Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-12 / 291. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 291. szám Ára: 1,80 Ft 1985. december 12., csütörtök Lázár György befejezte i jugoszláviai tárgyalásait KÁDÁR JÁNOS BURGENLANDBAN Példás kapcsolatok Kádár János, aiz MSZMP totiitlkáina Rudolf Kiirchschlä- gannéki, az Osztrák Köztár­saság szövetségi elnökének megjhívóisáira tegnap rövid látogatásira Ausztriába érfee- Eett. Kádár Jámiosit a Sop­ron—klingenlbacihi hatáirál- lomáisan Kirchschläger elnök köszöntötte. A (két politikus ezután a burgenlandi Ru&zt helységbe hajtatott, ahol a déledőtti áriáik,ban m,elkez­dődtek ínégyszemközti tár­gyalásaik. Kádár János és Rudolf Kirchschläger délelőtt hosz- sziátíb négyszemközti meg­beszélést folytatott a burgen­landi Rusiztbain. Megbeszélé­seik után nyilatkoztak a ma­gyar és az osztrák sajtónak. Kádár János a két ország kapcsolataira vonatkozó kér­désre válaszolva hangoztatta: „A magyar—osztrák kapcso­latok sajátosságénak azt tar­tom, hogy realisztikusak és a — kölcsönös érdekéknek megfelelően — széles körben bontakoztak ki. Két szom­szédos országról van szó, s joggal állíthatom, hogy ka >- csolataiinlk a különböző tár­sadalmi rendszerű országok között példásnak nevezhe­tők. Ésszerűék, a kölcsönös érdékéket szolgálják, és po­zitívan befolyásolják az em­beriség számára fontos nem­zetközi folyamatokat is. Mindenre gondolva örömmel vettem Kirchschläger úr meghívását, s annak kész­séggel tettem eleget, mert (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke jugoszláviai hivatalos baráti látogatásá­nak második napján, szer­dán Vidoje Zsarkoviccsal, a JKSZ KB elnöksége elnöké­vel, Radovan Vlajkoviccsal, a J ugioszláv ÁiTlamefnölksiég elnökével és Dusán Cskre- biccsel, a Szerb Szocialista Köztársaság elnökségéinek elnökével folytatott szívélyes és baráti légkörű tárgyalá­sokat. Lázár György és Vidoje Zsarkovícs találkozóján a JKSZ KB elnökségének elnö­ke beszámolt a JKSZ jövő júniusiban somra kerülő 13. kongresszusának előkészüle­teiről. Mint mondotta, a párt stratégiája és politikai irányvonala szilárd és vál­tozatlan. A feladat a politi­kai intézményrendszer és a gazdaságirányítás tökélete­sítése, fejlesztése. Hangoztat­ta,. hogy a jugoszláv kommu­nisták nagy figyelemmel kí­sérik a szocialista országok kommunista pártjainak te­vékenységét, gazdaságpoliti­kai irányító munkájukat, s kiemelte, hogy különös ér­deklődéssel tanulmányozzák a magyar tapasztalatokat. A magyar kormány elnöke ismertette azokat az erőfe­szítéseket, amelyeket az utóbbi években társadalom - és gazdaságpolitikánk ered­ményes megvalósítása érde­kében (kifejtettünk, szólott eredményeinkről, gondjaink­ról és jövő terveinkről. Nemzetközi kérdéseket érintve utalták arra, hogy a két ország a legion tosabto világpolitikai kérdések több­ségében azonos vagy közeli nézeteket vall. Megelégedéssel szóltak or­szágaink viszonyának ked­vező alakulásáról, és aláhúz­ták, hogy ebben kulcsszere­pe van az MSZMP és a JKSZ folyamatos, gyümöl­csöző együttműködésének. Végül kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a nemzetkö­zi kommunista- és munkás­mozgalomban szerzett ta­pasztalataikról. Lázár György és Dusán Cskrebics megbeszélésén mindkét fél hangsúlyozta, hogy Magyarország és Jugo­szlávia, s ennék keretében Magyarország és a Szerb Szocialista Köztársaság kö­zött az együttműködés min­den területen eredményes és egyenletesen fejlődik. Szer­bia kiemelkedő szerepet ját­szik a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködés­ben. Konkrét témaköröket érintve egyebek között rá­mutattak a két ország viil- lanyanengia-irendszere ösz- székapasolásának fontossá­gára és hangoztatták, hogy a hatáinmaniti forgalomnak rendkívül komoly jelentősé­ge van a kapcsolatok erősí­tésében. Dusán Cskrebics elmondta, hogy Jugoszláviá­ban figyelmesen tanulmá­nyozzák a magyar gazdaság­irányítási rendszert, amely­nek eddigi gyakorlatát és tapasztatatait rendkívül po­zitívnak értékelte. Lázár György és Radovan Vlajkovics a látogatásnak mintegy a lezárásaiként ösz- szegezte a megbeszélésék eredményeit. A JSZSZK el­nökségének elnöke kifejtet­te, hogy a magyar kormány elnökéneik kétnapos belgrádi látogatása hozzájárult a két­oldalú kapcsolatok erősítésé­hez. Kölcsönösian kiemelték érdékéltségüket a gazdasági és egyéb .területeken folyta­tott együttműködés további fejlesztésében. Érintették a (két ország belső fejlődését, valamint a nemzetközi helyzet néhány lényegbevágó kérdését. Alá­húzták annak fontosságát, hogy a kis és a közepes nagyságú országok áktívan részt vegyenek a fegyver­kezési hajsza megfékezésé­ért, az enyhülés megőrzé­séért tett erőfeszítésekben. A magyar kormányfő elis­meréssel szólt az ét nem kö­telezett Jugoszlávia külpoli­tikai tevékenységéről. A JSZSZK elnökségének elnö­ke méltatta a Magyar Nép­köztársaság kiegyensúlyo­zott, építő jellegű külpoliti­káját. A találkozót követően Ra­dovan Vlajlkovias díszebédet adott Lázár György tisztele­tére. (Folytatás a 2. oldalon) Újabb lehetőségeket kapott Somogy Ülést tartott a megyei képviselőcsoport A Kaposvári Mezőgazdasá­gi Főiskolán tartotta ülését tegnap délután a megyei képviselőcsoport. A megbe­szélésen jelen volt Klenov ics Imre, a megyei pártbizottság első titkára. A képviselők először néma felállással em­lékeztek elhunyt képviselő- társukra, Sugár Imrére, majd köszöntötték a helyére lepő pótképvliselőt, dr. Borsos Sándort. Pásztohy András, a képvi­selőcsoport vezetője .ismer­tette a téli ülésszak, gazdag napirendjét. Megtárgyalja majd az országgyűlés a VII. ötéves tervről, a jövő évi költségvetésről, valamint a tanácsok 1990-ig terjedő pénzügyi tervéről szóló tör­vényjavaslatokat, s egy, az alkotmány módosításával kapcsolatos — a központi lis­tán megválasztott képviselők pótlásának módját szabályo­zó — előterjesztést. Tóth Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese tájékoz­tatást adott a megyéi tervek előkészítésének helyzetéről, különös tekintettel az élelmi­szer-gazdaság fejlesztésére. Beszélt a tervkészítés új vo­násairól, s azokról az Orszá­gos Tervhivatallal folyó tár­gyalásokról, amelyek célja, hogy a megye eredetileg ki­elégíthetetlennek látszó fon­tos fejlesztési igényeit elis­merjék. E tárgyalásók ered­ményeként várhatóan mint­egy 370 millió forintot ka­punk, s ezáltal mintegy 300-zal több család juthat tanácsi lakáshoz. Megkezdőd­het a kisgáti lakótelep építé­se Kaposváron. Várhatóan megteremtik a feltételeket a siófoki kórház és a Csiky Gergely Színház rekonstruk­ciójához. A Balaiton-parti szennyvíz- és bélvízgondok orvoslására tett erőfeszítések kevesebb sikerrel kecsegtet­nek. Tóth Károly hangsú­lyozta: további tárgyalásokra van még szükség. Különös érdeklődés kísérte a megyehatár egyes elmara­dottabb területeinek fejlesz­tésével kapcsolatos vélemé­nyét. „Nem támogatásokat osztogatunk, hanem a térsé­gek gazdaságát próbáljuk olyan helyzetbe hozni, hogy erősítse lakosságmegtartó és eltartó képességét.” Somogy mezőgazdaságának helyzetéről szólva elmondta, hogy a szabályozók hatását a gyönge adottságú gazdasá­gok egyre nehezebben vise­lik. Különösen nehéz az ál­lattenyésztés helyzete, ahol a jó termeflésd színvonal el­lenére is gond a jövedelme­zőség és a gazdaságosság. Több üzem felszámolta ezt az ágazatát. Ez is hozzájá­rul ahhoz, hogy a megye élelmiszeripari teljesítőképes­sége és az alapanyagterme­lés között több helyen nincs összhang. A gazdaságokban egyre nagyobb az elhasználó­dott gépek aránya. Ez a nö­vénytermesztés eredményes­ségének megtorpanását okoz­hatja. E témával kapcsolatban készül felszólalásra Fenyvesi Henrik képviselő. Mint mond­ta, a somogyi üzemek mű­szaki ellátottságában négy­szeres különbségék is van­nak, s a gazdaságok egy ré­sze saját erőből képtelen az elhasználódott gépek pótlásá­ra. Szólni kíván arról is, hogy a megyében csaknem 1000 hektárnyi szőlőt tett tönkre a téli fagy. Pótlásuk rendkívüli nehézségeket okoz, hiszen ezek a gazda­ságok nyereségük felét ko­rábban a szőlőtermelésből szerezték. Kis Pál Istvánná az alap­fokú Oktatás tárgyi feltéte­leinek fejlesztéséről szeretne szólni a parlament Vitájá­ban. Arról, hogy a hetvenes években születetteket ne ér­je hátrány amiatt, hogy töb­ben vannak, mint a korábbi korosztályok. Az ülést követően a kép­viselők a mezőgazdasági fő­iskola munkájával 'ismerked­tek. B. F. NEPFRONT-KONGRESSZUS ELŐTT Kállai Gyula nyilatkozata E hét végén Budapesten tartja VIII. kongresszusát a Hazafias 'Népfront. Több ezer tanácskozás, széles körű politikai előkészítő munka előzte meg a mozgalom leg­felső fórumának munkáját; ennek tapasztalatairól, a kongresszuson várhatóan nagy súllyal szereplő kérdé­sekről Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke nyilatkozott a Magyar Távirati Irodá­nak. — Az előkészületeket sok­kal tágalbban kell értelmez­nünk, mint a településeken, a megyékben, illetve a fővá­rosban tartott, s a népfront testületek újjá választására is hivatott tanácskozások soro­zatát — mondotta elöljáró­ban. — Hiszen ebben az esz­tendőben ülésezett az MSZMP XIII. kongresszusa, s fogadott él reális előre­mutató határozatot. Ennek fő oéljaít a Hazafias Népfront a pártkongresszust követő országgyűlési és tanácstagi választásokra közreadott fel­hívásában nemzeti program­ként ajánlotta elfogadásra. A választásokon népünk sza­vazataival megerősítette ezt a programot, kinyilvánította, hogy kész annak valóravól- táisáért dolgozni. — A tavaszi megélénkült közéleti aktivitás jellemző volt a népfront-(kongresszus előkészületei során is. A gyűléseken több tízezer em­ber .nyilvánított véleményt szűkebb és tágabb környeze­tének dolgairól, a társadalom előtt álllló feladatokról. E ta­nácskozásokon valóban min­den fontos közéleti kérdésről szó esett, a résztvevők a közös dolgaink iránti figye­lem és felelősségérzet szavai­val szóltak eredményekről, konkrét tennivalókról, s gyakran az igazságérzetet sértő jelenségekről is. össze­gezve elmondható, hogy a népfront-választások jó po­litikai légkörben, eredménye­sen zajlottak le, s az újjá­választott testületékbe nagy szambán Ikerültek be olya­nok, akik nemrégiben kerül­tek kapcsolatba a mozgalom­mal, és tudásukkal, tapaszta­lataikkal tovább gazdagít­hatják a munkánkat. Az ötévi munkát számbavevő, s feladatkijelölő tanácskozás- sorozat egésze ismét kifejez­te, hogy a népfront a leg­szélesebb társadalmi és poli­tikai mozgalom, amely a szo­cialista nemzeti egység, a 'különböző világnézetű embe­rek együttműködésének ke­rete, s képes közéleti cse­lekvési lehetőséget teremteni mindazoknak, akik részt kí­vánnak vénüli társadalom- épíitő céljaink megvalósításá­ban. — Az elmúlt fél évtized­ben végzett munkánknak a mostani gyűléseknek számos olyan tanulsága van, amelyet minden bizonnyal a VIII. kongresszus megfogalmaz majd állásfoglalásában. Annyi bizonyos — e tekin­tetben egybecsengenek az ed­dig elhangzott vélemények —, hogy továbbra is fontos kötelességünk a párt politi­kájának szellemében formál­ni a közösségi együttműkö­dést, erősí'tenli, a különböző osztályok és rétegek szö­vetségét, a nemzeti egységet. S ehhez nélkülözhetetlen minél több állampolgár részvétele a közéleti munká­ban, 'közöttük az eddigiek­nél több fiatal 'bekapcsolódá­sa a helyi politikai tevékeny­ségbe. — Abban ds széles körű az egyetértés, hogy a szövetsé­gi póllitlika keretein, belül kü­lönösen sok teendő hárul a mozgalomra a szocialista de­mokrácia fejlesztésében, gyakorlati érvényesítésének segítésében. Kötelességünk támogatni a korábban is működött önkormányzatok, s az újabban kialakított for­mák mind tartalmasabb te­vékenységét, gondolok pél­dául a tanácsi népkép viselet­re, vagy a vállalati önálló­ság erősödésére. Nem az ál­lami, vagy a gazdaságii veze­tés helyett kell cseleked­nünk, azonban figyelemmel kísérhetjük, eszközeinkkel segíthetjük a választott tes­tületek munkáját. — Gazdaságpolitikai ten­nivalóink természetes módon kapcsolódnák majd a VII. ötéves terv céljaihoz; e koncepció kidolgozásában egyébként mozgalmunk tevé­kenyen részt vett. Mint tud- jük, a népfront nem elsősor­ban gazdasági kérdésekkel foglalkozó mozgalom. Mégis, úgy gondolom, nagy munkát vállalhatunk magunkra a XIII. pártkongresszuson megfogalmazott fő gazdaság­politikai feladatok megoldá­sában. Többet kell- foglalkoz­nunk főleg a gazdasági élet emberi tényezőivel. Megért­vén a valóban objektív ne­hézségeket, mégsem lehet egyetérteni azzal, hagy min­dent ezek — ahogyan gyak­ran hallaná: a külső körül­mények — számlájára ír­junk. Az országos elnökség és az országos tanács vitájá­ban is többen felvétették, hogy a munka társadalmá­ban a pontosan és lelkiis­meretesen végzett munka be­csülete, erkölcsi és anyagi elismerése még nem megfe­lelő. Társadalmi életünk ne­gatív jelenségei: a lazaság, a fegyelmezetlenség, a fele­lőtlenség, a korrupció, a .hará- csolás, a tisztességtelen va­gyonszerzés dolgában sok mindennek meg kell változ­nia. Szocialista rendszerünk­nek nagy, korszakos ered­ményei vannak, mégis azt mondom: fejlődésünk jelen­legi szakaszában ennél lé­nyegesen nagyőbb eredmé­nyek elérésére lennénk képe­sék, ha e fogyatékosságoktól, rendellenességektől meg tud­nánk szabadulni. — Nagyon sok véleményt, javaslatot összegezhettünk a műveltség gyarapításának kérdéseivel, az emberek élet­módjával összefüggő hozzá­szólásokból is. Konkrét teen­dőink kidolgozása természe­tesen a kongresszus feladata lesz, annyi azonban bizo­nyos, hogy fontos feladataink között szerepel majd az el­következendő években az is­kola és a család együttmű­ködésének erősítése. Támo­gatunk minden olyan kezde­ményezést, amely a szakmai ismeretek, illetve az általá­nos műveltség gyarapítását célozza. — Hazafias mozgalmunk társadalmi bázisa kíván ma­radni a nemzetköziségnek is. Kötelességünknek tartjuk a Miagyar Népiköztársaság bé­kepolitikájának társadalmi támogatását, a barátság el­mélyítését a Szovjetunió, a szocialista országok .népeivel, a miás államok tömegmozgal­maival kiépített együttmű­ködésünk, s a magyarországi nemzetiségekhez, illetve a határainkon 'túl élő magyar­sághoz fűződő kapcsolataink erősítését — mondotta vége­zetül Kállai Gyula. Világ proletárjai, egyesüljetek ! I Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom