Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-24 / 301. szám
8 Somogyi Néplap 1985. december 24., kedd IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS *11 AZ EZREDFORDULÓ PEDAGÓGUSAI Interjú Bernáth Józseffel, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola főigazgatójával Az idén készült el a Kaposvári Tanítóképző Főiskola ezredfordulóig szóló komplex fejlesztési programja, amely a legfontosabb feladatokat tartalmazza. Erről kérdeztük dr. Bernáth József kandidátust, a főiskola főigazgatóját, aki második éve áll az intézmény élén. — Különösen jelentősnek érzem az irányító-szervező munka színvonalának további javítását, teret engedve a kezdeményező és felelős oktatói, dolgozói és hallgatói magatartásnak, növelve a 'tanszékek és más egységek önállóságát. Lényeges tennivaló a személyzeti és kádermunka tervszerűbbé tétele. Szükség van a felvételi vizsga tökéletesítésére (az alkalmasság, az adottság, a hajlam feltérképezésére). Teendőink középpontjába a tanítójelöltek rendszeres és intenzív tanulásának szervezését állítjuk. Ehhez 'tartozik a követelmények indoklása, a teljesítés módjának ismertetése, a szorgalmas munkát elismerő főiskolai mikroklíma formálása, a tanulástechnikái eszközök felhasználása Az egészséges életmód, a mentálhigiénia, a sportolás szerepének fölismerése, a levelező képzés hatásfokának növelése, a komplex módon értelmezett és színvonalában emelkedő oktatói teendők egyenletes teljesítése, az épületrekonstrukció és az udvarrendezés befejezése, a hallgatói gyakorlótér — mennyiségi és minőségi — bővítése, a könyvtári feltételek javítása, a kollégisták számának növelése, és külső munkakapcsolataink ápolása Is fontos feladat I- Célul tűzték ki az intézményi demokrácia fejlesztését. Az eddigi tapasztalatok alapján gá- tolja-e valami e folyamatot, és milyen kedvező je lek tapasztalhatók? — A főiskola hosszú távra szóló programját közösen alakítottuk ki. Nem kétséges: végrehajtani 'is csak az oktatók, a hallgatók, a dolgozók közössége tudja. A fejlesztés gátja lehet a kishitűség, a kényelem, a megszokotthoz való görcsös ragaszkodás, a rövid távú gondolkodás, az érték- és érdekviszonyok, elhanyagolása vagy eltorzulása, a mindenkori vezetők, jó ügyek iránti progresszív elkötelezettségének fellazulása. Jó jel, hogy széles körű gondolkodás előzi meg a végrehajtást, egyetértés van a fejlesztés fő irányaiban. Számottevő az az erkölcsi, tartalmi és anyagi támogatás, amelyben a megyeivárosi vezetők, a társintézmények, a szakmai fórumok és alkotó műhelyek részesítik törekvéseinket. I- A következő években növekszik az oktatók felelőssége és kötelessége. Elképzelhető, hogy nem minden oktató vállalja a nagyobb terhelést.- Az intézmény fejlesztése nem nélkülözheti o megfelelő anyagi eszközöket. — A terv elkészítésekor keveset tudtunk a VII. ötéves tervi lehetőségekről. De azt igen, hogy azok az intézmények remélhetnek nagyabb anyagi támogatásit, amelyeknek kiérleltebbek az igényeik. Befejezéséhez közeledik a főiskola egyik épületrészének rekonstrukciója és jó ütemben halad a 100 személyes Beloiannisz utcai kollégium kialakítása. Figyelmünket most a 250 hallgatót befogadó előadóterem építési előkészületeire fordíthatjuk. Tudjuk, hogy csak a központi forrásokra nem támaszkodhatunk. Évről évre sikerrel pályáztuk meg az országos közművelődési alapot, s jutottunk anyagi segítsiéghez. Kértünk és kaptunk támogatást a régióban lévő megyei tanácsoktól a levelező képzéshez, illetve kigazdálkodtunk némi pénzt arra, hogy az idegen nyelvet intenzíven tanuló oktatók költségeinek egy részét fedezzük. Így jutottunk hozzá, egy kitűnő — a könyvtári szolgáltatásban nélkülözhetetlen — gyorsmásolóhoz a Soros-Alapítványból.- Sokféle vélemény hangzik el az egyes felsőoktatási intézményekben folyó képzés céljairól. Mi a tanítóképző főiskolán folyó munka céllá? — Olyan általános iskolai tanítók képzése, akik korszerű általános műveltséggel rendelkeznek és a munkájukhoz szükséges szaktudományi ismeretek, tudományos világnézet, pedagógiai kultúra birtokában képesek a tanulók szocialista, humanista szellemű nevelésére, oktatására: saját műveltségük folyamatos fejlesztésé— A növekvő értelmes terhelést máris jó néhányan vállalják. Igyekszünk körültekintően eljárni, érlelő fokozatokban és elváltható tel- jesíitményékben gondolkodunk. Ha figyelünk az arányos terhelésre, az oktatás, a kutatás, a gyakorlati munka még jobb feltételeinek megteremtésére, akkor leszűkül az alul teljesítők köre. Talán csak olyanok .maradóznak el ideig-óráiig, akik egészségi vagy otthoni gondokkal küszködnék. Személyes példát említek. Almikor főiskolai oktatóként egyetlen vizsgaidő- szakban 200—250 vizsgázót kellett meghallgatnom, nemhogy írná, de olvasni is alig tudtam. Amikor az egyik könyvem kéziratán dolgoztam s párttitfcár voltaim, egy időre a szokásosnál több terhet kellett hárítanom a vezetőségi tagakra. De sohasem értelmezhettem önkényesen az élőírt munkakövetelményeket. Még valamiről kell szólnom. Nálunk sokam még többre képesek. De nem egyformán többre. Remélem, senkit sem bántok meg egy híres ember találó gondolatával. Mi történik a versenylóval, ha arra kényszerítjük, hogy a csiga tempóját vegye fél s a csigával, ha versenylóként kívánják haladásra 'késztetni? Egyik is, másik is belepusztul. I- A főiskola a városok és a megyék intézményeivel az eddigieknél jobb együttműködésre törekszik. Milyen eredményeket várnak ettől? — A megyékkel' és a városokkal szoros munkakapcsolatot alakítva tudjuk csak rendezni dolgainkat. Hiszen erről a területről vesszük fel a hallgatókat, és ide térnek, vissza tanítóként, óvónőként. Ezért első lépésként Baranya Fejér, Somogy és Tolna megye, valamint Kaposvár. Nagykanizsa és Pécs vezetőivel egyeztettük működési és fejlesztési elképzeléseinket, majd a Somogy Megyei Pedagógiai Intézettel alakítottunk ki együttműködési programot. Ezután a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola képzési és kutatási törekvéseivel, viszonyaival és gyakorlatira összpontosított stratégiájával ismerkedtünk meg. Bővült kapcsolatunk az Oktatáskutató, valamint a Tudományszervezési Informatikai Intézettel. A főiskolának 1977 óta tagozata van Székszárdon. Rendszeresen konzultálunk a Tolna megyei és a szekszárdi vezetőkkel. Fejlesztési programunkról véleményt kértünk és kaptunk a két kaposvári gimnázium, a Toldi utcai általános iskola és más Oktatási Intézmények nevelőitől. Szerelnék tárgyalni a művészeti és kulturális intézményék ve zetőivel is. Azt várjuk e kapcsolatoktól, hogy impulzusokat adnak munkánkhoz, megerősítik törekvéseinket. Cserében felajánlhatjuk szellemi, kulturális „portékáinkat”. I- Az ország tanítóképző főiskolái között milyen helyet foglal el a kaposvári? — A kaposvári főiskola hallgatói — és oktatói száma alapján, ha a szekszárdi tagozatot is ide számítjuk — sorrendben a másodikak. Nálunk van levelező óvónőképzés. kiegészítő gyógypedagó giai tanárképzés 80—90 hallgatóval. A választható szakkollégiumok 'között szerepel a kisegítőiskoiai feladatokra való felkészítés. Csak nálunk részesülnek a már diplomával rendelkező tanítók testnevelésből .kiegészítő szakkollégiumi képzésiben. Remélem, hogy nem egyszerűen intézményi karaktert formád, hanem felsőoktatás- politikai jelentőségűvé válik az a három kollektív kutatási téma, amelyből az egyik — az 1985-iban végzett hallgatóink emberi-szakmai helytállásánák, tantestületi alkotó alkalmazkodóképességének kovetővizsigáilaita — már megkezdődött. A másik — a levelező hallgatók egyik csoportjának intenzív, oktatócsomagokkal, új rendszerű konzultációk szervezésével kitel jesiedő óktatása — jó úton van a hivatalosan jegyzett kísérletek sorában. A harmadik pedig a képesség- fejlesztő akciókutatás, vállalva benne a tanítói pályának mint szakmának a szabatos leírását, a személyiséig- és képességfejlesztés esélyeinek feltárását. V. I. Simon István prózájáról Simon István prózája látszólag egymástól távol eső írások — esszék, tanulmányok, úti jegyzetek — füzére. A látszatot erősíti a szerző memtsógkeresése, mely szerint az egységet külső fókusz, a minden emberben meglevő i smieref szerzői - i gtaz- sá,gkereső igény táplálása és kielégítésének szándéka adja. A szándék megválásul olyan formában, hogy önmagát, az emberré, költővé érés folyamatát tárja az olvasó elé. Lírától — a költő számára biztonságos tértől — elütő vállalkozás ez. Nehézségied vannák: a ritmushoz, a rím és ütem szabályozta rendhez képest a próza lazább viszonyai bizonytalanságot keltenek. A lírai vallomásokhoz szokott költőnek meg kellett küzdenie a próza szabályaival, az élmények egymásba fonódó szálaival, s a rendteremtés igényével, objektív szemlélettel eljutni a többi ember számára is érdekes tanulságokhoz. Költőik, írók számára — sokan vallottak már erről — örök kincsesbánya a gyerekkor, az ifjúság tiszta lapjára felírt élmények letöröl'hetet- tenék. Simon István Bazsiról írt vallomása is ezt igazolja. Az eldugott, 'kevesek által ismert Veszprém megyei falucska jelenti számára a mindig megújuló indulás forrását és támaszát. Mit is adott a szülőföld, az a kis falu? — teszi fél a kérdésit, s a válasz önmagában jelzi azt a szeretetteljes viszonyt, mely a költőt szülőföldjével összeköti. A toillforgatás oka, irányító centruma Bazsii. Nemű csak arra ösztökélte, hogy nevét, hírét elvigye a világba: a költői programot is meghatározta. Mivel? A világával, A falucska viszonyai könnyen áttekinthetők: szigorú .rend, ősök által gyakorolt hagyománytörvényelk szabják meg az emberi kapcsolatokat, irányítják az életet. A visszatekintő számára a gyermekkori viliág legköny- nyebben felismerhető motívuma a falusi élet tenmé- sztetközelsége. Elég volt kilépni a vakító fehérre mieszelt szülői ház ajtaján, s máris szembetűnik a bozótos patakpart, a dombok szelíd hullámzása, néhány lépés után pedig „nimfiás tavaik, faunas ligetek” várták (és várják) a falu lakóit. A vallomás szerint a szépség' adta az olkot és a bátorságot a versíráshoz. A negyvenes évek költői termése ebből az é’Jmónykörfoől ered. Idézzünk fel egy képet! Egyre sárgul már a nyárban, s duruzsol a kusza rét. A folyón túl piros tehén magánosán legélósz. Gólya száll a petrencére, a poszméhek rajzanak. Tornyosulnak fent a felhők, sárgán bújik el a nap. Az idézett vers arra utal — amit egyik vallomása kimondott —, hogy a 'táj, a falut környező természet nemcsak témát adott, hanem meghatározta az írásmódját, sajátosan jellemző jegyeket hagyott a stílusán. Ahogy a környező világ, a versek is könnyen áttekinthetők, a képek világosak, arányos az építkezés. A vallomás és a versék tanulsága szerint ez a látásmód telve van ellentmondásokkal. Szemléletesen mutatja a versek 'tiszta rendje és a való viliág kuszált- sága, bonyolultsága közötti kointrasízt. A költőnek küzdeni kell a nyersanyaggal, a sejtések, érzeteik sdkágúságé- val, hogy a .gyötrődés tegye igazzá a világos formát, azt, amelyik a legjeüentéktele- nébb és 'legsötétebb emberi pülanatóklbain iis talál szépet, általános érvényű igazságot. Ez a látásmód nem hagyomány nélküli, fölismerhető benne Petőfi "példája. Elődökhöz és kortársakhoz való viszonyát ugyancsak leírta. Folytatása ez a vallomásoknak, tágabb tér és időhatárok között. Az irodalomban is azt a gyönyörű rendet kereslte (és keresi), amellyel Bazsi útjára indította. Vallomása szerint József Attila költészete, önteremtette világa adott az eszmélődő fiatalembernek örökérvényű élményeket a gyönyörű rendről. „József Attila költészete egy újonnan kialakuló világ felfedezése is volt nekünk — írta Simon István. — Átrendezte vagy elindította bennünk az átrendeződést — ahogy agyunkban, tudatunkban megmozgatta a fölismerés részecskéit — az emberi élet viszonylataiban, a lét sízinte anyagszerű valóságis- merete tekintetében is. Hasonlóan, mint az áram, amikor az erősebb frekvencia új erővonalakat hoz létre mágneses erőtérben. Kialakulóban levő irodalmi tudatunkat s az iskolákban szerzett eddigi élményvilágunkat mozdította ki a helyéből. A rend, a 'logika, a tiszta világkép felfedezése 'küzdelmet kívánt, különösen azoktól, akik — mint hajdan a Simon is — petróleumlámpa mellett böngészték a sorokat, próbálták értelmezni az addig nem hallott szavakat. Meghökkentő s egyben megfejtésre ingerlő volt József Attila költészete — mondta Simon István —, s azt még, hogy a versek megértésével a környező világ, a dolgók is elrendeződtek.” Ebből a nézőpontból az irodalom változó és változtató jellege tűnik ki a legélesebben. Simon egyéni és társadalmi értelemben egyaránt példákat hozott a változásra. Az idézett sorokban ezt önmagára egyértelműen megfogalmazta: a József At- tila-i életmű tanulmányozása az egyéni fejlődés indítása és kifejeződése völt. Ugyanígy 'társadalmi értelemben: a paraszti világ mozdulása az irodalom számára témát és programot jelenített. E világ ábrázolása népi irányba kormányozta a iiteratúrát. A jelenségre visszatekintve arról írt, hogy a népi irodalom több volt művészi tükörképnél. Tennivalókat megfogalmazó, világnézetet adó volt. Az élő irodalomban ugyancsak ezt sürgette. Az új feladatok előtt álló művészetnek és az új létfeltételek között élő, formálódó paraszt- ifjúságnak szükséges volt a kölcsönös kapcsolat. A nagy társadalmi változások ábrázolásának kétféle sajátosságára hívta fel a figyelmét a Művészetről az ifjúságnak című írása. Eszerint a liiteratúra a forradalom pillanatában tükrözi annak lényegét vagy visszatekintve a bekövetkezett konszolidáció higgadt éntékélésé- vél. Simon az utóbbi formát tartotta — a hitelesen ábrázolható igazság szemszögéből — jobb lehetőségnek. Példaként Lengyel József művére hivatkozott. Azok a személyi kultusz ellentmondásait tárták fel, évekkel az események után. A példákkal mai irodalmunk kortükörjeliegének ellentmondásaira hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint a parasztság — mint társadalmi élet egyik vezető osztálya — nem szerepel súlyának megfelelően íróink, költőink témái között. Pedig a paraszti életforma változásának évtizedei nagy lehetőségeket rejtenek magukban. Intellektuális, divatos áramlatokhoz kapcsolódó művek a kortükörjellLeg eltorzulásához vezethetnék, s ez az új, még alakulóban levő szocialista nemzeti tudat károsodását jelenti. Az irodalom — fogalmazta meg a konklúziót — a vélt modernség érdekében nem mondhat le társadalmi valóságunk mélyebb föltárásáról, tudatosításáról. A hazai példák mellett külhoniakat ugyancsak taládunk, s ezzel a gyalogúiról ténylegesen a nagyvilágba jutott. Vietnami, Egyiptom, Havanna az út egy-egy állomása. Ezeknek az útirajzoknak törekvése ébrenitairtani a figyelmet a nemzetközi élet nagy hullámverései iránt, a napi híreknél elemzőbb, lényeglá- tóibb módon, de nem mentesen a sízépírói szemlélettől. Az esszék tanulmányozása után sejtéseink lesznek vietnami irodalmi törekvéseiről, az egyiptomi színházi kultúra alakuláséiról. A gyalogúiról nagyvilágba került költő mindenhol a haza, a magyar irodalom nézőpontjából tájékozódott. Így találta meg a vietnami dzsungelben a költészet hivatásénak igazolását. Egy kis nemzetiségi faluban Petőfi verse — Egy gondolat bánt engemet — bizonyította, hogy az igaz szavak el- tépheteitlen szálakkal 'kötik össze az emberiséget. Laczkó András Ruisz György: Szentgyörgy-hegyi pincék KELEMEN LAJOS Emberpár Kisántikálnak édenedből újra ahogy Te az idillt ritkítod szövetséget fogyatkoztatsz felökrendenek gondolatot dühöt s míg vonszolódnak kifelé jóslataidba beleöregszenek, Uram s Te majd rajtakapod őket odakint: ragyás falak emeletes objektumok között lakozva a két ölelkező képed sértett mását egymásban leli
