Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
1986. január 4„ szombat Pártmunka a gazdaságban A pártírényítás jellege, módszere a szocialista építés során mindig is befolyásolta a gazdasági viszonyokat, ugyanakkor a gazdasági viszonyok isi visszahatották az irányítás módjára. Az elmúlt három évtizedben alapvető változások következtek be a párt társadalom- és gazdasági,rá:n y ító munkájában, előtérbe kerültek a decentralizációs és demokratizálódási folyamatok. Növekedett a vállalati önállóság. Egyértelművé vált, hogy a pártnák nem célszerű átvennie az állami, .gazdasági szervek konkrét döntési jogosítványait, és el kell kerülnie a .gazdasági vezetésbe való operatív beavatkozást. A pártnak olyan döntési mechan izmusoikat és politikai feltételéket kélll biztosítania, amelyek révén jobban érvényesül az állam irányító funkciója, a gazdálkodó szervek és a tanácsok döntési szabadsága, de egyben felelőssége is. A Központi Bizottságnak a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos 1984. évi állásfoglalása és a XIII. kongresszus is megerősítette azt, hogy a pártnak a gazdaság területén végzett mimikájában a fő feladat a gazdaságpolitika kialakítása, érvényre juttatása és végrehajtásának ellenőrzése. A gazdaságpolitika meghatározása — támaszkodva a párt-, az állami és a 'társadalmi szervezetek, valamint a tudományos intézmények véleményére és javaslataira — a párt testületéinek feladata. A vezető testületek azonban csak a népgazdaság fejlődésének legfontosabb elveit, sarokpontjait, fő irányait rögzíthetik. Elsősorban nem a mutatókban is megjelenített előirányzatok kidolgozását végzik el, hanem pólitiikai követelményeket fogalmaznak meg. Természetesen ez az általánosan érvényesített elv nem zárja iki azt, hogy a Fért vezető szervei ne hoz- zanák esetenként konkrét gazdasági döntéseket is. Erre a tervgazdaság és a szabályozott piac mellett is szükség léhet meghatározott politikai célok érdekében. TISZTELET A PÁRTALAPÍTÓKNAK Koszorúzást ünnepség Kaposváron Somogyi Néplap A területi és üzemi pártszervek és -szervezetek alapvető feladata — a gazdaság- politika kialakításában való közreműködés mellett — a gazdaságpolitika alkotó alkalmazása, végrehajtásának segítése és ellenőrzése. Munkájukban a termelés, a szolgáltatások, az ellátás praktikus kérdéseivel való aprólékos foglalkozás helyett egyre inkább előtérbe keíll kerülnie a politikai irányítás olyan elemeinek, amelyek a Fért gazdaságpolitikájának végrehajtásához szükséges feltételek helyi megteremtésére, a politikai követelmények érvényesítésének segítésére irányulnak. A területi pártszervek fokozzák együttműködésüket a tanácsokkal a helyi gazdaságfejlesztési irányok meghatározásában. Segítsék elő a vállalati gazdasági önállóság növelését. A gazdálkodó szervezetekben, intézményekben, államigazgatási szervekben Ftolítikai eszközökkel, az ott dolgozó párttagok érvényesítsék befolyásukat. Mozgósítsák a kommunistákat a gazdaságpolitika, a vállalati és területfejlesztési pal itiika feladatainak megvalósítására. Tegyenek ajánlásokat, adjanak jelzéseket a felsőbb Féirtszervek- rnek. Az üzemi, intézményi pártszervezetek alapvető feladatai, hogy a gazdaságpolitika eredményes megvalósítása érdekében segítsék a vállalati gazdasági vezetés önálló tevékenységét és a társadalmi szervezetekkel való partneri együttműködést. Megfelelő mozgásteret kell engedniük a gazdasági vezetők, az állami és társadalmi szervekben működő kommunisták számára ahhoz, bogy azok a szükséges önállósággal cselekedjenek. Szükséges figyelembe venniük, hogy az új vállalatvezetési forma nem egyszerűen újabb formája a munkahelyi demokráciának, hanem a tulajdon működtetésének, a munkáltatói jogok gyakorlásának hatékonyabb eszköze. Éppen ezért fontos követelmény, hogy a testület ne érdekképviseleti, hanem valóságos tulajdonosi funkciót gyakoroljon, stratégiai jellegű döntéseket hozzon. Ehhez az is nélkülözhetetlen, hogy egyértelműen elhatárolják a testületi és az egyszemélyi felelős vezetői jogköröket. Az új vezetési formák, a tulajdonosi jogok gyakorlása kihat a vállalat egész belső létére, mechanizmusára. Olyan típusú emberek kerülnek előtérbe, akik jól tudnak kollektívákkal dolgozni, megtudják érteni mások elgondolásait, védeni tudják saját koncepciójukat. Ehhez változnia kell a párfcmunlka stílusának, módszerének is. Ahogy létrejönnek, erősödnek az önkormányzati elemek a vállalati vezetésben, annak megfelelő új vonásokat kell kialakítani a párt munkastílusában. A párt- munka olyan elemei erősödnek, amelyek figyelembe tudják venni az üzemen belüli sokféle érdéket. Olyan viszonyokat kell kialakítani, amelyék képessé teszik a munkahelyi pártszervezeteket az érdekek feltárására, ütköztetésére, az eddiginél tartalmasabb politizálásra. Ügy kell gondolkodni és bánni az ügyékkel, hogy _ a F>ártszervezet bátorítsa a vállalati tanácsot rendeltetés szerinti munkájában, de segítse az igazgatót is az egyszemélyi felelős vezetői tevékenység kibontakoztatásában. A fejlődés eredményéként kialakult a munkahelyi demokrácia kerete, működési mechanizmusa. A továbbfejlesztés fő iránya a mai körülményiek között a tulajdio- nosii szemléiét erősítése. A gazdaság területén a dolgozó egyben köztulajdonos és munkavállaló is. A tulajdonosi oldalhoz a termelési; a munkavállalói szerepkörökhöz az elosztási kérdésék eldöntésében való közreműködés kapcsolódik. A két oldal — különböző okok miatt — ma nem egyenrangú. Ahhoz, hogy a dolgozók köztulajdonosi szerepe, tudata erősödjön, és ezen keresztül munkájuk érdemibbé váljon, arra van szükség, hogy érdekeiket érzékelhetőbbé tegyük, a döntésekben való tényleges részvételük lehetőségét megteremtsük. Negyvenegy évvel ezelőtt alakult meg az MKP Somogy megyei és Kaposvár városi szervezete. Az évforduló tiszteletére a városi pártbizottság koszorúzási ünnepséget rendezett tegnap délután öt órakor az Ady Endre utca 7. sz. ház előtt. Részt vett az ünnepségen Tanai Imre, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára. Eljöttök a veteránok és a környező intézmények dolgozói. A városi tanács fúvószene- kara eljátszotta a Himnuszt, majd Geibl Bernadett, a Táncsics Diákszínpad tagja elmondta Jankovics Ferenc A néphez című versét. Ezután Bajer Nándor, a városi párt-vb tagja, a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának igazgatója mondott ünnepi beszédet. — Negyvenegy év távlatából emlékezünk a Magyar Kommunista Párt Somogy megyei első szervezetének megalakulására, amely 1945. január 5-én e házban volt. Nagy jelentőségű esemény ez a megye és a város történetében. A szónok felidézte, hogy a Kaposvárt felszabadító Vörös Hadsereg képviselőit — az elsők között — az üldöztetést szenvedett, addig illegalitásban tevékenykedő kommunisták maroknyi csoportja fogadta. Ök az első órától kezdve éjt nappallá téve dolgoztak. Nevük rövid idő alatt 'ismertté vált a város lakossága előtt. December közepén fölvették a kapcsolatot a i>écsi kommunistákkal, s tőlük megkapták az ideiglenes nemzeti kormány felhívását és programját. Ez igen nagy segítséget adott a közvetlen feladatok kialakításához. 1945. január 5-én a reggeli órákban Pécsről megérkezett Vass Zoltán, a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének küldötte. A párt- szervezet alakuló ülésén tizennégy elvtárs jelent meg. Megválasztották a héttagú vezetőséget, amelynek titkára Győrffy Antal lett. A pártszervezet első jelentős feladata volt, hogy megjelentette a Somogyvármegye című napilapját január 9-én. A január 19-én megalakult nemzeti bizottság — élén a kommunistákkal — február közepén fölkereste a pártközpontot és a kormányt. Az addigi öntevékeny munkát felváltotta az országosan is összehangolt, célirányos, tervszerű tevékenység a földosztástól az újjáépítésig. — Most, amikor több évtizedes tapasztalatunk van az új társadalom fölépítésének bonyolult munkájában — mondta Bajer Nándor —, egyre nagyobb bennünk a tisztelet azok iránt, akik a megyében a pártot elsőnek megalakították. A forradalmi munkásmozgalom mai nemzedéke számára a pártalapítás nemcsak lelkesítő példát, hanem történelmi tapasztalatokat és tanulságot is jelent. A megemlékezés koszorúját Weisz Zoltán, a városi F>ártbizottság titkára, Nemes István, a KISZ városi bizottságának titkára és Kelemen József veterán helyezte e! az emléktáblán. Az ünnepség az Interna - cionáléval fejeződött be. Kazettaátrakók 1000 megawattos reaktorokhoz Alig több mint fél év alatt készült el a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát mohácsi uszálykikötőjében a 10 ezer tonnás terménytároló. A 63 millió forintos beruházás terveit a kombinát tervezőcsoportja készítette. A tíz, egyenként ezer tonnás fémsilóhoz a speciális fogadógaratokkal rendelkező tisztítótorony csatlakozik. Az elkészült új létesítménnyel az uszálykikötő tárolási kapacitása 25 ezer tonnára nőtt. 1986-ban már a nagyobb teljesítményű, 1000 megawattos atomerőművi blokkokhoz is szállít kazettaátrakó berendezéseket a Ganz—MÁVAG gépgyára a szocialista országokba. A KGST-államok szakosítási megállapodás alapján készítik az egyes energetikai, köztük az atomerőművi gépeket, s a magyar ipar vállalta a kazettaátrakók előállítását valamennyi partner igényeinek kielégítésére. A kazettaátrakó berendezések segítségével az atomreaktor fűtőelemeit mozgatják, szállítják. A berendezés a használt fűtőelemeket a vízzel feltöltött aknából úgynevezett pihentető medencébe rakja át, az új elemeket pedig a tárolóból áthelyezi a reaktorba. Az átrakó sínpályán mozog és manipulátor vezérli. A műveleteket igen nagy pontossággal kell elvégezni, ezért még víz alatti kamerákon keresztül is figyelik az átrakás minden mozzanatát a vezérlőben dolgozók. Eddig — szovjet dokumentációk alapján — a 440 megawattos reaktorokhoz állítottak elő ilyen berendezéseket, s hasonlót szereltek föl Pakson is. Időközben több szocialista országban megkezdték az 1000 megawattos erőművek tervezését és telepítését. A nagyobb reaktorokhoz szükséges első átrakót egy bolgár cég rendelte meg a Ganz—MÁVAG- tól. A korszerű vezérlésű berendezés nemrég készült el, s alkatrészekre bontva a szállítmányt uszályokon és kamionokban útnak indították Bulgáriába. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA A munkahelyi, üzemi demokrácia kibontakoztatásé mák, és az eredményesebb gazdálkodásnak egyaránt alapvető feltétele a váltató tóm belüli munkahelyek önállóságának és f elelősségének növelése. A vállalatom belüli szervezeti struktúra ak kor ad szalhad utat az üzemi demokrácia érvényesülésének is; ha a belső irányítási rendszer áttekinthető, az egyes szintek hatásköre, felelőssége kellően, elhatárolt, s ezekhez a kollektíva érdemi véleménynyilvánításának valamilyen fóruma kapcsolódik. Lényeges feltétel, hogy olyan belső elszámolási rendet és ösztönzési rendszert alakítsanak ki, amely lehetővé teszi az adott részleg tevékenységének reális megítélését, illetve a teljesítménnyel arányos anyagi és erkölcsi elismerést. Markó István az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese A munkanapok átcsoportosítása a múlt év végén és a lap megjelenési időpontja ebben az időszakban rendhagyó feladat elé állította most a krónikást: nem egy, hanem két hét somogyi történéseit igyekszik csokorba szedni, A hét somogyi krónikájával ugyanis legutóbb december 21-én jelentkeztünk. Azóta új évet írunk, ÚJ NAPTÁRT FORGATUNK. Két héttel ezelőtt az ajándékkészítés, a karácsonyi vásár lázában teltek a vakációzó gyerekek órái szerte a megyében — a kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban például mézeskalács-figurákat gyúrtak, szaggattak ; csuhából, rafiából bábukat készítettek az apróságok. A felnőttek az üzleteket járták: éltek az aranyvasárnapi nyitvatar- tás lehetőségeivel, de sokan másnap, hétfőn is vásárolhattak, -mivel sok gyár ekkor mór leállt, s dolgozói az ünnepekre készülődhettek. Hogy ez a készülődés zavarmentes legyen, erről azok gondoskodtak, akik ezekben a napokban is munkába mentek: a kereskedők, a sütőipar és a tejipar dolgozói, a vasutasok, a buszsofőrök és mások, s a leállt gyárakban munkához láttak a karbantartók, a nagyjavítással megbízott szerelők. És elérkezett karácsony. Ünnepelt a nemrég még a Parlamentben felszólalt képviselő és az állattenyésztő telepről hazatért gondozó, az éppen otthon tartózkodó mentősofőr és a gyári munkás — mindenki, aki tehette, s úgy, ahogy számtalan jókívánságunkban elmondtuk,. leírtuk: BÉKÉSEN, BOLDOGAN. A két üninep között megnyílt Bernáth Aurél állandó kiállítása — a megyei múzeum ezzel a kiállítással emlékezik a Marcaliban született, kétszeres Kossuth- díjas festőművészre kilencvenedik születésnapja alkalmából. Az újabb művekkel kiegészült gyűjtemény teljesebb képet ad a művész munkásságáról. A kiállítás megnyitásával egyidőben a megyeszékhely ifjú lakóinak adott színes, érdekes műsort az ifjúsági házban a pécsi Bóbita bábszínház társulata. Az óv végéhez közeledve egyre többet olvashattunk, hallhattunk az 1985. évi tervek teljesítéséről, az újabb célokról, s a tervek megvalósítását január 1-től segítő intézkedésekről. Mindezekkel már számolhattak a tervkészítők szerte a megyében. A fekete karácsonyt követően az év fordulójára leesett a hó megyénkben is, s ez a fehér takaró, úgy tetszik, tartósan megmarad a földeken. Szilveszterkor és az új év első napján már bőven VOLT DOLGUK A HÓELTAKARÍTÓKNAK. hogy járhaitóvá tegyék a somogyi utakat — ebben a Közúti Igazgatóság jeleskedett —, így aztán jó néhány gépkocsi- és traktorvezető nem baráti 'körben, a rádió vagy a tévé szilveszteri műsorától jóízű szórakoztatást várva köszöntötte az új évet, hanem a megye útjait tette a közlekedők számára biztonságossá. Újév napján már kenyeret sütöttek a pékek a kaposvári kenyérgyárban. Lépcsőzetesen indultak a sütéssel: az év első napján majdnem húsz tonna lisztből készült kenyér és több mint 900 fonott, foszlós és kakaós kalácsot sütöttek. Az országban tizenkét kisbaba látta meg a napvilágot a december 31-ről január 1-re virradó éjszaka, 0 és 1 óra között. A tizenhárom vidéki csecsemő között van Károlyi Lacika is, aki a kaposvári kórházban született január 1-én, 0 óra 10 perckor. Hernesz Ferenc
