Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-16 / 13. szám
4 Somogyi Néplap 1986. január 16., csütörtök A megmaradt falu Három asszony mondja Háromfán Három nyárfa volt a falu községi bélyegzőjén — mondják az itteniek. — Csak valahol, valamelyik atyánkfia hanyagságából, elmaradt a pecsételő. — A nyárfa megmaradt? — Van itt fa elég, nem tudni melyik volt az ... Háromfa. 1950-ben az első tanácsválasztáson 1270-en szavaztak, 1958-ban már 150- nel kevesebben. Ma tíz híján ezer lelket számlál a falu. Tiszta utcák, gondozott porták tanúskodnak az itt élőik egymásra is tekintő boldogulásáról. Haramiáról három asszonnyal beszélgettünk. Hogyan állták a sarat? romfai ötéves tervből? Mit terveznek az idei évre? — A legfontosabb beruházás az iskolánál épült kétszázadagos konyha volt. Ezzel megszüntettük az étkezési gondokat, örülünk annak, hogy megszűnt az elvándorlás, és annak, hogy li985-re azt is elértük, nincs képesítés nélküli nevelő Háromfán. Meg tudjuk tartani nemcsak az egykori községbelieket, hanem az idetelepült értelmiségieket is. A háromfaiaknak nem kell Nagyatádra szaladgálniuk; a tartós iparcikktől a tőkehúsig minden kapható a faluban. A község életében fordulatot jelent, hogy az idén elindul a gázprogram. Gazdag Tiborné a községi tanács vb-tit- kára. Egyéni sorsa összekötődik a faluéval. Háromfai, aki a boldogulását is Itt tervezte. — Ne is kérdezzen magamról, én a faluról beszélek szívesen. Az a véleményem, hogy a falubeliek azért nem fordítottak hátat Háromfának, mert nem volt miért.. Megmaradt a tanács, az óvoda, az iskola, van körzeti orvosunk és körzeti rendőrünk, állatorvosunk és védőnőnk, ABC-nk és kocsmánk, tűrhető a buszjáratunk, kövezett az utcánk, jól megy a művelődési házunknak és szorgos emberek lakják a falut, akik nemcsak a magukét, hanem a másét is becsületben tartják. 118 cigány lakik a faluban. Nincsenek kirívó botrányaink. Az emberek dolgoznak, gazdálkodnak. Fejlődnek az igények, kicsit többet vállalnak. Tavaly öt Új ház épült; nem sok, de azért ez is vadami. — Mi készült el a háGyörkös Jánosné hamar a bizalmába fogad bennünket: a könyvtár vezetője és a művelődési ház irányítója. — PéternPálkor, búcsúkor hét falura szóló a bál, jönnek a fiatalok a környékről, ki asszonynak valót keresni, ki csak kíváncsiságból. Tavaly elmaradt a szüreti felvonulás, a téesz félti pár lovát, szekér is csak négy van, Zsigulival meg hogy nézne ki az egész? Híres a háromfai citerazenékar és a népdalkor. Györkös Jánosné úgy jellemzi magát: amolyan „hamarabb mondom, mint meggondolom asszony” vagyok. Itt születtem és szeretem ezt a falut. Ameddig tenni tudok érte bármit is, megteszem.-Nem kevés, amit a könyvtárvezető az eltelt nyolc év alatt megtett szülőhelyéért. A község minden házát fénykép, albumok őrzik: a kézimunka és a néprajzi kiállításnak országos híre volt. Azt sajnálja csak, hogy nincs olyan helyiség, ahol a régi készségeket össze lehetne gyűjteni, s mindenki számára hozzáférhetővé tenni. Még egy-két év, s már nem lehet felkutatni a röngő- széket, amelyet nappal padnak használtak, éjjel pedig az oldalát lehajtva, a kisgyerek nyugodalmát szolgálttá. Negyvennégy éves most Kerék Imre, aki Háromfán született, s szép verseiből 1977- iben jelent meg első kötete. Ebben torokszorító mondatokkal gondol vissza a szülőföldjére: „Haza, az anyanyelv romolhatatlan szavai közé, a gyerekkori ég lombjai alá, futnék, de nem ereszt betonba gyökerezett lábam ..." A kicsi házban már nincs férfiember, Kerék Imréné hatvanhárom éves; egyedül látja el a munkát. A házon apró ablakok, hat kis üvegkazetta engedi a fényt a fagerendás konyhába. Ilus néni, a kis- széken ülve, a híres háromfai cekkert köti. Ma is sokan készítenek ilyet a faluban, de nem nagyon szeretik, ha emlegetik. — Csúfclódnak velünk, akárhová megyünk. Babó- csán megkérdik: no, Ilus, egy kis cekkermagot nem hoztál? — mondja Kerék Imréné. — Pedig szép ez a kukorica-csuhéból kötött alkalmatosság. Régen az asz- szonyok vékát raktak a fejükre, kötényükből készítettek alá „tekercset”, meg ka- ros-kosarat hordtak, amelyik oldalán cifra minták voltak. A kukoricacsuhéból készült cekker azonban túlélt minden divatot. Közben jár a keze, szép fehér csuhát áztat a langyos vízben, s meséli, az Is- tókéknál lelt rá, manapság kevés a fehér csuhé, nehéz gyűjteni. Ollóval egyenesre vágja a szétnyílt végeket, és szegekkel kivert faformán pödri a centi széles darabokat. — Ide válogatom a szép csumákat, belül mindegy milyen, lehet vörös is. A Ballér Katica egy szálon pödri, úgy gyengébb lesz a cekker, én mindig új szálat veszek, így keményebb, tartósabb. Imre fiam mindig visz magával Sopronba, azt mondja, ott csodájára járnak az ilyennek. Most is azért csinálom, mert várom őket péntekre, disznóölést tartunk. Mikor búcsúzunk, kéznyújtásával, szavával visszavár. Zöld kendőjét szétbontva álla alatt, bal kezével alásimít, zavartalanul sima, hófehér haját ezzel az ősmozdulattal igazítva meg. Tartja a kertajtót, míg az utcára lépünk, s nem hallom a kattanást a hátam mögött. Ha visszafordulnék, tudom, ott állna, s búcsút intene, amíg csak lát. Klie Ágnes—Békés József KGST: Ál OT FO IRÁNY Komplex automatizálás A tudományos—.műszaki fejlődés programjának első fő irányához, a széles körű elektronizáláshoz szorosan kapcsolódik a második, amelynek célja a szocialista gazdaságok átfogó automatizálása. Ez az egyik legfőbb módszere az intenzív fejlődési útra történő átállásnak, a munkatermelékenység növelésének, a termékminőség javításának, az önköltség csökkentésének, a termelés általános technológiai színvonala emelésének. Az automatizálás megvalósításában döntő szerepe lesz a megújuló gépgyártásnak. Neki kell nagy tömegben biztosítani a nagy műveleti sebességű precíziós berendezéseket, a szállítási és rakodási munkák gépesítéséhez szükséges eszközöket, az ipari robotokat. A KGST-országokban már eddig is születtek nem elhanyagolható eredmények ezen a területen. Az 1982-ben aláírt robotgyártási általános egyezmény végrehajtása során Csehszlovákiában és a Szovjetunióban megkezdődött a fémforgácsoló és présgépeket kiszolgáló ipari robotok gyártása. Szovjet és bolgár tudósok közösen dolgozták ki egy hegesztőrobot terveit. Kétoldalú szovjet— NDK együttműködés eredményeként jött létre több, mechanikai megmunkálóro- bot. Elkezdődött a különböző műveletekre gyorsan átállítható, sokrendeltetésű rugalmas gyártórendszerek elterjedése is a KGST-országokban. Az NDK-ban például jelenlég ötven ilyen gépipari gyártósor működik. Alkalmazásuk a tapasztalatok szerint 1,5—4-szeresére növelheti a munkatermelékenységet, napi 17—20 órára emeli a berendezések üzemidejét, s 40 százalékkal csökkentheti az új termékek gyártásának előkészítéséhez szükséges időt. A 2000-ig tartó fejlesztés során általánosan elterjedtté válnak ezek a rendszerek, valamint a teljesen automatizált gyárak és üzemek. Létrejönnek a termelés automatizált tervezésére és technológiai előkészítésére, a kutatások és kísérletek automatizálására és gyorsítására, valamint a termelés automatizált irányítására szolgáló rendszerek. Az automatizált tervezéssel 10—25 százalékkal javíthatók a gyártani kívánt berendezések műszaki—gazdasági mutatói. A gépipari termékek anyagigénye 3—10 százalékkal lesz csökkenthető, s a tervező irodákban 20—50 százalékkal megnő a termelékenység. Az automatizált irányítás további 5—10 százalékkal növeli a munkatermelékenységet. A legjobb minőségű termékek részarányát 10—15 százalékkal emeli, a gyártásukhoz szükséges energiát 3—5, a felhasznált nyersanyag mennyiségét pedig 2—5 százalékkal csökkenti. Számottevően fejlődik majd az ipari robotok és manipulátorok gyártása. Az előrejelzések szerint a KGST-országokban 1990-ig mintegy 200 ezerrel nő az ipariban alkalmazott robotok száma. Ezek a maiaknál ösz- szehasonlíthafatlanul bonyolultabb, fejlettebb berendezések lesznek. Értik majd a beszédutasításokat, gyorsan alkalmazkodnak a változó munkafeltételekhez, s mesterséges látással is rendelkeznek. Fazekas László (Folytatjuk) Helyiségeket hirdet q tanács Az kapja, aki többet fizet Megváltoztak 1984. október 1-től a tanácsi helyiséggazdálkodós föltételei. A tanácsok rákényszerültek, hogy a szó szoros értelmében gazdálkodjanak a kezelésükben lévő helyiségekkel. Ez különösen a városok hatósági munkáját érintette. A közületi helyiségek ugyanis — ezeket a vállalatok, intézmények, kisiparosok, kisvállalkozók használják — leginkább itt találhatók. A korábbi elavult szabályok felülvizsgálatát sürgették gazdasági életünk reformjai, az érdekeltségi szemlélet terjedése és a vállalati, intézményi gazdálkodás önállóságának erősödése. Az alig több mint egyéves tapasztalatokat tekintette át ülésén a közelmúltban a Kaposvári Városi Tanács-vb. Az új jogszabály egységesen szabályozza a nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos eljárást. Eszerint egyforma joguk van az állami szerveknek és a magánhasználóknak, s egyenlő eséllyel kérhetnek helyiséget — ha van rá megfelelő anyagi fedezetük. Az elhelyező bizottság már nem ellátó szerepet lát el, hanem az igénylők között dönt. Csak konkrét helyiségre lehet kérelmet benyújtani, pályázat formájában. Az üres helyiség használati jogát az a pályázó szerzi meg, aki a versenytárgyaláson vállalja a legmagasabb ösz- szegű igénybevételi díj befizetését. A helyiség használatáról lemondó bérlő viszonylag egyszerű eljárással megkaphatja a tanácstól a helyiség ellenértékét. Tavaly például 15-en ajánlottak fel ilyet a hatóságnak, s minden eljárás egyezségkötéssel zárult. Az új szabályozás szerint a tanácsnak érdeke a megürült helyiségek gyors hasznosítása, mert a fenntartási költségek az új kiutalásig a tanács fejlesztési alapját terhelik. A pályázati hirdetményt jóidéig a helyiségre és a tanácsi hirdetőtáblára függesztették föl, de azóta szélesebb körben kellett megszervezni az információt. Egyes pályázók például a hirdetést — elolvasás után — azonnal letépték, s a tanácson csodálkozhattak, hogy csak egy pályázó jelentkezett. A tapasztalatokon okulva ma már a tanács újságban is hirdet. Tavaly például 21 helyiségre írták ki, többségük elkelt, jelenleg csak három áll üresen. Nagy az eltérés az igény- bevételi díj mértékében attól függően, hogy a helyiség hol fekszik a városban, milyen a komfortfokozata és a műszaki állapota. Így Kaposváron a legkisebb igény- bevételi díj 10 ezer, míg a legmagasabb 1,5 millió forint volt. Általában igaz, hogy a jócskán megemelt díjak ellenére is óriási az érdeklődés — a városközpontban. Egyéb területeken viszont erősen visszafogott. A városban hosszabb ideje nagy helyiséghiány tapasztalható. Komoly gondot okoz a tanácsnak az életveszélyessé nyilvánított, valamint a felújításra szoruló épületekben található helyiségek bérlőinek elhelyezése. A vb úgy döntött, hogy a beruházóktól a jövőben szigorúbban megköveteli az ilyen helyiségek pótlását, hiszen ez is városfejlesztési feladat. A tanácsi helyiséggazdálkodást a jövőben sokban segítheti — ha elkészül — az egységes számítógépes városi helyiségkataszter. Cs. T. Növénypatika lesz Kaposváron Az ezévi feladatokról, a kertbarátok és kistenyésztők hathatósabb segítségének lehetőségeiről tanácskozott tegnapi ülésén a kertbarátok és kistenyésztők társadalmi szövetségének elnöksége. A kistermelőkkel kapcsolatban álló szinte valamennyi szerv és intézmény képviseltette magát az ösz- sze jövetelen. Jasinka János, a szövetség elnöke beszámolójában hangsúlyozta a kistermelők társadalmi fontosságát, s hogy a mezőgazdasági tevékenységgel, állattartással foglalkozók közös igénye, hogy minőségileg jobb, gazdaságilag hasznos terméket állítsanak elő. — Mivel a kistermelők nemcsak hobbiból dolgoznak, anyagi érdekek is közre játszanak abban, hogy miből mennyit termelnek, ezért nagyon fontos — mondta a szövetség elnöke — hogy munkájukat sokoldalÚDban segítsük, hiszen e népgazda- ságilag is nélkülözhetetlen munkát csak akkor folytatják, ha ez számukra anyagilag is kifizetődő. A kistermelők támogatása tehát közügy, össztársadalmi érdek, ezért meg kell teremteni mind megyei, mind helyi szinten az árutermeléshez szükséges feltételek biztosítását. Az elnökség tagjai felszólalásaikban egyetértettek azzal. hogy a helyszíni szak- tanácsadásnak az előadásoknak fontos szerepük van áz ismeretterjesztésben, ugyanakkor javasolták egy kistermelőknek szóló folyóirat létrehozását, amelyben az éppen aktuális kérdésekről tájékoztatnák a szövetség tagjait. Jó hír, hogy Kaposváron is lesz növényipatika. Most folynak a tárgyalások a Zöldérttel, miszerint egy zöldséges üzletet alakítanának át erre a célra. Arról, hogy keli-e, szükséges-e egy kistermelők boltja — ahol nemcsak eladni, de különböző árucikkekért cserélni is lehet az eladásra felkínált termékeket — vitatkoztak a résztvevők. Többségük nem látott reális lehetőséget egy ilyen jellegű bolt működtetésére, így erről nem született döntés. Arról azonban igen, hogy a kistermelő szokásos évi bemutatkozását Kaposváron rendezik meg. A tervek szerint augusztus 20-án lesz a megyei rendezvényen. A tervezett ütemben folyik a földrengéskárok helyreállítása A tervezett ütemben foly- •lyik a helyreállítási munka Veszprém megyében a tavalyi földrengések által sújtott területeken. Eddig 194 állami és 2044 személyi tulajdonú lakás helyreállítását fejezték be. A még hátra lévő épületek közül a közintézményeket legkésőbb augusztus 15-ig, a lakásokat pedig az év végéig adják át. A következő hónapokban még csaknem 300 lakást kell újjáépíteni; ebből mintegy kétszázat Berhidán, a többit Balatonfűzfőn és Balatonkenesén. Továbbra is várják a komplex munkabrigá- dok jelentkezését, amelyeknek ellátást biztosítanak.
