Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 20. szám

1986. január 24., péntek Somogyi Néplap 3 Az SZKP kongresszusa elé Egészségügy — kések, karmesterek Vállalati tanács alakult a Kaposgépnél Megerősítették tisztségében Boros József igazgatót Szvjatoszlav Fjodorov sze­mészprofesszor minden bi­zonnyal a Szovjetunió leghí­resebb orvosa. Az általa ve- vezetett klinikát a világ leg­korszerűbb ilyen létesítmé­nyének tartják. Híres „futó­szalagjáról”, amelyen 1984 óta csaknem négyezer em­bernek szüntették meg rövid­látását, a fejlett világban csaknem mindenhol hallot­tak. Különleges módszerei vannak a szürke- és zöldhá­lyog eltávolítására, látáskor­rigáló mesterséges kristályok, szemlencsék beültetésére és más szemgyógyászati eljárá­sokra. Találmányai egy ré­szét licenc alapján gyártják az Egyesült Államokban. S nincs olyan hónap, hogy a szovjet sajtóban ne foglal­koznának Fjodorov profesz- szor akkor épp legújabb fel­fedezésével, javaslatával. Ezekből a híradásokból ki­derül, hogy Fjodorov huma­nista gondolkodó és tehetsé­ges szervező is. Az egészség­ügy a „legkifizetődőbb” nép- gazdasági ágazat — tartja. Ugyanakkor lassan ez az egyetlen ágazat, ahol még mindig büntetlenül lehet a régi, elavult módszereket alkalmazni. Még a tömeges típusbetegségek gyógyításá­nak nincs egyértelmű mér­céje. Pedig lehetne, sőt kellene is találni ilyet — állítja a professzor. Hiszen egy gyári munkás egynapi távolmara­dása a munkából 50—60 ru­belnyi kárt okoz. Ha egy több százezer rubelért kiképzett pilóta látása megromlik, a pénz kidobottnak tekinthető. S hány más szakmát lehetne felsorolni! Fjodorov klinikáján olyan késeket használnak, amelyek­nek éle egytized mikronnál vékonyabb. Ez a szövetek óriásmolekuláit vágja ketté, s a nagyobb rész képes helyreállítani a levágott ki­sebbet, így a seb néhány óra alatt gyógyul Az ország és a világ más klinikám olyan késeket használnak, amelyek roncsolják a szöveteket, a gyógyulás csupán három­négy napot vesz igénybe. Az új módszerek bevezeté­se általában új berendezése­ket, nagyobb kórházi terüle­tet követel. Ezeket a költsé­geket a jelenlegi gazdálkodá­si rendszer nem ismeri. A kórház akkor kap több pénzt, ha gyarapszik az ágyak szá­ma,-holott az ágy önmagában nem gyógyít, csak az orvos, s hogy jobban gyógyítson, jolbb berendezések kellenek. Az új bevezetéséhez nem­csak az újítók lelkesedésére van szükség. Hatalmas mun­ka és sok idő, kemény harc kell hozzá. Az új módszerek elterjedését akadályozza az egészségügy területi szerve­zése is. A beteg nem vá­laszthatja meg sem a se­bészt, sem a diagnosztát. A rendszer alapelve, hogy minden orvos egyformán jó. Csakhogy ez korántsincs így — állapítja meg Fjodorov. Ráadásul a korszerű kór­Eredményes évet zárt az Üt- és Vasúttervező Vállalat, a közlekedés-fejlesztési ter­veket készítő legnagyobb ha­zai cég: a beruházási piac szűkülése ellenére 4 száza­lékkal növelte belföldi terve­zési tevékenységét. Az idén várhatóan tovább­ra is mérsékeltek maradnak a hazai beruházási igények,, az UVATERV azzal számol, hogy körülbelül 10 százalék­kal csökkennek a belföldi tervezési munkák. Ezzel pár­huzamosan azonban csak­nem ugyanennyivel növeked­nek a külföldi megbízások, az export részaránya megkö­zelíti az 53 százalékot. A hazai országos építő munká­házi berendezés bonyolult elektronikus műszerek cso­portja, s használatát nem mindenki tudja megtanulni. Az orvos pedig nem érdekelt a tanulásban, fizetése nem függ attól, hogy gyémánt- kést, számítógépet vagy elektronmikroszkópot hasz­nál. A professzor véleménye szerint az egyenlősdi külö­nösen az egészségügy terüle­tén veszélyes. A kórházi berendezést sem az orvos vásárolja, ha­nem olyanok, akik a gyógyí­tásban nem vesznek részt közvetlenül, pedig a fejlesz­tés egyetlen helyes iránya — állítja Szvjatoszlav Fjodorov —, hogy az új kórházak épí­tése helyett a meglevő épü­leteket töltsék meg a legkor­szerűbb berendezésekkel. Ma már csak olyan kórházat sza­badna építeni, ahol a terület húsz százalékát üresen hagy­ják a későbbi technika szá­mára. Az elavult gyógyászat rendkívül költséges. A Szov­jetunióban naponta 27 ezer operációt végeznek. Minél kevesebb közülük a sikerte­len, annál olcsóbb’ a társa­dalomnak. A legokosabb orvos sem lehet meg jó csapat nélkül. Fjodorov elképzelése: a be­teg a rendelőintézetbe^ ér­kezve kényelmes mozgó fo­telbe ül, s útja során egy­másfél óra alatt végigutazik a szükséges vizsgálatokon, majd a' kész diagnózissal, a számítógépek írta receptek­kel egy fogadószobába érke­zik, ahol még teát vagy ká­vét is ihat, mielőtt eltávozik. Sorbanállás, tolongás, ideg­őrlő várakozás nélkül. Hiszen ez óriási pénz — mondhatná bárki —; honnan lehet ezt előteremteni? Fjo­dorov válasza: a szürkehá­lyog gyógyítása a Szovjet­unióban háromszáz rubelbe kerül. A professzor módszere százhúsz rubellel olcsóbb. Csak ezen a klinikán tízezer embert műtenek meg évente, vagyis több mint egymillió rubelt takarítanak meg. A kutatóorvosok találmányai mind pénzt érnek. Szvjatosz­lav Fjodorov klinikája 52 üzemmel van kapcsolatban. Most például félmillió olyan szemsebészeti szike gyártásá­ról állapodtak meg, amelynek muzafír éle kétszáz angström egyötvened mikron vastagsá­gú. A professzor szerint húsz olyan klinika, mint az övé. elegendő lenne a Szovjetunió­ban az összes bonyolult sze­mészeti gyógyítási művelet elvégzésére. A legnehezebb „karmestert” találni hozzá­juk. Hiszen az orvoskollektí­va hasonlít a szimfonikus zenekarhoz: összehangoltan kell működnie. Olyan fiatal orvosok kellenek, akiknek friss ötleteik vannak s akik képesek harcolni azok meg­valósításáért. Szvjatoszlav Fjodorov számítása szerint a Szovjetunióban szemészből legalább húsz ilyen „karmes­terre” van szükség. ból változatlanul kiveszi ré­szét a vállalat. Külföldön továbbra is igen nagy munkát ad az algériai repülőtértervezés és a líbiai vasút tervezése. Az NDK-nak vasúti vontatással kapcsola­tos távjelző és biztosító be­rendezéseket, Jordániának pedig kisebb hidakat tervez az UVATERV. A tavaly megkapott önálló exportjog­gal élve új piacokat is ke­res külföldön á tervező vál­lalat. Az új megrendelők között van Kanada, Nigéria és Kína; ezekbe az orszá­gokba vasbetonelem gyárat, precíziós öntödét, illetve hulladékfeldolgozó üzemet terveznek az UVATERV szakemberei. Huszonkilenc tagú vállala­ti tanács alakult tegnap a Kaposgép vállalatnál. A ta­nács elfogadta az új szerve­zeti és működési szabályzat eddig elkészült részeit, meg­választotta a tanács elnökét és elnökhelyettesét, döntött a vállalat mindenkori igazgató­jával szemben támasztandó követelményekről és megerő­sítette tisztségében Boros Jó­zsefet, az eddigi igazgatót, egyúttal engedélyezte szá­mára a jövőben a vezérigaz­gatói cím használatát. A Kaposgép vállalati taná­csának ünnepi alakuló ülésén az elnökségben foglalt helyet Hosszú Mihály, az Ipari Mi­nisztérium főosztályvezető­helyettese, dr. Fenyő István, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának vezetője, Gazdag László, a Zala megyei pártbizottság gazdaságpolitikai ■ osztályve­zetője és dr. Exner Zoltán, az SZMT vezető titkára. Az eseményt hosszú előké­szítő munka előzte meg. Az MSZMP KB 1984-ben hatá­rozott a vállalati tanácsok alakításáról, hogy a vállalat irányításában új tartalmat nyerjen és kiszélesedjen a dolgozó kollektívák véle- ményalkotási lehetősége és A 67-esen suhanó autók utasai kíváncsian pillanta­nak a Kisbabapuszta felira­tú tábla irányába. Néha egy kocsi be is kanyarodik, ám néhány méter után meg­torpan, mert az út véget ér. A négykerék-meghajtású postai terepjáró is csak ad­dig merészkedik. A levél­szekrénysor után már csak egy távolba kígyózó, kátyús ösvény vezet tovább. Aki nekivág, negyedóra múltán különös, érintetlen kis vi­lágba jut. Itt furcsátkodva néznek arra, aki elnézést kér a zavarásért. Az idegen érkezése olyan alkalom, ami fontosabb a tüzelőaprí­tásnál, de még az állatok etetésénél is. Kisbabapuszta kilenc ház­ból álló kicsi utca. A házak közül hatban élnek embe­rek, összesen 13-an. — Szó sincs arról, hogy a világ végén lennénk. Hiszen fele úton vagyunk Boglár- lelle és Kaposvár között. Ez a néhány száz méter csak a világot választja el tőlünk, de nem minket a világtól. A feleségem például naponta eljár busszal dolgozni a bogiári kombinátba. Győző Ferenc 50 éves er­dészeti dolgozó. 1959-ben nősült ide. — Volt idő, mikor el akartunk menni innen, az­után mégis maradtunk, mert az itteni életnek nem­csak a nehézségeit szoktuk meg, hanem az előnyeit is. Itt könnyebb a megélhetés, mindenki tart állatot, a zöldséget sem a boltból vesszük. Itt is van tévé, jár­nak az újságok; ami azon­ban mindennél fontosabb: itt jobban összetartanak az emberek. Más ez, mint a város, ahol a legtöbben a szomszédjukat sem ismerik. A minap például este össze­döntési joga. Ez a szocialista demokrácia továbbfejleszté­sének is újabb eszköze. A Kaposgépnél az ipari minisz­ter tavalyi állásfoglalása után kezdődött az előkészí­tés. Tizenegy tagú bizottság alakult Kiss József vszb-tit- kár vezetésével; ebben min­den gyáregység képviseltette magát, összevont munkás­gyűléseket tartottak — eze­ken a dolgozók 72 százaléka vett részt. Egyhangúlag tá­mogatták a tanács megala­kulását. Az új irányítási for­mára való áttérés időpontjá­ul 1985. december 31.-ét je­lölték meg. Technikai okok njiatt azonban három hetet késett a tanács megalakítása. Közben a szerkesztő bizott­ság dolgozott az, új szerveze­ti és működési szabályzat tervezetén. Már tavaly 160 példányban kiadták ezt a szakszervezeti bizalmiaknak, főbizalmiaknak, s az összes munkahelyen elmondták vé­leményüket a tervezett vál­tozásokról. A küldöttválasztó gyűlé­sek után alakult ki a 29 ta­gú vállalati tanács. Tagja lett 16 választott munkahelyi küldött, 9 gazdasági vezető, az igazgató 3 delegáltja és jöttünk diót törni, beszélget­ni. Olasz bácsinak fölvág­tam a fáját... Pusztának ne­vezik ezt, mégis inkább „község”, mint sok nagyobb település. A kihalás veszélye sem fenyegeti Kisbabát, hi­szen már a pestiek is jöttek érdeklődni a házak iránt. Vannak köztük, akik gaz­dálkodni akarnak, de olya­nok is, akik csak csendet, jp levegőt. Még fejlődésnek is indulhatnánk. Három éve hagyott itt fel a tsz a szarvasma nha-tenyésztéssel. Az 1963-ban épült istálló most üresen áll. Egy ilyen épület, ma hárommillióba is belekerül, mégis az enyé­szetnek hagyják. Ez nem fér a fejembe. Bogdán János házában három nemzedék él együtt. Lánya és veje a babodi té- esz ipari üzemébe jár dol­gozni. Unokája két és fél 'éves. — Nem szívesen hagynám itt a magam ültette gyü­mölcsöst. A gyerekek sem mennének el, ha a kicsinek lenne itt társa. Most úgy tervezik, hogy mire Krisz­tián óvodás lesz, megpróbál­nak letelepedni valamelyik közeli faluban. Pedig jó he­lye van ám itt a kicsinek! A pusztán is szert tesz any- nyi élményre és tapasztalat­ra, mint bármelyik falusi társa. Van sztereo lemezját­szó, tévé és könyvek is. Rá­adásul egy gyerek itt job­ban megismeri a természe­tet, mint akárhány biológia- könyvből. Tartunk disznó­kat, nyulakat, baromfit. Van egy kistraktorom is, nemrég pedig hat bikát adtam le... Igaz, ezek miatt van iri- gyem is. Az emberek itt nemcsak egymásra vannak utalva, de nem is térhetnek ki egymás elől. A kisgyerek gyakran kér­Boros József igazgató, össze­tételére jellemző, hogy a munkások és a közvetlen ter­melésirányítók száma 10 (34,5 százalék), a munkahelyi választott küldöttek száma 16 (55 százalék), a vezetőket pe­dig 13-an képviselik (45 szá­zalék). A vállalati tanács megala­kulása után azonnal elkezd­te a munkáját. Megvitatta, majd elfogadta a szervezeti és működési szabályzat ter­vezetének első, általános ré­szét. Ebben foglalják össze a tanács létrehozásának és mű­ködésének szabályait, föltéte­leit. A további részek meg­tárgyalására ezután kerül csak sor. Megválasztották to­vábbá a tanács elnökét és elnökhelyettesét. Elnök Hesz Mátyás, a vállalat kereske­delmi igazgatóhelyettese, az elnökhelyettes Szliczki József, a vállalat osztályvezetője lett. A tanácsban ezután élénk vita alakult ki a vál­lalat igazgatójával szemben támasztandó követelmények­ről. A tét nagy volt, hiszen az első számú vezetőt ezután nem a felettes állami szervek nevezik ki, hanem a tanács választ ja meg. Végül a több­ször megvitatott, ismertetett követelményrendszert nagy leli nagyapját, vegye elő a maga készítette citerát. Olyankor azután félbema­rad a munka, derű költözik a házba. Nótaszó nyomja el a pusztai szél dudálását. özvegy Csekk Imréné fér­je halála óta egyedül él. Mégsem magányos, hiszen gyerekei gyakran megláto­gatják, sőt egyikük az üre­sen álló szomszédos kis há­zat meg is vette. A hétvé­géken akarja itt megtermel­ni a konyhára valót. — Régi panaszunk ez az út, s talán csak azért nem épült meg, mert sokan azt hiszik, hogy néhány család jobb közlekedéséről van szó. Pedig ennél többről is! Az ilyen puszták adják a legjobb föltételeket a kis­termeléshez, így az a ta­nács vagy tsz, amelyik tesz a kis települések életben tartásáért, voltaképpen a kistermelés jövőjéért tesz. A háború alatt Felsőmocsolád- ról jöttünk ki, aztán itt ért bennünket a földosztás. Ma­radtunk, mert valódi földi paradicsom volt ez, mint többséggel elfogadták a ta­nács tagjai. Ezután került sor a válla­lat igazgatójának megerősíté­sére, titkos szavazással. Ha a tanács tagjai nem erősítik meg tisztségében az igazga­tót, akkor a szervezeti sza­bályzat értelmében pályáza­tot kell kiírni. Itt azonban erre nem került sor. A vál­lalati tanács tagjai — két ellenszavazattal — megerősí­tették tisztében Boros Józse­fet, 1990. december 31-ig. Egyúttal — tekintve, hogy a vállalati központhoz öt gyár­egység (az egyik Zalában) is tartozik — a tanács engedé­lyezte, hogy a vállalat veze­tője a jövőben használhassa a vezérigazgató címet. Ezt az is indokolja, hogy a Kapós- gépnek szerteágazó külföldi kapcsolatai vannak, s a szo­cialista- és a nyugat-európai partnerek vezetőinek többsé­ge szintén ilyen beosztású. Az új „rang” tehát elsősor­ban külföldi kapcsolatokban kamatozik. A tanács eszerint állapította meg az új vezér- igazgató fizetését is. Hogy miként alakul az együttműködés, milyen les? szelleme és minősége, ezt a következő öt év gyakorlata dönti el. ahogy ma is könnyen az le­hetne. Mariska néni beszéde ol­vasottságról árulkodott. — Valóban sokat olva­sok: könyveket, újságokat. Amit mindennap forgatok: a Biblia és a Somogyi Nép­lap. Kisbabapuszta életében fontos esemény a kültelki kézbesítő járat érkezése, dé­li 1 óra körül. A tíz szór­ványtelepülést érintő, útta- lan utakon 67 kilométert be­járó postaautó utolsó állo­mása ez. Vezetője Márton László glamási positás. — A kültelki kézbesítő több mint egyszerű postás. Az itt élők többségének ő jelenti a rendszeres kapcso­latot a külvilággal. Nemcsak az újságokat, nyugdíjakat vagy a gyerekektől érkező leveleket hordom. Ha meg­kérnek, be is vásárolok vagy kiváltom a gyógyszert. Ta­valy mikor az egyik bácsit baleset érte és a mentők nem tudtak bejönni, én vit­tem ki a postakocsival. Hét éve járom a pusztákat, ez­alatt megismertem, megsze­rettem ezeket a nyílt szívű embereket. — A Bánó féle uradalom­hoz tartozott ez a puszta — mondta Bogdán János. — Nevezték ezt Babámpusztá- nak, Bábodpusztának, az­után a felszabadulás után Kisbabapuszta lett. Talán mert ez a név olyan biza­kodást sugárzó. — Meglehet, hogy végül ez a név lesz a szerencsénk — toldotta meg Győző Fe­renc. Ha, mondjuk, Nyírfapuszta lenne a neve, senkit sem érdekelne. így m^g nyaranta több utast be­hoz a kíváncsiság. Érdek­lődnek, mit tudunk az itt volt török településről, az­után meg régi kacatokra va­dásznak. Mi meg persze örü­lünk a vendégnek. Bíró Ferenc M. Lengyel László (Moszkva) Bővült az exportpiac Téli nap Kisbabapusztán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom