Somogyi Néplap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
2 Somogyi Néplap 1986. február T., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növekedése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszeripari termékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek mennyisége 11—12 százalékkal, a beruházási célú és a termelőfelhasználást szolgáló értékesítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az ötéves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — változó volt. 1985-ben a fokozódó import a korábbiaknál jobb feltételeket biztosított a termelők számára. Energiaigondok a szokatlanul hideg 1984 1985-ös tél folyamán akadályozták a termelést. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése differenciált volt. Az ipari termelés kb. kétharmadát képviselő szakágazatok termelése öt év alatt kisebb-na- gyobb mértékben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csökkent. A központi fejlesztési programok által felölelt területek többségénél a termelés fejlődési üteme meghaladta az ipari átlagot. A terv előirányzatától eltérően a termékmegújítás lassú volt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalékkal csökkent. 1984-ben és 1985-ben a létszámcsökkenés, a korábbi évi 2—3 százalékról 0,5—0,6 százalékra mérséklődött. A létszám- csökkenés lassulásában szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségek megjelenésének. Az 1981—1985 években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jellemezte, és lényegében a munkatermelékenység növekedéséből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1985-ben 18 százalékkal magasabb volt az 1980. évinél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33 százalékkal nőtt. Az energiaforrások között a szénhidrogének aránya az 1980. évi 63,6 százalékról 1985-ben 59,9 százalékra csökkent, úgy, hogy a kőolaj aránya számottevően mérséklődött, a földgázfelhasználásé kissé emelkedett. Nőtt az energiafelhasználásban az importált villamosenergia és az atomenergia szerepe. A Paksi Atomerőmű I. és II. blokkja szolgáltatja a villamosenergiatermelés egynegyedét, az összes energiafelhasználás 4,6 százalékát. A szén aránya az energiaforrásokon belül csökkent. Az energiatermelés bővítésére és korszerűsítésére öt energetikai szakágazatban a tervidőszak folyamán kb. 130—140 milliárd forintot fordítottak, az összes ipari beruházás 40 százalékát. Ennek az összegnek közel egyhairmadát a Paksi Atomerőmű építésére használták fel. Ezen kívül elkészült többek között a márkushe- gyi és a nagyegyházi bányaüzem, folyamatban van a mányi barnaszénbánya nyitása. A tervidőszak folyamán üzembe lépett a Testvériség Gázvezeték harmadik szakasza. A vaskohászat termelése öt év alatt 7 százalékkal csökkent. A termelésben nőtt az értékesebb hengerelt acélok és a kohászati másod-, illetve harmad-termékek aránya. Az időszak folyamán befejeződött a Lenin Kohászati Művek kombinált technológiájú acélművének és a Dunai Vasmű konver- teres acélművének a beruházása. A vaskohászati termékek exportja öt év alatt a rubel elszámolású országokba számottevően emelkedett, a nem rubel elszámolású országokba csökkent. Az ötéves tervidőszak folyamán a Bitó II., a Halimba III. és a Fenyőfői bauxitbányák üzembe helyezése révén bővült a bauxit- termelő kapacitás. A Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztése befejeződött, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magasabb feldolgozottségi fokú alumínium félgyártmányok termelése emelkedett. A gépipar termelése 1985- hen 18 százalékkal haladta meg az 1980. évi színvonalat. öt év alatt legnagyobb mértékben a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése emelkedett. (A tervidőszak folyamán nagymértékben fokozódott a gépipar exportcélú termelése: mind a rubelben, mind a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel emelkedett, bár az utóbbi a számítottnál lényegesen kisebb mértékben. A tőkés exportot nehezítette a nem eléggé versenyképes kínálat, de korlátozták azt a fejlődő országok fizetési nehézségei, valamint a fejlett tőkés országok diszkriminációs intézkedési is. Belföldre elsősorban a gépipar fogyasztási célú értékesítése bővült: öt év alatt 30 százalékkal. A beruházási célú eladás csökkent. A vegyipar termelése öt év alatt 11,8 százalékkal emelkedett. A kőolajfeldolgozó ipar termelése csökkent, a többi vegyipari ágazaté emelkedett. A kőolajfeldolgozó ipar termelésében nőtt a külpiacokon jól értékesíthető aromás termékek gyártása. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál a katalitikus krakküzem üzembe helyezése nyomán a fehér- árukihozatal az 1980. évi 54 százalékról 1985-ben 65 százalékra emelkedett. Korszerűsödött a műanyag alapanyag termelés szerkezete, emelkedett a műanyagtermelés és felhasználás, fejlődött a kevésbé energia- igényes műanyagfeldolgozás. Kiemelkedően fejlődött az elmúlt öt évben a gyógyszeripar, a háztartási- és kozmetikai vegyipar, a gázgyártás- és elosztás. A vegyipari termékek exportja öt év alatt és 1985-ben is mind a szocialista, mind a tőkés országokba számottevően bővült. Belföldre a vegyipar 1980-tól 1985-ig 4 százalékkal növelte értékesítését, ezen belül fogyasztási célra mintegy 30 százalékkal. Az építőanyagipar a tervidőszak első négy évében 4 százalékkal növelte termelését. 1985-ben 3,8 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása, így az öt évvel korábbi szintnek felelt meg. Az építőanyag-ellátás az időszak folyamán nem volt egyenletes, 1985-ben a kínálat meghaladta a keresletet. A könnyűipar az 1981— 1985. években 6 százalékkal növelte termelését. Az időszak folyamán üzembe helyezett új termelőkapacitások hatására az átlagosnál gyorsabban emelkedett a nyomdaipar, valamint a papíripar termelése. A ruházati termékek termelése a hazai és külföldi kereslet, valamint munkaerő és anyagellátási gondok miatt egyes években csőként. A könyűiipar öt év alatt a nagy- és kiskereskedelemnek mintegy 7 százalékkal növelte értékesítését. 1985- ben a rubel elszámolású országokba az 1980. évinél több, a tőkés országokba kevesebb árut exportáltak. Az élelmiszeripar termelése az elmúlt öt évben 11 százalékkal emelkedett. Az ágazat a lakosság igényeit kielégítette, s emellett termelésének több mint egyötödét exportálta. Az ötéves terv az építési tevékenység növekedését írta elő, az éves tervek azonban csökkenő építési feladatokat határoztak meg. Az országos építési-szerelési tevékenység 1985-ben az előző évihez 'képest 5 százalékkal csökkent és kb. 10 százalékká! volt kisebb az 1980. évinél. A beruházások és a lakásépítés mérséklése elsősorban a kivitelező építőipart érintette. Ennek termelése 1985-lben 8 százalékkal maradt el az előző évitől és 24 százalékkal az öt évvel azelőttitől. A nem építőipari szervezetek építési tevékenysége 1981—1982 években bővült, ezt követően csökkent. A maigánépítésí tevékenység volumene számottevően növekedett. 1985-ben 72 500 lakás épült az országban, ezzel lényegében elkészült az öt évre előirányzott 370 ezer lakás. A lakosság magánerős lakás- építésiét a pénzügyi és hitelezési feltételek javításával is segítétték. öt év alatt a lakások négyötöde magánerőből épült. Az épített lakások aláipterülete nőtt, 1985- ben átlagosan 80 négyzetméter volt. A VI. ötéves tervidőszakban a kivitélező építőiparban foglalkoztptották száma töb|b mint 52 ezer fővel, 16 százalékkal csökkent. A létszámcsökkenés döntően a fizikai foglalkozásúak körében következett be, s főleg a hagyományos építőipari szakmákat érintette. Az építőipariba nem tartozó szervezeteknél az építési-szerelési munkákon foglalkoztatottak száma kevésbé csökkent, a magánépítőiparban és a lakosság házilagos építkezésein dolgozóké emelkedett. A mezőgazdasági termékek termelése a VI. ötéves tervben az előző öt év átlagát 12 százalékkal meghaladta és ezzel a terviben előirányzott növekedés alsó határát érte el. 1985-ben m'ind a növény- termelés, mind az állattenyésztés termelése elmaradt az előző évitől. 1985-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 6 százalékkal kevesebb az 1984. évi rekordmennyiségnél, öt év alatt 9 millió tonnával, 14 százalék'kál több gabonáit takarítottak be a gazdaságok, mint az előző öt évben. A több termés a hozamok növekedéséből adódott, a vetésterület 4 százalékkal csökkent. öt év átlagában a búza hektáronkénti hozama 4630 kg, a kukoricáé 6110 kg volt, 570, illetve 1260 kiloTermelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985-!ben az élőző évivel közel azonos, az 1980. évinél 3 százalékkal kisebb tömegű árut szállítottak. Az árutonnakilomé- ter-teljesítmény megegyezett az 1980. évivel. Az áruszállítási feladatok mérséklődésé elsősorban a vasúti közlekedést érintette, amiben jelentős szerepe volt a tranzitforgalom visszaesésének. 1982-től a belföldi szállítási teljesítmények is mérséklődtek. A közúti és városi közlekedés belföldi szállításai szintén csökkentek 1982 óta, nemzetközi szállításai viszont folyamatosan növekedtek. A vízi közlekedés a tengeri szállítások révén fokozta árutonnakilométer-telje- sítményét. A csővezetékes szállítás 1985. évi teljesítménye ugyancsak jelentősen meghaladta az öt évvel korábbit. A távolsági forgalomban szállított utasok száma 1985- ben az 1980. évitől 11 százalékkal maradt el. Az Utaskilométer-teljesítmény csökkenése 8 százalék volt. A víasúti közlekedésiben 18 százalékkal, a távolsági autó- buszközlekedésben 1 százalékkal csökkent a személy- szállítási teljesítmény. A légi közlekedés teljesítménye öt év alatt 24 százalékkal nőtt. A helyi személyszállítás utasainak száma öt év alatt 11 százalékkal emelkedett. A növekedés a vidéki városokban és a helyi közlekedési járatokkal ellátott községekben következett be. 1985ben az autóbuszok utasainak száma az 1980. évit 19 százalékkal múlta felül. A villamosok utasforgalma 3 százalékkal elmaradt az öt évvel azelőttitől. A metrót, elsősorban az új vonalszakaszok üzemibe helyezésével összefüggésben, az 1980. évinél 13 százalékkal többen vették igénybe. öt év álatt 415 km vasútvonalat villamosítottak, így a villamosított vonalak aránya megközelítette a 25 százalékot. A villamos vontatás aránya 51 százalékról 60 százalékra emelkedett. Befejeződött a Budapest Kelenföld és a Budapest Nyugati pályaudvar rékonstruk- ciótja, folytatódott a Záhonyi átrakókörzet fejlesztése. Az autópálya-hálózat. 51 km-rel bővült és 28 km hosszúságú fél-autópálya épült. Befejeződött az Árpád-'híd re- komstrukcióija. és a Flórián tér rendezése. 1985-től fogadja az utasokat az új Ferihegy 2 légikikötő. öft év alatt összesen 150 Új villamoskocsit, 78 trolibuszt, 96 metro-motorkocsit és 4771 autóbuszt .helyezték üzemibe. Budapesten két új metrószakaszon indult meg a forgalom, összesen 4 km hosszúságban. A személygépkocsi -állornány több mint 40 százalékkal emelkedett, és 1985 végén meghaladta az 1,4 milliót. A tehergépkocsik sízárna növekedett és az állományon belül jelentősen emelkedett a gázolaj üzemű teherszállító gépjárművek aránya. 1982-től magánfuvarozók is az előző évinél, de az ötéves tervben számítottat meghaladta. A fontosább állati termékek közül a tej- és tojástermelés is csökkent 1984. évhez képest. A mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitele a tervidőszak folyamán 34 százalékkal emelkedett. Rubel elszámolásokba 30 százalékkal, nem rubel elszámolásokba 36 százalékkal adtak többet 1985-lben, minit 1980- ban. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége az 1981— 1982 években gyors ütemben emelkedett, 1983 óta a növekedési ütem mérséklődött. A kiegészítő tevékenységet is fiigyelem.be véve a mezőgazdasági ágazat összes bruttó termelése 1985-lben a mező- gazdasági termékek termelésénél kisébb mértékben, 3—4 százalékkal csökkent 1984- hez képest. A nettó termelés bővülése 1981—1984 között meghaladta a bruttó termelést, 1985-lben azonban jobban csökkent, mint a bruttó termelés. Az aktív kersők száma a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban a tervidő- szák első három évében, a kiegészítő tevékenység bővülésével összefüggésben növekedett, az utóbbi 'két évben csökkent. Az 1986. január 1- jei létszám az egy évvel korábbinál 4,4 százalékkal, az öt évvél azelőttinél 6,4 százalékkal volt kisebb. A mezőgazdaság állóesz- kozálloménya a VI. ötéves tervidőszakban szerény mértékben emelkedett. Több gabonatárolót helyeztek üzembe és nőtt a kapacitásuk, több sertésférőhelyet építettek, mlint az előző öt évben. A traktorok száma évek óta alig változott, teljesítőképességük kismértékben nőtt. Az ültetvénytelepítés az évek folyamán erőteljesen csökkent. A műtrágya-felhlaszná- lás a tervidőszak első három évében nőtt, azóta csökkent. Az ötéves tervidőszakban 35 ezer hektár területen végezték erdőtelepítést és fásítást, és 100 ezer hektáron erdőfelújítást. Nőtt az erdővel borított terület, az élőfa-készlet. A nettó fakitermelés öt év átlagában 6,5 millió köbméter volt, ennek 58 százaléka ipari fa, a többi tűzifa, grammal több, mint az 1976 —1980 években átlagosan. Az ipairi növények közül 1981—1985 évék átlagában a cukorrépa termésmennyisége is meghaladta az előző öt évit, a napraforgóé pedig megkétszereződött. 1981—1985 évek átlagában burgonyából és zöldségből egyaránt kevesebbet termeltek, mint az előző öt évben. A csökkenés a vetésterület mérséklődésének következménye. öt év átlagos gyümölcstermése 14 százalékkal több volt az 1976—1980 évek átlagánál. Szőlőből — az 1985. évi nagymértékű csökkenés következtében — öt év alatt 7 százalékkal kevesebb termést takarítottak be az előző öt év átlagánál. 1985-ben az állatállomány csökkent: a szarvasmairha- állomány 7 százalékkal, a sertésállomány 10 százalékkal, a juhállomány 13 százalékkal. Az 1985. év végi sertésállomány így is meghaladta az ötéves terviben előirányzottat. A tervhez képest visszaesés elsősorban a juhállományban, továbbá a szarvasmarhák számában van. 1981—1985 évek átlagában a vágóáiláttermelés közel 15 százalékkal emelkedett. 1985-iben a vágóállat- termelés 2,3 millió tonna volt, 4 százalékkal kevesebb részt vesznek a közúti személy- és áruszállításban. 1985. év végére a magántaxisok száma meghaladta a 10 ezret, a teherautó-fuvarozóké pedig a 14 ezret. A közlekedés aktív keresőinek száma a tervidőszak első négy évében csökkent, 1985-lben kissé emelkedett, így az 1980. évihez képest 1 százalékkal, 3 ezer fővel lett kevesebb. A posta és távközlés beruházásaira a VI. ötéves terv folyamán számottevően többet fordítottak, mint az előző tervidőszakban. A távbeszélő-ellátottság így is csak mérsékelten javult. A bekapcsolt főállomások száma 1985-ben 33 ezerrel, öt ev alatt 122 ezerrel, ezen belül a lakásállomások száma 95 ezerrel nőtt . A távhívásba bekapcsolt főállomások aránya az 1980. évi 76 százalékról 1985-ben 81 százalékra emelkedett és 27 ország helyett 84 ország érhető el távhívással. A rádióműsorok vételi lehetősége URH sávon jelentősen javult. Emellett a Petőfi rádió is megkezdte sztereó adások sugárzását. A televízió adóhálózata 7 fő- és 39 átjátszó adóval bővült. Az I. műsorral besugárzott terület aránya 1985- ben 93 százalék volt. A II. műsor vételi lehetősége az ország területének 54 százalékáról 82 százalékára emelkedett. A posta és távközlés területén az aktív keresők száma öt év alatt 4,5 százalékkal, 3 ezer fővel emelkedett. A kiskereskedelmi hálózat fejlődéséhez az állami és szövetkezeti üzletek kapacitásának bővülése, valamint a magánkereskedők számának növekedése is hozzájárult. A kiskereskedelmi vállalatok és szövetkezetek üzlethálózatuk kapacitását a nagy alapterületű, széles áruválasztékot biztosító áruházak és ABC áruházak létesítésével növelték, öt év alatt több mint 40 áru ház és 250 ABC áruház nyílt meg, miközben kis üzletekről lényegesen kevesebb lett. összességében az üzletek száma nem változott számottevően, alapterületük azonban kb. 10 százalékkal , az áruforgalmat meghaladó ütemben nőtt 1980—1985 között. A vendéglátó-hálózat minőségi fejlődését jelentette az utóbbi években épült reprezentatív szállodák vendéglátóhelyeinek megnyitása. Az italboltok, kocsmák száma öt év alatt kb. 350- nel csökkent. 1985. szeptember 30-ig a szocialista kiskereskedelem szervezetei 4381 boltot és 7294 vendéglátóhelyet, a boltok 12 százalékát, a vendéglátóhelyek 40 százalékát adták át szerződéses üzemeltetésre. 1985 közepén a magánkereskedők kezelésében 18 840 bolt és 5070 vendéglátóhely működött, öt év alatt a magán-boltok száma 8900-zal, a magán-vendéglátóhelyeké 3600-zal nőtt. Az állami és szövetkezeti kereskedelemben foglalkoztatottaik száma, különösen a tervidőszak utolsó két évében csökkent, ugyanakkor emelkedett a magánkereskedelemben dolgozóké, öú év alatt a kereskedelem aktív keresőinek száma mintegy 20 ezer fővel, 4,4 százalékkal nőtt. A tervidőszak folyamán javult a lakosság közműves vízzel és csatornával való ellátottsága. A közüzemi vízművek napi kapacitása öt év alatt mintegy 900 ezer köbméterrel nőtt. A közüzemi ivóvízzel ellátott népesség aránya az 1980. évi 75 százalékról 84 százalékra emelkedett. Egyes kisebb települések lakoságának, átmeneti megoldásként, palackozva vagy tartályokban juttatják el az egészséges ivóvizet. A közcsatorna-hálózat bővítése a korábbiaknál gyorsabb, de az igényeknél és (Folytatás a 3. oldalon)
