Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-31 / 306. szám
1985. december 31., kedd 5 Iskolai szakkörök Balatonfenyvesen Mini Moki vagy hajó? — Én a repülők mellett maradóik! — szólt egy cser- fes kisfiú, mikor a modelle- zőszaikkör vezetője, Kiss Lajos bejelentette: Jövőre hajókat is készítenek. A balatoni enyvesi általános iskola csaknem 30 diákja tagja a szakkörnek. A nemrég rendezett háziversenyükön 30 kis Mini Moki szállt egymással versengve; minderdei saját készítésű gépét röptet- ite. — Hadd meséljem el, hogy ikik nyertek — és már sorolta is Böde András tanuló a győzteseket. öccse, Böde Attila közismert diákja az iskolának. Népszerűségét nem éppen jó tanulmányi eredményével, kiváló magatartásával érte el, azonban kézügyessége és szorgalma — a modellező- szakkörben — vitathatatlan. A hatodik osztályos Kardos Zsolt értelmes tekintetében vagányság szikrája csillan: — Két éve járok a szakköbbe, a Mini Mokin kívül egy Papiruszt is csináltam már. A bizonyítványom nem túl jó, viszont második lettem a háziversenyünkön. Nyárádi István kezén a fehér gézkötés szögmarta sebet takar, ám a tömzsi gye- reknj jaknak mégsem akadály, amikor élénk mozdulatokkal beavat a modellezés rejtelmeibe. — 1947-lben, gyerekként kezdtem a modellezést — vette át a szót „gyerekeitől” Kiss Lajos —, majd foglalkozásként is a repülést választottam. A modellezés segített át azon a válságon, hogy le kellett tennem a légi szolgálatról s a „földre kerültem”. A kezemben levő apró repülőgéptestek valamelyest pótolták a repülés varázsát. A mester örömmel vállalta a gyerekeket, akik meghálálták odaadó lelkesedését: a megyei modellezőversenyen Takács Zsolt 5. helyezést ért el A balatoni enyves! általános iskola állandó pedagógushiánnyal küszködik, ám szakköreit mégsem adja fel. — Szinte megoldhatatlan gondot okoz egyes szaktan- tárgyak, például a testnevelés oktatása — hallottuk Pentaller Istvántól, az iskola igazgatójától. — A testnevelő-orosz szakos tanárnőnk nemrég szült; ideiglenes megoldásokkal próbálkoztunk, de azok nem megnyugtatóak. A tantestület kis létszáma ellenére azonban szakköreink jól működnek. A helyi állami gazdasággal közösen kísérletezünk egy lovaglószalkkörrel is. A most épülő fedett lovarda bizonyára előrelépést jelent majd a mii ügyünknek is. — Tavaly az ifjúsági vöröskeresztes szakkörünk a marcali területi versenyt megnyerve továbbjutott a megyeire. Nem az eredmények a fontosak, hanem ezeknek a csoportoknak, foglalkozásoknak a közösségteremtő ereje. — Balatonfenyvesnek nincsenek különösebb hagyományai, így honismereti szakkörünk elsősorban az iskolánk és az üdülőtelep történetével foglalkozik. Gyerekeink az utóbbi időben el- kényelmesedtek, nehezen viselik el például egy sátorozás „viszontagságait”. Ebből a kissé tunya állapotból szeretnénk őket felrázni. A természetjáró csoport vándor- táborozásokat szervez, az idén egy csapat a Bakony erdeit járta, egy másik pedig a Kisalföld nevezetességeivel ismerkedett. A Balaton-parti iskolában hosszú évek hagyománya volt az operalátogatás. A közlekedés megdrágulása miatt a budapesti kirándulások száma erősen csökkent. Mivel a gyerekeknek nagy élményt jelent egy-egy jelentősebb opera megismerése, ezeket a programokat más közművelődési intézmény vagy esemény meglátogatásával kapcsolják össze. Az igazgató szavaiból kitűnt: a szülők gyakran keresik fel ötleteikkel. Szeretnék, ha gyermekeik iskolai szakkörben tanulhatnának nyelveket, sportolhatnának. Ezeknek az igényeknek a kielégítése egyelőre — a súlyos pedagógushiány miatt — csak a tervekben szerepel. Tamási Rita Levéltári iratvédelem Papírrestauráló műhely épül Az írásbeliség kialakulásától múltunk fontos társadalmi és gazdasági folyamatainak megannyi nyomát őrizték meg. A századok során egyre többet és többet örökítettek meg ezekből a királyi oklevelek, egyházi följegyzések, törvényhatósági akták. Minél több hivatal, intézmény alakult az ügyek intézésére, annál több följegyzés maradt ránk, s annál többet tudunk letűnt korok életéről. Az iratok őrzésére országszerte a levéltárak hivatottak. Dr. Kanyar Józsefet, a kaposvári megyei levéltár igazga-' tóját kerestük föl, hogy az intézményre bízott hatalmas iratmennyiség begyűj - tésének, őrzésének gondjairól érdeklődjünk. — A jelenkori iratterme- lés a polgári korszakban tapasztaltnak a többszörösére nőtt. Több gazdálkodó szerv, intézmény működik, s rengeteg, a gazdálkodás és a társadalmi élet legkülönbözőbb formáit érintő intézkedés következményeit fektetik papírra. Ezek a jövő kutatóinak leendő forrásai. Ezért az intézményeknél, vállalatoknál irattári tervek készültek megőrzésükre. Részletezik az őrizni érdemes íratfajtákat, megszabják azok selejtezési idejét. Az irattárak azonban szinte kivétel nélkül túlzsúfoltak. A tervek túlságosan liberálisak és sok, nem történeti értékű iratot is őriznek. Egy komoly selejtezés mindenképpen szükséges volna. — Tudja-e a levéltár ellenőrizni a szakszerű iratkezelést? — Az irattárak felügyeletét a levéltárak látják el. Igen sok szerv működik a megyében, így a valódi felügyelet szinte megvalósíthatatlan. A Művelődési Minisztérium ezért új begyűjtési gyakorlat kidolgozását szorgalmazza. Ez igyekszik jobban igazodni az iratanyag forrásértékéhez. A felülvizsgálat jelenleg is tart. Üj minimumjegyzékek készülnek szervtípusonként; meghatározzák a föltétien őrizni szükséges iratokat, s előírják a többi selejtezését. Somogybán például 800—900 olyan szervet tartunk nyilván, amelynek iratanyagát eddig megőrzésre átvettük. A felülvizsgálat után ebből 600—650 marad. — S az érem másik oldala? Elég gondosan őrzik-e irataikat a különböző gazdálkodók és intézmények? — Vannak, ahol igen, például a tanácsoknál. Sok helyen azonban nem. A mező- gazdasági üzemek alig 25 százalékának iratait kaptuk meg, s ez helyenként gondatlanságra utal. Számos helyen nem szakszerű az iratkezelés. Az irattárak Somogybán a legtöbb helyen szűkek, túlzsúfoltak, elhanyagoltak. Többnyire a főkönyvelők hatáskörébe tartoznak, s embefe válogatja, mennyi gondot fordítanak e fontos jogbiztosító aktákra. Pedig úgy gondolom, hogy a jó és gyors ügyintézés egyik alapja az áttekinthető, pontos irattári rend. — Képesek-e a magyar levéltárak a begyűjtött anyag szakszerű őrzésére? — A levéltárak teljesítő- képessége országosan a végéhez ért; nincs elég tárolásra alkalmas hely. Szerencsére a mi intézményünk kivétel, a nagyberki kastélyban bőven van hely a szocialista kori iratok számára. Sajnos a régi, málladozó, gombásodással megtámadott iratok konzerválására nincs mód, ehhez rendkívül kevés az anyagi és technikai erő. Az országos levéltár nemrég 25 millió forintot kért a kormánytól az iratvédelem technikai bázi - sának kiépítésére. A nagyberki kastélyban _ helyet hagytunk egy papírrestauráló részlegnek, s tervezzük Kaposváron is egy hasonlónak a kialakítását. Ma még a megyeszékhelyen a tanáccsal osztozunk épületünkön, de ígérik, hogy hamarosan megkapjuk az ehhez szükséges helyiségeket is. Gs. T. Nő az érdeklődés a színház iránt Tovább bővül a nagyatádi könyvtár Weimarban él a történelem Az ezeréves türingiad váAz elmúlt öt év sokat hozott Nagyatád közművelődésében. A tizedik születésnapját ünneplő nagyatádi szobrásztelep nagy hatással van a város művészeti életére. Érezni az egymást követő kiállítások látogatottságán, a népszerűsítő előadások gyakoriságán, az újra éledő fotóklubon ugyanúgy, mint a képző- és iparművészet! vásárok sikerein. A korábbi években sok kritika érte a közművelődés vezetőit azért, mert a fiatalok nem találtak életkoruknak megfelelő programokat. A Gábor Andor Művelődési Központ azóta nagy sikerrel indította útjára a fiatalok háza programját. A konzérvgyár ifjúsági klubja kinyitotta kapuit a város és a környék fiataljai előtt. A városi KlSZ-bizott- ság az elmúlt két-három évben tucatnyi megyei versenynek és vetélkedőnek adott otthont. Egyedülálló somogyi kezdeményezés, a gyermekképzőművésztábor, melynek vezetősége ifjúsági díjat kapott kiemelkedő teljesítményéért. Szó esett a gondokról is. Arról, hogy a színház iránt egyre nagyobb az igény. Igaz, hogy a művelődési központ és a helyőrségi művelődési otthon szervez előadásokat, de a választék így is szegényes. A Népszínház, a pécsi Nemzeti Színház, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, valamint az Állami Bábszínház mellett szívesen látnák a megyeszékhely társulatát is, ám az utóbbi években a kaposváriak nem tájoltak errefelé. Szó esett a holnapi köz- művelődési feladatokról is. Többek között arról, hogy a könyvtárt tovább kell bővíteni, mert a közelmúltban végrehajtott korszerűsítéssel sem tudtak a zsúfoltságon enyhíteni. Az újabb rekonstrukció már javában tart. A helytörténeti és honismereti munka eddigi sikerei megkívánják, hogy Nagyatádon is legyen múzeum. Ennek létrehozása nem várat sokat magára, hiszen az épület már adva van. A város zenei életének irányítója, szellemi központja a zeneiskola. A város vezetői azt tartanák jónak, ha közreműködésével mind több kamarazenei hangversenyt rendeznének, bővülne az ifjúsági zenebarátok köre, ifjúsági koncertsorozatokat szerveznének. N. 3. mos ódon utcáin érződik Goethe és Schiller, Bach és Liszt szellemének sugárzása. Az Ilim folyó völgyében lévő 65 ezer lakosú város jelentős tudományos és oktatási központ az NDK-ban. Legnevezetesebb műemlék palotájában, a Schloss néven ismert négyépületszámyas, díszudvairos, tornyos kastélyban a híres — a középkortól a XX. századig terjedő 'konok német festészetét bemutató — gazdag anyagú képtára mellett, itt kapott helyet a Klasszikus Német Irodalom és Emlékhelyek A Liszt-ház 1198-ban épült Nemzeti Kutatóintézete. Nemzetközi kapcsolatai kiterjeditek, a többi között hazánkkal is együttműködik különböző ' tudományos elméleti munkákban. Az elmúlt években a budapesti Petőfi Múzeum közreműködésével Petőfi, Madách, Ady. József Attila életét és munkásságát bemutató kiállításokat rendeztek itt. Viszonzásként tavaly a magyar fővárosban Goethe türimgiai rajzaiból nyílt tárlat. Dr. Siegfried Seifert filo- zófusprofesszor, a weimari kutatóközpont főigazgatóhelyettese ottjántamkor elmondta, hogy a jövőben szorosabbra szeretnék fűzni kapcsolataikat: — Weimar egyetlen városa az NDK-nak, ahol a magyar irodalomtörténésziek segítségével értékes kiállításokat mutatunk be. Közös tervünk, hogy 1987-ben Kassák Lajos munkásságáról adjunk teljes képet Weimar lakóinak, és az ide látogató irodalom barátoknak. Mi viszont Goethét minit műgyűjtőt mutatjuk be jövőre Budapesten,. A közös, tudományos munkakapcsolatok bővítését és továbbfejlesztését szolgálja majd az a konferencia is, amelyet 1989-ben Weimarban tartunk, a Petőfi Múzeum kezdeményezésére. Weimar 1986. évi programjai között a legnagyobb a Liszt Ferenc - üinmepségsor o - zat lesz. A világhírű zongoraművész, zeneszerző születésének 175. és halálának 100. évfordulójára készülnek. A Liszt egykori házában lévő emlékmúzeumba évente több mint 50 ezren látogatnak el — a föld minden részéről. A német zenei élet fejlődésében jelentős szerepet betöltő Liszt Ferenc emlékének nemcsak a magyarok, hanem a weimariak is nagy tisztelettel adóznak. Közösen a berlini magyar kulturális intézettel az NDK számos városában — Berlinben, Eisenachban, Lipcsében — különböző kiállításokat rendeznék. A nagy művész kezdeméyezésére a még 1872-ben alapított Zeneművészeti Főiskolán, májusban, Hans Rudolf vezényletével A Beehstein-zongorán egykor Liszt és tanítványai játszottak ünnepi Liszt-koncertet rendeznek, s ott fellépnek a Weimarban tanuló magyar zeneművészeti növendékek is. Most először adják elő Liszt Goethe Faust-jára komponált kórusművét A Schloss-beli látogatás után á parkszéli szolid házhoz vitt utam. A kétszintes épület falát borostyán futja be, kertjében kispad hívogatja a fáradt idegent. Itt élt, ide tért mindig vissza minden időik egyik legnagyobb muzsikusa ... A szobáik eredeti bútorzata, a két zongora, amelyeken a mester és tanítványai játszottak, a színes szőttes függönyök, a szőnyegek a száz esztendővel ezelőtti otthon hangulatát idézik. Ez az örökség mindazok öröksége, akik ide belépnek. Köszönet érte a hagyomány- tisztelő weimariaknak. Horváth Anita
