Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

6 Somogyi Néplap 1985. december 7., szombat AZ IFJÚSÁG ÉLETE Video és túra A család nem mindig igényli a gyerekek segítségét Több megbízatást kérnek az úttörők A foogtLárleTlei Kertészeti Szakközép iákola és Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző In­tézet os ztá ly termei ben hama­rosan vége a tanárváró, fe­szült pillanatoknak: tanítási óra kezdődik. Lakos István­nal, az iskola KISZ tanács­adó tanárával is az ajtóban találkoztunk, kezében papí­rok, könyvök voltak, az in­tézmény másik épületébe igyekezett a diákjaihoz. A gyerekek örültek a lehető­ségnek, hogy a hagyományos tanóra helyett videón szak- filmeket nézhetnek, számító- gépeikkell foglalkozhatnak. — Négy éve dolgozom az iskolában — mondta —, kol­légiumi nevelőként kezdtem, ma számítástechnikát, mate­matikát és elektromos be­rendezések elnevezésű tan­tárgylat tanítok. 280 diákunk van, valamennyien KISZ-ta- gok. Az oszrtályok a lapszer­vezet elnök munkáját a pat­ronálló tanárak irányítják és az liskolaii KISZ-'bizatüság hangolja össze. Minden alap­szervezet külön programot dolgoz 'ki, a, megszt-vezeti versenyek, vetélkedők azon­ban szervesen kapcsolódnak a diákkörök munkájához. — Országos versenyekre is benevezünk, amelyeket iáko- la'i selejtezők előznék meg, s így a legjobbjaink képvise­lik „színéinkét”. Szép .sikere­ket értünk már el a Ponpá- czy Aladár szakmai emlékve- télkedön, az országos szak­mai, valamint középiskolai versenyen és szavalóverse­nyen is indultunk. Az egyik legaktívabb diákunk: Bocz Ildikó a marxiista diákaka­iNagy sikert aratott egy barcsi kislány — Meszler Éva — felszólalása a Medosz Októberi megyéi küldöttérte­kezletén. — Senkit nem ismertem az értekezleten, idegenként ér­keztem, de ismerősiként, na­gyon barátságosan fogadtak. Amikor a hozzászólók neveit gyűjtötték, eleinte nem mer­tem jelentkezni, de bátorítá­sok eredményeként végül is fölkerültem a listára. A hi­deg verejték öntött öl, miikor a nevemet hallottam, alig ta­láltam fel a „pulpitusra” az előadók ugyanis előttem mind idősebbek voltak és va­lamennyien férfiak. Beszéd közben tudatosult bennem, hogy érdemes vol,t löküzde- nam a lámpalázat, az utána következő taps megnyugta­tott. Javasoltam, hogy a szakszervezeti összekötő ta­nárok munkájuk elismerése­ként kapjanak órakedvez­ményt. Kérésemet most föl­terjesztik a Medosz kongresz- szusára. Szabó László az 525. szá­mú szakmunkásképző igaaga­démia országos felolvasó ülé­sén Szegeden hatodik helye­zést ért el. A díjazott kis­lány kissé tétován, d iákos zavarával küszködve mond­ta: — A marxista diákakadé­mia vezetője vagyok. Idő­szerű politikai témákkal fog­lalkozunk itt: egyre nagyobb az érdeklődés az akadémia iránt a hatékony propagan­damunkának köszönhetően. Nagyon sokat beszélgetünk a KISZ-ről vagy az iskola problémáit „feszegetjük”, ja­vaslatainkra .gyakran orvo­solják a gondokat. A harmadikos lány kie­melkedő KISZ-munkájáért az idén Bulgáriában volt egy nemzetközi építőtábor­ban, tavaly pedig a Szovjet­unióban. — Nemrégiben megalakí­tottuk az ifj úgárda szakaszt, amely három rajból áll: köz­lekedési rendészek, tűzoLtók és vízi rendészek — folytatta Lakos István. — Főként ren­dezői feladatokat látnak, el az iskola és a nagyközségi rendezvényeken. Egyébként a KISZ KB dicsérő Oklevelé­nek büszke tullajdonosai. Ebben az iskoláiban a KISZ-imuüka és a közműve­lődési tevékenység közé akár egyenlőségjel is írható. Szó esett a rendszeres tár­sadalmi munkákról, az ezek­ből származó pénz okos fel­használásáról, a hagyomány- őrző rendezvényekről, a túra- versenyekről, az iskola vö­röskeresztes szervezetének megyei sikeréről. És még folytathatnánk ... Nagy gonddal készülnek a szóra­tójától az iskolái szakszerve­zett! munkáról érdeklődtünk. — Intézményünkben öt éve működik a diákszákszerve- zet. A 15 szakszervezeti cso­port tevékenységét öt tagú bizottság fogja össze, irányít­ja. Nagy segítséget j elentenek az iskolai gondok megoldásá­ban, a kulturális, szociális és sport témák támogatásában. Iskolánk valamennyi diákja — 400 fiatal — tagja a diák- szakszervezetnek. A Medosz- tól kapott támogatás és a tag- bélyeg összesen 84 forint ta­nulónként. Az így befolyt pénzből az iskolai énekkart, a néptánccsoportot, az irodalmi színpadot tartjuk fenn. Kivá­ló partnerünk a Medosz, évente 20—25 jutalomüdülés­ről is gondoskodik. Ez ösz­tönzően hat diákjainkra. A Diákok a számítógépnél Bocz Ildikó koztató rendezvényekre is: a KISZ-nápokra a szüreti, a farsangi és a Mikulás-lbálra és a hagyományos évi két­szeri sétahajózásra. Az isko­lai diákszínpad és néptánc- csoport gyakran és sikeresen szerepel a megyei és helyi rendezvényeken. — Kun Béla centenáriuma alkalmából pályázati felihí- válst hirdetünk, ennek témá­ja a munkásmozgalom kie­melkedő egyéniségének mun­kássága. A megye valameny- nyi középiskolása pályázhat, a 'döntőt a helyi Kun Béla kollégiumban rendezzük. Minden erőnket arra össz­pontosítjuk, hogy negyedszer is elnyerjük a Vörös Ván­dorzászlót. Ebben a tanév­ben a hatékonyabb szervezeti működésért KlSZ-munkabi- zottságokat hoztunk létre, ezék különböző feladatokát látnak öl. Az iskolai KISZ- bizottság pedig védnökséget vállalt a számítástechnikai oktatás, illetve a számítás­technikai kabinet kialakítá­rossz családi, illetve anyagi körülmények között élő hall­gatóinknak szakszervezeti szociális segélyeket utalunk ki. A szakszervezet kezde­ményezte a legjobb tanulmá­nyi eredményt élőre és leg- kpvesébbat hiányzó osztályok egynapos jutalom kirándulá­sát is. A szervezet ügyesen és folyamatosan dolgozik. Amire a diákok kikerülnek az életbe, megismerik mű­ködéséjt, jélentőségét, jogait. Nagy szerepe van a munkás­életre való fölkészítésben, a politikai nevelésben. A taná­rok egyébként csupán arra ügyéinek, hogy a szakszerve­zet élére, illetve a bizott­ságba olyan diákok kerülje- nök, akik képesek a szerve­zet munkáját összefogni. Szabó László szerint Mesz­Sokat tesznek azért az út­törőcsapatok, hogy a gyere­kek életkorúiknak megfelelő feladatokat, megbízatásokat kapjanak. Napjainkban külö­nösen fontos, hogy mennyire szeretik meg a munkát, ettől függ ugyanis, mint illeszked­nék majd be a felnőtt élet­be. A szülői háznak, a család közösségének meghatározó a szerepe ablban, hogy milyen értékítélet alakul ki a gye­rekekben. Sajnos, ahogy azt a megyéi úttörőelnökség a közelmúltban megállapította: feltűnő, hogy a fiúk és a lá­nyok napirendjéből egyre jobban hiányzik az otthoni munka. Ennek oka az isko­lai túlterheltség is, gyakran a szülők szintén az egysze­rűbb megoldást választják, s ők maguk végzik el az ott­honi munkát. Így nem csoda, hogy az úttörőcsapatok magukra vállalják az ösztön­ző szerepét. Szembeszállnak azzal a -téves felfogással: „csak tanuljon az a gyerek, most az a dolga”, sőt, fel­hívják a figyelmet a kényez­tetés veszélyeire. A gyerökek odafigyelnek mindlarra, amit odahaza hal­lanak. Rossz a hatása, hogy az édesapjuk és az édesany­juk csak a munkahelyi gon­dokról, problémákról beszél, szóba sem hozza az eredmé­nyeket vagy csak ritkán. Ez azért helytelen, mert a raun- klaerkölcs, az emberek iránti tisztelet kialakulásában fon­tos helyet foglal el a felnőt­tek példamutatása. Az úttörőcsapatok különfé­le akciókat szerveznek a jobb tanulás érdekében. Saj­ELvégzi az iskolát, munká­ba áll, családot alapít... A fiatal lengyél .megkezdi az önálló életet. Természetesen megváltozik az életmódja is. A kérdésre: hogyan alakul a 18—35 év közötti lengyel fia­talok tipikus hétköznapja, választ adott a Lengyel Köz­ponti Statisztikai Hivatal, amelynek felmérései 40 ezer személyre terjedtek ki. A felmérésből k'derül, hogy a fiatal lengyelek át­lagban naponta több mint 10 órát fordítanák alvásra, öl­tözködésre, evésre. A dolgozó fiataloknak erre egyre keve­sebb idejük jut. ler Éva kitűnő titkár a diák­szakszervezet élére. — Évente többször tartunk bizalmi ülést — vette vissza a szót Meszler Éva, ott dön­tünk a javaslatokról. Nem­rég választottak meg, nagyon boldog voltami A megtisztel­tetést azzal szeretném viszo­nozni, hogy munkám ne ókozzon csalódást. KiiS szünet után így foly­tatta : — Programjainkat több­nyire a KISZ és a szakszer­vezet közökén rendezi. Rend­szeresek a színház-, a mozi- és a hangiversen ^látogatá­saink. Nagy gonddal avatjuk be az elsősöket a szakszerve­zeti munkába. Szabó László- néhoz, a szakszervezeti össze­kötő tanárunkhoz bátran for­nos, az eredményeket elis­merve az is tapasztalható, hogy e mozgalmak még min­dig sok formális elemet tar­talmaznák. Egyre több he­lyen elfogadják például, hogy a nagyobb követelmények miatt egyre több a lemaradó tanuló. A tanulás értéke szintén egyre csökken az utóbbi évékben. A megyében nő a kéz­ügyességet adó, a technikai jellegű szakkörök száma. Több úttörőcsapat működtet kihelyezettekét is. így tevé­kenykedik cukrász, műsze­rész, gépszerelő, növényter­melő, állattartó szákkor. Sok helyen a mezőgazdasági szö­vetkezetek vezetői is fölis­merték a szakkörök jelentő­ségét, mivel a pályaválasz­tást is megkönnyítik. Egyes területeken azonban a szigo­rúbb gazdasági követelmé­nyek hatására csökken a ki­helyezett szákikörök száma. Az úttörőcsapatokra hárul annak a megszervezése, hogy a pajtások hasznos munkát végezzenek. A hetedikesek és a nyolcadikosok általában öt napot dolgoznak az őszi be­takarítás idején. Sajnos, a mezőgazdasági üzemek nem mindig tartanak igényt a gyerekék segítségére. Így az­tán a csapatok egy része a lakóhelyétől távolabb kényte­len munkát vállalni. Az út­törőelnökség éppen ezért tár­gyal a jövőben a Teszöv ve­zetőivel ennék megváltozta­tása ügyében. Kedvelték a nyári építő­táborozások a nyolcadik osz­tályt végzettek körében. Az idén azonban — gazdasági okokra hivatkozva — nem Kiderült az is, hogy az al­vás tartama összefüggésben áll a képzettségi sáinlttéL Az alapfokú szakiskolát végzett szakmunkásak általában 7 óra 50 percet alszanak, a csupán általános iskolát vég­zettek 8 óra 20 percet, ösz- szehíasomlításul: a főiskolát és egyetemet végzettek 7 és féi órát töltenek alvással. A munkára a lengyel fia­tal átlagosán 7 óra 12 per­cet fordít. A legtöbb időt töltik el ezzel a gyermekü­ket önállóan nevelő férfiak (8 óra 12 perc), a legkeve­sebbet a gyermektelen asz- szonyök (nem egészen 6 óra). dúlhatunk minden gondunk­kal. Segítsége nagy támásza munkánknak. Sok társadalmi munkát végeznek a diákok, évente százezer forint az értéke. Az őszi mezőgadasági munkán keresett pénzünkből 25 ezer forintot fizették be a Nemze­ti Színház fölépítésére. Tamási Rita szerveznek ilyet a részükre. Csák a !bogláriak küldtek huszonöt pajtást az NDK-ba építőtáborozríi. A kisdobosok és az úttö­rők részt vesznék a környe­zet szépítésében, védelmében, so:k társadalmi munkát vé­geznek. Különösen nagy a nevelő hatása, amikor a fel­nőttekkel, a szüleikkel együtt dolgoznak. Halsznosak a véd­nökségek, a tisztaságii, a kör­nyezetvédelmi őrjáratok. Di­cséretet kapnák a gyerekek azért, mert segítik, pártfo­golják az idős embereket. A vöröskeresztes szervezetekkel együttműködve még több fel­adatot kaphatnak a jövőben. A csapatok egyetlen pénz- szerzési lehetősége a hasznos anyagok összegyűjtése. Az úttörőtanács döntése alapján használják fel a pénzt. Gon­dot okoz viszont a hasznos anyagok tárolása, szállítása, sőt az elszámolás is, ezért a MÉH-fől kérnek segítséget a megoldásihoz. A jól működő iskolaszövet­kezetek példája bizonyítja, hogy érdemes több ilyet ala­kítani. Tanszer, iákofatej, kifli, könyv, újság árusításá­ra szükség van, s ez a tanu­lókat rendszeres és felelős­ségteljes munkára szoktatja. 'Föllépett az úttörőelnökség a Balaton-parti illegális gyermeki ogia lkozta t ás el len. A magánkereskedők — sok esetben a szülők tudtával — 8—12 órát dolgoztatnak 14 év alatti gyerekeket. Ezeket az esetteket egyébként igen nehéz földeríteni. Elsősorban a tóparti úttörőcsapatok lép­hetnek föl ellene a jövőben. A munkavégzés ideje is ösz- szefügg a képzettségi szint­tel. A legkevesebb munkát az alapfokú végzettségűek végzik. A másik pólusjt az alapfokú szakiskoláikban vég­zettek képviselik. Ezek az el­térések nemcsak a munkaidő különbözőségével magyaráz­hatók, hanem azzal is, hogy a fiatal munkások és mun­kásnak egyre nagyobb mér­tékben vállalnak túlórákat saját munkahelyükön, és kü­lönmunkát más vállalatoknál is. A közvetlen termelésben ugyanis jelentékeny a mun­kaerőhiány. A munkások te­hát sok különböző ajánlat között válogaltihátnak. A munkáscsaládoikban a leggyakoribb jelenség az, hogy a feleség a gyermek megszületése után megszakít­ja a munkát, és gyerefkneve- lési szabadságra megy. Ennek nyomán csökken a családi jövedelem. A lengyel nőknek csaik 10 százaléka tér vissza gyermekszülés után korábbi munkájához. Ez a réteg el­sősorban a legmagasabb vég­zettségű személyek közül ke­rül ki. Mennyi időt töltenek el a munkába utazással? Ha a paraszti lakosságot nem vesz- szük fi gyélembe, a munka­helyre eljutás naponta álta­lában egy órát és 12 per­cet emészt fel. Hogyan töltik a lengyelek a szábad idejüket? A statisztika szerint a vá­sárlásra a fiatal lengyelek napi egy órát fordítanak. A valóságban azonban az asz- szonyok a férfiaknál kétszer­ié több időt szánnak erre. A háztartási teendők átlago­san 3 órát töltenek ki. A nők azonban naponta több mint 5 órát fordítanak otthonukra. B. Z. Lámpalázas felszólaló TAHÁROS TITKÁRDICSÉRET Lajos Géza TANULSÁGOS FELMÉRÉS így él a lengyel fiatal

Next

/
Oldalképek
Tartalom