Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 3. szám

4 Somogyi Néplap 1986. január 4., szombat A Városi Közlekedés somogyi különszáma Hegyei szerzők, tapasztalatok a dízedivomtaitás. Siófokon el- készült és Kaposvárom jelen­Somogyi különszámkónt jetetni meg a Városi Közle­kedés című szakfolyóirat 1985. évi utolsó előtti száma. A bevezetőt még Sugár Im­re, a megyei tanács közel­múltban elhunyt elnöke írta. Ezután tizenöt, a közlekedés valamelyik ágának fejleszté­sében érdekelt tanácsi veze­tő és ágazati szakember hosz- szatob-irövidebb lélegzetű ta­nulmánya olvasható több mint ötven oldalon. Tapasztalatait összegezi Borbola Mihály, a megyei rendőr-főkapitányság osz­tályvezetője, dr. Bors István, a Somogy Volán igazgatója, Endrédi János, a Pécsi Köz­úti Igazgatóság koordinációs üzemmérnökségének főmér­nöke, Fényes József, a MÁV Pécsi Igazgatóságának veze­tője, Jaczó Győző útépítő és forgalomtechnikai szakmér­nök, Kardos Lajos, a Közúti Építő Vállalat igazgatója, Kincses Tibor nyugalmazott főmérnök, Klencsár Gábor, a Kaposvári Városi Tanács volt elnökhelyettese, Kovács Béla, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettese, Kuta- si Gyula, a Magyar Autó­klub somogyi titkára, Ma­gyarosi György, a Siotour igazgatóhelyettese, dr. Saru- di Csaba, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Sümegh Nándor, a megyei 'tanács főmunfcaitársa, Szabó Sándor, a Mialhairt Balatoni Hajózási Leányvállalatának igazgatója és Széles Péter, a megyei tanács osztályvezető­je. A gazdagon és sokoldalúan ddkumentállt írásokból a me­gye közlekedési helyzetének panrbos képe rajzolódik ki. Azidk az erőfeszítések és eredmények, amelyek az el­telt két évtizedben jellemez­ték a munkát. Az ipar, a me­zőgazdaság és az idegenfor­galom fejlődése éles kihívást jelentett az utóbbi negyed­században. A gyorsan fejlő­dő áru- és személyszállítás minőségi kövételiményeket is támasztott, s megszabta a korszerű közlekedéshálózat kiépítésén fáradozók tenni­valóit. A 'közlekedéspolitikai koncepció részeként folyta­tódott a vasúti pályák felújí­tása. Több állomást korsze­rűsítettek, teljes körűvé vált lieg is épül a, körzeti keres­kedelmi pályaudvar. A kor­szerűsítések sorában meg­szüntetett kisvasutak miatt azonban a megye déli terüle­tein erősen csőikként a vona­lak sűrűsége. A közúthálózat fejlesztése is felgyorsult az utóbbi két évtizedben. Befejeződött a bekátőút-építési program. Korszerűsítették a városok­ban és a városias települé­seken a forgalmas főutak át­kelési szakaszait. Ez a mun­ka Kaposváron és Siófokon azonban még csak a kezdet­nél tart. A legforgalmasabb utakat kiszélesítették, bur­kolatukat megerősítették. A dinamikus fejlődés ellenére van még tennivaló. A kor­szerű összekötő utak hiánya akadályozza a hatékony köz­úti tömegközlekedésit és az üzemék gazdaságos száillítá.- saimaik fejlesztését. Helyi tömegközlekedés csak Kaposváron és Siófokon van. Ennek növekedési üte­me lényegesen meghaladja a helyközi tömegközlekedését. Eredmény, hogy a közúti áruszállítási igényekhez vi­szonyítva létrejött egy nagy teljesítőképességű, rugalmas alkalmazkodásra alkalmas tehergépjármű-fuvarozási szervezet. A balatoni hajózás viszont a többi ágazathoz képest alig fejlődött. A kikötők, az állomásépületeik korszerű t- ienék, elhasználtak. Fejlő­dést csak a négy komp fo­lyamatos beállítása és a ha­jópark .rekonstrukciója je- llentett. A somiagyi 'közlekedés to­vábbfejlesztésére — más ága­zatok igényeivel összehangol­va — hosszú táivú fejlesztési programot dolgoztak ki. Ez szabja meg a munkát a kö­vetkező években, évtizedek­ben. A Városi Közlekedés so­mogyi különszáma fontos dökumenitum mindazoknak, akik a megye közlekedésé­ben és közlekedéséért dol­goznák. Érdemes forgatni lapjait azoknak is, akiket érdéked megyénk fejlődése, s az ezért tett erőfeszítés. Os. T. Megjelent a Mikro­világ A számítástechnika alkal­mazásának elterjedése szük­ségszerűvé tette egy, a té­mával foglalkozó újság meg­jelenését is. A Mikrovilág című számítástechnikai hír­lap — amelyet a Delta Szak- lapkiadó és Műszaki Szol­gáltató Leányvállalat ad ki — erre hivatott. Az első évfolyam most megjelent második számában is — a kevés szó, sok infor­máció elvét vallva — a szer­kesztők arra törekedtek, hogy 16 oldalon minél 'többet mondjanak el olvasóiknak. Két-három hosszabb lélegze­tű írást kivéve rövid, frap­páns cikkekben számolnak be a chipek birodalmának legfrissebb újdonságairól, ér­dekességeiről. Az első oldalon dr. Szabó Szilárd beszélget Páris Györggyel, a Tudományszer­vezési és Informatikai Inté­zet igazgatójával, aki együk nemzetközileg is elismert szaktekintélye a számítás- technikai kultúra terjeszté­sének. Az új nemzedék által kikónyszerített új gondola- tokiról, a számítástechnikai oktatás jelentőségéről, csa­tákról és kompromisszumok­ról olvashatunk ebben az írásban. A következő oldala­kon hírek és képek; többek között arról, hogyan lehet másolatot készíteni telefo­non, megtudhatjuk, milyen a raoniitorszemüvag és meg­ismerkedhetünk a banán alakú -telefonnal is. Ha kinőtte a Commodore 64-esét, ne dobja ki! Hasz­nálja ki még jobban! Ajánl­ják az ország egyik legnép­szerűbb számítógépéről és ehhez ötleteket is adnak, mint ahogy a gépbe táplál­ható külön böző játék ókhoz is pontos 'leírást találhatnák a játékos kedvű olvasók. A számítástechnikai közéletről mond véleményt Zorán, Szo- kolay Sándor és egy sikeres angol üzletember, Robert Stein, aki a szerkesztőség vendége voflit. Ha valakinek kedve .támad segédkezni a lapszerkesztés- ibem, arra is van lehetőség. Könnyed, csevegő stílusban írt, közérdeklődésre számot tartó írásokat szívesen vár a szerkesztőbizottság. Ügy látszik, eddig csupán hó hiányában nem volt hó­virág. Most megjelentek az első miniatűr csokrolk 5 fo­rintos áron. Az egyik árus nem adta azonban ennyiért, mondván Pesten 10-et is meg­kap érte. így lesz, föltéve, hogy másik ötszáz virág­árusnak nem támad ugyan­ilyen ötlete. A 10 forintos barkacsokroknak sem hittük még el tavaszt ígérő üzene­tet. B. F. A nagy evészetetk és ivá- szatok ünnepei után úgy gondolhattuk, az emberek beérik víziciberével is. Az újév első kaposvári hetipia­cának nyüzsgése arról tanús­kodott, hogy nem így van. Viszonylag szegényes volt a zöldségkínálat, az alapve­tő cikkek közül azonban most is kaphattunk 6-ért burgonyát és 12-ért főző­hagymát. A fejes káposzta kilója és a vegyes zöldség csomója egyaránt 8 forint. Figyelemreméltó, hogy a karácsony előtt árrekordokat döntő fokhagyma és dióbél ára egyaránt mérséklődött 10 forinttal. Az előbbit 100, az utóbbit 160-ért mérték. 70-ért volt kapható tarka­bab. Ez alkalommal 3-ért is láttunk petrezselymet. A sa­vanyított káposztát a 16 fo­rintra csökkent ár sem tette kelendővé. Ugyancsak a vá­sárlók közönye kísérte a ki­lónként átlagosan 100 forin­tos bontott csirkét. Csábítóbb, könnyű eledel­nek látszott a 96 forintos gomba, vagy a csomónként 5-ért beszerezhető spenót. A tyúkok az ünnepek alatt sem tétlenkedtek. Bőséges volt a tojásfölhozatal, és hosszú idő után végre 3-ért is tukmálták. Jól tartja magát a 16—20­ért mért alma. Nem mond­ható el ugyanez a 20—24 fo­rintos körtéről. Változatlanul 80 forint a mák és 55 az aszalt szilva kilója. Sokféle sárgállott sütőtök gerezden­ként 6-ért, 35-ért fordult elő gesztenye. I__________PIACI KÖRKÉP Apadt a tojásár A BOLYGÓ HOLLANDI Manaiv Márton ifjú em­ber, kiáltaná sem volt. Ama kevesek közé tartozik, akik még mem csodálkoztak irá kellően e vén világra. Manaiv Márton (akit min­denki csak Marcinak becéz) ül az eszpresszó egyik piros műbőr székén és kólát iszo­gat. Különösebb dolga utas, csak szemléli a körülötte zaj­ló életet. Tapasztalatot tgyűjit. Mert tudja, hogy tapaszta­latlan. ömkonitrollja mindig is volt! A kis helyiségbe zsúfolt asztalkáik körül férfiak, nők, idősek, fiatalok ülnek. Mo- raj'ló zsivaj tölti be a -termet. Csak az ő asztalánál akad még három szabad szék. Nyílik az ajtó. Egy negy­ven év körüli, kopaszodó, vé­kony dangájú, magas férfi lép be. Fürkésző szemmel te­kint körbe, s némi tétovázás után Marci asztalához lép: — Elnézést kérek, van egy szabad hely? Bólint. A férfi leül. Üdítőt rendel, s ez megtetszik Mar­ciinak. Lassan beszélgetni kezdenek. Az idegen nehezen oldódik, de látszik rajta, hogy szeretné valakinek el­mesélni, ami a léikét nyom­ja. Marci pedig „vevő” az ilyen dologra. Nézi a férfi keményre vésett arcvonásait, a szűkre vont pillák között a villogó szemeket, s közben halllgatja a férfi egyre kiiá- ruikozóbb történetét: — Nyolc és fél éve nem voltam presszóban. Márton szeme kerékre tá­rul. Nem érti, ez mitől olyan fontos? Hiszen ő sem min­dennapos .vendég itt?! Aztán a férfi folytatja: — öt és fél évig csücsül­tem a sitten. Bíróság előtt hat­szor álltaim, s elkönyveltek, hogy visszaeső bűnöző va­gyok. Pedig, ’ hidd el: nem öltem meg senkit! Egyszer ugyan lekevertem néhány fülest egy illetőnek, de csak azért, hogy megtanulja: az én nőmmel nem ajánlatos kikezdeni! Aztán, meg .. . va­lamiből élnem is kellett. El­loptam ©gy-'két dolgot azok­tól. akiknek volt. Hát nékem is lett! Például a .nyakamba sózva néhány év! Amikor meg kiszabadultam, úgy gon­doltam-, megbüntetem az em­bereket, amiért egy időre ki­vontak a forgalomból! •— Megbünteti? Kiket? A rendőröket? A bírót? Vagy azokat, akik soha nem ártot­tak önnek? A férfi .némi zavarral küsz­ködik, majd úgy folytatja, mintha a kérdésit nem hal­latta volina: — Olyan lettem mint a Bolygó Hollandi. Csakazértis elkezdtem látogatni ősszel, télen meg tavasszal a bálá­it on i nyaralókat A kulcsokat persze hiába kerestem a láb­törlő alatt, így kénytelen von­tam egy kicsit segíteni az 'ajtóknak, ablakoknak, hogy kinyíljanak. Előfordult, hogy több napot is eltöltöttem egy-egy villában. Legalább volt szállásom, s megettem minden ehetőt, amit ott ta­láltam. Néhány holmit per­sze mindig magamhoz vet­tem. Azokat eladtam, s így lett egy kis apróm. Leg­utóbb a bíróság 42 betörés miatt szabta ki rám, a több­szörösen visszaesőre az öt és fél évet. Meg rá a hét év „puttonyt”, a ráadást. Ebből a szigorított őrizetből két év után ideiglenesen elbocsátot­tak, s most három évet „szi­gorított őrizetből elbocsátott­ként” kell dolgoznom külön­féle kötöttségekkel. Az egyik ilyen, hogy például nem me­hetek nyilvános szórakozó­helyekre. — Akkor most hogy került ide? — Egy éve rendesen dol­gozom, soha semmi kifogás nem merült föl ellenem. Így jutalomból eltöröltek ezt a magatartási szabályt. Na­gyon jó, hiszen negyvenéves vagyak, édesanyámmal élek együtt. Kéne már valami fe­leség, de h-ol ismerkedhetnék meg egy nővel? A munkahe­lyen már mindenki foglalt. S ha esetleg mégis sikerülne kifognom valakit, vajon ho­va vigyem, amikor egy presz- szóba sem mehetek be? Má­tól azonban megváltozott a helyzet! Ismerek egy hozzám illő özvegyasszonyt a falu­ban. Elmegyek hozzá, s meg­hívom a presszóba egy kiré­mesre. Alkoholt nem ihatok, meg nem is nagyon kívánom. Ha meg igen, hát veszek a boltban egy-két üveg- sört, hazaviszem., s otthon meg­iszogatom. Nekem különösen vigyáznom kell magamra, mert nem akarok újra bör­tönbe kerülni. — Annyira rossz volt? — Nem erről van szó! A bezártság érzése szörnyű. Az, hogy semmit sem szabad csinálni, csak ha megenge­dik ... ezt nem lehet meg­szokni egy fehér embernek! Itthon mégiscsak más! A haveroknak hétvégeken el- járogattam segíteni építkez­ni, szüretelni, disznót vágni. Remélem, ha megtalálom a magamhoz való asszonyt, s kicsit kibővítem anyám há­zát, nékem is eljönnek majd a fiúk segíteni. Mert kell majd a nagyobb lakás! Az özvegynek van két lánya, de ón még szeretnék egy közöset, egy fiút is. Aki olyan lesz majd, mint az apja: magas, vékony, jó kö­tésű, akiért csalánra pisil­nek majd a lányok. Nem, a börtönt nem szabad megis­mernie! Ö dolgozik majd, megnősül, s nekem lesz né­hány gyönyörű unokám. Fiú vagy lány. Ez már olyan mindegy! Marci csak hallgatja az izzó mondatokat, amint a férfi belemelegszi'k a be­szédbe. Többet nem kérdez, pedig néhány dolgot nem teljesen ért. Nem tudja el­dönteni, vajon valóban őszinte hozzá ez a férfi? Tényleg megjavult, vagy csak látszatból azért, mert józanul belátta: ez az egyet­len esélye? Marci tanácsta­lan. Annyit azonban már mostanira is miegtainúilt, hogy mindent sosem fog megérte­ni! Gyarmati László Messziről jött vendégek A hazai szikes tavaink és mocsaras, lapos, belvizes .te­rületeink környékén fészkelő dankasirály okról, meg a jó­val ritkább, évente csak né­hány párban fészkelő szere- csensirályolkról úgy tudjuk, hogy költöző madarak: az ősz jöttével dél felé húzód­nak, Ám ha tél közepén le- sé'tállunk a pesti Duna-part- ra, egy (kis szerencsével ilyenkor .is látunk kavangó siirálycsapatokat, kivált egy- egy csatorna beömlésónél. A rikácsoló siiráilysereg persze nemeseik a Dunának, hanem a többi, ritkán befagyó fo- •lyóniknak és nagyobb tava­inknak — a Balatonnak, a Velencei-, a Fertő-tónák — a téli hangulatához szinten hozzá tartozik. Ezek a sirályók tulajdon­képpen vendégként érkeznek hozzánk télire. Az Odera és a Visztula folyását követve a Balti-tenger .partjairól', sőt néhányan a Jeges-tengerről húzódnak délre, mások a Duna mentén jutnak el ha­zánk területére táplálékke­reső kalandozásaik közben, a Fekete- és a Földközi-ten­gerről. Északról elsősorban az éh ínséges időszak kény­szeríti őket délre, de ebben az évszakban a tőlünk dé­lebbre étek is könnyebben jutnak tápláilékhoz, ha men­nél nagyobb területen szó­ródnak szét. A Duna a vo­nulási útjuk, s amíg be niem fagy, télen is .táplálékot adó terület számukra tavai.nkkail együtt. Sirályvendégeink könnyed röpte, elegáns mozgása mint­egy életet varázsol a téli vizekre. A nyugtalan élie- Iiemszerzés során hangjukkal sem .takarékoskodnak. Soká­ig azt hitték, hogy a sirá­lyok világában minden kiál­tásnak csak egyetlen értel­me van.. De .kiderült, hogy ugyanannak a jelnek más­más értelme tehet aszerint, hogy milyen magatartási kö- rölfümányek közepette és mi­lyen egyedék között közvetít kapcsolatot. KERÉKPÁR — MŰANYAGBÓL A kerékpár — számtalan, többé-kevésbé sikeres újítás és ötlet ellenére — lényegi­leg megtartatta a század ele­jén kialakult formáját. A svéd Iitena gyár — több cég bevonásával három éven át végzett fejlesztőmunkája eredményeként — egy fel­építésében hagyományos, de a gyár.tástechinollágia szem­pontjából újszerű műanyag kerékpárt hozott forgalom­ba. A váz üvegszállal!' és szénszállal erősített fröccsen - téses műanyag, de néhány szerkezeti eleme továbbra is acélból készül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom