Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-31 / 306. szám

4 Somogyi Néplap 1985. december 31., kedd Egy emberre ezernél több ekevas Sorsfordítás — akarattal A TITKÁR KOMOLYAN GONDOLJA... Munka az ünnepek között A zamárdi Magyar Ten­ger Termelőszövetkezet ba- latonendrédi üzemében ké­szült ekevasakkal az ország minden részében szántanak a traktorok. Amikor a ka­rácsonyi ünnepeket követő első munkanapon a tágas üzemcsarnokban folyó mun­kát néztük — nem sokkal előttünk a nagyberényi téesztőd jártak ott és tíznél több ekevasat vittek ma­gukkal —, és a forgalomról szóló tájékoztatást hallottuk Borsodi Ottó elnöktől, az volt az érzésem: ez az év, melytől most búcsúzunk, kétszeresen is az endrédi üzem malmára hajtotta a vizet. Először azért, mert az őszi vetéseket előkészítő szántások idején a száraz, keményre szikkadt föld va­lósággal ,,ette” az ekevasat, alig győzték élezni-cse- rélni, s megállásra nem ma­radt idő, mert a naptár sür­gette a magágykészítést. Má­sodszor meg itt volt ez a hosszú ősz, sőt az eddig el­telt tél is módot adott rá. hogy minél nagyobb terüle­tet fölszántsanak a gazda­ságok a tavasziak alá, az eke ugyanis mindeddig nem fagyott ki a földből, szapo­ra ütemben haladhatott a mélyszántás, hogy minél kevesebb „adósság” terhelje az 1986-os esztendőt. — Vasainkra megvolt a kereslet, nem panaszkodhat­tunk, s most már arra is törekedtünk, hogy a válto­zatlanul jó minőség mellett a küllemre is többet adjunk: esztétikailag szebb terméke­ket adtunk ki az endrédi üzemből — hallottuk a szö­vetkezet elnökétől. — Biztos, megbízható partnereinktől elegendő mennyiségű és jó alapanyagot kaptunk, s a két műszakban dolgozó mindössze tizenkét ember keze nyomán ebben az év­Túl teljesítette A Bábolnai Mezőgazdasá­gi Kombinát túlteljesítette ez évi exporttervét. A gaz­daság Agrária Külkereske­delmi Irodája szocialista or­szágokba az év elején kötött szerződéseiknek megfelelően 33 millió rubel értékű árut exportált, a dollárelszámolá­sú piacokon pedig az ere­detileg tervezett 24 millió helyett 30 millió dollár érté­kű árut adtak el. A nemzet­közi baromfipiacon a koráb­bi mélypontot mérsékelt fel­lendülés váltotta fel, s ezt a kedvezőbb helyzetet tudta ki­aknázni a bábolnai kombinát. Változatlanul a szovjet ex­port a meghatározó a bábol­ben 13 ezer ekevasat adtunk el, ötezerrel többet, mint 1984-ben. Anyagilag is meg­találtuk a számításunkat az ágazatban: pótolta az alap- tevékenységben mutatkozó kieséseket és végső soron az egész gazdaság stabilitását erősítő nyereséghez jutot­tunk az ekevas készítő üze­münkből ... IH, Lajta, MTZ-vel von­tatott és az idén már az NDKiból importált új ekék­re is készítettek Endréden ekevasakat. Ahogyan az üzem indulásakor, most is rugalmasan alkalmazkodtak a gazdaságok és a forgal­mazó cégek igényeihez, az említett négy eketípushoz való vasak gyártását most már szerződésekkel is meg­alapozzák. Az IH-vasakból fogy a legtöbb; a Lajtákhoz szükséges vasakból is több elkelne, ha a minősége már eleve nem garantálná a hoszabb élettartamot, így ebből a kevesebb is elegen­dő a gazdaságoknak. — Legnagyobb vevőnk a szolnoki székhelyű ÉLM­nai kombinát külkereske­delmében. Az idén fejezték be az Azerbajdzsánban épülő baromfigyárhoz szükséges is­tállók elszállítását, összesen 168, egyenként 1100 négyzet­méter alapterületű könnyű- szerkezetes alumíniumépüle­tet gyártottak és küldtek el a helyszínre, ahol bábolnai szakemberek irányítják az építkezést, vezetik a szerelé­si munkálatokat. Az üzem­épületeket folyamatosan ad­ják át; az első, több istállót magába foglaló egységben már egy évvel ezelőtt meg­kezdődött a baromfihizlalás. Jövőre fejezik be az összes istálló betelepítését napos­SZOLG, pontosabban a cég dunántúli kirendeltsége, melynek Kaposváron van a központja. Velük az idén alakult ki és erősödött meg a kapcsolatunk. Partnereink az ország különböző részén működő mezőgazdasági ter­melőeszközkereskedelmi vál­lalatok is, s így az Agroke- rek közvetítésével több száz kilométerre is eljut az end­rédi ekevas. A környező gazdaságok „házhoz jönnek” az áruért, az ő igényeiket közvetlenül elégítjük ki. Helyes döntésnek bizo­nyult az üzem létrehozása — ezt igazolja az idei óv 'is. Ezekre a tapasztalatokra építenek, amikor az ekevas- gyártás továbbfejlesztését, a munkáik korszerűsítését ter­vezik: a jövő év elején pél­dául nagyteljesítményű ma­rógéphez jutnak a Tszker jóvoltából. Mindezek révén az ágazat még nagyobb súllyal kerülhet mérlegre a szövetkezet összgazdálkodá - sában. csibékkel, és 1987-től teljes kapacitással dolgozik az évenként 10,6 millió hizlalt baromfi, és jelentős mennyi­ségű tenyészamyag kibocsátá­sára alkalmas bábolnai rend­szerű azerbajdzsán! gyár. Az istállókon kívül a szerződé­seknek megfelelően 36 millió broiler naposcsibét is szállí­tottak Bábolnáról a Szovjet­unióba. 'Csehszlovákiában az idén 32 000 hektáron termesztettek bábolnai módszerrel kukori­cát, s az ehhez szükséges ve­tőmagot, vegyszert és gépe­ket exportálták és gondos­kodtak a szlovák szakembe­rék képzéséről. Ottó Erzsébetet két hónap­ja ismerem, pedig mér 17 éve dolgozik a megyei tanácson. Mielőtt igent mondott volna erre a szinte misszionáriusi állásra, az ipari osztály el­ismert, megbecsült dolgozója volt. Bújjon ki a szög a zsák­ból: ez év szeptemberétől ő lett a megyei alkoholizmus elleni bizottság függetlenített titkára Akkor két hónapja Nagy­atádon a döntéséről kérdez­tem. Korai még erről beszél­ni, tért ki a válaszadás alól. Egyrészt megértettem; az alkoholizmus elleni küzde­lem fontossága miatt nem alkart elhamarkodott kijelen­téseket tenni. Másrészt azon­ban ugyanez azt követelte volna igenis itt minden ered­mény jelentős, hát számol­junk be róla. A megyei bi­zottsági titkár léte is mér­földkő az alkoholizmus el­leni harcban. Később ő hívott feL — Jöjjön el a Horizont 'klubba, beszélgessünk ott A gyógyult alkoholisták jól is­merik azokat a problémákat, amelyek ezután az én mun­kámat jelentik. Ott őszintébb képet kaphat a feladataim­ról. .. A Latinca művelődési ház pontásnője mosolyog: — Az ailkoholista ellenes klub? Az emeleten van. Közben látom, amint az arcán a gondolat formálódik. — Milyen jó arcú fiatal­ember, vajon miért kellett néki inni . ..? A klub vezetője, Baranyai Elek ugyanabban a cipőben jár, mint Ottó Erzsébet. Év közben kapta a feladatot, az­óta rendszeresen találkoz­nak a 'klubtagok. A kis csa­pat lassan közösséggé ková- csolödik. A legnagyobb nehézség a létszám. öten-hatam jár­nak ide rendszeresen. A klübvezető sorolja az okokat — a «gyógyult alkoholisták­nak mind a mai napig szé- gyanérzetük van, ezt rette­netesen nehéz levetkőzni. Szívesebben illeszkednének be olyan közösségbe, amely ■nem ismeri előéletüket. Ne­héz az időt egyeztetni, sokan vannak bejárók a kezelitek közül, őnekik az esti találfco- zás nem felel meg. A klühtagok is bekapcso­lódnak a beszélgetésibe. Jó lenne egy igazi klub. A La­tinca nagy .termében elveszik ez a kis csapat Olyan kelle­ne, amiben barkácsolnának ők rendezhetnék be, s bár­mikor bejöhetnének, ha em­beri szóra vágynak. Egysze­rű szavaik nyomán bizonyo­sodott be újra: a gyógyulás útjára lépés föltétele a meg­győző emberség, a kényszer nélküli lehetőségadás. A klubtagok maguk me­sélték el, mennyire népszerű volt a vetélkedő, Mozsgái doktor — áki most is ott volt — egészségügyi előadá­sa, a diaporámás útibeszá- rnaló, a pécsi kirándulás, s az itteni mozira is eljöttek néhányan. önmaguk előtt is nyilvánvaló a legégetőbb gondjuk, a magányosság. Csak Kaposváron több mint ezer ember súlyos szenvedé­lye az alkohol. Hogyan le­hetne őket meggyőzni a klub sorsfordító erejéről? Ottó Erzsébet ezen az es­tén szenvedélyesen beszélt. Elmesélte a zalai és a tolnai tapasztalatait, azt, hogy amíg megyénkben összesen 28 ággyal működik alkohoiel- vonó 'kezelés, amott mindkét megyében eléri a háromszá­zat Hogy például a zalai klubban ötven-hatvan em­ber találkozik rendszeresen. Karácsonyi ünnepségük volc és szilveszteri báljuk is desz — természetesen üdítők mel­lett. Örömmel hallották a klübtagok a pizsamás klub gondolatát Amrél van szó, hogy az alkoholbetegek már a kórházi 'kezelés idején is közös rendezvényéket tarta­naik, .beszélgetnek, egymás­ban megerősítik a gyógyulás reményét A klubest után másnap folytattuk a beszélgetést Ot­tó Erzsébettel. Beszámolt ar­ról az elképzelésről, hogy 1986-ban valamennyi somo­gyi városban és nagyközség­ben — az országos gyakor­lathoz hasonlóan — létre­hozzák az alkoholellenes bi­zottságokat. Jó példaként említette a decemberi siófo­ki munkaprogram-egyezte­tést is, ahol a Mahiart leány­vállalata vezetőinek érdekes beszámolóját érdemes fon­tolóra venni. Néhány éve még harminc fegyelmit osz­tottak 'ki italozás miatt a ba­latoni matrózoknak és más beosztású dolgozóiknak. Ta­Aki az óév utolsó kapos­vári piacán malachoz jutott, túlzás nélkül elmondhatta, hogy malaca van. Egy 600 fo­rintra tartott szemrevaló példányon két vásárló oszto­zott, sokan azonban hiába keresték a malachúst. A városban is alig lát­tunk malacot, volt azonban több olyan zöldségár, amit a vásárlók méltán minősí­tették disznóságnak. Míg például a piacon a Zöldért 96 forintért mérte a sam­pinyont, néhány kiskereske­dő 110-ért adta. A Május 1. utcában működő maszek a 8 forintos piacinál kettővel adta drágábban a fejeská­posztát, hattal a mutatósaibb almát. Utóbbi a piacon csak 18—20 forintba került. Aggasztóan drágul a dió- bél. Mér a hivatalos ár is 170 forint; volt azonban, ahol 180-ért mérték. ií, fo­rintos főzőhagymából és a 16-ra tartóit lila csemegéből jó az ellát.»*, a disznóvágá­sok havára felszökött azon­ban a fokhagyma ára. 110-ért kínálták. valy mindössze kettőt. Az ok: az ittasságért komoly pénzbüntetés jár, és kilátás­ba helyezték az elbocsátásit isi. A vállalat dolgozói egyet­értettek a munkafegyelem szigorításával. — Ezért feladatunk, hogy befolyásoló uk a szeszesital­fogyasztási szokásokat, az egészséges, józan életvitel és életfelfogás érdekében. E feladat több csatornán való­sulhat meg. A család, az is­kola, a munkahely szerepe döntő. A megelőzésiben a gazdasági egységek vezetőire jelentős feladat hárul... A titkár vesszőparipája a megelőzés. Adjunk progra­mokat a fiataloknak, legye­nek példaképeik. Több el­képzelés is van a jövő évre. A rajzversenytől az elbeszé­lés-pályázatig, a filmviták- tól a találkozóikig tart a mozgósítás skálája. Ottó Erzsébet lendülete, derűlátása reméljük, tartós lasz. Hogy magéval ragadó, azt este, a legapróbb példá­ból is érezhettük. Mielőtt ugyanis a klubtagok szede- lőzfcödini kezdték volna, egyikük halászlére hívta meg az egész társaságot balatoni villájába. Másikuk pedig a következő szilveszteri bál gondolatát egyengette. — Mond ja — fordult a me­gyei titkárihoz —, ha meg­hívnánk, táncolna velünk? — Természetesen — felel­Csak magánárusokrál for­dult elő primőr, komolyta­lan áron. Egy, a vevőrevá- rásban megfonnyadt fejes salátáért 15 forintot próbál­tak kizsarolni. Paradicsomot kilónként 80-ért láttunk. Ha­sonlóan túlzásnak látszott a petrezselyem csokronként 4-ért. Bőven van savanyított káposzta, így ennek végre 16 forintra mérséklődött az ára. A télies cikkek ára is der­mesztő volt. 70-ért kapható szárazbab, 73-ért lencse. A mák kilója 80 forint. Az almán kívül kevés jó­val kecsegtetett a gyümölcs­piac. 20—26 forintot kértek az alig fölismerhető körtéért, 55 forint az aszalt szilva. Szilveszter előtt alig-alig keresték a baromfit, így egy jobb formát mutató pucolt csirkét most már 100 fo­rintért is megkaphattunk. Egy hí ’< f kacsa 350 fo­rintért talált vevőt. A Zöld­értnél 3,20 a tojás, a terme­lőknél 3,60—4 forint. B. F. H. F. exporttervét Bábolna Piaci körkép MALACSÁGOK, DISZNÓSÁGOK Széllovas-vitorla Kányáról Széllovas-vitorla gyártását 'kezdték meg a kányái tsz varrodájában. Több mint , húsz nő dolgozik itt új, kor­szerű gépekkel és technoló­giával. A világos üzemcsarnok munkaasztalain színes poli­észter alapanyagú terméket szabnak. Király Gáborné mondja: — Négy órában az admi­nisztrációs teendőket látom el, négy órában pedig az elkészített termékek meózá- sa a feladatom. — Eddig csaknem három és félezer vitorlaárboc zsákot készítettek itt — mondja Puha Jenő betanító. — Az idén közel 5 ezer darabot •gyártottunk. Varga István, a taibi 'kempingcikk gyár igaz­gatója már a jövő nyárra készül. — A KSH TRading osztrák cég részére áprilisig 600 ezer schilling értékben 15 ezer széllovasvitorla árboczsákot készít bérmunkában a ká­nyái tsz varrodája. Májustól már kész vitorlákat gyár­tunk, mintegy 1,5 millió schilling értékben. A? új F2 márkájú vitorlák a jövő év elején már hazai forgalomba is kerülnek. Az F2 márkajelű vitorlák kétoldalon fóliázott poliészter alapanyagból készülnek, könnyűek, nagy szilárdságú- ak, és minden irányban alak- tartók. Ezért keresett a vi­lágpiacon ! Kovács Vilmosné: — A feladatom a vitorla méretre vágása, valamint aZ alsó és felső erősítő felra­gasztása. Tapasztaltam, hasz­nálati értéke a hagyomá­nyossal szemben lényegesen nagyobb. Könnyebb mint a régi, az alapanyag pedig for­matartó és a nagy terhelé­sek hatására sem deformáló­dik. A Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat által gyártott új termék a Skála- Metróban kerül kereskedelmi forgalomba. Az új gyárt­mány Kányán munkát, az igényesebb hazai széllovasok­nak pedig korszerűbb sport­eszközt jelent. Krutek József

Next

/
Oldalképek
Tartalom