Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-11 / 9. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 9. szám Ára: 2,20 Ft 1986. január 11., szombat Vita és munka A pénzügyi szféra évek óta szeizmográfként jelzi a gazdálkodás zavarait. Nem véletlen, hogy az alacsony hatékonyságú vagy veszteséges vállalatok sorsának rendezésére külön jogszabály készül. S mind több cég kényszerül várni a pénzére, mert adósa átmenetileg nem fizet. Mindez felületi jelenség, amelyet különböző hitelekkel, támogatásokkal csak átmenetileg lehet kezelni. De az már húsba vágó kérdés, hogy a fejlődés távlatai mind több vállalat előtt szűkülnek, s ez nagyon gyakran azt is jelenti: a cég hosszú időre kiszorul az itthoni piacról, olykor a külföldiről is. Bár a vállalatvezetők önkritikusan mindig saját hibáikat is felsorolják, egy-egy beszélgetésből azért a legritkábban marad ki a szabályozás kritikája. Az, hogy hovatovább ekkora elvonás miatt már nem marad sem bérfejlesztésre, sem beruházásra. S minél jobban, eredményesebben gazdálkodik manapság egy vállalat — kis túlzással élve — csak adóforintjainak számát és nem a nyereségét gyarapítja. Nézzük meg azonban a másik oldal érveit is! Az állami költségvetés elsőrendű kötelezettségeit tartja szem előtt: ügyel a külső és a belső egyensúly megőrzésére, a külföldi adósságok pontos törlesztésére. A külső és a belső egyensúly kettős követelményének szorításában nem választhat teljesen szabadon, döntéseit elsősorban a gazdaság teljesítménye determinálja. Ha a tervezettnél kevesebbet termel a népgazdaság, akkor bevételei sem érik el a várt szintet, így növelni kell az elvonást. Szerencsére mind több jele mutatkozik a szelektív fejlesztésnek — fejlődésnek is, idén az exportcélú beruházások után már kevesebb felhalmozási adót fizetnek majd a vállalatok. Persze, így is igaz, hogy a vállalati jövedelmek több mint 60 százaléka már a költségvetés rovataiba olvad be. Ezért minden egyes változás, akár csak egy százalékkal növekvő elvonás is, élénk tiltakozást kelt. Még akkor is, ha a vállalati jövedelmek évről évre meghaladják a tervezettet. A globális számok azonban eltakarják azokat a cégeket, amelyek évek óta a csőd szélén egyensúlyoznak. S ne feledkezzünk meg azokról sem, amelyek különböző támogatások révén tartják fenn magukat. A VII. ötéves terv sikere az első évek eredményes voltától nagymértékben függ, hiszen az utólsó három év nagyobb növekedését az indulás esztendejében keil megalapozni. S valóban sorsdöntő a népgazdaság számára, hogy sikerül-e meggyorsítani a növekedést. Ehhez viszont más munkastílusra van szükség, mint amihez az elmúlt években hozzászoktunk. Ezzel ezekben a hetekben különösen sokat foglalkoznak Somogy gazdálkodó egységei. Sok vállalat eredményes munkája, sőt néhány gazdálkodó szervezet kiugró sikere igazolja, hogy még a nehéz körülmények között is meg lehet találni a dinamikus fejlődés útját, módját , Csak nem a szabályozókról folytatott vitákra, hanem a munkára, a gazdálkodásra kell helyezni a hangsúlyt. Lakatos Mária Megkezdte munkáját a Medosz kongresszusa A tanácskozás egyik „színes” pillanata: köszöntik Hunya Istvánt, a kongresszus legidősebb résztvevőjét. A SZOT elnöksége ülést tartott Megkezdte tanácskozását tegnap a Medosz XXVI. kongresszusa a szakszervezet székházában. A negyvenezer mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozót 321 küldött képviseli. A tanácskozáson megjelent Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Szabó István, a TOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter és Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke is. A kongresszust Varga György, a Medosz .titkára nyitotta meg. Megemlékezett a földmunkás-mozgalom 80. évfordulójáról: 1906. január 7-én alakult meg a Magyar- országi Földmunkások Országos Szövetsége. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszámolójához Dobi Ferenc főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Mint elmonta, a Me- dosz-hoz tartozó ágazatok az elmúlt öt évben sikeres erőfeszítéseket tettek a lakosság jó ellátásáért, az export növeléséért, és növekvő mértékben járultak hozzá a népgazdaság fizetőképességének megőrzéséhez. A vállalatok, gazdaságok általában jól éltek a gazdaságirányítási rendszer által biztosított új lehetőségekkel, és a korábbinál rugalmasabban alkalmazkodtak a piaci követelményekhez. A mezőgazdasági termelés színvonala több területen immár kiállja a nemzetközi összehasonlítást. Kedvezőtlen viszont, hogy a termelésben felhasznált anyagok, gépek árának növekedése tartósan meghaladta a termelői árakét, s így szűkültek a termelés helyi fejlesztésének lehetőségei. Nőtt a veszteségesen gazdálkodó üzemek száma. Nehéz helyzetbe kerültek az erdészetek, mivel nyereségük — jórészt a kedvezőtlen külső tényezők miatt — folyamatosan csökkent. S bár az erdészetek dolgozói fegyelmezett munkával igyekeztek úrrá lenni a helyzeten, erre önerőből a továbbiakban kevés a lehetőségük. A Medosz segíti az új vállalatirányítási rendre való átállás folyamatosságát. A tapasztalatok általában kedvezőek, de arra is intenek: a gazdasági vezetés jog- és hatáskörét szabályozó jogszabályokat — a gyakorlati eredmények figyelembevételével — korszerűsíteni kell, amit a szakszervezet is szorgalmaz — mondotta a főtitkár —, majd arról szólt, hogy egyes mezőgazdasági termények felvásárlási ára erősen ingadozik, ami csökkenti a termelői kedvet, akadályozza az előrelátó gazdálkodást. A beszámoló megállapította: a falvakban élők helyzete jobb a korábbinál. Felszámolták a múltból örökölt cselédlakásokat, és örvendetes módon sikerült bővíteni a kulturális élet kereteit. A gazdaságok művelődési csoportokat, önképzőköröket tartanak fenn, és előbbre léptek a könyvtári munkában is. Még jobb lenne a helyzet, ha a továbbiakban a társszakszervezetek szorosabb együttműködéssel segítenék a falusi lakosság életkörülményeinek javítását. A vitában szóba kerültek a vállalatirányítás korszerűsítésével kapcsolatos törekvések. A hozzászólók kifogásolták, hogy az igazgató-választásoknál jelenleg méltánytalanul hátrányos helyzetben vannak a kívülről jelentkezők. Mint helytelen gyakorlatot vetették föl, hogy a vállalati tanácsok ülésein gyakran mindössze egyetlen javaslat hangzik el egy-egy témakörben, így túlságosan szárnyaszegett a vitakedv. Kifejtették, mivel a mező- gazdaságban az átlagosnál nagyobb az alacsony nyugdíjasok aránya, továbbra is szükség van 4— túl a központi intézkedéseken — a vállalatok, gazdaságok megkülönböztető támogatására. Helyes az a gyakorlat, hogy az üzem — a kollektíva helyeslésével — alkalmanként vagy akár rendszeresen is anyagilag segíti az időskorúakat. A tszekben 10 éve működő szak- szervezeti alapszervezetek tevékenysége beváltotta a hozzá fűzött reményeket; megújítói a szocialista bri- gádmozgal ómnak és nélkülük ma már nem képzelhető el például a társadalmi munka szervezése sem. Ösztönzik a munkaversenyt, amely — a felvetések szerint — a jövőben az eddiginél jobban segítheti az exportvállalások teljesítését is. Többen, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is, szóltak a munkaerő-gazdálkodás ellentmondásairól. A miniszter azt fejtegette, hogy bár az elmúlt öt évben a mezőgazdaság kisebb létszámmal növelte a termelést, tehát növekedett a munka termelékenysége, ám egy-egy területen még mindig túlságosan nagy számú munkaerőt foglalkoztatnak. A belső munkaszervezés sem tart lépést a lehetőségekkel, holott számos üzem példája igazolta, a munkaerő helyes irányításával, mozgatásával javulhat a termelés hatékonysága. A vitában az egyes ágazatok helyzetére is kitértek. A fölszólalók elemezték az erdészeti és a vízügyi ágazat helyzetét. Hangoztatták: kedvező, hogy javult a szociális ellátás, aminek a szabadban végzett munkánál különösen nagy jelentősége van. Korszerűsödött az üzemegészségügyi ellátás is, ám ennek javítása néha érthetetlen rendelkezésekbe ütközik; a gazdaságok üzemorvosai nem élvezik az egyéb dolgozókat megillető juttatásokat, nem kapnak például hozzájárulást a gépkocsihasználathoz. A kongresszus, ma folytatja munkáját. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott. A tanácskozás napirendjén a magyar szakszervezetek 25. kongresszusának előkészítése szerepelt. Az eddig végzett munkáról és a hátralévő Tegnap Budapesten megkötötték az 1986. évi szovjet földgázszállításokra vonatkozó szerződést. A megállapodást Tóth József, a Mineral- impex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója és Jurij Domracsev, a Szojuzgazex- port Szovjet Külkereskedelmi Egyesülés vezérigazgatóhelyettese írta alá. A szerződés alapján a korábbi éveknél több, összesen Tegnap ülést tartott az Országos Szövetkezeti Tanács, amely Rév Lajos előterjesztése alapján a szövetkezeti demokrácia fejlesztésének feladatait vitatta meg. A felszólalók kiemelték, hogy a szövetkezetek vállalati önállóságát a szövetkezeti demokrácia érvényesítésével szoros összhangban szükséges továbbfejleszteni. Pénteken hazaérkezett Havannából Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának tennivalókról Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára számolt be a testületnek. Az elnökség úgy határozott, hogy január 21-re összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát. mintegy 4,5 milliárd köbméter földgáz érkezik Magyar- országra a Szovjetunióból a Testvériség gázvezetékrendszeren keresztül. 1975 óta a szovjet partner már 30 milliárd köbméter földgázt szállított hazánkba. Magyarország energiafelhasználásának szerkezetében jelentős arányt képvisel a földgáz. A szovjet szállítások közel 40 százalékát fedezik a belföldi gázfelhasználásnak. A testület felkérte a három szövetkezeti ágazat országos tanácsait arra, hogy az ez évben esedékes kongresszusaikra' való felkészülés során kiemelten törődjenek — az egyes szövetkezeti formák, típusok sajátos céljail szem előtt tartva — a szövetkezeti demokratizmus fejlesztésének feladataival. elnöke, aki részt vett a bizottság 14. ülésszakán. A képen: a politikus (jiobbról a második) ellátogatott abba a gyárba, ahol Ikarusz autóbuszokat szerelnék össze. FÖLDGÁZSZERZŐDÉS A szövetkezeti demokrácia fejlesztésének feladatai Marjai József hazaérkezett Kubából „Fáznak" a vetések Fagyos már a föld, de még szántanak Dolgoznak a traktorok: kihasználják a szántásra még alkalmas január eleji időjárást a földeken. A talajnak csak a felső, néhány centis rétege fagyott meg eddig, de már nem süllyed el a gép. Képünk Nagyatád bodvicai határrészén készült. December elejéig a tavaszi vetéseknek szánt több mint 142 ezer hektár hetven százalékát szántották fel a megye mezőgazdasági üzemei. Ez az arány azóta igencsak megváltozott; decemberben is enyhe volt a tél, s most már a tennivalók befejezéséhez közelednek. Főként azokon a kukoricatarlókon haladt szaporán a munka, ahol elolvadt a hó. A téli csapadék, a hó viszont nagyon elkelne az őszi vetéseknek. A száraz fagyok beálltáig szépen fejlődtek, sőt a nedves talajban kikeltek az addig „pihenő” magvak is. Ezeknek most szükségük volna a hóbundára: a 15—20 centis takaró megvédené a zsenge vetést a kifagyástól.
