Somogyi Néplap, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-03 / 2. szám
1986. január 3., péntek Somogyi Néplap 3 1986 LEGYEN A BÉKE ÉVE! Egy felszólalás, egy könyv Megírt és átélt történelem ENSZ-H ATÁROZATOK A LESZERELÉSÉRT 73 olyan határozat született az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 40., jubiláns ülésszakán, amely a leszerelés, a nukleáris háború megelőzésének kérdéseivel ési az ehhez szarosán kapcsolódó kérdésekkel foglalkozik. Túlzás nélkül elmondható tehát, hogy ezek a témák szerepeitek az ülésszak érdeklődésének középpontjában. Ez teljességgel érthető is, hiszen a világszervezet elsődleges feladata éppen a nemzetközi béke megóvása, a háború elkerülése, s mivél az ENSZ 1986-ot a béke évének nyilvánította, az ezzél összefüggő tennivalók jogosan kerülitek az érdeklődés homlokterébe. Külön megnövelte a figyelmet a leszerelés kérdései iránt, hogy az ülésszak idején került aor a genfi csúcstalálkozóra. Egy .nappal Reagan és Gorbacsov kézfogása előtt a közgyűlés külön határozatban fejezte ki azt, hogy a két nagyhatalom vezetőjétől előrelépést vár, azt szeretné, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok Lépéseket tenne a háború kockázatának csökkentése érdekében. A leszerelési határozatok egy jelentős része foglalkozott a nukleáris háború megelőzésével és különösen a fegyverkezés megakad ágyazásával a világűrben. Ismeretes, hogy a Szovjetunió külön javaslatot terjesztett erről az ülésszak elé, a „csillagok háborúja” helyett a „csillagok békéjét” javasolva arra hívta fel a világszervezet tagjait hogy alakítsanak ki széles körű együttműködést nemcsák a kozmikus fegyverlkezési verseny meg- ákadályozására, hanem egyúttal a világűr békés célú felhasználására is.. Több olyan határozatot fogadott el a jubiláris ülésszak, amely a nukleáris kísérletek eltiltását javasolta az atomfegyver birtokában lévő nagyhatalmaknak. Az egyik ilyen javaslatot, amelyet a közgyűlés elfogadott, Magyarország terjesztette be, a szocialista országok itársszerzőségével. A közgyűlés által megszavazott tervezet üdvözölte azt, hogy a Szovjetunió egyoldalú moratóriumot jelentett be a nukleáris kísértetek minden fajtájára, felhívta a többi nulkleáris nagyhatalmat, hogy csatlakozzék ehhez a kezdeményezéshez. A javaslat a helyszíni ellenőrzés megvalósításáról is tartalmazott ajánlásokat. A javaslatot a közgyűlés elfogadta — mindössze az Egyesült Államok, Nagy-Britamnia és Franciaország nem értett egyet ázzál. Hasonló tartalmú javaslatokat terjesztett az ülésszák elé Mexikó, illetve Űj-Zélaind is — ezek is megkapták a szavazatok óriási többségét. A leszerelés sei, a nukleáris háború megelőzésével foglalkozó javaslatok második csoportja a nukleáris fegyverek befagyasztáséra vonatkozott — itt is három tervezet került az ülésszak élé, s az eredmény is hasonló volt: csupán a nukleáris fegyverek nyugati birtokosai nem értettek egyet azzal, hogy ne növeljék tovább az amúgy is hatalmas nukleáris fegyvertárat, szüntessék meg újabb atom- és bidro- génfegyverek előállítását. Hasonlóképpen egyetértett az ENSZ-tagállamök túlnyomó többsége azzal a határozattervezettel is, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság nyújtott be a többi szocialista országgal egyetértésben, s amelyben a közgyűlés felhívta az érintett országokat, hogy vállaljanak kötelezettséget: nem alkalmaznak élsőnék nulkleáris fegyvert. Ismeretes, hogy a Szovjetunió már korábban kijelentette, kész az ilyen kötelezettség vállaláséra, s a világszervezet tagjai a többi érdekelt országtól is hasonló döntésit várnáik el határozatukban. Külön fontosságot tulajdonított a közgyűlés azoknak a javaslatoknak, amelyek nukleáris fegyvermentes övezetek létrehozására vonatkoztak. Egy határozat általában foglalt állásit az ilyen övezetek megteremtése mellett, két további határozat pedig támogatta azt, hogy atomfegyver mentes övezet jöjjön létre Dél-Azsiáibam, illetve a Közel-Keleten. A mellett is állást foglaltak az ENSZ tagállamai, hogy nyújitsanak biztosítékokat a ( nukleáris fegyverekkel nem rendelkező ons zág aknák: nem intéznek ellenük támadást ilyen esizlközakkel. A vllégűrlbeli fegyverkezés megákadályozása érthető módon került a közfigyelem középpontjába akikor, amikor az Egyesült Államok meghirdette — és már javában meg is valósítja — hosszú távira szóló űrfegyverkezési programját. A közgyűlésen több javaslat is született a világűr fegyvermentesítésére, végül egy olyan közös tervezet került szavazásira, amelyet sok más állam nevében Egyiptom nyújtott he. Ez a tervezet leszögezi: meg kell áfca- dállyozni, hogy fegyvereket juttassanak a világűribe és meg kell oldani azt, hogy a kozmoszt csak békés célok érdekében lőhessen felhasználni. A szavazás eredménye önmagáért beszél: a javaslat méliett 151 tagállam szavazott igennel s csupán kettő ellene: e kettő az Egyesült Államok és — Grenada volt. Néhány olyan téma is szerepel a közgyűlésnek a leszerelést sürgető határozatai között, amely újnak számít: határozat született például áriról, hogy akadályozzák meg a fegyverkezés kiterjesztését a világtengerek fenéktérségében, egy másik határozat pedig minden államot felszólít arra, hogy tartsa tiszt éle then az érvényben lévő leszerelési megállapodásokat. Ugyancsak új az a javaslat, amelynek egyik szerzője Kanada volt: ez a leszerelési megegyezések ellenőr zésének kérdéseit taglalja, és ugyancsak elnyerte a tagállamok túlnyomó többségének támogatását. Az ENSZ-iközgyűlés arra is gondolt már, miit lehetne tenni, ha megválósulna a fegyverzet csökkentése, a leszerelés. Határozatával nemzetközi konferenciát hívott össze annak megvitatására, hogyan lehetne a legjobban hasznosítani a fejlődés, a viliág jobbítása érdekében adott esetben az olyan összegeket, amelyek a fegyverkezés csökkentés© révén szabadulnának fél. Utópia? Az ENSZ-tagállamok többsége nem tekinti annak, a konferencia már jövőre összeül Párizsiban,. Igaz, mindenki tudja, hogy a közgyűlés határozatai nem köteleznek egyetlen államot sem, csupán erkölcsi súlyuk van, nem jelentenék nemzeték fölötti dötéseket. De a több mint hetven határozat elfogadása mutatja: a tagállamok többsége azt kívánja, hogy az elmúlt nehéz évek után talán most megnyíló új lehetőségéket használják fel értelmesen a béke és az emberiség javára, tegyék 1986-ot valóban a nemzetközi béke évévé. Kis Csaba Már úgy tűnt, elfogyott a mondanivaló a lakócsai Dráva menti Tsz tisztújító, vezetőségválasztó közgyűlésén. Felidézték a legutóbbi öt év történetének főbb jellemzőit, volt aki a műszaki főágazat tov á b bf e j lesztésének fontosságáról szólt, volt aki, olyan napi gondot tett szóvá, hogy meg kellene javítani az állatfelhajtó utat, vagy hogy nagy szükség lenne egy üzemanyagkútra. Egyszóval, úgy tetszett, hogy a békés, kiegyensú lyozott hangulatot árasztó közgyűlésen elmondta mindenki, amit akart, amikor a hátsó sorokban felállt egy idős, feketékendős, évtizedek barázdálta arcú asszony, Dudás Györgyné. — 1950 óta vagyok téesz- tag, és nagy örömmel hallgattam mindazt, ami itt most elhangzott. Amiben mi éltünk, azt nem lehet elfelejteni! És nem tudom elmondani mennyire örülök, hogy ide jutottunk. Én csak arra kérem a népet, dolgozzon továbbra is nagy egyetértésben a vezetőkkel. Mindannyiunknak ez lesz a jó ... Néhány pillanatnyi csend volt, aztán Dudás néni egyszerű, keresetlen, de annál inkább szívből jövő szavait nagv taps kísérte. Egyetértés volt ebben a tapsban, meg köszönet is, hogy a jelenlevők között talán az egyik legöregebb kimondta azt, amire a többség gondolt a közgyűlés óráiban. Emlékezetes mozzanata volt ez a közgyűlésnek, mint ahogy az is emlékezetes marad, hogy minden résztvevő egy sárga fedelű könyvvel a hóna alatt indult haza innen. Erre az alkalomra jelent meg dr. Benke József monográfiája a lakócsai Drá- vamenti termelőszövetkezet történetéről. S a vezetőség ajándéknak szánta a négy határmenti község — Lakó- csa, Potony, Szentborbás, Tótújfalu — szövetkezet tagságának. Az ő sorsukat, az ő életútjukat összegezi ez a munka, ha úgy tetszik leg- újabbkori történelmüket idézi föl. Felvillantja a legrégibb múltat is, hogy összefüggéseiben is jobban érzékeltethesse az utóbbi évtizedek változásainak, viharainak és szívós munkávaL elért sikereinek 'hátterét. A könyvet olvasgatva újra és újra hallani vélem Dudás néni szavait. „ ... a »Négyek- parasztsága rendkívül mélyről indult — olvasom — a felszabadulás előtti »nagybirtokos« Somogybán is kuriózumnak számított a megyének ez a szöglete, any- nyira egészségtelen volt a birtokmegoszlása...” Hátránnyal indultak és a szocialista átalakulás után is évtizedekig kevesebb értéket tudtak termelni földjeiken, mint az országos átlag. Nagyon nehezen, számos viszály közepette, igen kemény munkával sikerült mérsékelni ezt a hátrányt, és csak most, a legutóbbi öt évben tudtak sorsukon úgy fordítani, hogy nemcsak elérték a két fő növényből, búzából és kukoricából az országos átlagot, hanem nyolc százalékkal meg is haladták azt. hlócsai 1>i .í.varyiC'.üí tcrmclős/övctkczei: lörúncrc Nem csoda, hogy ez a vezetőségválasztó közgyűlés, higgadt, kiegyensúlyozott, békés hangulatban zajlott le, hogy szinte ellenszavazat nélkül választották meg a vezetőséget és elnöküknek ismét Vas Lajost. Bizonyos az is, hogy ezekben a téli napokban, a csendes estéken, a négy község házaiban sokan lapozzák, olvassák ezt a könyvet. Újra idézik saját történetüket, lassan feledésbe menő eseményeket elevenítenek fel. Dudás néni úgy mondta: „nem tudom elmondani mennyire örülök, hogy ide jutottunk.” Dr. Benke József pedig úgy fogalmaz: „Erdei Ferenccel szólva elmondhatjuk: a Drávamenti Termelőszövetkezetben nemcsak sorsot cserélt az ember, de maga is megváltozott már, s a régi sorsát nem veszi többé a vállára.” Vörös Márta Kétmilliós költségcsökkentés Három éve még erősen veszteséges volt a kaposfüre- di Vörös Október Termelő- szövetkezet. Ahogy Sár Gyula elnök mondja, az 1985-ös év nékik is nehéz volt. Az aszály megviselte a gabonájukat és ez az ágazat 5 millió forinttal kevesebb bevételt adott a közös gazdaságnak. A szabályozóváltozások is kétmillióval csökkentették a jövedelmet 1984-hez viszonyítva. Most mégis úgy látják, hogy az év végi nyereségük meghaladja az előirányzottat. — Hogyan lehetséges ez? — Nem áll módunkban termékeink árát emelni, ezért csak egy út járható: a költségek csökkentése. Többlet- jövedelmünk főként ennek köszönhető, bár az is számított, hogy a gabona okozta veszteségeken némiképp enyhített a jó repce- és napraforgótermés. — Milyen területeken sikerült mérsékelni a költségeket? — A gázra való átállás önmagában több mint egy millió forinttal kisebb energia- költséget jelentett. Az állattartásban új takarmányozási eljárást vezettünk be. Korábban ezerszáz forintos koncentrátummal készítettük az abrakkeveréket, most ötszázötven forintos húspépet használunk, és savót is etetünk a sertésekkel. Meg kell jegyeznem — teszi hozzá az elnök —, hogy a tejipar és a húsipar megbízható, pontos, jó partner. Szívesen is vállaltuk a kocakihelyezési akcióban való részvételt és 500 sertés bérhizlalását. Persze kiadásaink csaknem kétmillió forintos csökkentése nemcsak ezekhői a nagyobb tételekből adódik. Sóik apróbb megtakarításunk is volt ezenkívül, hiszen egész évben figyeltünk rá. — Egy ilyen sikeresnek mondható év után mik a terveik? — Beruházásként csak egy sertésfiaztatót építünk. A megnövekedett szaporulatot az üres növendékmarha-is- tállóban helyezzük el, így olcsóbb. 150 hektár kalászos helyett étkezési borsót vetünk. Foglalkozunk azzal a gondolattal is, hogy az 1983- ban abbahagyott cukorrépa- termesztést újra kezdjük. Mindemellett természetesen alapvető célunk a fajlagos költségek további csökkentése. K. B. Leltár és mérleg A BERUHÁZÁSOK ARÁNYÁBAN A karácsonyi ünnepeket követő napokban javában zajlottak a leltár- fölvételek a somogyi termelőszövetkezetekben, s most, a mérlegkészítés idején ezekből az adatokból összeáll a kép: milyen értékékkel gyarapodtak közös gazdaságaink 1985-ben. Ennél nagyobb lélegzetű az az összegzés, amelyik megyénk élelmiszer-gazdaságának egészére, s nem is csak egy évre, hanem a VI. ötéves terv időszakára terjed ki. Beruházásokra 1985- ben mintegy tíz százalékkal többet költöttek a téeszek, mint 1984-ben: a csaknem egymilliárd forintos fejlesztésből a saját erő aránya valamelyest csőikként, a hitelé és a támogatásé viszont nőtt. Gépberuházásra az előző évinél 2,3 százalékkal többet fordítottak a közös gazdaságok. S mi a helyzet a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben együttvéve, öt év viszonylatában? A beruházások értéke — folyó áron számolva — az állami gazdaságokban 5, a termelőszövetkezetekben 27 százalékkal haladja túl a tervezett szintet, ha azonban a reálértéket vesszük alapul, akkor kitűnik, hogy az állami gazdaságokban a fejlesztések öt év alatt tulajdonképpen csökkentek, a téeszekben pedig szinten maradtak, A nagyüzemekben átadott szarvasmarha-férőhelyek száma a tervezett körül alakult, sertésférőhely azonban jóval kevesebb készült el, mint amennyit terveztek, s ezek zömének az átadása is az előző ötéves tervidőszakról húzódott át az 1981— 1985 közötti évekre. A megye élelmiszer- iparában most mérsékeltebb fejlesztés valósult meg, mint az V. ötéves terv idején, viszont jó néhány vállalatnál, üzemnél jelentős beruházások léptek be a termelésbe. Csak néhány .példa ezek közül: elkészült a Kaposvári Húskombinát évi 15 ezer tonna kapacitású húskészítményüzeme, a Kaposvári Tejipari Vállalat túródesszert üzeme, ahol naponta 150 ezer Túró Rudit készíthetnek; a Somogy Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat öt év alatt 37 ezer tonnával növelte tárolóterét, a Kaposvári Cukorgyárban a befejeződött rekonstrukció napi 3 ezer tonna cukorrépa biztonságos feldolgozását teszi lehetővé. Folytatjuk a sort a Nagyatádi Konzervgyár almaprésüzemének létesítésével, a készáruraik- tór építésének megkezdésével, a sütő- és édesipari vállalat csurgói, barcsi gyárépítésével, a rekonstrukciókkal és a többi beruházással. Megyénk élelmiszeriparában a feldolgozó kapacitás és a feldolgozás színvonala ezeknek a fejlesztéseknek megfelelően alakult a VI. ötéves terviben. Hernesz Ferenc
