Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-25 / 21. szám
6 Somogyi Néplap 1986. január 25., szombat GYERMEKEKNEK A lucfenyő Andris hallotta, amikor egyik kollégámmal telefonon beszéltem, aki arra kért, hogy lucfenyvesekről készítsek dáaképeket. „Hangosan gondolkodva” soroltam, hol is találhatók fiatal, középkorú és idős lucfenyvesek. — A Sápapuszta melletti fiatal lucfenyvest kifelejtetted, Papi — figyelmeztetett Andris. — Meg a Nádasdi- erdőben, a kövesét melletti fiatalos is 'karácsonyfafenyves — jelentette ki határozottan, majd hozzátette: — — Emlékszel, Papi, milyen sötét volt a horvátkúti fenyvesben? Pedig sütött a nap, amikor ott jártunk ... — Valóban sötét volt a sűrű lucfenyvesben — mondtam. Andris szavamba vágott, és sorolta: — Meg a kéthelyi erdőben, a hatalmas tölgyek mellett; a kutasi erdészháznál, ott is milyen sötét volt, amikor a fenyők közé mentünk. Igaz, azt mondtad, hogy csemetekert volt, de most már önálló erdőrésznek tervezted — jelentette ki Andris, nem kis csodálkozásomra, örültem is ‘nagyon annak, hogy kisuno- kám így emlékszik azokra a helyekre, ahol már járt velem. Ezek után nem mehettem el Andris 'nélkül. Ahogy a lucfenyvesek felé robogtunk, el kellett sorolnom, amit a lucfenyőkről tanultam: — Hazánkban csak Sopron és Kőszeg környékén őshonos, ahol a jegenyefenyővel és a bükkel társul; de az erdei- és vörösfenyővel is kedvezően elegyedik. Vágása 50—60 év között gazdaságos. Elágazó, sekély gyökérzete miatt laza talajon gyakran kidönti a szél. Ott tenyészik megfelelően, ahol az évi csapadékmennyiség 700 mm fölött van. Árnyéktűrő, az északi kitettségben jól fejlődik; erről meggyőződhetünk a zákány i erdőben. Fája sok mindenre felhasználható: az építő- és asztalosiparban, papírfának, vezetékoszlopnak, bányafának, ládadeszkának, fagya- potnák, de farost és cellulóz előállítására is alkalmas. Ágaiból koszorút készítenek... Es még mondja valaki, hogy nem idillikus dolog a kutya—macska barátság! — A legfontosabbat nem mondtad, Papi. Ez karácsonyfafenyő is. Csak az a kár, hogy hamar lehullik a tűje, ha meleg szobában állítják föl a karácsonyfát. — Valóban, a karácsonyfa- telepek fája a lucfenyő, de nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy a kiváló műszaki tulajdonságú fája iparilag sokféleképp hasznosítható. Közben odaértünk a buzsá- ki erdőben a majdnem ötvenéves, elegyetlen lucfeny- veshez, ahol a múlt évi esőt- len nyár, bizony, jelentős száradást okozott az egyébként szép fejlődésű állományiban. — Olyan puha itt az avar, mintha vastag szőnyegen járnék — mondta Andris, és szaladgálni kezdett a nyílegyenes törzsű fák között. — Lehullott tűje lassan bomlik, a talajt savanyítja, viszont a savanyú talajjal szemben közömbös — ismételtem az erdészeti növénytanban leírtakat, mert a jegenyefenyő mellett a lucfenyő is kedvenc fafajom volt és ezt is megtanultam. Itt is, meg a közelben levő fiatal lucfenyvesben is készítettem néhány felvételt, és robogtunk tovább. A képet a film őrzi. Andris fejecskéje meg azokat a tudnivalókat, amelyeket nem árt tudni a lucfenyőről. Tóth Ferenc A csodálatos szójáték Palindromot, vagyis olyan mondatokat, amik oda-vissza olvasva is ugyanazt jelentik, már az ókor embere is ismerte. Igaz, nem játékos kedvében állította össze ezeket, hanem mert csodás erőt tulaj donítoít nékik. Az 1973- ban felfedezett latin mondat Rómára vonatkozik, hajdani lakóinak jellegzetes palindro- mával: ROMA SUMMUS AMOR — vagyis ROMA A LEGNAGYOBB (magasztos, fontos) SZERELEM. A magyar nyelv is kiválóan alkalmas a szójátékokhoz, így a palindrom híveinek is sok örömet okoz. Régről ismert például az „indul a kutya s a tyúk aludni” vagy „a sári pap írása”. Mint a példákból is látszik, a rövid és hosszú magánhangzókat ugyanúgy nem kell megkülönböztetni, mint a keresztrejtvényekben. Természetesen ‘tökéletesebb a mondat, ha minden hang stimmel oda- vissza. A palindromok megszállott szerelmesei közül Dolányi Kovács Alajos a leghíresebb, aki Lápi Pál álnéven 1922- ben háromszáanyolcvan visz- szafordítható mondatot tett közzé gyűjteményéből. Íme, közülük két gyöngyszem: Derék Editemet ide kéred; Ej! lm, mezítlábas a bál tíz Emmije. Dolányi Kovács Alajosról azt is feljegyezték, hogy életében összesen 1667 palindromot költött. Nagy előnye ennek a játéknak, hog^ jó és rossz időben, otthon és utazások alkalmával, egyedül vagy társaságban is játszható. S ha már gyakorlottan eligazodunk a betűk és szavak rengetegében, fejben is forgathatjuk a szavakat, tehát papír és toll sem kell hozzá. Természetesen a szebbeket vagy különösen hosszúira sikeredetteket érdemes lej egyezni. Grétsy László Anyanyelvűnk játékai című könyvében sok érdekes példát találhat az érdeklődő. Kedvcsinálónak legjobb az a fajta palindrom, amiben csak egy betűt kell kicserélni, hogy oda-vissza olvasható furcsaság kerekedjék belőle: GOROMBA RAB MOROG; GOROMBA HAB MOROG stb. Végezetül következzék néhány feladvány, először az egy betű betoldásával megoldhatók közül, majd a bővítendők témaköréből. Fontos tudnivaló, hogy az sz, ly, ny, zs, ty visszafelé is ugyanezeket a .mássalhangzókat jelenti, tehát lehetségesek .ilyen mondatok: MERÉSZ ÉREM; KÉSZ SZÉK; A TYŰK A KUTYA stb. íme a feladványok: 1. KONOK OR. ROKONOK. Milyen betű kerül a kipontozott helyre? 2. RÉKA .A KÉR — ide is egy mássalhangzó kerül. 3. Grétsy példája : ANGOL ANYA. ANYALOGNA. (Megfejtésék: 1. KONOK ORV ROKONOK. 2. RÉKA MA KÉR; RÉKA HA KÉR; 3. ANGOL ANYA FANYALOGNA.) Segíts a társadnak Egy nyári hajnalon két horgász ült a tóparton. A nap narancssárga korongja lassan, méltóságteljesen bukkant fel a zalai dombok mögül A füvön a har- matcseppek, mint igazgyöngyök csillogtak. Lassan a természet is éledezni kezdett. A madaraik a maguk nótáját fújták, a fák rejtelmesen susogtak. A két horgász arMiért- esik hó?... a Tudjátok-e, gyerekek, Miért esik a hó? Talán azért, hogy ti vígan Mondjátok: Hahó! Tán azért, hogy a szánok, Vígan repüljenek? S hogy jégen a korcsolyák Megpendüljenek? Nem igy van ez, gyerekek! Hanem úgy van az, Hogy karácsony éjszakán, Rendszerint havaz. Akkor a Béke tündére Itt a földön jár, S benéz minden ablakon, Hol gyermeket talál. Megsimogatja szeretettel Sorban mindegyiket. És közben kinn a hó Lepi a mezőket. Szarka Zoltán 7. o. tanuló Kaposvár Egy város kétszer Töltsétek ki az alábbi szavakkal az ábrát vízszintesen úgy, hogy az egyik függőleges sorban felülről lefelé olvasva, majd egy másik, függőleges soriban alulról felfelé olvasva ugyanannak a magyar városnak a ineve váljék olvashatóvá. DERES, EDDIG, ERESZ, GÖRBE, SEGÉD, ZERGE. |r r fl3 14 fl5 saosa '9 'zsajg c; 'aqjpQ ‘Síppá E ‘aS-raz Z ‘pe8 -as T paSe-zs :s?;CajSa]A[ MESE A TŰRŐL Egyszer volt, hol nem volt, de minek is töprengek én ezen, amikor igenis volt (egyszer Háromkereki falu szélén >egy házikó, melyben a világ legékesebb és éppen ezért legkövérebb fiúja lakott. A fiú Szösz- mósz barátja volt, és arról lehetett megismerni, hogy állandóan és vég nélkül evett. Nem is hívták őt másnak, csak Pufódnak. Történt pedig egy áldott napon, hogy Pufóci annyit evett, hogy a ^nadrágja végigrepedt, persze fenekes- tül-mindenestül. És a legnagyobb baj az volt, hogy ez a szétrepedt nadrág volt az egyetlen, az utolsó, amit Pufóci magára erőszakolhatott a meglevő ruháskészletből. Nosza! Elő a tűvel, a cérnával és minden egyéb ilyen .felszereléssel, ami a nadrág-varráshoz szükséges! Pufóci döccent jobbra, és gurramt balra. Dobbant ide és szusszant oda. Már minden a kezében volt a varráshoz, csak a tűt nem lelte. A tűt, ami kecses volt és hegyes. A tűt, ami kacéran fénylett és egyenesedett. A tűt, ami sokkal inkább tisztában volt ,a tmaga szúrni- valójával, mint Pufóci, akinek éppen üz imént szakadt el a szúrnivalója. És bizony, ez a tű nem volt akármilyen. Nem volt olyan, mint a társai, akik tompán villantak Pufóci ujjat között. Vagy olyan hamiskásan, mint a gombos- jejűek. \Cö! \A gombostűk! De hiába telt el annyira saját magával ,a tű, amikor őt Pufóci hiába keresgélte, mégsem találta. Jajgatott is szegény Pufóci. — Tetű egy tű! Hová tűnhetett? — mormogta mérgesen, miközben a nadrágja egyre nagyobb lyukat repesztett. Eltelt egy nap, két nap, virradat, s a tű sehol se volt. Pufóci már Szöszmósz barátját hívta segítségül, aki köztudottan a világ leglustább legénye hírében állt. Szöszmósz körülnézett Pufóci szobájában, s csak annyit mondott, azt is félálomban: — A szénakazalban könnyebb lenne megtalálni, mint tenálad ezt a tűt! Erre aztán Pufóci sem tehetett mást, mint legyintett egy jókorát, és szégyenkezve, de tovább repesztett a lyukas nadrágjában, A tű pedig arra ébredt, hogy szalmaszagú lett körülötte a világ, ahogy Szöszmósz megjósolta. Még egy-két napig reménykedett, hogy valaki esetleg, netalántán megtalálja öt, nem a te tűd, hanem Pufóci tűjét ia kazalban, de hiába. A tű harmadnapra, pontosan éjfélkor, a tűpárnából útrakelt, neki a bizonytalan szénakazalnak, hogy ö tű létére szalmává váljon. Itt a vége, ha nem hiszed, hát menj, és keresd meg la szénakazalban! cát a reggeli csípős szellő csapta meg. Egyiküknek kapósa volt. Érezte, hogy nagy hal van a horgon. A másik ezt látta, de néki is kapása volt. — Segíts, Pityu! — kérte Gyula. De Pityu nem figyelt oda, csak magával törődött, így a nagy hal elment. Gyula csalódottan vágta le a botot. — Pityu, miiért nem segítettél?! — Kapásom volt — mondta Pityu. — Ha segítettem volna, akkor az én halam megy el. E beszélgetést az szakította félbe, hogy most Pityunak volt kapása. Bevágott, — Hű, de nagy! Segíts, Gyula! Gyula szó nélkül lerakta a botját és segített neki. Hatalmas harc kezdődött kettejük és a hal között. Dőlt róluk a veríték, de ezt nem is vették észre. A' hal «agy lehetett, mert szinte elhúzta őket. Nagy csoibbanások jelezték, hogy hol úszik, merre tart a hal, Pityu kezét feltörte a bot, de ezt nem is érezte ebben a pillanatban. Végre egy nagy ponty feje emelkedett ki a vízből. — Sikerült! — kiáltotta Gyula önfeledten. A nagy hal partra került. — Köszönöm, Gyuszii! A fele a tied ... — Látod, ha segítesz, a hal felét megkaptad volna te is. — Bocsáss meg! Vasárnap a pontyból finom halászlé lett. Pityu és Gyula, a két horgász együtt fogyasztotta el. Biszak Gábor 5. o. tanuló Kaposvár Ügyeskedések télen Itt a tél, a gyerekeknek is több a szabad idejük. Persze, hogy töltsenek ebből minél többet szabadiban, de a szobában a játék, a tévé, a könyvek mellett néha jólesik egy kis hasznos „alkotás”. íme, néhány ötlet! A háztartásokban igen sok olyan textilimaradék halmozódhat föl, aurai még jó lehet valamire. Hogy milyen anyagmaradékot mire használhatunk, azt meghatározza a. textilfélék tulajdonsága. Két-három flanellcsík elszegve és összevarrva még sokáig szolgálhat portörlőként. A kiörégedett frottírtörölközőket ízlésesen összeválogatjuk és edényfogó-kesztyűt vagy mosdókesztyűt készíthetünk belőlük. A szabásminta elkészítésénél gondoljunk arra, hogy a szegés és a kifordítás révén legalább másfél centit veszítünk, tehát a kéz méreténél ennyivel nagyobb anyagot vágjunk ki. A műszálas kelmékből kiváló tornazsák, piperetartó vagy uzsonnás tasak varrha- tó. Színiben és mintában harmonizáló anyagokat kell ösz- szevairirni. Kézzel és géppel is gyorsan elikészíthetőek. A kisebb textilmaradéko'k- ból fogókendőt érdemes csinálni, ha viszont csak tenyérnyi darabok állnak rendelkezésünkre, de valamilyen szép bársonyból vagy ritka színű filcből, akkor készíthetünk ezekből tűpárnákat. A kerek, a szív alakú vagy a mandulaszerű egyaránt szép lehet. Ha gondosan válogattuk egymás mellé az azonos tulajdonságú textileket, és rászánunk egy délutánt a varrásra, több eredeti, kellemes háztartási tárgyacskát kapunk, mint azt első pillantásra gondolni lehetne. Természetesen a fogókendőbe és az edényfogó kesztyűbe egy réteg vékony filcet kell varrni vagy kb. fél cm vastag habszivacslapot.
