Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-04 / 284. szám
1985. december 4., szerda Somogyi Néplap 3 15 percenként egy személy- vagy tehergépkocsi műszaki felülvizsgálatát végzik el Kaposváron a Somogy Megyei Tanács Közlekedési Felügyeletén. Az itt vizsgált járműveket az ország egyik legkorszerűbb műszaki berendezéseivel vizsgáztatják. A pamutipar az év vége előtt A pamutipar termelési értéke folyóáron számítva az idén várhatóan 7—8 százalékkal lesz magasabb az elmúlt évinél. Ez azért jelentős, mert a könnyűipar legnagyobb szakágazatában, az utóbbi években folyamatosan csökkent a termelés; míg 1980-ban 330 millió négyzetméternyi, tavaly már csak 304 millió négyzetméter pamutszövetet készítettek. Korábban a pamutfonal termelése is visszaesett: az 1980. évi 67 ezer tonnáról 1984-ben 63 ezer tonnára. Az idén — bár még csaknem egy hónap hátra van az év végéig — e folyamat megfordult, és a pamutszövet termelése várhatóan 6 millió négyzetméterrel, a pamutfonalé pedig 2 ezer tonnával bővült a tavalyihoz képest. Mindez résziben azért vált lehetővé, mert a vállalatok többségénél megszűnt a korábbi folyamatos létszámcsökkenés, és emiatt egyes gépek leállítása. A textilgyárak igyekeztek mindenütt a legoptimálisabban kihasználni meglevő kapacitásaikat. A folyamatos termelés érdekében több pamutipari vállalat — így a Kispesti Textilgyár, a Kő bányai Textilművek, a Pamutfonóipari Vállalat — vidéken alakított ki telephelyet, s ezzel pótolta hiányzó létszámát. Emellett az elmúlt két évben a pamutipar valameny- nyi vállalatánál külföldi szervezési módszerek bevezetésével, vagy azok hazai adaptálásával korszerűsítették a munkát, főként a közvetlen termelést, a gépkezelők tevékenységét. A termelés növelését jól segítették a GMK-k, és az, hogy — bár a műszaki fejlesztési források szűkösek —, a vállalatok gépbérlettel, gyorsan megtérülő kisebb beruházásokkal igyekeznek korszerűsíteni termelésüket. Így állítottak üzembe modern szövőgépeket és kikészítő berendezéseket a Pamuttextil- műveknél és a Rábatext Győri Textilipari Vállalatnál, fonógépeket a Pamut- fonó-ipari Vállalatnál, kikészítő berendezéseket a Budapesti Pamutnyomóipari Vállalatnál. A pamutipar termékeinek harmadát értékesíti külpiacokon, további harmadrésze pedig feldolgozva, konfekcionálva jut a szocialista, illetve a tőkés országokba. A rubel-elszámolású exportot az idén várhatóan 21,2 százalékkal bővítik a tavalyihoz képest. A nagyarányú •növekedés oka az, hogy a textilgyárak pótolták tavalyi elmaradásaikat, és az idén — eddig — ütemesen, a megkötött szerződéseknek megfelelően szállítottak szocialista partnereiknek. A konvertibilis elszámolású export mennyisége is több lett a tavalyinál, de nem éri el a könnyűiparban tervezett 10—12 százalékos növekedést. Az eredmények további javításában gondot okoz, hogy az átfogó intézkedések ellenére a nyereség színvonala csak 5—8 százalékkal nő, és bár eléri az 1,5 milliárd forintot, ebből fejlesztésre csak igen kevés jut. Nemcsak állást és munkaerőt kínál Tanácsot ad a munkaerő-gazdálkodási iroda A megyeli munkaerő-gazdálkodási Iroda 1983. januárjában három dolgozóval kezdlte meg működését. A munka lényeges eleme a foglalkoztatókkal, intézményeikkel való kapcsolat kialakítása, illetve fokozása. Ezért az iroda dolgozói rendszeresen látogatják a megyeszékhely és a környék foglalkoztatóit, vá lllalátali't, intézményeit. Gyakran telefonon jelenítik be a munkaerő igényt. Október óta a foglalkoztatók negyedévre előre kötelesek bejelenteni munkaerő igényüket. A megyeszékhelytől távolabb levő foglalkoztatóik igényükről a munkaerő .közvetítéssel foglalkozó helyi tanácsi dolgozóknak rendszeres információt adnak. Az irodában a bejelentett munkahelyéket nyilvántartják és ennek alapján tájékoztatják a hozzájuk forduló munikát keresőket. Az irodát évente 1700—1800-an keresik fel a munkavállalás, illetve a munkahelyvál- toztatás szándékával. A munkahelyét változtatók jobb időbeosztást vagy több fizetéssel járó munikát keresnek. A folyamatos tájékoztatáson kívül az iroda nemcsak tájékoztat, hanem — ha igény van rá — segít kiválasztani a legmegfelélőbbnek látszó munkahelyet is. Dolgozói megkülönböztetett módon foglalkoznak azokkal, akiknek nincs munkaviszo- nyük1, munkahelyük. Megyénkben a munkaerő igény nagyobb mint a keresílet: az irodában tehát mindenkinek tudnak munikát ajánlani: a lehetőség azonban nem mindig találkozik a jelentkezők elképzelésével. Akiknek nem sikerüli azonnal megfelelő munkahelyet találniuk, azokat későbbi időpontban visz- szahívják. Ezzel a módszerrel mindenkinek aki az irodához fordul megfelelő munkahelyet találtak. Az agyműszalkos munkát keresőknek — a szakképzet- leneknek, vagy a több műszak miatt a szakmáiban elhelyezkedni nem kívánó nőknek — főleg kisgyermekes anyáknak azonban rövidebb, hosszabb ideig várakozniuk keill. Várnli kell a 4—6 órás elfoglaltságot, a kötetlen muinkalidőbeosztást, vagy bedolgozást keresőknek, s az egészségileg károsodottaknak is. A pályakezdők elhelyezkedésének segítésére az iroda nagy gondot fordít. Ezit szolgálja a középfokú iskolákkal kialakított kapcsolat is. összegyűjtik és foglalkozásonként rendszerezik azokat a munkahelyeket, amelyeket a fiatal pályakezdőkkel kívánnak betölteni a foglalkoztatóik. Ezit a tájékoztatót elküldik a megye területén működő iskoláknak, és esetenként szóbeli tájékoztatást is adnak arról, hogy a végzősöket miilyen munkahelyek várják. Hasonlóképpen tájékoztatják a nyári munkavállalási lehetőségekről az iskolák diákjait. Az iroda feladatköre bővül és megvannak a feltételei a foglalkoztatókkal, intézményekkel a gyakoribb és rendszeresebb kapcsolat, ennek eredményeként pedig az ügyfelek gyorsabb elhelyezésére. Meghatározott időben lehetővé válik a munkajogi és pályakorrekciós tanácsadás. Számítógép is segíti a bejelentések gyors feldolgozását, a korszerűbb ügyintézést. A megyei tanács végrehajtó bizottsága fdlyamatosam figyelemmel kíséri munka- erő-kohvetítő tevékenységét. Azt állapította meg a testület, hagy a munkaerő szolgálati iroda létrehozása hasznos volt, mert segítette a munkaerő-gazdálkodást. Elégedettek tevékenységével a munkát keresők, és a foglalkoztatók is. Munkáljuk azonban még nem terjed ki az egész megyére. A megyék között és a foglalkoztató szervekkel kialakított kapcsolataik jók. A tervszerűségen azonban van még javítani való. A munka tovább fejlesztése érdekében a megyei tanács végrehajtó bizottsága szükségesnek tartja, hogy az iroda tojvább javítsla kapcsolatait a foglalkoztat óikkal, tegye rendszeressé a városi és a városi jogú tanácsok munkaerő-gazdálkodási szerveivel, és szükség esetén eredményesen vegyen részt a vállalatok közötti munkaerő átcsoportosításban. Somogy fejlődése és a gazdaságii helyzet javításában kiemelt szerepet betöltő vállalatok, intézmények munkaerő ellátására különösen figyelni kell az irodának és rendszeresen tájékoztatni az illetékeseket, a munkahely bejelentések és a munkára jelentkezők összetételében beállt jelentősebb változásokról. Somogybán foglalkoztatási egyensúly van. Ezért nem jelentett különösebben nagy gondot a fiatalok és általában a munkát keresők elhelyezése. A munkaerővel való takarékosságra ösztönző keresatszábályozási rendiszer bevezetésével azonban várható, hogy egyes rétegek elhelyezkedési gondjai megnőnek. Ezen az eddiginél eredményesebb munkáival, szükség esetén pedig új munkahelyek létesítésével lehet segíteni. Fel kell készülni arra is, hogy a következő idő- szákban nagyobb lesz a munkaerő kínálat a demográfiai hullám miatt. A VII. ötéves tervben és a 90-es évek elején tervszerű munkahelybővítéssel járó fejlesztésekre is szükség lesz. Balogh László a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője Jövőbe mutató kísérlet Display a tanácselnök asztalán Teljes erővel dolgoznak a szántótraktorok Ha kedvez az időjárás két hét múlva végeznek az őszi mélyszántással Az igen hasznos esőzések okozta átmeneti kényszerpihenő után, a kedvező, szinte tavaszias időjárásban teljes erővel dolgoznak a földéken a szántótráktorok. Sürgető feladat az őszi mélyszántás ütemének gyorsítása, minden munkára alkalmas nap és óra kihasználása. Somogy megyében összesen 142 ezer hektáron kell elvégezni a mélyszántást. Jelenleg ennék 60—65 százalékával végezték, s ha az időjárásban lényeges változás nem lesz, bő két hét múlva befejezik a munkát a gazdaságokban. Jó ütemben haladnak a vetésék is szerte a megyében. A kukoricáiból még mintegy 1000 hektár van vissza. Nem ilyen kedvező a kép a cukorrépáról. A száraz földből nehéz a kiszedése, így még körülbelül 50—60 hektárnyi területen kell felszedni a cukornak valót. A múlt héten elkészítették a vetésék minősítését, vagyis azt vizsgálták meg a szakemberek, miként viselték 'a növények a száraz, hideg novembert. A búza vetések 45 százaléka pillanatnyilag az átlagosnál gyengébbék, 40 százaléka jó közepesnek, míg 15 százaléka kifejezetten jónak mondható. A nem várt kellemes idő hatására várhatóan javul a vetések minősége. Az ország másik felében, Csongrád megyében valamivel előrébb tartanak az őszi mélyszántással. Az előirányzott 113 ezer hektárnyi területnek eddig 80 százalékán forgatták meg a talajt a gépek. A traktorok ott is folyamatosan dolgoznak, hogy mielőtt az éke „kifagyna” a földből, vagyis a kemény tél beköszönte előtt végezzenek a munkával. Ehhez még nyolc-tíz munkára alkalmas nap szükséges. A Tisza-menti kötött, fekete földekre — amelyek nehezebben fogadják be a csapadékot — nagyteljesítményű traktorokat irányítottak. Csongrádban az aszályos szeptember és Október után, novemberben 70 milliméter csapadék hullott, és ez 25 százalékkal haladja meg az időszak sókévi átlagát. Ennek köszönhető, hogy már a kései vetésék is sorolnák, egyre kevesebb a hiányosan kelt őszi vetés. A számítástechnika korát éljük, a tanácsi apparátusban dolgozók munkaidejének mégis nagy része megy el a különféle kézi adminisztrációs feladatokra. Vannak olyan ügyek, amelyek egyszerre öt-hat szervet érintenek, megfelelő kölcsönös információk híján azonban olykor nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Ugyancsak információhiány nehezíti esetenként a döntések gyors és megalapozott előkészítését. A hasonló példák sora nyilvánvalóvá teszi az államigazgatási munka informatikai korszerűsítésének szükségességét. A megyei tanács évekkel ezelőtt megkezdte már az ügyviteli és az információs rendszer korszerűsítésének előkészítését. Somogy két másik megyével együtt részese lett az Államigazgatási Szervezési Intézet irányításával kezdődő és az informatika megújulását célzó kísérletnek. Az ezzel kapcsolatos úttörő munka, a szervezési és fejlesztési feladatok végrehajtása önálló szellemi bázis létrehozását kívánja. A tervek szerint január 1-gyel informatikai és számítás- technikai intézetet hoznak létre Kaposváron. Az elnevezés némiképp megtévesztő, . hiszen először mindöszsze 2—3 szakember kezd majd munkához. A jövő év második felében érkeznek meg a számítógépek, s lát majd el e bővülő eszköztárra alapozva egyre sokrétűbb feladatokat az intézet. Korántsem csak a számítástechnikai módszerek elterjesztése lesz a céljuk, hanem emellett egyebek közt a tanácsi munkát szolgáló adatbank létrehozása, vagy a helyi tanácsok informatikai korszerűsítésének irányítása, szervezése és az első évben az intézet kiemelt feladata lesz a gazdasági jellegű információk gyűjtése és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás. A korábbi gyakorlat szerint a helyi tanácsok jelentéseiben szereplő adatokat a megyeszékhelyen dolgozták fel, téhát nem ott, ahol azokat elsősorban hasznosítani kellett volna. Most olyan, a számítógépek több fokozatát alkalmazó, az egész megyére kiterjedő rendszer kidolgozására törekszenek, amely minden szakirányító vagy ügyintéző számára pillanatok alatt hozzáférhetővé teszi az információt. Ez persze csak több éves folyamat eredménye lehet. Már a közeljövőben a tanácsi vezetők hétköznapi munkaeszközévé válik azonban az irodai display. b. F.
