Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-24 / 301. szám
6 Somogyi Néplap 1985. december 24., kedd BÉKE ÉS KARÁCSONY Békét önmagunkban is „Nem forgatókönyvből..." — A bőkét miniden embernek előbb önmagában kell megteremtenie, s azt kell 'kisugároznia környezetére. Az agresszivitás helyére a megértésnek kell lépnie: a kezdeményezés, a közéledés se. gíti a cél elérését. Ha sikerül imiaigunlkatl rólhangolni a természetben fölismerhető harmóniára, mi is hasonlóra törekszünk és azt kívánjuk: örökké maradjon fenn, mert ebből is lehet erőt meríteni a napi munkához. A természet sokait megőrzött az idők folyamán, s mindazt, amit az ember elrontott — mert sokat elrontott! — az embernek kell helyrehozni. Ha a genfi találkozót megelőző időszakát nézem, arra is azt mondhatom: valakik elrántottak valamit. Az egyik oldalról határozott jeleit látom a közeledésnek, a másik oldalon azonban felül keli emelkedni az önös érdekeken, a háborús pánikkeltésen ... Dr. Rumszauer János erdő-mérnök, a Kaposvári Er- dőfeilügyelőség osztályvezetője, számos környezet- és természetvédelmi testület tagja. Tavaly szerezte meg a doktori címet, s dolgozatában kiemelt témaként szereNaponta kell megteremtenünk Dr. Baráti János kaposvári apátplébános, általános püspöki helynök csaknem négy évtizede szolgálja a hívőket, így vélekedik: — A béke megőrzése olyan sízent ügy, amelynek a felelőssége elől senki sem térhet ki. Az atomháború bármiféle csatáját megnyerni csak Úgy llehelt, ha soha nem jóitsz- száík de! II. János Pál pápa ez év januárjában a Szentszékhez akreditált diplomatáknak és rajtuk keresztül kormányuknak és a világ közvélemé- n yenek azt mondotta: „A nagy emberi problémák megoldhatók a kölcsönösség, a szolidaritás és a hatékony együttműködés útján”. A béke szolgálata' fontos erkölcsi feladat. A békét naponta kell megteremtenünk önmagunk ban, hogy a lelki egyensúly birtokában tudjuk látni és szolgálni embertársainkat. Azokat is, akiknek más a világszemléletük és az életbenendeZkedésük. Ide tartozik mások szokásadnak, nyelvének, világnézetének, vallásának, nemzetiségének, kultúrájának a megismerése. A kapcsolatok ápolása a türelem, a bizalom, az előzékenység, sőt a megbocsátás szellemében. A béke műve így lesz mások javát szolgáló tevékenység, amelyből a magunk boldogsága is megszületik. pelt a nyírfa.. Amit elmondott s ahogyan a természet védelmére kei minden adódó alkalommal, hűen tükrözi hi- viátásSizeneiefét. Emlékszem, néhány évvel ezelőtt Kutasom nyitották meg a fásítási hónapot, s ezen a tavaszon heves hózá- poif ijesztett rá -az esemény résztvevőire. A programban faültetés szerepelt, s ez a télét idéző időjárás ellenére sem maradhatott, el: az er- dőmórmök ásót ragadott, kiásta a gödröt, elültette a fócskát ... A nyírfa is gondoskodást, emberi törődést igényel. így lesz szép ifjú korában, így csodálhatjuk meg évtizedek múlva, ha már Ikiterebélye- sedik. Huszonhárom évesen az Uruguayi Kommunista Párt és a magyar kommunista szekció összekötője volt. Ott ismerkedett -meg a kommunista emigráns Balogh Istvánnal; 1933-ban házasodtak össze. -Három év múlva férje jelentkezett a Spanyolországba induló nemzetközi brigádba. ö csak -később követhette. Barcelonában mindössze húsz pereiig lehettek együtt. Aztán csak 1945 nyarán látták egymást, amikor férje csonttá saványodottain,, ősz MauthauPallós Zoltán, a mennyei általános iskola tanára az Intézmény „vita-felelőse”. Ügy érzii, a mindennapokhoz szorosan hozzá -tartozik az őszinte véleménycsere. „Ne alakoskodjunk, még akkor se, ha fáj a nyilvánvaló” — mondja. Biológia—technika szakos tanár, de azt tartják róla: elképzelhetetlen, hogy ne a diákjai világnézetével törődjön! elsősorban. — Csák ez a járható útja, hogy igazán humánus, béke- szerető embereket neveljünk. Ma a legnagyobb küzdelem az anyagias szemlélet, az eltunyulás ellen folyik. Nem tudom összeegyeztetni a véleményemet azokkal a szülőkkel, akik hagyják, hogy gyermekük fülhallgatóval a fején, az ágyon fekve bámullekötn-i őket; kirándulásokat, sportversenyeket szerveztem,, és faliújságot is megjelentettünk. A gyerekek lieggyákrabban arról írtak, h-ogyan állnak majd bosszút szüleiként. Gyakran- könnyeimet nyelve -kezdtem az újabb játékba és miinél 'keserűbb volt a szívem, annál többet tréfáltam, nevettem. Néha köztársasági katonák jöttek teherautón és kekszet, gyümölcsöt hoztak a gyerekeknek, akik egyre azt kérdezgették tőlük: ugye láttad apát? Ugye. él?... Ezektől ja a plafont. Anyagiassággal nem lehet gyereket nevelni: Elmond egy példát. A gyerekeknek teljesen kialakulatlan volt a jövőképük arról, hogy mit szeretnének csinálni az iskola után. Egyúttal arról is, hogy felnőttként maguk is hogyan formálhatják a jövőt. — Dolgozatot írattam arról, milyen lesz egy napjuk tíz év múlva. Olyan szempontok szerint, hogy mit csinál akkor, lesz-e családja, békésnek képzeli-e el a jövőt. A huszonkilenc gyerek közül egy sem érzett „vi-lág- vége-hangulatot”, valameny- nyien áktív részesei akartak lenni a társadalominak. S aminek a legjobban örültem: sok (gyereket képzelitek el a családjukban. Igazából azt a tanulságot vonhattam le ebből, hogy a felnőttek pesz- szimizmusa károsítja leginkább a gyerekek lelkét. Pallós Zoltántól tudom, hogy az iskola ikét éve — néhány lelkes tanár javaslatára — felhagyott a szokványos ünnepélyeikkel. A legutóbbi november hetedikén például eljátszották az 1917- es oroszországi eseményeket. Kitűnő hangulatiban, felfokozott izgalommal várták a gyerekek a feladatokat, s ezeket rádión kapták meg. Ez -nem az első eset volt, hiszen korábban túrákat, versenyeket, szellemi vetélkedőket rendeztek egy-egy ünnepségen Kaposváron, s természetesen helyet kaptak itt az irodalmi alkotások is. — Pedagóguskörökben megoszlik a vélemény jö- vönlkről. A pesszimistákkal nehéz vitatkozni, főként azért, mert borúlátásuk Oka legtöbbször saját magukban vau, Én is csodálkoztam egy ilyen vita során, hogy menynyire nem követik az eseményeket. Én derűlátó vagyok, s ez a legtöbbünkre jellemző. Nem „hurráoptimista” természetesen; de mint egy kis ország állampolgára csak az erőegyensúly és a békés egymás mellett élés járható útjában bízhatok. Tudom azt is, hogy tanárként ezeket a gondolatokat kell diákjaimba plántálnom. Ez az én békefegyverem. S ha diákjaim elhiszik nekem, és eszerint élnek, akkor tudom: ez a legnagyobb hatású fegyver a háború ellen ... a háború borzalmaitól... megállapodtunk abban, hogy e célok megvalósítására erőfeszítéseinket egyesítjük." Mia iaz a kérdés, hogy a nemzetközi jog milyen eszközökkel 'biztosítja a háború kiküszöbölését, milyen intézményeket bocsát a világpo-- litiika tényeződnek rendelkezésére, a béke megőrzése, a .nemzetközi biztonság fenntartása érdékébeni? Mindenekelőtt megfogalmazta és tartalmazza az ál- 'tamdk békés egymás mellett élésének alapelveit; ezek közül különösen az erőszak tilalmait és az államok szuverén. egyenlőségét kell kiemelni. Az ENSZ alapokmánya az agresszió elhárításának jogi feltételeiről szól; előírja a béke megszegőivel szembeni íközös fellépést és létrehozta ennek szervezeti, jogi intézményét, a Biztonsági Tanácsot. Az alapokmánynak ezek a rendelkezései nagyrészt papíron maradtak. Oka az, hogy alkalmazásukhoz a megosztott világban hiányzik a politikai akarat. A dél- afrikai apartheid ellen például nem lehet hatékonyan fellépni,, mert az Egyesült Államok, politikai okokból nem hajlandó rá. A nemzetközi jogban megtalálhatók azok az eszközök és fórumok, amelyek lehetővé teszik az összeütközések bé'kés rendezését. Szólnunk kell többek között a fegyve rkorlátozás i megád tapadótokról). Az 1963- bain aláírt moszkvai atom. osend-agyezimény óta nincsenek légköri nukleáris kísérleteik. >Az 1968-as atomso- roimp ó-szerződés meggátolta nukleáris fegyvereik elterjedését és lehetőséget biztosított a nukleáris energia békés felhasználására. A békét nem a nemzetközi jog biztosítja; de a racionális és részletesen kimunkált eszközök szerepét betöltheti a nemzetközi kapcsolatok 'tényezői számára. S egyre nagyobb súllyal jelentkeznek a nemzetközi közösség, az emberiség előtt; álló feladatok, amelyeknek megoldásához nemzetközi együttműködés keit. seriből... — Barcelonát mindennap déltájban bombázták. Egyszer túl későn indultam a metróállomáson levő óvó- hélyire. Már méptelenek voltaik az utcáik, csak néhány állatkertből elszabadult vad futott riadtan a földet rengető zajban. Ott kaptam re- peszitalálatat. Éreztem, hogy a légnyomás fölemel, de azt már nem, amikor visszazuhantam. A fiatalok, akik csak a tv-ből, a filmekből tudják, mi a háború, azt gondoflják, hogy az csak bombairobbanást és fegyver- dörgést jelent. Hogy a 'háborúban az a legrosszabb: meghalhatnak az embereik... A háború spanyolul ,,ger- ra”. A szó valódi, szörnyű jelentése — mint mondta — a sipainyol 'gyerekeiktől tanulta meg. — A Vörös Segély felkérésére egy Barcelona közelében levő gyermekmemhelyen lettem nevelőnő. Félszáz olyan apróságra vigyáztunk, akiinek a szülei meghaltak a paligárhábocrú ban. Minden lehetséges módon igyekeztem a gyerekektől tanultam meg, mit jelenít ia háború. Félni és félteni szeretteinket. Elveszett boldog évéket, amelyeK helyett csak a rettegés és a gyűlölet marad. A béke sokkal tobb, mint pusztán a fegyverék hallgatása. Félek; ezt ma nem értik meg igazán az'emberek. A Kaposváron élő Balogh lstvánné 78 éves. Ezerszer próbára tett életereje, derűje, aktivirtálsa csodálatra méltó. Ma is dolgozik, fogalma sincs az unalomról. Szenvedélyesen érdekli minden, ami a világiban történik. — BelekapaszkodOk a legkisebb hírmorzsáiba is, ami bizakodásra adhat okot a háború és béke kérdésében, mégis érzem, hogy velünk él a veszély. „A béke esélye úgysem tőlünk függ!” „Ugyan mi értelme van. jbé- kegyűLéseket rendezni?” — kérdezi néhány fiatal. Mintha még nem értenék, hogy az egységes; világméretű békeharc az egyetlen erő, amely áliljt parancsolhat! Én már nem félek. Féltem az embereket. Jog és együttműködés Dr. Bruhács János nemzetközi jogász mondta: — A béke a filozófiai, etikai, politikai, szociológiai megközelítésen kívül a művészeteknek is központi témája. Olyan szempontból vizsgálom a témát, hogy a nemzetközi jogban milyen eszközök állnak rendelkezésre az államok közötti béke biztosítására, a háború megelőzéséire. A nemzetközi jog funkciója az, hogy biztosítsa az államok együttélését, a nemzetközi közösség előtt álló feladatok megoldását. Meghatározó a békés egymás mellett élés érvényre juttatása. Kiszámították, hogy 3357 év alatt 227 békés és 3130 háborús év volt. Ez alatt az idő alatt mintegy 8000 béke- szerződést kötöttek. A nemzetközi jog századiunkban a béke jogává lett. Az Egyesült Nemzetek alapokmánya1 rögzíti: „Mi, az Egyesült Nemzetek népei elhatározván azt, hogy megmentjük a jövő nemzedéket Félelem nélkül Jakab István istvándi tsz- nyugdíjas mondta: — A félelem borzasztó, laz ember meg nem fogható ősellensége, ölni tud. Ismerem, mert a második világháborúban nem egyszer találkoztam véle. Mégis mind a mai napig egy gyerekkori emlék él bennem a legelevenebben. Szülőfalumban, Szörény ben volt egy Hegedűs nevű ember. Két fia volt, dolgos, rendes, tisztes család. Ez az ember ott volt az első háborúban, a borzalmairól hírhedt piavéi csatában. Hidászként. Én tüzér voltam, és el tudom képzelni, menynyivel rosszabb lehet, mikor az ember (talpa alatt még föld sincs, csak víz... Nos, ahogy jöttek a hírek, és a negyvenes években nálunk kezditek hordani a behívókat, ez az ember egyre többet beszélt szörnyű emlékeiről. Aztán egy napon öngyilkos lett Félt. Nagyon félt! Pedig tehet, hogy nem is vitték volna el, nem is ’került volna rá a sor. Tálán ma is élne ... Miért jutott ez eszembe? Ment úgy éreztem a televíziót nézve, hogy a mindenkiben többé vagy kevésbé motoszkáló félelmet oldja ez a genfi találkozó. Azt a féléimet, amivel’ egyre nehezebb együtt élni. Néztem az adásokat, a találkozó pillanatait és úgy érzem, sőt hiszem, hogy ezek a vezetők meg fogják érteni, meg kell érteniük egymást. Különben is mindig volt bennem bizalom, egyfajta maikacs meggyőződés, hogy az emberiség nem pusztíthatja el önmagát! Nem meri senki elindítani a poklot... Dolgozni kell itt is; ott is. Mindenütt! Nyugdíjasként ezt teszem én is. Az ember azért dolgozik, hogy valamit elérjen. És amiért fáradt, azt mindenképpen óvja, védi. De az nagyon rossz, ha mindig fél. — Hiszem, hogy a gondokat meg Lehet Oldani. Beszélni kell egymással. Nem telefonon, nem levélben, nem üzenetek útján. Személyesen! Ahogy néztem, hallgattam, figyeltem, úgy érzem, bizonyosan szót értenek. Nem kell félni. így gondolom. A szörnyű szó: „gerra”
