Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-21 / 299. szám
2 Somogyi Néplap 1985. december 21., szombat TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) A tények ismeretében ma azit rniandihaitjúk, hogy a VI. ötéves terv az előző középtávú tervhez képest sokaik számára barúLáitánaík látszott, ám — főlkéin/t a viHáig- gazdasági föltételeikhez;, de a beflső teljesítményeik aila- kulásáhoe viszonyítva is — inkább derűlátónak bizonyult. Miint ismeretes, a világban végbement gazdasági és politikai események nyomán számunkra is rendkívüli módon megnehezültek a hitelhez jutás föltételei, s jóval nagyobbak Lettek a kamatok. Ezért két-három éviig kemény küzdelmet kellett vívnunk, hogy fizetőképességünket megőrizzük. Ezt olyan módon sikerült elérni, hogy a kiváltéit dinamikusan növeltük; igaz, eközben több területen háttérbe kellett szorítanunk a gazdaságosság követelményeit. Ugyanakkor a nemzetközi piacokon ezekben az években romlottak kivitelűink árai, s értékesítési lehetőségeinket a tőkés országok elhúzódó dekonjunktúrája szintén összezsugorí tattá. Az elmúlt évek gazdasági fejlődésének sajátosságaiból több olyan tanulság adódott a jövőre nézve, amelyet az új középtávú terv kidolgozása során már figyelembe vettünk. Ezek közül kettőt emelek 'ki. Az egyik tanulság: a külföldi hitelek előnyeit és későbbi terheit különösen nagy gonddal kell mérlegelni. Adósságaikat csaik olyain mértékben szabad válHal- muink, hogy azok terhel a föltételek váratlan megromlása esetén se szűkítsék túlságosan a gazdaságpolitika mozgásterét. A mostani közép- és hosszú távú tervezőmunkában ügyeltünk aura, nehogy megismétlllődjön az egyensúly /rováséira menő elosztás. A VI1. öitéves terv időszakában — ha lassabban is = tovább (kelll csökkenteni adósságainkat. A tenmélőalá- pok korszerűsítésében és a műszaki fejlesztésiben ellenben a malinál jobban kell kihasználnunk a nemzetközi pénzügyi lehetőségeket, az érdekeinknek megfelelően bevonható működő tőkét. A másik tanulság: abhoz, hogy a gazdaságpolitika, az irányítás és a gazdálkodás könnyebben manőverezhessen, sokkal nagyobb készséggel kell alkalmazkodnunk a viliág műszáki és gazdasági fejlődésének irányaihoz, a nemzetközi együttműködés követelményeihez. Az a tervjavaslat, amit most elfogadásra ajánlunk, a legjobban összeegyezteti a gazdasági kibontakozást, az egyensúlyi követelményeket és az érdekképviseleti szervek által elfogadhatónak tartott társadalmi célokat és feltételeket. A korszerűsödő gazdasági szerkezetnek a VII. ötéves terv időszakában minden termelőágazatot és vállalatot mozgásba kell hoznia. A megújulás motorjává az iparnak, benne különösen a 'feldolgozó ipar műszakilag fejlettebb, versenyképes vállalatainak és tevékenységeinek kell válniuk. Arra számítunk, hogy az ipar termelése öt év alatt 14—16 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása ennél nagyobb mértékben, 22—24 százalékkal bővül. A nettó termelés alapján számított munkatermelékenység az előző öt évben elért 17 százalékos növekedés után 27 százalékkal emelkedik) az eszközhatékonyság romlása pedig az iparban megáll. Ez az ötéves terv a korszerűsítés meggyorsítására jóval több forrást szán, mint amennyit az elmúlt tervidőszakban erre fordítani tudtunk. Beruházásokra — folyó áron — öt év alatt a szocialista szektorban 1200— 1250 milliárd forintot irányoztunk elő. A VII. ötéves terv fejlesztéspolitikája célként tűzi ki, hogy kellően hozzáigazodjunk a világban végbemenő nagy horderejű műszaki változásokhoz. Ennek érdekében terjesztjük el hazai termelési és irányítási gyakorlatunkban a számítástechnikát és az informatikát, s támogatjuk az ezeket megalapozó elektronizácdót, valamint a mikroelektronika fej - Vesztését. Erre nagyszabású kormányzati programot dolgoztunk ki. Kedvező adottságainkra építve fejlesztjük a biotechnológiát és az ezen alapuló biológiai iparokat és mezőgazdasági tevékenységeket. Folytatjuk a gyógyszerek, a növényvédő szerek és az intermedierek gyártásának központi fejlesztési programját. Hosszabb távra szóló társadalmi feladatunk az, hogy javítsuk a népesedés és az egészségügyi helyzetet. A kormány már tavaly kijelölte népesedéspolitikánk hosszabb távra és középtávra érvényes fejlesztési irányait és feladatait. A kormány tudatában van annak, hogy sok családnak és főként a fiataloknak ma még mindig a lakáshoz jutás a legnagyobb gondjuk. Arra számítunk, hogy a VII. ötéves terv időszakában 320—340 ezer új lakás épül fel, s hogy a tervidőszak végén a megépült lakások egyötöde bérlakás lesz. 1990-re a lakások csaknem háromnegyede részesül közműves vízellátásban. A következő években tovább növeljük a szociálpolitikai kedvezményehet. Jövőre már az áltagosnál nagyobb kedvezményeket kapnak a fiatal házasok és a több- gyermekes családok. A lakáshelyzet javítására a tanácsok társadalmi és gazdasági programot dolgoznak ki, amelyet a kormány fog jóváhagyni, Az MSZMP Központi Bizottságának 1984. évi áprilisi állásfoglalása alapján a VII. ötéves terv időszakában folytatjuk a gazdaság- irányítási rendszer átfogó korszerűsítését. Előkészítjük a vállalati adózási rendszer olyan irányú módosítását, hogy annak révén a központosított tiszta jövedelemiből az eddiginél nagyobb rész realizálódjon a forgalmazásiban, és kevesebb adó terhelje a termelési folyamatokat. A jövő évtől kezdve fokozatosan mérsékeljük az eredményesen dolgozó vállalatok fejlesztési adó- és kamatterheit — avégett, hogy megkönnyítsük a népgazdasági célokhoz kapcsolódó, ígéretes beruházásokat. Az előnyös kivitel nagyarányú növelésére vállalkozó gazdálkodó szervezeteket a fejlesztéshez kapcsolódó különféle pályázatokkal, kedvezményekkel ösztönözzük. A jövő év derekáig a megyei, városi és községi tanácsok szintén kidolgozzák VII. ötéves tervüket. A tanácsok gazdálkodásában új vonás, hogy különféle intézményeik fejlesztését az eddiginél jóval nagyobb önállósággal kell összehangolniuk és megszervezniük. Ezen kívül arról is maguk döntenek, hogy mennyit kívánnak fejlesztésre, működtetésre, fenntartásra fordítani. A fejlesztési források elosztása arányosabb lesz a különböző nagyságú települések között. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésére külön programot készítünk. E program több mint félezer kis település gazdasági szerepét kívánja erősíteni, népességmegtartó képességét növelni. A VII. ötéves terv a kibontakozás programját vázolja föl, reális távlatokat kínálva a gazdálkodó egységek számára. A helyi elképzelések valóra váltásának esélyeit javítja az is, hogy a szabályozás új elemeinek nagyobb részét már az idén bevezettük, s így azok még- ismerése és az átállás már nem zavarja az új tervidőszak indulását. A VII. ötéves népgazdasági terv egyértelműen mutataja a haladás irányát, s összefogott föltételrendszert és cselekvési programokat ad a következő évek .társadalmi és gazdasági fejlődése számára — mondotta végezetül Faluvégi Lajos, a kormány nevében kérve a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását A minisztertanács elnök- helyettesének expozéja után megkezdődött a vita, amelyben elsőként Bognár József, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója szólalt fel. Többek között hangsúlyozta: a terv- és költség- vetési bizottság az ország- gyűlés többi bizottságával együtt — az utóbbi hónapokban nagy energiát fordított a VII. ötéves terv sokoldalú megvitatására. Bognár József ismertette a bizottságok eszmecseréinek néhány lényeges észrevételét, hangsúlyozva, hogy a terv- és költségvetési bizottság alapos, a részletekre is kiterjedő vita után alakította ki álláspontját. Különös figyelmet fordítottak arra a potenciális veszélyre, amely a magyar gazdaság elmaradásának következményeképp jelentkezhet az elkövetkező években, s csak akkor hárítható el, ha a gazdaságban szelektívebb cselekvési és erőteljesebb exportorientációt tudunk megvalósítani. A szükséges döntések halogatása vagy elmulasztása esetén azonban fennáll a veszélye, hogy tovább folytatódik az a folyamat, amely a KOST-n belül csak alacsony forgalmi növekedést tesz lehetővé, a nyugati piacon pedig térvesztést okoz. A versenyképesség biztosítása nemcsak vállalati probléma, mert annak makrogazdasági feltételei is vannak. Növekvő szerepe lehet versenyképességünk feltételeinek biztosításában a kereskedelempolitikának is, amely egyebek mellett elősegítheti új piacok feltárását. Bognár József ezután ismertette a terv- és költség- vetési bizottság, valamint a többi parlamenti bizottság elnökeinek közös javaslatát, amely leszögezi: a terv- és költségvetési bizottság egyetért a kormány azon álláspontjával, hogy a rendelkezésre álló erőforrások és más fejlesztési eszközök jelenlegi állapotában a javasoltnál nagyobb növekedési ütem és export tervezése nem lenne reális. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a tervben szereplő növekedési ütem és exportnövekedés esetén a magyar gazdaság világpicai pozíciói tovább zsugorodnak, ami — tekintettel más országcsoportok erőteljesebb növekedésére és piaci előretörésére — a gazdasági elmaradás potenciális veszélyével jár. Ezután átadta az országgyűlés elnökének a tervezetet, majd a bizottságok nevében is javasolta, hogy a VII. ötéves terv törvényjavaslatát az írásban benyújtott módosító indítványokkal a képviselőtestület fogadja el. Pál László Istvánná (Somogy m., 3. vk.), a szent- balázsi óvoda vezető óvónője választókörzete és a megye művelődési viszonyairól szólt. Utalt arra, hogy a VI. ötéves tervben jelentősen mérséklődött Somogy kulturális elmaradása az országos átlagtól. — Ugyanakkor — figyelmeztetett — a történelmi hátiráinyok egy része megmarad a VII. ötéves tervidőszakra Is, A somogyi képviselő javasolta, hogy a VII; ötéves tervben képződő tartalékok egy részét fordítsák az óvodák és az alsó fokú iskolák fejlesztésére. Szépvölgyi Zoltán (Budapest 87, vk.) Budapest Főváros Tanácsának elnöke a törvényjavaslathoz kapcsolódva a Fővárosi Tanács tervgazdálkodásáról szólt. Ezután Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. — A beterjesztett törvény- javaslat reális célokat tűz társadalmunk elé — mondotta —; meggyőződéssel vallhatjuk programunkat. Nem kevesebbre vállalkozik, mint a gazdasági építőmunka töretlen folytatására, egy lendületesebb előrehaladás megalapozására, az életszínvonal és az életkörülmények javítására. Az MSZMP Központi Bizottsága és a magam nevében a tervtörvény-javaslatot támogatom, s azt a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. A nyolcvanas évekre a világgazdaság és a világkereskedelem növekedési üteme lelassult, de eközben a minőségi szerkezeti változások jelentősen felgyorsultak. A protekcionizmus és a diszkrimináció az állami politika rangjára emelkedett, a szocialista országok ellen embargó érvényesült. A világpolitika és a világgazdaság változásai a KGST-országoknak, így Magyarországnak is jelentős többletterheket okoztak. — — Most, a tervidőszak végén elmondhatjuk, hogy társadalmi megrázkódtatások nélkül, alapvető társadalmi vívmányaink megőrzése mellett sikerült túljutni e kritikus időszakon úgy, hogy a gazdaság néhány fontos területén jelentős változások következtek be. Az egyik az, hogy megállt a külső és belső egyensúlyi viszonyok felbomlásának, az eladósodás növekedésének az V. ötéves Dr. Schmidt Ernő (Vas m. 10. vk.), a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát vezérigazgatója egyebek között rámutatott, hogy gazdasági életünk irányítási módszere és gyakorlata nem következetes a hatékony gazdasági munka minősítésénél, Vassné Nyéki Ilona (Pest m. 1. vk.), a Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke komplett oktatási intézmények létrehozásét javasolta, Mérei Emil (Baranya m, 7. vk.), a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója a törvényjavaslatról szólva észrevételezte a feszültséget a célok és cselekvési lehetőségek között. tervidőszakban felgyorsult folyamata. A másik, hogy szerény, de mégis figyelemre méltó fejlődés bontakozott ki a termelés és a fogyasztás számos területén. Havasi Ferenc ezutóin a törványjaivais'lajtakróil szólva hangsúlyozta: — A VII. ötéves tervkoncepciója reális és mértéktartó. Fő törekvése aiz egyensúly megszilárdítása, az adósséigéillamáiny további csökkentese, a gazdasági fejlődés élénkítése, s áz életszínvonal javítása. Ez a gazdasága stratégia másképpen kapcsolja össze a növekedési ütem és az egyensúly követelményeit, mint a VI. ötéves időszak tényleges menete, de nem jelenti a „minden áron való” felgyorsulás igényét. A növekedés felgyorsulása csak az egyensúlyi és hatékonysági követelményéklkél összehangolt lehet, mivel ettől el- saaikadó „gyorsítás” szándékainkkal aHemitótes következményekre vezetne. A gazdaság ilyen típusú élénkítésének fontos eszköze a műszaki-technikai haladás meggyorsítása. A KB titkára ezután arról szólt, hogy gazdaságpolitikánk és a terv megvalósításának fontos feltétele a gazdaságirányítás elhatározott továbbfejlesztésének megvalósítása. Ennek középpontjában — mint az közismert — a gazdálkodó szervezetek működési feltételeinek javítása, s ennek névén gazdaságunk jövedelemtermelő képességének javítása áll. A gazdaságirányítás továbbfejlesztése önmagában is jelentős lépésiekeit tartalmaz, hatása azonban nem marad a szűkebben vett gazdaság területén. Igényli a pántlikái Intézményrendszer fejlesztését és korszerűsítését Is, A tervjavasltat nem ígér látványos fordulatért, mert ennék nem teremthetők meg a feltételiéi. Amit tartalmaz, az a szorgalmas és javuló munkán alapuló fokozatos e&őnehalladás, amelyet meg tehet valósitáni, s amit lehet teljesíteni. Ehhez a munkához pártunk XIII. kongresszusa viláigos, mozgósító erejű programot adott — mondotta befejezésül Havasi Ferenc. Csikpó Sándor (Bács-Kis - kun m. 20. vk.), a keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke a közgazdasági szabályozókkal foglalkozott felszólalásában. Ladányi József (Borsod m. 25. vk.), a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács elnöke a gyenge termőhelyi adottságokkal küszködő ter- melőszövekezetek sorsának rendezésével. Felszólalt még Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest 51. vk.), a fővárosi Péterfy Sándor utcai kórház-rendelőintézet főigazgató-helyettes főorvosa, Biró Miklós (Szabolcs-Szat- már m. 11. vk.), a MOM mátészalkai gyáregységének igazgatója, dr. Juhár János (Pest m. 24. vk.) pomázi körzeti orvos, Kócza Imre (Heves m. 3. vk), az egri finomszerelvénygyár vezér- igazgatója, Karvalits Ferenc (Zala m. 1. vk.), a Zala megyei pártbizottság első titkára, továbbá Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m. 13. vk.), Tulok András (Veszprém m. 9. vk.), Bánffy György (Budapest, 4. vk), Tőzsér Gáspár (Nógrád me. 4. vk.), dr. Sinkovics Mátyás (Budapest, 2. vk.), Solymosi József (Tolna m. 4. vk.), Balogh László (Pest m. 29. vk.). Az országgyűlés téli ülésszakának első munkanapja, amelyen egymást váltva elnökölt Sarlós István, Cser- venka Ferencné és Péter János — ezzel befejeződött. A képviselők ma folytatják a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvény- javaslat megvitatását. Az 1986. évi költségvetés, a tanácsok középtávú terve
