Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-09 / 7. szám

1986. január 9., csütörtök Somogyi Néplap 3 Életalakító erő A város A baglárlelleietk más taná­ban sokszor elismétliik: ah­hoz, hogy a város valóban város legyen, még nagyon so­kat kell tenni. Szabó József tanácselnököt tehát arról kérdeztük: melyek a legsür­getőbb feladatok? — Nehéz a rengeteg teen­dő közül kiemelni a legfon­tosabbakat. Mégis fel kell állítani valamiféle sorrendet, bár mindig fáj, ha kénysze­rűségből valamit kesébbre kell halasztanumk. A követ­kező néhány évben a lakás- ellátás, az egészségügy, a ke­reskedelem fejlesztése és a Balaton védelmét szolgáló beruházások sora lesz az élen. Meg kell kezdenünk az új városközpont fölépítésé­nek előkészítését, ám az épí­tés inkább közép- és hosszú­távú feladat. Gigantikus ter­veket nem vállalhatunk, de minden pénzzel is „alátá­masztható” elképzelést igyek­szünk megvalósítani. — Hosszú távú terveik mi­képpen alakulnak? — Nemcsak magunkra gondolunk. A két alközpont: Boglár és Leile, valamint az új városközpont fejlesztésié azt a célt is szolgálja, hogy a város megfelelhessen a térséget ellátó és szervező feladatainak, tehát a vonzás- körzetünlkben levő községek lakóinak igényeire is figyel­nünk 'kell. Az ezredforduló­ig tulajdonképpen három funkciónak keli összehangol­tan fejlődnie. Kistérségi köz­pont, lakóinak jó kisvárosi szintet nyújtó település és nemzetközi idegenforgalmi központ lesz Boglárlelle. Részben már most is az, de még nem igazi városként lát­ja el e feladatokat. Az ezred­fordulóra várt színvonalhoz rengeteg minden kell: az inf­rastruktúra fejlesztése, saját idegenforgalmi vállalat, bio­energia- és -napenergia-hasz­nosítás, kompjárat Révfülöp­re ... Ebből a csapongó, szer­telen fölsorolásból is kiderül: képtelenség mindent számba venni. — A -lakók mindebből ter­mészetesen arra kíváncsiak, hogy nekik mit nyújt a vá­ros fejlődése. — Nemcsak a helybelieket sorolom ide, hanem Boglár­lelle „ideiglenes” lakóit, azaz az üdülők, villák tulajdoné­gyümölcslevek profil, aztán — kezdetben import szaporítóanyagból — úgynevezett világfajtákat te­lepítették mind nagyobb te­rületen.. Kiváló minőséget adó és bő terméssel fizető borszőlőfajták kerültek a gazdaságba, de a piaci igé­nyeiknek leginkább megfelelő régi magyar fajtákról se fe­ledkeztek meg. — Fajtáink tükrözik a mai világpiaci borkereskedelem változatos palettáját, és fej­lesztési céljaink is ebbe az irányba mutatnak. A műve­lésmódban már a hatvanas évék elején kialakult az a rendszer, amely a lehető leg­jobban megfelel a nagyüzemi termelés mennyiségi és mi­nőségi igényeinek. Hatékony érdekeltségi formákat vezet­tünk be, a fajtáknál és az agrotechnikában a legjobb megoldásokat alkalmazzuk. A -gépi technika fejlesztése viszont szőlőtermesztésünk egyik kulcskérdése. A hatvanas évek végén lét­rejött borászati üzemből fej­lődött ki a csaknem 400 000 hektoliter befogadóképessé­gű üzem. Naponta 1500 ton­na s-zőlő feldolgozását vé­gezhetik el, s 26—32 millió paladkot tölthetnek meg évente. A palackos borok és szénsavas- üdítőitalok mellett néhány éve megjelentek a BB pezsgő- és a Martini-csa­lád tagjai. Tavaly indult a Henlkell-céggel közös prog­ram a pezsgőkészítés minő­ségének lényeges- javítására, s a világpiacon a versenyké­pesség növelését szolgálta a PKL-üzem létrehozása is, ahol aszeptikus technológiá­val, -tartósító szer nélkül töl­tenék papírdobozokba több­féle szőlő- és gyümölcsleve- ket. — Ezek a tevékenységek a következő időszakra is fel­adatot szabnak komlbiiná- tunlknafc. Ma már hagyomá­nyosnak számító és új ter­mékeink piacának bővülését várjuk itthon és külföldön. Az a feladatunk, hogy erő­ink, eszközeink átcsoportosí­tásával, termékválasztékunk szélesítésével biztosítsuk a fejlesztés dinamizmusát — hangsúlyozta a kombinát ve­zér igazgatója. jovoje együttműködést teremthet­nek a térség társadalmi és tömegszervezeteivel. Ma­gunknak is válaszolnunk kell olyan kérdésekre, ami­lyeneket mostanában sokan föltesznek; például arra, mi változik a településen a vá­rossá nyilvánítást követően? Józanul fel kell mérni az adottságokat: a közlekedés­ben-, a kereskedelemben, az egészségügyi ellátásban mu­tatkozó hiányosságokat, és az arányos fejlesztés elvét szem előtt tartva kell kije­lölni a célokat. Biztató táv­latok állnak Boglárlelle fej­lesztése előtt, de azt is lát­nunk kell, hogy a feltételek nem a legkedvezőbbek. — Az 1986-os év a ke­mény munka, a nagyobb ál­dozatvállalás, a korábbi évekből származó adóssá­gok visszafizetésének éve lesz — mondta a városi pártbizottság első titkára. — 1987-ben kezdhetünk szá­mottevőbb fejlesztéshez, amelyek már a VII. ötéves tervben megváltoztatják a város képét, az ellátás szín­vonalát. Városunk fejlődésé­hez biztos alapot ad a jó közhangulat. A lakosság egyszerre szavazott bizalmat és állított fel követelménye­ket a település vezetői, a párt- és a tanácsi testületek elé. Ez a bizalom, a viták demokratikus légköre elen­gedhetetlen feltétele a to­vábblépésnek. A párttagok és a párton - kívüliek, az idősek és a fia­talok tenni akarása, a tiszta közéleti Légkör fenntartása garancia arra, hogy a remé­nyek, amelyeket a várossá válás keltett életre, valóra váljanak. salt is. Számukra a kereske­delem fejlesztése, a szabad­idős Lehetőségek bővítése, az egészségügyi ellátás jobbítá­sa a fontos. A helyben lakók jobbam ismerik terveinket, s bele -is szólnak a tervezésbe. A csak nyáron itt élőkkel nem alakult 'ki megfelelő kapcsolat. Sürgős feladatunk, hogy megteremtsük számuk­ra is azt a fórumirendstzert, amelynek segítségével tájé­koztathatjuk őket, illetve megismerhetjük véleményü­ket. Lei-lén ABC-áruház épül. s megszülettek egy nagy ön- kiszolgáló bevásárlóközpont tervei. Kétezerig összefüggő, 30—150 méter széles szabad, zöld sávot keli! kialakítani a parton ... Minderről és sok eayébről tudnak az állandó lakosok; velük egyetértve'ké­szítjük a terveket, de továb­bi fontos -döntéseket hozni a több ezer, szerte az ország­ban lakó „bogláirlellei” nélkül nem szabad, és nem is aka­runk. — A városi rang ezek sze­rint azt jelen-ti, hogy az itt lakóknak és az „Ldegen- helyibelieknek” a korábbinál több beleszólásuk lesz a-ter­vezésibe? — Városi -rang nélkül is ezen az úton igyekeznénk járni. A várossá nyüllván-íitás tehált részben véletlenül, rész­ben törvényszerűen egybe esik a nyílt várospolitika mindinkább kibontakozó gyakorlatával. Ha minden maradt volna- a régiben, ak­kor nyílt nagylközségporliti- kát kellene mondanom. Ez ;na már természetes. A város a lakóiért van, a tanácsot ők választják... A legújabb SZOT-üdülő Boglárlelle üdülőövezeté­nek egyik -büszkesége a SZOT Postásüd-ülő. Tavaly készült el. 1980-ban indítot­ták a beruházási programot; a Magyar Posta és a Szak- szervezetek Országos Taná­csa teremtette meg az épí­téshez szükséges tőkét. A postai pénz fejében az üdülő szobáinak felében húsz évig postások nyaralnak. Több mint kétszázhatvan- millió forintért épült föl a kilencemeletes ház, amelyben — a pótágyakat is igénybe véve — hatszázhúszan nya­ralhatnak egy-egy turnus­ban. Az I/A kategóriájú üdü­lőt úgy építették, hogy meg­feleljen a nagycsaládosok igényeinek is. Saját strand, és játszótér szolgálja a beutaltakat, akik­nek étkezéséről húsüzem, cukrászüzem és többszáz- adagos konyha gondoskodik. Az étteremben egyszerre 380 ember fér el. A nyaralók el­látását 22 állandó dolgozó és 98 idénymunkás végzi, ne­kik télen a Csemege Édes­ipari Gyár ad munkát. Az impozáns épület -lesz a városavató ünnepi tanács­ülés színhelye. — Vannak nevezetes na­pok, események, melyek hosszú időre hatnak az em­berek sorsára. Hatásukra megváltozik az élet, a tettek új irányba fejlődnek. Nincs ez másként a nagyobb kö­zösségek esetében sem. A változásnak sorsformáló, életaLakító ereje van. Ezt bizonyítja az is, hogy Bog­lárlelle Szőlőskislakkal együtt városi rangot kapott... Büki János, a kedden megalakult boglárlellei vá­rosi pártbizottság első tit­kára kezdte így a beszélge­tést, amikor arról érdek­lődtünk: milyen feladatok megoldásán munkálkodnak, mit várnak a város térségé­ben élő mintegy kiiencszáz kommunistától, A leilei ré­szen egy, a boglárin két — viszonylag nagyobb létszá­mú — alapszervezet műkö­dik. öt alapszervezettel üze­mi pártbizottsága van a Ba- iatonboglári Mezőgazdasági Kombinátnak s huszonegy pár,talapszervezet tartozik a városi pártbizottság közvet­len irányítása alá. — Mozgósításban, kezde­ményezésben és személyes példamutatásban az eddi­giekhez hasonlóan számí­tunk rájuk. Arra törek­szünk, hogy idejében megis­merjék a város fejlesztésé­vel kapcsolatos főbb célo­kat. Az alapszervezetek így pontosabb programot ké­szíthetnek, összhangot és jó Szőlőskislak „előlépett" Borok, pezsgők, Az említett italok sorát ki­egészíthettük volna még a szénsavas üdítőkkel — mint amilyen a bogiári szőlőlé —, a Martini-családdal; mint a -régebbi és a közelebbi múlt jeles képviselőivel, azonban a kép így sem lenne teljes. A 3500 hektáron gazdálkodó, szőlő- és bortermelésre be­rendezkedett, de gyümölcs- termesztéssel és szőlőszaporí- tóainyag-itermeléssel is fog­lalkozó Balatonbogiári Me­zőgazdasági Kombinát itthon és külföldön méltán vívott ki elismerést gazdálkodási eredményeivel. — Területünk évtizedek óta alig változott, termelési, gazdálkodási eredményeink viszont különösen az utóbbi évékben nőttek: 1981 és 1984 között átlagosan 805 millió forint értékű álló- és 530 millió forintos forgóeszközzel évi 91 millió forintos ered­ményt értünk el. A több mint 1300 hektáros nagyüzemi sző­lő- és az 550 hektáros gyü­mölcstermeléshez csatlakozik a borászati vertikum, amely ma már a fő termelési érté­ke; adja és a legszámotte­vőbb nyereségtermelő. Mészáros Győző vezérigaz­gató megállapítása a kom­binát munkájáról több, a si­kerek alakulósóiban közreha­tó tényezőt is takar. Ilyen például az 1600 hektárnyi szőlőterületre kiterjedő Vitii- coop társulás, amelynek a bogiáriak a gesztorai. Köl­csönös érdékeiitlség alapján biztosítják, hogy a termelési rendszer tagjai részesedje­nek a végtermék hasznából. Számos technikai újítást ve­zettek be és tették általános­sá a szőlészetben és a borá­szatban. Régebben a cseme­geszőlő termesztése volt a fő Boglárlellének szerves ré­sze a 682 lelket számláló, az utóbbi időben igencsak épült- - szépült, csinos és módos te­lepülés benyomását keltő Szőlőskislak. Régóta nincs önálló tanácsa: 1977-től Ba- latonboglár, majd 1979-től az összevont Boglárlelle a köz- igazgatási központ. A munka­képes lakosságnak jóval több mint a fele a Balatonbogiári Mezőgazdasági Kombinátban jut biztos megélhetéshez: Kislakon működik a kombi­nát oktatási központja, borá­szati és szőlőművelő eszkö­zöket bemutató múzeuma. A gazdaság telepének irodájá­ban beszélgettünk Károlyi János művezetővel. — Több mint harminc éve kerültem Kislakra a gazda­sághoz. önálló tanácsa, alsó- tagozatos iskolája volt akko­riban a falunak. Miben bí­zunk most, hogy városiak lettünk? Abban, hogy több jut Kislaknak a tanács „kasz- szájából”. Az utóbbi hét­nyolc évben ugyanis főként társadalmi munkánkra ha­gyatkozhattunk. Nagyon el­kelne az óvoda. Azt mond­ták, ha összeírunk legalább húsz elhelyezésre váró gyere­ket, megkapjuk. Nos, majd­nem ötven név került a lis­tára. Bízunk benne, hogy lesz óvodánk! Aztán: valami­kor volt a falunak saját postahivatala. Az épület meg­van, személyzet is akadna ... Azután burkolni kellene a portalaní-tott utakat a Dózsa meg a Rózsa utcában. Olyan munkák ezek, amelyekben számíthat a tanács a lakos­ság összefogására, önzetlen munkájára. Ezt mint nép­fronttitkár is állíthatom ... Szőlőskislaknak megnyerő a fekvése, a földrajzi elhe­lyezkedése vonzó. Azzal, hogy városrésszé lett, nemcsak a rangja nőtt, hanem a fejlő­dése is dinamikusabb lesz, biszen így „csábíthatja ki” a Balaton-partról az idegenfor­galmi idényben nyüzsgő tö­meg egy részét a tótól mind­Azt már Boglárlellén, a tanácsházán tudtuk meg, hogy az ivóvíz vastalanítása a kultúrház felújítása, az utak és a halastó rendbetéte­le, az óvoda és a posta lé­tesítése nem álom ... össze négy-öt kilométerre levő, igazán szép környezet­be. Erről beszélt Fehér Já­nos nyugdíjas is. — Itt születtem, a szüleim is Kislakon éltek le életük javát. Művelőlési ügyvezető, könyvtáros, tanácsi gond­nok... választhat a titulusok közül; ezeket a munkákat látom el, mióta az iparcikk- kölcsönzőtől nyugdíjba men­tem. Város... Új házak, egész utcasorok épülnek; ke­lendőek a telkek, mint a cukor. És milyenek az új épületek! A ranggal együtt fölmegy az ingatlanok ára. Ez nem gond annak, aki el­adni akar, bosszantja viszont azokat, akiknek emiatt több örökösödési illetéket kell fi­zetniük vagy éppen telket, házat akarnak venni. Az kell, hogv városhoz méltó útjaink legyenek, megoldódjon az ivóvízgond — túl magas a víz vastartalma —, s talán a gyékénybe, nádba fulladt halastónak is akad gondvise­lő gazdája, aki igazi horgász­vízzé változtatja. Ma tartják a városavató ünnepi tanácsülést Boglárlellén. Tudjuk: sok újságoldal is kevés vol­na egy várossá fejlődő nagyközség mindenre ki­terjedő bemutatásához, mégis arra törekedtünk, hogy teljesebb képet adjunk Boglárlelléről. Job­bára a jövőről szólunk, hiszen a város egyik cél­ja is a jövő egyengetése. Jártunk a szőlőskislaki városrészben is, és bemutatjuk az ünnepi tanács­ülés helyszínét. Ezernyi leírandó dolog marad így is a tarso­lyunkban; reméljük, nem földolgozatlanul — jegyzeteinknek később is hasznát vesszük. Most ennyi fért el ezen az oldalon. Ennyivel üdvözöl­jük az új város minden polgárát, s kívánunk ne­kik szép jövőt. Új városunk, Boglárlelle

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom