Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-21 / 299. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 299. szám Ara: 2,20 Ft 1985. december 21., szombat TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Tegnap délelőtt 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A téli ülésszakot Sarlós István nyitotta meg. Az országgyű­lés elnöke kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt képviselőkről: Nánási Lászlóról és Sugár Imréről, valamint Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszterről. Az elhunyt képviselők emlékét az országgyűlés jegyzőkönyv­ben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. A Sugár Imre elhalálozása miatt megüresedett képviselői helyre az országgyűlés dr. Borsos Sándor, a Marcali Városi Kór­ház osztályvezető főorvosa mandátumát igazolta. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától közös átirat érkezett az országgyűléshez, amely javasolja, hogy az országgyűlés Bog­nár Rezsőt az Elnöki Tanács tagjává válassza meg. Az ország- gyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az őszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezután Sarlós István bejelentette, hogy a Minisztertanács benyújtotta az Alkotmány és a válasz­tási törvény kiegészítéséről szóló, a népgazdaság VII. ötéves ter­véről szóló továbbá a Magyar Népköztársaság 1986. évi költ­ségvetéséről és a tanácsok 1986-90. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. A képviselők ezután döntöttek a tanácskozás napirendjéről: 1. Az Alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szó­ló törvényjavaslat; 2. A népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a tanácsok 1986-90. évi középtávú tervéről szóló törvényjavas­lat; 4. Interpellációk. Ezután - az elfogadott napirendnek megfelelően - Markó­ja Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. A választási törvény kiegészítéséről — Két évvel ezelőtt, 1983. decemberében fogadta el az országgyűlés az 1983. évi III. törvényit, az országgyű­lési képviselők és a tanács­tagok választásáról. Üj vá­lasztási törvényűnk szabá- lyoiZása tovább bővítette az állampolgári jogokat, javí­totta ezek gyakorlásának feltételeit, határozott intéz­kedésekkel erősítette a nép- képviseleti testületek társa­dalmi—politikai szerepét, s épp a demokratikus elemek gyorsabb 'kibontakoztatása érdekében ésszerűsítette és egyszerűsítette a választások előkészítését és lebonyolítá­sát, = Ez év júniusában már az új választási törvény alapján zajlottak le a kép­viselőd és a tanácstagi vá­lasztások. Ezek a választások a vezető politikai testületek és a közvélemény egyöntetű megítélése szerint az igen sikeres, eredményes jelzőt kapták. És valóban, a vá­lasztások, kiegyensúlyozott, jó politikai légkörben, a szocialista nemzeti összefogás jegyében zaj­lottak le. A magyar nép ez alkalomból is hitet tett a szocialista társadalom építé­se és a béke megvédése mellett. Kifejezte egyetérté­sét a párt politikájával, a Hazafias Népfront választá­si felhívásában meghirde­tett országépítő programmal. Ez a pozitív értékelés egy­ben azt is jelzi, hogy az országgyűlés alapvetően jó, az eredeti politikai szándé­koknak és a társadalmi igé­nyeknek megfelelő törvényt alkotott. — A választások és az új választási törvény alkal­mazása tapasztalatainak e kedvező, alapvetően pozitív megítélése természetesen nem jelenti azt, hogy a to­vábbiakban ne Lenne szük­ség e tapasztalatok részle­tekbe menő elemzésére, az elemzés alapján a szüksé­ges következtetések levoná­sára, s ha és amennyiben, ez szükségesnek látszik, bizo­nyos javítások eszközlésére a jogi szabályozásban is. Ezt a munkát minden bizonnyal a két választás közötti idő­szak közepe táján el fog­juk végezni. — Felmerült azonban egy olyan probléma is, amely­ről úgy gondoljuk, már most rendezésre érett. Ez pedig az országos választási listán megválasztott képviselők megüresedett helyének be­töltésére vonatkozó, hiányzó szabályozás pótlása. A vá­lasztások óta eltelt időszak­ban, sajnálatos halálesetek miatt, eddig már két hely üresedett meg az országos választási listán. Miután az országos listán a különböző társadalmi érde­kek és rétegek kiváló kép­viselői kaptak helyet, mél­tánytalan lenne, ha után­pótlásuk csak a következő választások során történne meg. Ez egyébként a vá­lasztóknak azt a jogosultsá­gát is sér+temé, hogy érdek-- képviseletük a lehető Legtel­jesebb körű legyen. — A megoldásra több le­hetőség is kínálkozott. A politikai és alkotmányossá­gi szempontokat leginkább kielégítő megoldásként a most előterjesztett javaslatot láttuk helyesnek elfogadni. Eszerint az országos válasz­tási listáin megválasztott képviselő megüresedett he­lyére az országgyűlés vá­laszt képviselőt, a megüre- sedést követő egy éven be­lül. A jelölés joga a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsát illeti meg. “ A közvetett választás­nak a javaslatban szabályo. zott új formáját az alkot­mányban kell rendezni, méghozzá a 71. paragrafus (I) bekezdésének kiegészí­tésével. — Az alkotmány ezen új rendelkezésének megfele­lően szükség van a válasz­tási törvény módosítására is azzal, hogy e törvény már szabályozza a megüre­sedett képviselői hely be­töltésének határidejét is. Az egyéves határidő lehetővé teszi, hogy kellő előkészítés után e törvénynek megfele­lően választhasson képvise­lőt az országgyűlés. — A Minisztertanács meg­bízásából kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a be­terjesztett törvényjavaslatot fogadja el, és ezzel tegye lehetővé az országos válasz­tási listán megválasztott kép­viselők megüresedett helyei­nek betöltését — mondotta Markója Imre, s befejezésül tájékoztatta a képviselőket arró'l, hogy a törvényjavas­latot megtárgyalta az or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is, s azzal egyetértve felkérte őt: nevükben is javasolja a törvényjavaslat elfogadá­sát. A törvényjavaslathoz hoz­zászólásra senki nem jelent­kezett. Az országgyűlés az Alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szó­ló törvényjavaslatot egy­hangúlag elfogadta. Ezután megkezdődött a népgazdaság VII. ötéves ter­véről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese tartotta meg expozé­ját. Törvényjavaslat a VII. ötéves tervről Elöljáróban hangsúlyozta: a VII. ötéves terv most be- terjieisizitett törvényjavaslata az MSZMP XIII. komgiresszu- sámák határozatán és a kor­mánynak iaiz országgyűlés áll­tai elfogadott munkaproig- ramján alapul. A társadalmi eliärehiaiadasniak és a gazda- sági! fejlődésmiefc reális cél­jait tűzi ki elénk. A beüföflidi felhalsizniállás kényszerű visszafogásában rejlő — az egyensúlyt javí­tó — tehetőségeket az elmúlt evőkben javarészt kiaknáz­tuk. Ezen aiz úton már nem járhatunk tovább. Meg kell kezdenünk a kibontakozást! Amiként azonban az egyen­súly megszilárdítását sem alapozhatjuk már kizárólag arra, hogy ai belföldi felhasz­nálásit korilátozizúk, akként a kibontakozás siem • épülhet pusztán ennek élPJanfcaziőjéne: arra, hogy a haizlaá keresle­tet élénkítsük, s a beruházé,- Sofcalt műveljük. Ezért a terv­nek az a fő törekvése, hogy egyre nagyobb teiljesitmé- rnydkre alapozva meggyorsít­sa a gazdaság korszerűsíté­sét, fokozatosam élénkítse a gazdasági növekedést, s ez­zel összhangban érzékelhe­tően javítsa népünk élet­színvonalát, erősítse hazánk védelmi képességét. Tervezőmunkánk egybefo­nódott a jövőképet felrajzo­ló és formáló, hosszú távú tervezéssel. E munka kereté­ben született meg hosszú tá­vú népesedéspolitikai, vala­mint terület- és településfej - Olesiztésd koncepciónk, s te­kintettük át — egyebek kö­zött — hazánk iparának, me­zőgazdaságának, energiael­látásának, oktatásügyének, köztekedésánék és természeti környezetéinek jövőjét. A so­ron következő öt esztendő nagyszabású feladatainak ki­munkálásában a legelső mun­kaszakasztól kezdve széles körű szakmai, Itudamányos és társadalmi háttérire tárnasz- kioditumk. Faluvégi Lajos ezután a tervjavaslat néhány különö­sein fontos összefüggését emelte ki, részletezve a VI. ötéves tervidősizalkbam elért eredményeket, a gazdaság gondjait. (Folytatás a 2. oldalon) Művelődési házat avattak tegnap Kutason. Tudósításunk az 5. oldalon olvasható. Vitákon alapuló egység PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI A Parlament téli üléssza­kának kezdetén a képvise­lők egyperces néma felállás­sal emlékeztek elhunyt so­mogyi képviselőtársukra, Sugár Imrére. Ezután me­gyénk 9. számú választóke­rületének képviselői tiszté­be dr. Borsos Sándor man­dátumát igazolták. Az ülésszak kezdete előtt az Országház folyosóin a be­szélgetések a VII. ötéves tervjavaslathoz kapcsolód­tak. A régebbi képviselők valamennyien úgy ítélték meg, hogy ilyen érdemi és ennyi ütköző álláspontot is felszínre hozó vita egyetlen korábbi terv tárgyalását sem előzte meg. Az országgyűlés terv- és költségvetési bi­zottsága például első ülésén nem fogadta el a tervjavas­latot, túl szerénynek ítélve a tőkés külkereskedelmi for­galom tervezett növekedési ütemét. Ezt követően hívták életre az úgynevezett ad hoc bizottságot, amelyben vala­mennyi országgyűlési bizott­ság vezetője és tagjai képvi­seltették magukat. Ez a rendkívüli fórum módot adott az egyes népgazdasági ágak vezető szakembereinek és képviselőinek a tervja­vaslat sokoldalú megvitatá­sára, véleményük összehan­golására. Az „ad hoc’’-bi­zottság ülésén részt vett Vida Kocsárd somogyi kép­viselő is. — Ez a néhány óra négy féléves gazdaságpolitikai szemináriummal felért. Meg­értette, hogy gazdasági éle­tünk fejlődési lendületének fokozása sokkal bonyolul­tabb feladat, mint legtöbben gondolják. A képlet látszó­lag egyszerű: a kevéssé di­namikus ágazatokból át kell csoportosítani a tőkét a gyorsabb megtérülést ígérő területekre. Egy ilyen lépést nem lehetne azonban meg­tenni anélkül, hogy ne sért­se meghatározó társadalmi, politikai érdekeinket. Nehéz e két szempont összhangját megteremteni. Meggyőződé­sem szerint most a dina­mizmust erősítő, mégis vég­rehajtható tervről döntünk. — Az új tervtörvény elő­készítése során előtérbe ke­rült az alternatívákban való gondolkodás, a későbbi ru­galmas változtatás lehetősé­gével is számoló célkitűzés — mondta Pásztóhy András, a képviselőcsoport vezetője. — Az ad hoc-bizottság va­lóban ízekre szedte a VII. ötéves tervet. Hogy az ülés végén mégis a kormány ál­tal kidolgozott eredeti terv­javaslat-változatot fogadták el, az arra utal, hogy kel­lően megalapozott volt a tervezés. A tevjavaslatot az országgyűlési bizottságokon kívül is számos fórum meg­tárgyalta. Sarlós István, az országgyűlés elnöke mégis azt javasolta, hogy a jövő­ben társadalmi vita is előz­ze meg az ilyen valameny- nyiünk életét befolyásoló döntéseket. A társadalmi vi­ták általános gyakorlatát én is jó lehetőségnek tartom, hiszen az alternatívák széles körű megvitatásának tapasz­talatai a mi felkészülésün­ket is segítenék. — Nem lát-e olyan ve­szélyt, hogy egy ilyen vita során esetleg nem a népgaz­daság realitásaihoz legin­kább igazodó elgondolások kerülnének előtérbe? A te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lásokkal kapcsolatos társa­dalmi vita is adott példát arra, hogy a szűkebb érde­kek érvényesültek a nagyobb közösséget érintővel szem­ben. — Véleményem szerint tehát a megelőző döntés nem volt kellően előkészít­ve. Az emberek közül sokan valamiféle „újabb adónak’’ vélték a hozzájárulást, s nem látták meg tulajdon­képpeni célját. Az ezzel összefüggő néhány helyi ku­darc nem lehet érv a tár­sadalmi viták gyakorlatával szemben. Csak ezektől vár­ható ugyanis, hogy az em­berek széles körben még jobban azonosuljanak a kö­zösen elhatározott célokkal. Az ad hoc-bizottság ülését követő újabb terv- és költ­ségvetési bizottsági ülésen vett részt Plecskó Ferenc képviselő. — Tévénéző és újságolva­sókén korábban olykor én is úgy ítéltem meg, hogy túl­ságosan simán születnek az országgyűlés döntései. Most képviselőként már látom, hogy a végső döntésnél ta­pasztalható egység parázs viták alapján jön létre. Az első napi ülés vitájá­ban kora délután kapott szót Pál László Istvánná so­mogyi képviselő. Bíró Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom