Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-24 / 20. szám
4 Somogyi Néplap 1986. január 24., péntek BRIGÁD A MELEGEDŐBEN Lyukas Ösztönözzön jobb munkára Készülő új építési jogszabályok a kesztyű A Bombái brigád nevét sokan ismerik, hiszen régóta részt vesz a megyeszékhely lakásépítési programjában. A nyolctagú brigád nemrég az Április 4. utcában verte föl a tanyáját. A nehezen induló építkezés kezdetétől itt vannak, s hosszú ideig ez lesz a munkaterületük. A melegedőben hatodma- gammal szorongunk s kérdésemre — hogy megy a munka — előbb viccel próbálják elütni a választ. Bombái Gyula, a brigád vezetője azonban rendre inti őket, s később már hiába is mondaná, nincs kedvük viccelődni a többieknek. — Itt mindenkinek szem «előtt vagyunk, és sokszor hallottuk már mi is, hogy lassan megy a munka. Íme, itt a szemléletes példa — kezdi a brigádvezető —, pedig nem a mi hibánk, hogy olyan sok a föld alatti, a kevésbé látványos munka. Csatornázunk, csöveket cserélünk, és még számos olyan munkát végzünk, ami nélkül nem lehet elkezdeni az építést. — Azt is mondd el — veti közbe Rosta Árpád, aki eddig csak magában morgolódott —, hogy lassan már csak a lapátnyelet ismerjük, de a szekercét nem, mert szakipari munkát nem sokat végeztünk. — Ne mondd ezt — csitít- ja a főnöke —, hiszen arra szerződtünk, hogy mint komplex brigád a kapcsolódó munkákat csináljuk meg. Te is jóváhagytad. Tudja — fordul felém — jó néhány éve Veszprém előtt a vonatról is jól látjuk az ösküi körtemplomot, de a megszámlálhatatlan emlék közül csak azt említjük, amelynek képét mindnyájunknak őrizni kellene. Északra fordulva, a Rába partján, a megejtően szép Rábaszentmiklós szokatlan, karéj os tagozású temploma (XII. század). Alaprajza a lóhere leveleinek elhelyezkedéséhez hasonlít. Sopron előtt Hidegség nevét említjük. Nehéz megmondani, miért nevezi az építészettörténet „igénytelen falusi templomnak”, hiszen szentélyének a XI— XII. századi festményei hazánk legrégibb középkori freskói. Nyugati határunkról Velemér XIII. századi téglatemploma nem csupán festői fekvése, harmonikus tagoltsága miatt érdekes — a neves Aquila János festményeivel is ékes. Aquila pedig példája annak, hogy olaszos műveltsége nem gátolta a magyar szokások, viselet és ikonográfia megörökítésében. Egyik legszebb kora gótikus épületünk a ve- leméri. A Zala völgyében Kallósd inthet megállásra. Egregy Hévízzel határos, s a középkori falura csupán temploma emlékeztet, de páratlan építészeti kultúrával. Ahogy közeledünk a rendkívüli egyszerűségével, közvetlenségével megragadó XIII. századi templomocská- hoz, már vonzzák szemünket a templomhajó és a torony arányai, s közelében, mintha csak nyújtóznunk kellene, hogy tetőgerincét elérjük. Aztán fölfelé tartva a fiegyen, szőlők és kukoricások már, hogy együtt dolgozunk. Csak beszélnek, de ha kell, megfogják a munka végét. A brigád mások szószólója Csirzó István megfontoltabb, idősebb ember. Indulatok nélkül folytatja fiatalabb társa mondókáját. — Az a baj, hogy amióta itt vagyunk, egy kicsit mostohagyerekek lettünk. Itt van a szomszédunkban például egy faház. Ez a szociális épület, de egyelőre még csak a neve az. Tágasabban lennénk ott, de nincs fűtés, nincs mo-. sakodási lehetőség és bár hely lenne, az ebédért is a kórházba kell járnunk. Ígéretet kaptunk, de hogy mikorra lesz belőle valami... — Védőitalt, vagyis teát is még csak egyszer kaptunk — panaszolja az egyik fiatalabb brigádtag. — És nézze a csizmám! -A sajátomat hordom, mert a gumicsizmába hiába veszek föl három zoknit, akkor is fázik benne a lábom. — Ez az előírás — vet véget a panaszáradatnak a brigádvezető. — Mint ahogy az is, hogy védőkesztyű is csak adható, de nem kötelező. Hiába mutatod a lyukas kesztyűdet — szól oda a szemben ülőnek —, ez nem tartozik a kötelező munkaruhák közé. Így között, visszatekintve rá egyre nő a táj fölé, s Fülep Lajos szavaival: „átformál, felemel, s magával együtt remekművé tesz egy vidéket, akárcsak a segestai gö- röm templom a maga környezetét.” Az egregyi templom nem szegényes mása a román kor nagy remekeinek, hanem kőbe testesedett formája az árpádkori magyar falu jogi helyzetének, művészi ízlésének, technikai tudásának, hitének, társadalmi és anyagi adottságának. Egy újfajta építészettörténetben bizonyosan több megbecsülést kapnak az olyan „igénytelen emlékek” is, mint a pompás freskókban bővelkedő Pécs közeli cserkúti (XIII. század), a parányi hetvelyi éótikus (XIII. század), a mecsekná- dasdi, ugyancsak freskómaradványokkal ékes templom. S hogy az országban bejárt kört egy XII. századi hatkarélyos _kerek templommal z árjuk, nevezzük meg a Makó közeli Kiszombort. szavaztátok meg, tehát nem kell reklamálni. Visszatérve a télre: bizony, a saját bőrünkön érezzük és a pénztárcánkon is, hogy ilyenkor nehezebben megy a munka. Amit a melegedőben töltünk, levonják a munkaidőből. Jobb lenne, ha pyáron dolgoznánk hosszabb munkaidőben és ilyenkor kevesebbet, hiszen ha komoly hideg van, nem lehet egész nap kinttartózkodni. Már vége felé járunk a beszélgetésnek, mikor a brigád két másik tagja is betoppan. Hallva miket mondtak a többiek, egyikük megjegyzi: — Azzal még semmi sem változik, hogy panaszkodtak, meg akinek nem tetszik valami és szól is emiatt, könnyen odavetik, hogy akkor keressen más munkahelyet. Én 27 éve vagyok itt, a Sáév-nál. .. Inkább arról beszéljünk, hogy mi lesz a munkánk mára — fordul is kifelé, s utána a többiek. Közben már a zsaluzás előkészítéséről folyik a szó. — Jobb szervezéssel azért már előrébb lennénk, — mondják még búcsúzóul —, de majd a tavasszal, meglátja, milyen sürgés lesz itt. Nagy Zsóka Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium 1986-ra jelentős jogszabálykorszerűsítési programot irányzott elő. Célja, hogy csökkentse a gyakran még indokolatlan építési kötöttségeket, megszüntesse a túlszabályozásokat, de egyúttal szigorítsa a minőségi követelményeket, és jobban ösztönözzön a vállalkozók közötti versenyre, az építési igények kielégítésére. Kozma Tamás, *a minisztérium főosztályvezető-helyettese az MTI munkatársának elmondotta, hogy rövidesen megjelenik az új országos építésügyi szabályzat. Ennek a terjedelme lényegesen kisebb, mint a jelenleg érvényes szabályzaté, mert kihagyták az elavult, valamint a túlzott aprólékos- sággál részletezett előírásokat, s csak a legfontosabb követelményeket határozzák meg. Ugyanakkor az új szabályzat az eddiginél átfogóbban szabályozza a környezetfejlesztéssel, a lakóházak korszerűsítésével és a települések építészeti értékeinek megőrzésével kapcsolatos teendőket. Sokan jogosain kifogásolták, hogy a jelenlegi szabályzatban az építési tilalom érvényessége nincs határidőhöz kötve. A várha-- tóan ez év közepén életbelépő új szabályzat szerint az építési tilalom meghatározott időre, legfeljebb 5 vagy 10 évre szólhat, s csak nagyon kivételes esetben haladhatja meg ezt a határidőt. Az építés minőségének javítását szolgálja az a jogszabály, amely felhatalmazza az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet, hogy hibás építési munka vagy anyag észlelése esetén leállíthassa az építkezést és hatósági eljárást kezdeményezzen a vétkes kivitelezővel vagy anyaggyártóval szemben. A minisztérium megbízta az intézetet, hogy dolgozza ki azt a követelmény- rendszert, amelynek teljesítését az építmények műszaki átadásánál és átvételénél kell ellenőrizni. Ha a kivitelező ezeket az előírt technikai minimumokat nem teljesíti, a létesítményt nem szabad átvenni. Az idén már érvényesül az a miniszteri rendelet is, amely szerint az ágazat vállalatai és üzemei a szavatossági kötelezettségekben előírtnál hosszabb ideig tartoznak felelősséggel munkájukért, illetve termékükért. A szigeteléseknél és a főfalaknál például 10 év, az ajtóknál, ablakoknál és a burkoló munkáknál pedig öt év az úgynevezett kötelező alkalmassági idő, amikor a hibát kötelesek kijavítani. Űj intézkedés az is, hogy a jövőben nemcsak az állami vállalatokra, hanem az építőipari szövetkezetekre és a magán-kisiparosokra is kimilyenek ma a farsangi bálok, mindazok tudják, akik részt vesznek rajtuk. De hogy milyenek voltak a századelő farsangjai Nagyatádon, azt már kevesebben. Erre kerestünk választ a korabeli Nagyatádi Hírlapban. A helyi kiadású hetilap 1908. január 9-i számában a következőket olvashatjuk a Carnevál című cikkben: „.. .Az idén szökő év van, és Carnevál királysága teljes két hónapig tart. Ürügy ez arra, hogy könnyelműségünket fokozza, ha már hosszú a farsang, hát valamit csak élvezhetünk i,s. Városunk farsangját szende kis lányok ártatlan és bájos játéka és tánca nyitotta meg... A polgári iskolások műkedvelő előadása után vígan táncra perdült az ifjúság és kitartóan ropták a táncot jóakaratú felügyelet alatt éjfélig. Mikor e szép mulatság ideje rájuk nézve letelt, s engedelmesen haza kellett menjenek, akkor aztán a felnőttek folytatták vígan a mulatságot fellelkesülve a fiatalság jó példáján. ..” Erről a mulatságról azt is föl jegyezte a krónikás, hogy 305 korona és 8 fillér bevételt hozott, s a helyi napközi otthon támogatására ajánlották föl az összeget. A lap közölte még azoknak a résztvevőknek a névsorát is, akik a jótékonysági célú bálon a belépődíjon felül fizettek. Bált bál követett a farsang idején minden hét végén. Foglaltak voltak a kisváros éttermei, kocsmái, mert a település lakóinak (akkor kb. 3000 lakosa volt Nagyatádnak) szinte' minCsütörtökön jubileumi ülést tartott Szekszárdon az Országos Pincebizottság. A testületet 10 évvel ezelőtt, azzal-a'céllal hozták létre, hogy országos program keretében, tervszerűen megvalósíthassák a lakott területeken veszélyessé vált pincék felkutatását és megszüntetését. A mostani tanácskozáson a pincebizottság elnöke, Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes irányításával megvitatták az eddig terjed a minőségtanúsítási kötelezettség. A jogszabály korszerűsítésével ösztönzik a vállalatokat a versenytárgyalásos rendszer kiterjesztésére. Hasznosnak ígérkezik például, ha nemcsak a beruházók versenyeztetik az építőd két, hanem a kivitelezők is az anyagok, építési szerkezetek szállítóit. Az idén adják ki az építéstervezési jogosultság új szabályait is. Feloldják egyebek között azokat a kötöttségeket, amelyek jelenleg még különbséget tesznek a fő- és mellék- tevékenységű tervező szervezetek között. A jogszabályok átfogó felülvizsgálatát igénylik a vállalatok új vezető testületéinek, a vállalati tanácsoknak a létrehozásával történt változások is. Az év végéig az ÉVM által kiadott valamennyi jogszabályt megvizsgálják. Egy másik nagyszabású „fényes mulatságot” is tartottak ez év február 8-án, ugyancsak a napközi otthon javára. Előkészítéséről így tudósít a ' lap: „Cabaret, színház, zene, dalárda, minden szövetkezik, hogy jótékony cél pártolására és jó kedvének szórakoztatására egybegyűlő fényes közönséget mulattassa. Bizonyára az idén is ez az estély lesz fénypontja farsangunknak és ismét oly szép ösz- szeget fog szerezni az éhező szegény gyerekeknek.. S egy héttel később már a rendezvény sikeréről olvashatnak a hírlapban: „ .. a nagyatádi gazdakör mulatsága fényesen sikerült. A Korona nagy termét teljesen betöltötték gazdáink csinos lányai és fiai és a legildomosabban, legügyesebben lejtették a táncot Kolompár Károly kitűnő zenéje mellett”. Az ezt követő héten a nagyatádi méneskari altisztek táncestjére került sor, s ahogy a lapból megtudjuk, „az összes mulatságok 'közül ez volt a legrokonszenvesebb, ennek volt a legnagyobb publikuma". Már este nyolc órakor tömegesen vitték derék altisztjeink a bájos hölgyeket a jó ízléssel s művészi ügyességgel fényesen feldíszített táncterembe... Mézes jó kedvvel folyt a mulatság kivilágos-kivirrad- tig, s már jól fent járt a nap, amikor a mulatság legkitartóbta vendégei is eltávoztak a táncteremből...” E szezonban bált rendezett még a polgári olvasókör, a polgári leányiskola és az iparos fiatalok csoportja is. Dorcsi Sándor végzett munka tapasztalatait és kidolgozták a VII. .ötéves tervre szóló programot. Mint elhangzott, a 10 év alatt kétmilliárd forint költséggel jórészt rendbehozták — ahol szükség volt megszüntették — Eger, Pécs, Szekszárd és Szentendre életveszélyessé vált boros- és egyéb pincéit., de időnkénti útbeszakadások és más földmozgások jelzik, hogy ,a munkát folytatni kell. Á MAGYAR ÉPÍTÉSZET SZÁZADAIBÓL Falusi templomok Rejtett kincseikre irányítottuk a figyelmet, kiragadott kevés példánkkal. Nem jelentéktelenekre, nem provinciálisokra. A falvak nem a városok és a nemzet alatt nőttek fel, hanem mellettük és bennük. Építőik nem neves külföldi mesterek, hanem a középkorban még névtelen pallérok, ácsok és — Aquila kivételével — ismeretlen festők. Műveik azonban adnak annyi építészeti értéket, rendkívüli változatosságot, felmutatnak olyan mesterségbeli adottságot, mint nagy egyházi, fölAz egregyi templom (XIV. század) desúri központokéi. Nem azt hozzák üzenetül, milyen gazdagság telt belőlünk s mások tudásából, hanem hogy a középkor nagy stílusait miként tették magukévá nemzethordozó kis faluközösségek. Csak Baranyában 190 árpádkori templomról tudunk, s Pécs kivételével ma jó tizedét ismerjük csupán, s a középkori Udvarhelyszék hetvenöt települése őriz középkori építészeti kincset. A feltárandó anyag tehát felmérhetetlen. S még egy-egy világi emlék is hirdeti az építkezés színvonalát. Alsóörsön például a késő gótikus „török adószedő háza” néven ismeretes kuriális épület vagy Vilonyána don- gaboltozatú, gótikus pincéjű református papiak, 1481 előttről. Koczogh Ákos (Folytatjuk) A PINCEBIZOTTSÁG ÜLÉSE Farsangi bálok a századelőn Az Űj magyar lexikon szerint a „farsang eredetileg vízkereszttől (január 6-a) hamvazószerdáig (a húsvét előtti 40. nap) terjedő, a nagyböjtöt vígsággal... előző időszak, a bálok rendezésének fő időszaka.” Hogy den rétege rendezett valamiféle vigadalmas összejövetelt. Így került sor a gazdakör táncesitélyére is a Korona vendéglő nagytermében. Ennek a bevételét saját könyvtáruk fejlesztésére fordították.
