Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-09 / 7. szám
4 Somogyi Néplap 1986. január 9., csütörtök Gyorsabb, pontosabb ügyvitel Számítógéppel végzik már a számlázást és árukiírást a kaposvári tejüzemben. Az adminisztráció gépesítése gyorsabbá, pontosabbá tette az ügyvitelt. Tizenkilenc betét közül választhatunk Vállalati tanácsok elnökeinek fóruma Jó partnerként Az OTP munkájáról tárgyalt a Kaposvári Városi Tanács V. B. Ezentúl rendszeresen tanácskozik Kevés család van ma Kaposváron, amelynek nincs valamilyen ügye az OTP- vél. Ha másként niem, mint a pénteki húzósra váró lottózónak ... A tóikarékpénz- ífcáir sokoldalúan segíti a családok életét, akár pénzbetétjük őrzésével, kamatoztató- sávaill, akár a legkülönbözőbb hiteleik folyósításával. Az OTÍP-nek nagy szerepe van a városi lakásépítések finanszírozásában, Ezéint is tűzte napirendre a takarék- pénztár munkáját a Kaposvári Vámosi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Jefléinilleg Kaposváron az OTP megyei igazgatósága látja el a lakossági és a tanácsi bainlkfeladatokat. Egy körzeti fiók működik még a város területén. Érdemes áttekinteni a betétgyűjtés alakulását harminc évre visszamenően: 1954-(ben a betétállomány 7500 forint volt a városiban, 1957-ban elérte a 20 ezer forintot, s napjainkban meghaladja a 2,1 miÜliiárdoit. A VI. ötéves tervidőszakban — a nehéz gazdasági helyzet elllanéne — is nőtt a betétek összege, jóllehet egyes rétegek szerint erősen differenciálódott. A takarékpénztár rugalmas betétkonstrukciókat alakított ki, ma mátr 19 ilyen közül' választhat a lakosság. Különösen a tavaly ikedvezően változott kamatok éreztetik hatásukat. Leginkább a takaréklevél és az ifjúsági takarékbetét iránt nőtt az érdeklődés, A megyeszékhelyen ötezernél is többen kötötték szerződést átutalási betétre, s 250-en váltottak itakarékcsékfcat. Közkedvelt talkarékossáigi forma a gépkocsinyeremény- foetét 'is. Az utóbbi években megélénkült a hitelliefc iránti kereslet. A vb ülésén Kovács Béla, az OTP megyei igazgatója elmondta, hogy a kibocsátott hitelek mennyisége ma jóval1 meghaladja a betétekét, de ezt az ország más részein — Ikülö,nősen Budapesten — a nagyobb takarékosság ellensúlyozza. Kaposvár lakosságának adós- sáigáül'omáinya jelenleg 2,5 milliárd forint, A helyzetet jól jellemzi, hogy ezen belül legmagasabb a lakásépítésre és -vásárlásra felvett hitel'. Nagy a kereslet a Iközműhi- telek iránt is. Nőtt a fogyasztást szolgáló hitelek iránti érdeklődés isi, különösein a kedvezményes föilitételűelknél. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a takarékpénztár szerepe a kaposvári lakásépítésiben nélkülözhetetlen, A legutóbbi tervidőszakban Kaposváron és környékén 4200 lakás készült el az OTP pénzügyi közreműködésével. Ennék a fele családi ház, 18 százaléka pedig tanácsi építésű. A saját beruházású OTP-tákásépiités sonán 877 otthonit adtak át, tervüket túlteljesítve. A lakásépítést a jövőben is erőteljesen támogatják, ehhez az eddigieknél jobb feltéteteket teremtettek a nemrég ímegjélent új kedvezményeik. A megyei igazgató szerint az OTP alapvető változást akar elérni a jelenlegi tervidőszakban az építések megvalósulásának idejében, az árak növekedésének megfékezésében és a minőség javításában. 673 lakást alkarnak építeni saját beruházásiban. Az OTP — készülve a bankreformra — sok területen korszerűsíti munkáját. Űj üzletágakkal foglalkozik (utazási ügyeik, repülőgépjegy eladás^ vállalkozói iroda) és iközvétlemül — pénzzel — is részit vállal vállalatok, terimalőszövetfcezefefc tenmeQésfejlesztést szolgáló beruh ázásaiban. Tegnap az Ipari Minisztériumban első ízben rendezték meg a vállalati tanácsok elnökeinek fórumát, amelyen az ipar vezetői tájékoztatást adtak a testületek feladatairól, a vállalati tanácsok szerepéről az éves és az ötéves terv-célkitűzések megvalósításában. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének részeként már tavaly megalakultak az első vállalati tanácsok, s várhatóan az év közepéig, az iparvállalatok többsége átáll az új irányítási formákra. Eddig 173 vállalatnál hoztak létre ilyet; közöttük 138-nál vállalati tanácsot, a többinél küldöttgyűlési, illetve közgyűlési formát választottak. A tanácskozáson Kapolyi László ipari miniszter hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy a vállalati tanácsok és vezetőik rendelkezzenek minden olyan információval, amelyek szükségesek a döntésekhez. Ennek érdekében a minisztérium továbbfejleszti az ipari információs rendszert és szoros kapcsolat kiépítésére törekszik a vállalati tanácsokkal. Kívánatos, hogy a vállalati tanácsok jó partnerként dolgozzanak együtt a vállalatvezetőkkel és az ipar irányítóival annak érdekében, hogy a VII. ötéves tervidőszak célkitűzései eredményesen megvalósuljanak. A tanácsok felelőssége rendkívül nagy, hiszen az ötéves terv nyitott terv, amelynek feladatait esetenként menet közben is módosítani, korrigálni kell, s ehhez kell igazítani a vállalati teendőket. A vállalati tanácsoknak felelősen és megfontoltan kell majd dönteniük olyan kérdésekben is, mint például egyes veszteséges termelési folyamatok felszámolása, az ilyen üzemrészek eladása, a termékszerkezet átalakítása, vagy éppen a jelentős beruházásokat érintő ügyek. A miniszter vázolta azokat a legfontosabb irányítási feladatokat is, amelyek kialakításánál és megvalósításánál a minisztérium számit a vállalati tanácsok aktív közreműködésére. Ezek közé sorolta a leányvállalatok alapításának és működésének korszerűsített szabályozását, a bizonyos célokhoz szervezett termelési rendszerek önállóságának bővítését szolgáló intézkedéseket, az export növelését biztosító szorosabb együttműködési formák kialakítását a külkereskedelemmel. Fontosnak ítélte meg a tanácsok szerepét a vállalati gazdálkodás újraelemzésében és újraértékelésében, a hatékonyabb munka feltételeinek megteremtésében, különösen a fő munkaidőben. Javasolta, hogy a vállalati tanácsok kezdeményezzék a vállalat nagyobb arányú részvételét a nemzetközi munkamegosztásban, a műszaki fejlesztés gyorsításában és azoknak, a minisztériummal kötendő megállapodásoknak a kidolgozásában, amelyek nagyobb és jövedelmezőbb export vállalásáért bizonyos kedvezmé- / nyékhez juttathatják a vál-l lalatot. A tanácskozáson a minisztérium illetékes vezetői arról is beszámoltak, hogy az országos vezetőképző központtal közösen most dolgozzák ki azt a tematikát és oktatási tananyagot, amelyet a vállalati tanácstagok képzésénél és továbbképzésénél kívánnak hasznosítani, a még ebben a félévben megszervezendő tanfolyamokon. Bejelentették azt is, hogy ezentúl rendszeresen tanácskozik majd a most életre hívott fórum, gyakran kiegészülve a vállalatvezetők testületével. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Vevővédelem, kezességvállalás 1. A vevővédelemről hangzott el fontos állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet tizenkéthavi jótállással, félmillió forintért, forrasztógépet vásárolt. Alig két hónap alatt a gépet négyszer kellett javítani, és alkatrészeket cserélni. Ezért a tsz az eladó vállalat ellen 40 ezer forint, hibás átadási kötbér fizetéséért pert indított. Az alperes egyebek között azzal védekezett, hogy a gépet a szövetkezetben nem rendeltetésszerűen használták, sőt, mivel értéknövelő javítást végzett, viszontkere- setében 22 ezer forint megfizetését követelte. Az Igazságügyi Műszaki Szakértőintézet véleménye szerint a hibák kivétel nélkül konstrukciós és gyártási jellegűek voltak. Ennek alapján a Legfelsőbb Bíróság az eladó vállalatot a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint bebizonyosodott, hogy a jótállással fokozott felelősséget vállaló eladó hibás gépet szállított. Amikor a javításokat végezte, és alkatrészeket cserélt, rendellenes használatra nem hi vatkozott, csak a perben állt elő ezzel. Szerződésszegése miatt hibás átadási kötbért kell fizetnie. A javításokat jótállási kötelezettsége folytán végezte, ezért az így felmerült költségeit a tsz-re nem háríthatja át, tehát viszontkeresetét el kellett utasítani. 2. Nagyon súlyos baleset történt egy építkezésnél. A kőművesek állványzaton zsaluzást végeztek, amikor egyikük alól a deszka kicsúszott, és a szerencsétlen ember három méter magasból lezuhant. Oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy munkaképessége hetven százalékát elvesztette. A munkaügyi bíróság a vállalatot százezer forint anyagi kártérítés, 1900 forint havi járadék, 300 forint havi ápolási díj, és 100 ezer forint nem vagyoni kár fizetésére kötelezte. A vállalat fellebbezésére a megyei bíróság a nem vagyoni kár összegét 50 ezer forintra csökkentette. E döntés ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, s a munkaügyi bíróságnak százezer forint nem vagyoni kár fizetésére kötelező ítéletét hagyta helyben. A határozat indoklása szerint a kőműves a sérülés következtében cipőjét sem tudja felhúzni, még a tisztálkodásnál is segítségre szorul. Rossz idő esetén egyedül nem közlekedhet; bal karja zsibbad, keze megdagadt, fogni nem tud vele. Hosszabb ideig sem feküdni, sem ülni nem tud. Hangulata depressziós. Mindezekből megállapítható: nemcsak testi hátrány érte, hanem pszichikailag is károsodott. Ezzel az állapotával a munkaügyi bíróság által megítélt százezer forint nem vagyoni kár megtérítése áll arányban. 3. A kezességvállalás módjáról hangzott el iránymutatóul szolgáló állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezettel kapcsolatban álló, és baromfinevelést folytató magántenyésztők támogatására az OTP megyei igazgatósága nagyobb összegű kölcsönt folyósított. A tenyésztők közül azonban visz- szafizetési kötelezettségüknek többen nem tettek eleget, ezért az igazgatóság a tsz ellen 176 ezer forint megfizetéséért pert indított. A szövetkezet azzal védekezett: az illetőkért nem vállalt kezességet. A megyei bíróság a tsz-t a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést megváltoztatta, és az OTP keresetét elutasította. — A nem alakszerű vagy éppen szóbeli kezességvállalás sok bizonytalanságot okoz — hangzik az ítélet indoklása. Ennek kiküszöbölésére a Polgári törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy kezességet csak írásban lehet kikötni. A szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie a kezességvállalásnak, vagyis annak, hogy ha a kötelezett nem fizet, helyette ő teljesíti. Ebben az ügyben nincs ilyen szerződés, tehát nincs bizonyítók arra, hogy a tsz kezességi kötelezettséget vállalt volna. Az OTP és a szövetkezet között létesült ugyan egy úgynevezett „elvi megállapodás”, ez azonban a konkrét vállalást nem pótolja. Az OTP mint egyebek közt kölcsönök folyósításával is foglalkozó gazdasági szervezet nagy körültekintéssel látja el feladatát. A megyei igazgatóságnak vagy a fióknak is így kellett volna eljárnia, és minden tenyésztőnek folyósított kölcsönnél megfelelő kezesről gondoskodni. Hajdú Endre CSATORNA-ALAGÚT A döntés éve: 1986 A sajtótörvény tervezete Ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetsé- giéniek 'alnölkséigie. Az ülés napirendjén a sajtótörvény készülő tervezete szerepelt. Miként elhangzott, ez tesz Máigyarorszégon az első átfogó, a sajtóval, a lapkiadással, a tájékoztatás kérdéseivel foglalkozó törvény, ugyanis eddig e terület szabályozásával csupán alacsonyabb szintű jogszabályok foglalkoztak. Az elnökség üdvözölte a törvénynek azt a tervezett előírását, amely aiz újságírókat fokozott védelemiben kívánja részesíteni feladatuk ellátása során. A sajtótörvény tervezetével — néhány kisebb módosításit javasolva — a MUOSZ elnöksége egyetértett. „Hogyan lehet egy ilyen dolgot ránk kényszeríteni? Nagyon is elképzelhető, hogy vannak közöttünk, akik nem kívánnak állandóan összekötve lenni Franciaországgal” — írta a szerkesztőséghez intézett levelében a Daily Mail egyik elkeseredett brit olvasója. Ez a spontán megnyilvánulás nem is olyan szokatlan1, mint az első pillanatban hinnénk. Aki egy kicsit is figyelmesebben olvassa az angol sajtót, vagy beszélget angolokkal, hamar észreveszi, hogy noha a szigetország most már évtizedek óta tagja az Európai Közös Piacnak, amelynek államaival export—import tevékenységének háromötödét lebonyolítja, lakói érzelmileg még mindig nem kötődnek igazán az európai kontinenshez. 1986 azonban minden valószínűség szerint meghozza a döntést a csatornát átszelő alagút építésében, s ezzel állandó összekötő kapocs létesül Anglia és Franciaország, a sziget és a kontinens között. Margaret Thatcher brit miniszterelnök és Mitterrand francia köztársasági elnök január első felében találkozik, hogy végleg döntsön és a parlament elé bocsássa az ügyet. Az óriási létesítmény építése mindkettőjük számára fontos szerepet játszik a választási kampányban. Mitterrand elnök nehéz helyzetben készül a márciusi parlamenti választásokra, a brit konzervatív kormány pedig 1987-ben áll ismét a választók elé. Az ötlet, hogy Angliát és Franciaországot tenger alatti alagút kösse össze, tulajdonképpen Napóleontól származik, de Londonban attól tartottak, hogy Napóleon ezt az útvonalat használná fel a szigetország meghódítására, így a terv papíron maradt. 1974-ben azután megkezdték a földmunkákat Dovernél és Calais-nál, de a környezetvédők elkeseredett kampánya és anyagi okok miatt abbahagyták. Most, az elvetélt kísérlet és több mint 15 000 gépelt oldalt kitevő műszaki, pénzügyi, gazdasági, biztonsági és környezetvédelmi információ széleskörű tanulmányozása után úgy tűnik, megvalósulhat a régi álom. Fontos szerepet játszik az a körülmény, hogy bármelyiket fogadják is el a beterjesztett négy terv közül, az építkezés 5—6 éve alatt több mint 30 000 munkaalkalom jön létre a csatorna mindkét partján, enyhítve az angol és a francia munkanélküliségen. Az állandó összeköttetés feltétlenül nagy hatást gyakorol majd a regionális és a nemzeti gazdasági élet alakulására is mindkét országban. A tervek közül pillanatnyilag az látszik a legkedvezőbbnek — biztonsági és anyagi okokból egyaránt —. amely a forgalmat ikervágányokon ingázó vonatszerelvényekkel bonyolítaná te és a vasút szállítaná a gépkocsikat is. EmeLlett van egy másik elképzelés is: a gépkocsiforgalmat is lehetővé tennék. A szakértők szerint az alagút megépítése 3—9 milliárd font sterlingbe kerülne, és a London—Párizs közötti út időtartamát a jelenlegi több mint 5 óráról 3 óra 30 percre csökkentené. Természetesen még mindig rengeteg bizonytalansági tényezővel kell számolni. A magántőke visszaléphet — az érintett kormányok egyelőre nem hajlandók pénzügyi garanciát vállalni —, a környezetvédők még nem mondták ki az utolsó szót és számolni kell a kompátkelésnél jelenleg foglalkoztatott dolgozók és szakszervezetek ellenállásával is. Vannak, akik népszavazást követelnek. Az eddigi vitákban a vállalkozás brit ellenzői számos érvet sorakoztattak fel. Figyelmeztettek terrorista veszélyre, a rettegett veszettség Angliába való átterjedésének lehetőségére, az Észak- és Dél-Anglia közötti gazdasági különbségek fokozódására és még sok egyébre. Egy doiog azonban nem merül fel, és ez egy francia invázió kockázata. Lehet, hogy ezt nevezzük előrelépésnek? — teszi fel a kérdést a Gudtdian című lap. Schweitzer Klára London
