Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám
6 KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET ___________Somogyi Néplap__________ 1 986. január 11., szombat A jövedelemadó módosítása Az adójogszabályok módosítását 1986. január 1-jétől szükségessé tette — az ár- ég értékviszonyok változásán túl — az is, hogy bővültek az új vállalkozási formák, s ezeket egységesen kell jövedelemadó alá vonni. Tehát nem indokolt különbséget tenni kisiparos, szerződéses üzletvezető, gazdasági munkaközösség tagjai között. Országosan az új jövede- lemadó-rendeletek 1,2 millió embert érintenek. (Nem tartozik jövedelemadó-jogszabály alá az a jövedelem, amely után nyugdíjjárulékot fizetnek, valamint a háztájiból származó jövedelem.) Az alacsonyabb jövedelműekre kedvezőbb az új adórendelet kulcstáblázata. Évi 200 000 Ft jövedelem alatt csökkent a fizetendő adó, de 200 000 forint felett is csak 3—8 százalékkal nőtt az adóteher. A kisközségekben és az ellátatlan területeken tevékenykedő kis jövedelmű iparosok, kereskedők, szerződéses üzletek vállalkozási kedvét ösztönzi és az alacsonyabb teher, de. a magasabb jövedelemsávokban is mérsékelt az adóemelés. Az általános jövedelemadó fizetésére kötelezettek adózása 1986. január 1-től a következő: Ha az adóalap 1000 Ft-nál kevesebb 1001-20 000 Ft A fizetendő adá «7o 2% 20 001- 40 000 Ft 400 Ft + a 20 000 Ft-on felüli rész 6%-a 40 001- 60 000 Ft 1 600 Ft + a 40 000 Ft-on felüli rész 10%-a 60 001- 80 000 Ft 3 600 Ft + a 60 000 Ft-on felüli rész 20%-a 80 001-100 000 Ft 7 600 Ft + a 80 000 Ft-on felüli rész 307o-a 100 001-200 000 Ft 13 600 Ft + a 100 000 Ft-on felüli rész 45%-a 200 001-300 000 Ft 58 600 Ft + a 200 000 Ft-on felüli rész 62%-a 300 001-500 000 Ft 120 600 Ft + a 300 000 Ft-on felüli rész 75%-a 500 001-700 000 Ft az egész jövedelem 60%-a 700 001-900 000 Ft az egész jövedelem 64%-a 900 001 Ft-on felül az egész jövedelem 75%-a 500 ezer forint felett az adó nem lehet több, mint az előző jövedelemsávban fizetendő legmagasabb adó és a következő jövedelemsávba eső jövedelemrész 80 százalékának együttes összege. Az adóteher 1986. é»i változása A jelenlegi adóteher (20%-os Új Adóteher Adóalap kofával) adóteher változása Az adóelvonás eFt Ft Ft Ft %-a 80 9 120 7 600- 1 520 9,5 100 13 920 13 600 320 13,6 150 36 720 36 100 620 24,1 29,3 200 59 520 58 600 920 250 89 520 89 600-f 80 35,8 300 119 520 120 600 + 1 080 40,2 400 179 520 195 600-f 16 080 48,9 500 251 520 270 600 + 19 080 54,1 600 323 520 350 600 + 27 080 58,4 700 401 520 420 000-f 18 480 60,0 800 479 520 500 000 + 20 480 62,5 900 557 520 576 000 + 18 480 64,0 1 000 635 520 656 000-f 20 480 65,6 1 100 713 520 736 000 + 22 480 66,9 1 200 791 520 816 000 + 24 480 68,0 1 300 869 520 896 000 + 26 480 68,9 1 400 947 520 976 000 + 28 480 69,7 1 500 1 025 520 1 056 000 + 30 480 70,4 2 000 1 415 520 1 456 000 + 40 480 72,8 A kulcsmódo&ítás országos szinten — az ismert, legális jövedelmek alapján — mintegy 6—700 embert érint kedvezőtlenül, a megyénkben pedig csak néhányat. Mivel az utóbbi években az ár- és értékviszonyok jelentősen megváltoztak, szükség volt az úgynevezett szociális mentesség jövedelemhatárának felülvizsgálatára. A korábbi 48 000 Ft- ról 60 000 Ft-ra emelkedett ez a jövedelemhatár. Eszerint a 60 éven felüli férfi, az 55 éven felüli nő és a 100 százalékosan csökkent munkaképességű kisiparosnak és kiskereskedőnek 60 000 forintot meg nem haladó jövedelme után nem kell adót fizetnie, ha tevékenységét fő- foglalkozásként, alkalmazott és társ nélkül, legfeljebb egy segítő családtag közreműködésével végzi. A 100 százalékosan rokkant továbbra is foglalkoztathat egy alkalmazottat az adómentesség elvesztése nélkül. Érvényben maradt az a korábbi szabály, hogy a jövedelemhatár meghaladása esetén csak az a jövedelem esik adó alá, amennyivel átlépték a határt. Űj iparkezdés miatt 1984. január 1-je előtt több iparos és kereskedő kapott 3 évi adómentességet. Az 1984. január 1-jei módosítás megszüntette ezt, de akik megkapták már, azoktól a mentességet megvonni nem lehet. Ezek a mentességek 1986. december 31-én járnak le. Hangsúlyozzuk, hogy ezekre a mentességekre a korábbi szabályok vonatkoznak, tehát ha valaki indokolatlanul a mentesség ideje, vagy azt követő 3 év alatt megszünteti a tevékenységét, az egyébként mentesített jövedelme adókötelessé válik. A szakmunkástanulót foglalkoztatókat tanulónként megillető adókedvezmény mértéke évi 3000 Ft-ról 6000 Ft-ra emelkedik. Ezt a megállapított adóból kell levonni, s ha ezután az adó összege 500 Ft-nál kevesebb, az adómegállapítást mellőzni kell. Ezt a kedvezményit az átalányok összegéből is le kell vonni, tehát az átalányo- zattak is válhatnak adómentessé. A tanulókkal kapcsolatos az a rendelkezés is, hogy ha a felszabadult tanulót, mint alkalmazottat tovább foglalkoztatják, akkor — az eddigi 2 évvel szemben — 3 évig nem kell utána alkalmazotti adót fizetni. Az 1984. január lejétől hatályba lépett jövedelemadó jogszabály megteremtette az úgynevezett tanácsi kedvezményt. Ennek alapján a telephely szerinti tanács vb 50 000 Ft-ig adóalap csökkentő kedvezményt biztosíthatott a kisiparosoknak és kiskereskedőknek, akkor ha kommunális, iparpolitikai, műemlékvédelmi feladatok megvalósításában, természeti csapások okozta károk helyreállításában vettek részt. Az 1986. január 1-jétől hatályba lépő módosítás változatlan feltételek mellett a kedvezmény határát 120 000 Ft-ra emelte. A végrehajtás módját irányelv szabályozza. Ezzel az eszközzel tanácsainknak politiiku- sabban, felelősségteljesebben kellene élni. Az átalányadózók is részesedhetnek a tanácsi kedvezményben, de csak az első három bevételi sávba tartozók. Tanácsi kedvezmény esetén a II. és III. bevételi sávba tartozók egy sávval alacsonyabban. fizetik adójukat, míg I. sávba tartozók egy osztállyal alacsonyabb összeget fizethetnek, sőt kedvező esetben teljes adómentesség is bekövetkezhet. Az eredeti — nem származékos — jogosítottat minden egyes találmánya és újítása után személyenként és évenként 70 000 forint adókedvezmény illeti meg, amelyet a jövedelemből kelíl levonni. Kisebb módosítással ugyan, de az 1986. január 1- jável hatályba lépett rendelkezések is fenntartják a pályázat útján elnyerhető adó- kedvezményeket. A népgazdaság számára kiemelten fontos tevékenységek után (energiatakarékossági, környezetvédelmi, gyógyászati eszközök készítése, javítása) továbbra is 30 százalékos saját találmány megvalósítása esetén 40 százalékos adóalap csökkentő kedvezmény áll fenn. A változás az, hogy 1986-tól megszűnik az a feltétel, hogy a bevétel legalább 70 százaléka a kedvezményezett tevékenységéből származzon. A jövőben bármilyen bevételi arány esetén megkaphatják a pályázók ezt a kedvezményt. A kedvezmény a jövedelem olyan hányada után illeti meg a pályázót, amilyen a kedvezményezett tevékenység hányada az összes bevételen belül. Az átalányban adózó azonban pályázati kedvezményt nem számolhat el. Jelentős változás 1986. január 1-jétől — megyénkben is sokakat érint — az adóztatás módszerében bevezetett új szabályozás. Az adóköteles jövedelmek és az adó megállapítása háromféle módon történhet. ■t önadózás útján a kis- -*-• ipari tevékenységet folytató egyéni vállalkozók adóznak, ha évi bruttó bevételük eléri a 2 millió Ft-ot, kereskedelmi tevékenységnél — ide értve a szerződéses üzleteket is — a 8 millió Ft-ot (illetőleg mindkét tevékenységre vonatkozóan az adóköteles jövedelem 500 ezer Ft- nál magasabb). Az önadózó maga számítja ki jövedelmét és ennek alapján fizeti adóját. Április 15-ig, július 15ig és október 15-ig adóelőleget tartozik fizetni. A negyedévi adóelőleg mérteke az előző évi adó 20 százaléka. Az évben elért teljes jövedelem után az adót, bevallás mellett, a következő év január 31-ig kell befizetni. önadózás eseten az adóhatóságnak nincs lehetősége arra, hogy a bevallott jövedelmet és befizetett adót megkérdőjelezze és becslést alkalmazzon. A bevallott jövedelmet csak adóvizsgálat során lehet és kell módosítani. Az önadózók könyvvezetési kötelezettség szigorúbb és szélesebb körű. Ez megegyezik a kisvállalkozások könyvvezetési kötelezettségével, vagyis naplófőkönyv vezetésére kötelezettek. J Adókivetés vagy pedig átalány útján tehetnek eleget adófizetési kötelezettségüknek — választásuk szerint —, azok akik a 2 vagy 8 millió Ft bevételi, illetőleg az 500 ezer Ft jövedelemhatárt nem érik el. "5 Az átalányadózást az új •J* rendelet lehetővé teszi. Az egyéni vállalkozók (kisiparosok, kiskereskedők, szerződéses üzletvezetők) adójukat három évre megállapított változatlan összegű átalány szerint fizethetik. Az egyéni vállalkozók a fizetendő adót nem a jövedelmük, hanem a bevételük alapján fizetik. Az adóhatóságok is csak a bevételekről kémek adatokat. Az átalányadózást a bevallásban vagy más beadványban kell kérni az adó kivetése előtt, legkésőbb 1986. január 15HÍg. Az adó megállapítása bevételi sávok és ezeken belül átalányosztályok szerint történik az alábbi táblázatnak megfelelően: Vélelmezett £«■ Évi társ. Bevételi sávok Átalány évi jövedelem adó bizt. jár. kisiparosnál magánkereskedőnél osztály ezer forintban 200 ezer 1 millió 1 36 4 10,80 forintig forintig 2 50 10 18,00 3 60 13 22,40 200 001-300 000 1 00 001-2 000 000 1 70 15 26,40 forintig forintig 2 85 19 32,40 3 100 26 36,00 300 001-450 000 2 000 001-3 000 000 1 110 30 38,88 forintig forintig 2 125 35 45,12 3 145 42 51,84 450 001-650 000 3 000 001-4 000 000 1 155 43 51,84 forintig forintig 2 175 55 58,88 3 190 70 62,40 650 001-900 000 4 000 001-5 000 000 1 200 72 62,40 forintig forintig 2 215 80 66,00 3 230 110 69,60 900 001-1 200 000 5 000 001-6 000 000 1 240 120 69,60 forintig forintig 2 265 140 73,44 3 280 155 73,44 1 200 001-1 550 000 6 000 001-7 000 000 1 310 160 73,44 forintig forintig 2 345 180 73,44 3 380 200 73,44 1 550 001-2 000 000 7 000 001-8 000 000 1 410 210 73,44 forintig forintig 2 445 230 73,44 3 490 255 73,44 Az átalányadózás előnye az hogy stabilitást biztosít, az átalány adót fizető nem köteles pénztárkönyv vezetésére és bevallás adására. Ellenben bevételi nyilvántartást kell vezetni, s a működéssel kapcsolatos bizonylatokat 5 évig meg kell őrzni. Ha bevétele az átalány osztálya szerinti bevételi sávot, meghaladta, a következő év január 15-ig ezt köteles bejelenteni az adóhatóságnak. Bejelentést tehet arról is ha a bevétele nem érte él azt a sáv szerinti összeget, amely szerint adózik. Ezekben az esetekben a következő évre magasabb, illetve alacsonyabb összegben állapítják meg az átalányadót, de szintén 3 évre. Visszamenőleges módosításra csak akkor van lehetőség, ha az átalányozott egynél több bevételi sávot lépett át, illetve ha önadózóvá vált, akár a bevétel haladta meg a 2 illetve 8 millió Ft-ot vagy 500 ezer Ft fölé emelkedett a jövedelme, és végül, ha nem jelentette be a bevételi sáv fölé emelkedését. Aki az átalányadót fizeti, azt kedvezmények (kivéve a tanácsi és a szakmunkástanuló kedvezményt) nem illetik meg. Az átalányadó előnye, hogy a fizetendő adóösszeg utáni adóalap nem egyezik az adókulcs táblázatból visszaszámolt adóalappal, hanem annál alacsonyabb. Aki átalányadót fizet, de iparát több mint 2 hónapig szünetelteti vagy tevékenységét megszünteti, annak átalányadóját kérelemre mérséklik. A személy- és áruszállító kisiparosok eddig vélelmezett jövedelem után tételes adót fizettek. A szerződéses üzletvezetőik pedig bruttó bevételük alapján sávosan fizették jövedelemadójukat, Mindegyikükre vonatkoznak az új szabályok: tehát a három módszer közül valamelyikkel adózni fognák. Így nincsenek kizárva az átalány adózásból sem. A szerződéses üzletek átalányadózásánál azonban a jogszabály kedvezményeket biztosít: a bevételi sáv alsó átalányosztályát kell megállapítani, sőt meghatá- rozoitt esetekben az adót tovább lehet csökkenteni. Jelentős változás volt — a vállalati jövedelemszabályozással összhangban — az alkalmazotti jövedelemadó 20 százalékról 10 százalékra valló csökkentése. A módosítások zöme a kisvállalkozások fejlesztését szolgálja, támogatja azt remélve, hogy lényegesen javul a lakosság ellátása a szolgáltatás színvonala, csökken a hiánycikkek száma, ösztönzi a termelést, a kapacitások jobb kihasználását, elősegíti a műszaki fejlesztést. Haladás — bármely irányban A közlekedési eszközök továbbfejlesztőinek egy régi álma valósult meg 1972-ben, amikor Bengt Ilon svéd feltaláló elkészítette és szabadalmaztatta a róla Ilonátor- nak elnevezett keréktípust. Az ilyen kerekekkel felszerelt jármű ugyanis nemcsak előre és hátra haladhat, hanem oldalirányú elmozdulásra is képes. Az Ilonátor-ke- réknél a hagyományos gumitömlőt nyolc, szivar formájú, a kerékabroncsra 45 fokos szögben felszerelt, keménygumiból készült henger helyettesíti. E hengerek a saját tengelyük körül foroghatnak. Az újfajta kerékkel rendelkező jármű minden irányban könnyedén és gyorsan mozgatható, illetőleg forgatható. Amikor mind a négy kerék hengerei az óramutató járásával ellenkező Arányba forognak, a jármű élőre halad, ellenkező forgás esetén pedig hátrál. Ha viszont a jármű jobb, illetve bal oldali llonátor-kerekei egymással szembe forognak, a jármű oldalirányban mozog. A mozgás iránya ezen belül az egyes kerekek forgási sebességével is szabályozható. Való igaz, hogy nem lehetett könnyű az Ilonátor-ke- rék működésének a kigondolása, de meglehetősen sok nehézséggel járt a konstrukció kivitelezésének, a hengerek önálló, változtatható irányú és sebességű forgatásának a megoldása is. Mintegy öt esztendő kellett hozzá, hogy — egy ugyancsak svéd cég jóvoltából — az Ilonátor-kere- kes járművek többféle kiforrott változata is forgalomba kerüljön. Legelőször a szűk raktári folyosókon is biztonsággal közlekedő és bármely irányban elmozdulni tudó villás emelőtargoncák jelentek meg. Ezeket az Iilonátor- kerekű betegszállító tolókocsik követték. A képen az Ilonátor-kerék alkalmazásának legújabb változata, egy svéd gyártmányú traktorra szerelve. A gépipar 1986-ban Az idei népgazdasági terv az ipar termelésének 2,8 százalékos növekedését irányozta elő, az iparágak közül a legnagyobb mértékben a gépipar fejlődik; termelését a számítások szerint legalább három százalékkal növeli. A gépipar belföldi értékesítése nem nő számottevően, mivel az előzetes piaci felmérések alapján a beruházási javakból nem várható az igények bővülése. Fogyasztási iparcikkekből viszont fokozott keresletre lehet számítani, ezért a tervben kiemelt helyet kapott a tartós fogyasztási cikkek gyártása, a hiánycikkek körének szűkítése. A gépiparon belül gyorsabban fejlődik az elektronikai ágazat, elsősorban a mikroelektronikai - alkatrészek gyártása. Üj elektronikus megoldásokkal, köztük a mikroprocesszorok alkalmazásával, — a gépipari termékekbe, például híradástechnikai és műszeripari készülékekbe, szerszámgépekbe való beépítésükkel — számottevően növelhető a versenyképes export árualap. A gépipar átlagának megfelelően bővül az idén a közlekedési eszközök gyártása. Elmarad viszont az átlagostól a gépek és gépi berendezések, a fémtömegcikkipari termékek és a villamosipari gépek és készülékek előállítása. A gépipar idei terve a szocialista piacon négy százalékos exportnövekedéssel, s a konvertibilis kivitel mintegy hét százalékos bővítésével számol. A vállalatok idei fejlesztési erőforrásaikat elsősorban a különböző mechanikai és elektronikai eljárások ösz- szekapcsolására, a finommegmunkálás fejlesztésére, az automatizálás fokozására, továbbá a robottechnika elterjesztésére fordítják. Programjaikban kiemelt helyet kap az anyag- és energiatakarékos megoldások és termékek kifejlesztése, valamint az alkatrész- és részegységgyártás korszerűsítése. A gépipari vállalatoknál továbbra is fontos célkitűzés a termékeik gyártásához szükséges import ésszerű mérséklése. Ennek érdekében növelik az úgynevezett háttéripari termékek (alkatrészek, csavarok, kötőelemek stb.) hazai előállítását. A gyárak javítani akarják partneri kapcsolataikat a kohászati üzemekkel, mivel a feldolgozó ipar jobb minőségű, súlycsökkenést is eredményező kohászati gyártmányokat igényel.