Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-23 / 300. szám
2 Somogyi Néplap 1985. december 23., hétfő Befejezte munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) s nem csak Somogy megyében, a mezőgazdasági üzemek műszaki ellátottságának ügye — múltat»tt rá. A képviselő azt kérte, hogy dotációval, hosszú lejáratú hitelek nyújtáséval, az adózási és elvonási rendszer módosításával bővítsék a gazdaságok gépvásárlási lehetőségiéi. Simon Péter (Tolna m., 9. vk.), a Paksi Atomerőmű Vállalat főosztályvezetője elmondatta, hagy a Palksd Atomerőmű 1984-ben az országban termelt villamos energia 14,1 százalékát szolgáltatta, ez idén 24 százalékra emelkedik, s 1988-.ban eléri a 40 százalékot. Kovács András (Heves m., 10. Vk.), a Selypi Cukorgyár főmérnöke kiemelte: a törvényjavaslat helyesen fogalmazza meg azokat a jövedelem- és keresetszabályozás! elveket, amelyék a munkaerő-foglalkoztatás hatékonyabbá tételére hivatottak. Juhász Mihály (Budapest, 65. vk.), a Papíripari Vállalat vezérigazgatója felszólalásában a terv nyitottságát és rugalmasságra törekvését emelte ki. Sza- bóné Kakas Irén (Vas m., 8. vk.), a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa üdvözölte az elmaradt térségek felzárkóztatására készült programot. Fehér Tibor (Veszprém m., 1. vk.), a Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és GépgyártásteOhndkai Szerelőipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója üdvözölte a VII. ötéves tervben megfogalmazott tanteremépítési szándékot, amely az oktatói munka minőségének javítására is lehetőséget ad majd. Berdár Béla (Pest m., 25. Vk.), a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főigazgatója megállapította: a VII. ötéves tervben minden eddiginél többet költünk környezetvédelemre, bár — ha az igényék oldaláról vizsgáljuk — nyilvánvaló, hagy csak a legfontosabb célok teljesülhetnek. Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.), az Oroszlányi Szénbányák Pártbizottságának titkára a bányászatra vonatkozó szabályozás időtállóságát fontos követel- ménynék minősítette. Mivel több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes kapott szót, hogy összefoglalja a kétnapos vitában elhangzottakat. Faluvégi Lajos összefoglalója A kormány nevében köszönetét mondott a tartalmas és felelős vitáért, a tervezők nevében az elismerő szavakért. Megállapította, hogy a törvényjavaslat a vitában egyetértést és támogatást kapott. Az elhangzott észrevételek, megjegyzések két kérdés körül csoportosultak. Az egyik, hogy a tervjavaslat nem tud az emberek minden igényének olyan mértékben megfelelni, ahogy azt elvárják. A másik: vajon minden területen rendelkezésre állnak-© majd a nagy feladatok megoldásához, a kibontakozáshoz szükséges eszközök. E két figyelemfelhívást indokoltnak tartjuk — mondotta —, ezek kifejezik a társadalom növelkvő önismeretét, a szélesedő demokratizmust, és a közös ügyekért érzett felelősséget 'is. A következő időszak feladatainak megoldása során erősíteni fogjuk a tervezés társadalmi érzékenységét és a nagyobb teljesítményekre késztető eszközöket. A társadalmi várakozáshoz csak oly módon tudunk jobban közelíteni, ha az a teljesítményeken alapul. A kibontakozást nem lehet, de nem is akarjuk másra építeni. Ez a terv kulcskérdése. A vita megerősítette, hogy a tervjavaslat összhangban van a XII. kongresszus határozataival és a kormány öitéves munkaprogramjával. A tervjavaslatot úgy minősítette, hogy az szorgalmas munkán alapuló előcehala- dást tesz lehetővé. A tervjavaslatról legtöbbször elhangzott jelző az volt — mondotta —, hogy: reális. Ha végiggondoljuk, hogy az elmúlt években milyen feladatokkal birkóztunk meg, s végül is hova jutottunk, ez a jelző igaz és vállalható. A mai körülményeink között inkább erényt, mint bátortalanságot tükröz. A továbbiakban a miniszterelnök-helyettes elmondta: a vitában nagyon jól érzékelték, hogy a fő követélmény az ipar versenyképességének javítása. Faluvégi Lajos válaszában részletesen kitért a szénbányászat kérdéseire. Az energetika ügyeit a terv összefüggés-rendszere megfelelőképp elrendezi. Befejezésül a kormány nevében elfogadta a törvénymódosító javaslatokat, és kérte a képviselőket, hogy a beterjesztett .tervjavaslatot ezekkel kiegészítve emelje törvényerőre. Határozathozatal következett. Az Országgyűlés — a terv- és költségvetési bizottság által előterjesztett, valamint a vitában elhangzott módosításokkal — a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az 1986. évi költségvetés és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi terve Hetényi István előterjesztése Ezután a napirend szerint Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1986. évi költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. Elöljáróban kiemelte: az 1986. évi költségvetés ösz- szeállításakor az iránytű a most elfogadott hetedik ötéves terv fejlődési irányvonala volt. — Igen sok kiemelkedő részeredmény ellenére ebben az évben nem minden gazdasági célunkat értük el. A termelés és a nemzeti jövedelem növekedése elmarad a tervezett ütemtől, a külkereskedelmi mérleg aktívuma a szándékoltnál kisebb lesz. Ezért elengedhetetlen, hogy 1986-ra az idei folyamatokban tapasztalt kedvezőtlen vonásokat kiküszöböljük, mert ez feltétele annak is, hogy a hetedik ötéves terv megvalósuljon. Az idei terv végrehajtásának kedvezőtlen vonásai mellett igen tiszteletreméltó és megőrzendő eredményeit is hangsúlyozni kell. Fizetőképességünket ez évben is fentartottuk. Nőtt a feldolgozóipari export nagysága. A lakosság reáljövedelme, fogyasztása a terv szerint alakul. A kormány igazított a szabályozókon, részben évközben, részben pedig jövő évi hatállyal. Reméljük, hogy ezeknek a módosításoknak szintén kedvező hatásuk lesz; köztük a kukoricatermelés vagy egyes állattenyésztési ágazatok fokozott ösztönzésének. A gondok egy másik részének megoldása rajtunk, mindnyájunk további munkáján múlik. Az ipari termelés 2—2,5 százalékos, az építőipari termelés I százalékos, a mező- gazdasági termelés 3—3,5 százalékos növekedésével számolunk. Ha a hatékonyság megfelelően alakul, akkor ezek nyomán a nemzeti jövedelem 2,3—2,7 százalékkal emelkedik. Mindez fedezetet nyújt a fogyasztás körülbelül 1 százalékos emelésére és a külföldi adósságállomány további csökkentésére. .Lehetőséget teremt a reálbérszínvonal megőrzésére és a szociális-kulturális körülmények további javítására. Ami a jövő évi költségvetést illeti: a törvényjavaslat szerint a bevételek 9 százalékkal, a kiadások 10 százalékkal növekednek. Az állami költségvetés hiánya a korábbinál némileg nagyobb: 23 milliárd forint lesz. A költségvetés előirányzataiban meghatározóak a vállalatok és a költségvetés pénzügyi kapcsolatai. Ezek azt tükrözik, hogy a vállalatok termelése jövőre növekedni fog, a hatékonyság a tervezett mértékben javul és a termelési szerkezet korszerűsödik. Nem változtattuk a pénzügyi szabályozás kereteit. Hetényi István az intézkedések közül kiemelte a felhalmozási adó részben szelektív, részben általános csökkentését, valamint az exportorientált fejlesztéseket, a strukturális változásokat segítő, pályázati úton elnyerhető pénzügyi kedvezmények megnövekedését. A kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz az árszínvonal növekedési ütemének mérséklésére. A jövő évi terv szerint a fogyasztói árak növekedése az elmúlt években tapasztalt 7—8 százalékkal szemben 5 százalék lesz. Központi árintézkedésre csak szűkebb körben kerül sor. Az év elején — az importárak növekedése miatt — emelkedik a személygépkocsik ára, és a tv-előfizetési díjakat, amelyek 1958 óta változatlanok, havi 20 forinttal kívánjuk emelni: ezt a műsorkészítés és -sugárzás növekvő költsége és a szolgáltatások bővülése egyaránt indokolja. A jövő év közepétől az előfizetők telefonbeszélgetéseinek díját 1,50 forintról két forintra kívánjuk emelni, azzal, hogy az ebből származó többletbevétel közvetlenül a telefon- hálózatnak — az itteni vitában is hangsúlyozott — fejlesztését szolgálja. A keresetek növekedése 5—5,5 százalékos lesz. A Szakszervezetek Országos Tanácsával egyeztetve a kormány központi bérpolitikai intézkedéseket határozott el a jövő évre. Január 1-től a szénbányászatban a szénfalon dolgozók, a közvetlen kisegítők és a közvetlen termelésirányítók, az uránbányászatban pedig a fizikai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók a keresetszabályozásban biztosított 6 százalékos lehetőségen felül további négy, tehát összesen 10 százalékos béremelésben részesülnek. A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak bére jövőre 9 százalékkal lesz emelhető. Továbbá az első félévben a bírák és az ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, s az ingatlankezelést végző vidéki költségvetési üzemek egyes munkaköreiben dolgozók ugyancsak központi béremelésben részesülnek. Így jövőre intézkedéseket hozunk a nyugdíjak reálértékének az eddiginél szélesebb körű megőrzésére. Januártól a 70 éven felüliek nyugdíjemelkedése lépést tart az átlagos, 1986-os fogyasztói áremelkedéssel: 5 százalékos lesz. A növekedés minimuma az eddigi 100 forint helyett 150 forint lesz. Ezzel azonos mértékben emelkedik az első és a második rokkantsági fokozatba tartozók nyugellátása is. A hetven éven aluli nyugdíjasok számára a legkisebb automatikus nyugdíjemelkedés mértékét tudjuk növelni: az eddigi 100 forinttal szemben ez 120 forint lesz. A gyermekgondozási díj március 1-től a gyermek másfél éves koráig jár majd, szemben az eddigi egyéves időtartammal. Életszínvonalpolitikánk, szociálpolitikánk egyik alapvető kérdése a lakásügy. Itt is — a szociális helyzethez igazodóan — növekvő támogatások lépnek életbe. Az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összegét két gyermek után további 25 ezer forinttal növeljük, három gyermek után 70 ezer forinttal emeljük. A hosz- szúlejáratú kedvezményes kamatozású hitelek felső határa is — családnagyságtól függően — 20—60 ezer forinttal nagyobb lesz. Bővül a munkáltatói kölcsönnyújtás lehetősége; a jogcímek nagy mértékben kiszélesednek. A bányászlakásépítés támogatása duplájára növekszik. A lakáscsere illetéke 7 százalékról 5 százalékra mérséklődik, és az ifjúsági takarékbetét után nyújtható külön-kölcsön ösz- szegét is emeljük. A jövő évi költségvetés előirányzatai rendkívüli nagy, de teljesíthető követelményeket támasztanak. A jövedelmek elosztására kialakított elképzeléseink ugyanis csak akkor válhatnak valóra, ha a jövedelem képzésére vonatkozó elképzeléseinket teljesíteni tudjuk — mondotta végezetül Hetényi István, s kérte a törvényjavaslat elfogadását. Puskás Sándor (Heves m., 2. vk.), a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei igazgatóságának vezetője a terv- és költségvetési bizottság megbízásából ismertette a törvényjavaslat bizottsági vitájában elhangzott véleményeket és javaslatokat. A napirendi ponthoz más hozzászóló nem jelentkezett, így határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a tanácsok 1986—1990. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — egy ellenszavazattal — elfogadta. INTERPELLÁCIÓK Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően inter- pelláciiók következtek. Vodila Barna (Borsod m., 15. vk.), a Borsod-Abaúj- Zamplón Megyei Tanács ede- lényi járási hivatalának nyugalmazott elnöke interpellált aiz í gazságü gym iiniszterhez. Választókörzetének — ahol 33 településen 34 ezren élnek — kérését indokolva elmondta, hogy az Edelényben megszüntetett járásbíróság, ügyészség és közjegyzői hivatal Miskolcra helyezésével az állampolgárok ügyes-bajos dolgaikat csak 60—80 kilométeres utazást követően tudják elintézni. Kérte aiz igazságügy minisztert: vizsgálja meg annak le-, hetőségét, hogy az elkövetkezendő években az említett intézmények ismételten Ede- lényben működhessenek. Az interpellációra Mankója Imre igazság ügymin i szte r válaszolt. Elmondta, hogy a kisebb létszámú, 2—4 fős bí- róségókon és ügyészségeken sem a színvonalas vezetés, sem a káderutánpótlás, sem pedig a bírák és az ügyészek megfelelő szakosítása nem biztosítható. Mindezt mérlegelve nem tervezik az igazságügyi szervek visszahelyezését Edelénybe. Az Országgyűlés Mankója Imre válaszát 75 ellenszavazattal, 13 tartózkodással tudomásul vette. Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.), rádkevei körzeti állatorvos a belkereskedelmi miniszterhez interpellált a ráckevei üdülőkörzet kiemelt fejlesztése tárgyában. E kérésit azzal indokolta, hogy a Csepel-siziget, a RáCkevei- Duna és környéke a budapesti dolgozók és az ide látogató külföldiek számára is kellemes pihenésre, kikapcsolódásra kínál lehetőséget. Az interpellációra Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter válaszolt. Hangsúlyozta: a ráckevei üdülőkörzet a VI. ötéves terv idején az idegenforgalmi alapból 30 millió forintos támogatást kapott. Ez a terület 200 ezer ember számára ad kikapcsolódási lehetőséget, ezért fejlesztésére, a jogos helyi igények kielégítésére 1986-tól kezdődően az idegenforgalmi alapból és a Belkereskedelmi Minisztérium állami támogatási keretéből az eddiginél nagyobb összegeket fordítanak. A belkereskedelmi miniszter válaszát az interpelláló képviselő elfogadta, és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az Országgyűlés téli ülésszaka — amelyen Sarlós Isi- vár, Cservenlka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — Sarlós István zárszavával ért véget. Az Ország- gyűlés elnöke boldog, sikeres új esztendőt kívánt képviselőtársainak és választóinak. Tájékoztató az 1986. évi állami költségvetésről A költségvetési előirányzatok — a népgazdasági tervvel összhangban — azzal számolnak, hogy 1986-ban folyó áron számítva a népgazdaság összes jövedelme 7—8 százalékkal gyarapodik; a fogyasztás 6 százalékkal, a nettó felhalmozás 3 százalékkal növekszik; s az ösz- szes jövedelem 3 százalékának megfelelő nagyságú kiviteli többlet jön létre. az Állami költségvetés mérlege Bevételek 1986. évi előirányzat milliárd Ft Változás százalék * Váll. (szöv.) adóbefizetései 286,5 plusz 15 Társadalombizt. járulék 97,7 plusz 4 Fogy.-hoz kapcsolódó adók 94,5 plusz 4 Összesen: 478,7 plusz 10 Lakosság befizetései 49,6 plusz 13 Közp. költségv. szervek bef. 40,0 plusz 9 Bef. elk. áll. pénzalapból 0,2 mínusz 70 Nemzetk. és egyéb bevételek 6,8 mínusz 46 Bevételek főösszege: 575,3 plusz 9 1986. évi Változás Kiadások előirányzat milliárd Ft százalék * Váll. (szöv.) támogatása Adóvisszatér, szoc. államközi 41,0 mínusz 5 elszámolás 61,5 plusz 16 Fogyasztói árkiegészítés 52,1 plusz 10 Összesen: 154,6 plusz 8 Felhalmozási kiadások 38,7 plusz 2 Társadalombizt. kiadások 141,1 plusz 7 Közp. költségv. szervek kiadása 110,2 plusz 8 Tanácsok támogatása 74,6 plusz 12 Elk. áll. pénzalapok támogatása 5,7 plusz 49 Nemzetközi és egyéb kiadások 73,4 plusz 29 Kiadások főösszege: 598,3 plusz 10 Sevételek főösszege: 575,3 plusz 9 Hiány: 23,0 plusz 61 •Plusz: növekedés; mínusz: csökkenés az 1985. évi várható teljesítéshez képest.
