sem lehet képzelni rendőrök nélkül. Hol áthatolhatatlan kordon veszi körül, hol „csak” távolabbról figyelik titkos, avagy kevésbé titkos rendőrök. Amikor egy éve visszatért amerikai száműzetéséből, a kormány utasítására jó ideig házi őrizetben tartották, nem engedték, hogy politizáljon. A Csőn Tu Hvan-rezsim igencsak félt tőle, hiszen akkoriban rendezték a parlamenti választásokat. Az eredmény a Dél-Koreában hatalmon lévők fenyegetései és szokásos erőszakos — a fegyveres erőkkel szívesen politizáló — módszerei nyomán nem lehetett kétséges: az elnök mögött álló politikai erő, a demokratikus igazság párt megszerezte az abszolút többséget a képviselőházban. Váratlanul szép eredményt ért el viszont az új koreai demokrata párt — Az irak—iráni háború színteréről énkező, változatlanul ellentmondásos jelentésekből kitűnik, hogy továbbra is heves harcok folynak a térségben, s mindezidáig egyik félnek sem sikerült döntő fölényt elérnie. Egyidejűleg folytatódnak a harcok beszüntetése érdekében kifejtett diplomáciai erőfeszítések. gi ügyek államminiszterének keddi nyilatkozatában csak az állt, hogy az afrikai ország „nem ellenzi” a politikai menedékjog megadását Duvalier-nek, ami azonban nem jelenti azt, hogy azt Monrovia kívánta volna fölajánlani a bukott diktátornak. Duvalier egyébként nem is kért menedékjogot Libériától — olvasható a nyilatkozatban. a mandátumok jó negyedét szerezte meg. A hatalom birtokosai idegesek az ellenzéki mozgolódások láttán. Érhetően, hiszen a mai szöuli kormányzatra kettős teher hárul. Egyrészt kénytelen csínján bánni az erőszakosabb, a korábban évtizedeken át jól megszokott eszközeivel, hiszen azok igen sok kellemetlenséget okoznak a külföldi hátországnak, azaz a nagy haderőt Dél-Koreában állomá- soztató Egyesült Államoknak. Másrészt a szalonképesség, a démokratikusság látszatát azért is szeretnék erősíteni, mert Szöulban két év múlva olimpiát rendeznek, amely összeférhetetlen egy kíméletlen diktatúrával. Nem lehet hát egyszerűen lesöpörni, szétverni az ellenzéket, mint Pák Csöng Hi idején, vagy mint Csőn Tu Hvan „uralkodásának” kezdetén. Ugyanakkor az ellenzék módszeresen veszélyezteség jelentése szerint az iráni csapatok mintegy ötven négy. zetkilométeres térséget szálltak meg az iraki Fáó kikötőváros térségében, iráni egységek ellenőrzik a Fáó és Umm-Kászr város közötti ellátási vonalakat és jelentős dél-iraki olaj berendezéseket. Irak állítása szerint csapatai ellentámadást indítottak a térségben, s visszavonulásra késztették az iráni csapatokat. A szembenálló felek összesített jelentései szerint a vasárnap indított iráni offen- zíva óta fellángolt harcokban eddig nyolcezer ember vesztette életét, illetve sebe. sült meg. Irán szerdán újra vegyi fegyverek alkalmazásával vádolta Irakot. Az ÍRNA minden további részletezés nélkül közölte, hogy a sebesülteket kórházba szállították, és különlegesen kiképzett vegyvédelmi csapatokat irányítottak a helyszínre a terület vegyianyag-mentesí- tésére. Iraki részről Latif Dzsaszem kulturális és tájékoztatási miniszter cáfolta az iráni vádakat, „félrevezető híreszteléseknek” minősítve azokat. Hozzátette, hogy Irán mindig akkor röppent fel ti a mai hatalom jövőjét. Mostanában például azzal, hogy kampányt indított az alkotmány reformjáért. Azt követelik, hogy változtassák meg az elnökválasztás rendjét, amelyet a jelenlegi elnök 1981-ben fogadott el — persze a saját javára. Eszerint az államfő az elektori tanács választja. Kim de Dzsungék — szövetségben a legkülönbözőbb más ellenzéki erővel — általános választásokat követelnek. Ennek elérésére aláírásgyűjtő kampányt indított a legerősebb ellenzéki párt. Csou Tu Hvan kormányzailyen híreszteléseket, amikor komoly veszteségek érik. Ali Hamenei iráni elnök szerint Irán nem kívánt behatolni iraki területre, de követeléseinek elutasítása, nyomán „nem maradt más választása, mint az ellenség megsemmisítése annak saját területén”. A Biztonsági Tanács sürgős összehívását kérte szerdán az Arab Liga hét tagállama az irak—iráni háború fejleményeinek megvitatása érdekében. A testület elnökéhez intézett levelet Irak, Jordánia, Kuvait, Marokkó, Szaúd. Arábia, Tunézia és Észa'k- Jemen külügyminisztere, valamint az Arab Liga főtitkára írták alá, akik jelenleg Bagdadban tanácskoznak az öböl-menti konfliktus békés rendezésének lehetőségeiről. A BT összehívására várhatóan a jövő héten kerül sor. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke szerdán megbeszélést folytatott a Szovjetunió és az Egyesült Államok ENSZ-képviselőjével es kérte őket: országaik tanulmányozzák, hogyan használhatnák föl befolyásukat a konfliktus további kiszélesedésének megakadályozására. la azonnal — és idegesen — reagált: súlyos büntetéseket helyezett kilátásba, majd amikor ez nem volt elegendő, ismét házi őrizetbe vette Kim de Dzsungot. Mától újra rendőrök állnak a szöuli ház kapujában; mutatva, hogy olimpia ide, olimpia oda a demokratizálásnak komoly korlátái Vannak Dél- Koreában. A legnagyobb akadály maga az elnök, hiszen 1988-ban, mandátuma lejártakor mindenképpen biztosítani szeretné, hogy ő tartsa meg, vagy valamelyik hűséges embere vegye át a hatalmat. Avar Károly A Jemeni Szocialista Párt és a dél-jemeni kormány erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy úrrá legyen a januári események következtében kialakult helyzeten — jelentette ki Haidar Abu- Bakr Attasz. A Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának tagja, a JNDK Legfelsőbb Népi Tanácsa elnökségének elnöke (államfő) ádeni sajtóértekezletén beszélt az ország belső helyzetéről. Kijelentette: „Erőfeszítéseket teszünk a párt átszervezése, ideológiai, szervezeti és politikai egységének, valamint a tömegekkel való kapcsolatainak erősítése érdekében”. Haidar Abu-Bakr Attasz köszönetét mondott a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a dél-jemeni normalizálódáshoz nyújtott segítségükért. Az A1 Khaleej Times című, dubai lapban csütörtö41 esztendő elteltével And- rija Artukovics, a hitlerista horvát bábállam egykori belügyminisztere visszakerült bűntettei színhelyére, Zágrábba. Pontosan: visszaszállították. Hordágyon emelték ki a repülőgépből, s utána mentőkocsi vitte a börtönkórházba. Artukovics egykori robosztus termetéből, telt arcából szinte semmi sem maradt. Haja megőszült, megritkult, bőre pergamenszerűvé vált. Riadt tekintettel figyelte, hogy a repülőtéren mi történik körülötte. Sok időbe és rengeteg erőfeszítésbe került, amíg az 1948 óta az Egyesült Államokban élő háborús bűnöst az amerikai hatóságok kiadták Jugoszláviának. Los Angelesben először 26 évvel ezelőtt állt bíróság előtt Artukovics, szintén kiadatása ügyében, de akkor neki kedvező ítélet született. Andrija Artukovics 1945. május 5-én legbensőbb uszítása híveivel, a visszavonuló hitlerista csapatokkal együtt hagyta el Jugoszláviát. Egy évig Ausztriában bújkált, majd Svájcba szökött, ahol álnéven egy évig élt. Alojzi Anics néven 1947 júliusában Írországba került, ahonnét 1948-ban az Egyesült Államokba ment. A jugoszláv kormány először 1951. március 31-én kérte Washingtontól, hogy adják ki a hírhedt fasiszta minisztert, aki 770 ezer ember meggyilkolásában működött közre. A kérést Belgrád többszön megismételte, de az amerikai hatóságok mindig visszautasították. A jugoszláv kormány legutóbb 1984. augusztus 21-én ismételte meg kiadatási kérelmét, s ezt ezúttal teljesítették. Artukovicsot 1984. november 14-én letartóztatták és a Los Angeles melletti szövetségi börtönbe szállították. Ügyvédjei kérték, hogy óvadék ellenében helyezzék szabadlábra. 1960- ban már megtörtént, hogy 50 ezer dollár óvadék fejében kiengedték a börtönből, s később a pénzt visszakapta. Ezúttal nem adtak neki ilyen lehetőséget, nehogy megszökjön az országból, s olyan államban keressen menedéket, amely nem szolgáltatja ki. A szélsőséges horvát usztasa emigránsok ekkor hadjáratot indítottak egykori „erős emberük” és ideológusuk védelmében. A Kanadában megjelenő Hrvatski Glas című újkön megjelent nyilatkozatában a dél-jemeni államfő kijelentette: az országban Ali Nasszer Mohammed ellen körözést adták ki ezrek halálát okozó összeesküvés vádjával. Szavai szerint nincs szükség Etiópia, a Szovjetunió vagy arab országok közvetítésére, mert Dél-Je- menben megszilárdult a helyzet, rendeződött a válság. Cáfolta a volt elnök azon állításait is, miszerint „az ország egyes körzeteiben a fegyveres erők nem állnak az új vezetés irányítása alatt”. Mint már korábban jelentettük, Ali Nasszer Mohammed szerdán öt pontban megfogalmazott politikai követelést intézett az új vezetéshez, ellenkező esetben kilátásba helyezve a fegyveres harc felszítását. Ali Nasszer Mohammed az elmúlt napokban Líbiában és Szíriában járt, jelenleg pedig Etiópiában tartózkodik. ság például azt írta, hogy Artukovics „olyan ártatlan, mint a ma született bárány”. Timothy Manning Los Angeles-i bíboros kijelentette, hogy Artukovics ártatlansága „bizonyított tény”. Egy Stjepan Lackovics nevű emigráns azt vallotta, hogy a háború alatt Artukovics akin csak tudott, segített... A Los Angeles-i bíróság és a háborús bűnös három védőügyvédje között kemény csatározás folyt. Artukovics először szenilisnek tetette magát, sem a múltból, sem a jelenből nem emlékezett semmire sem. Amikor Reagan elnök fényképét meg mutatták neiki, kijelentette, fogalma sincs arról, hogy ki az illető. Aztán beteget jelentett. A védelem azt bizonygatta, hogy az idős ember képtelen megjelenni a tárgyaláson. Beszállították a Long Beach-i katonai kórházba megfigyelésre. Ajtaja előtt a szövetségi rendőrség ügynökei őrködtek. Aztán az orvosok kimutatták, hogy egészségi állapota jó. Hordágyon vitték a tárgyalóterembe. A bíróság visszautasította a védelemnek azt az érvelését is, hogy a vádlott politikai tevékenységet folytatott, nem követett el bűncselekményeket, ezért szabadon kell bocsátani. Az ügyvédek hasztalan igyekeztek bebizonyítani azt, hogy védencük bűnei elévültek. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy népirtásról van szó, s az ilyen bűnök sohasem évülhetnek el. A védők ezután pontatlannak minősítették néhány horvátszerb nyelvű okmány fordítását, s ezzel kicsikartak pár hét halasztást. Közben Artukovics soha egy szót sem válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Bűnösségének bizonyítékai kétséget kizáróak voltak. A tárgyaláson felvonult tanúk — Artukoviccsal ellentétben — jól emlékeztek az egykori eseményekre. így aztán néhány napja a fellebb- viteli bíróság is meghozta döntését: Andrija Artukovicsot, a „független horvát állam” Pavelics-vezette kormányának miniszterét ki kell adni Jugoszláviának, hogy abban az országban teleljen bűncselekményeiért, amelyben azokat elkövette. A háborús bűnös pere Zágrábban lesz, ügyét rendes polgári bíróság tárgyalja. A per minden bizonnyal hosz- szabb ideig eltart. Márkus Gyula Az ÍRNA iráni hírügynökHaiti diktátorának nincs hová menni Csütörtök esti kommentár Dél-Korea a régi Felelősségre vonás négy évtized múltán
