Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-20 / 298. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 298. szám Ára: 1,80 Ft 1985. december 20., péntek ORSZÁGGYŰLÉS ELŐTT A munka az utolsó pilla­natig tart: a jövő évi és a VII. ötéves terv kidolgozásá­ra ez a megállapítás min­denképpen érvényes. A szé­les körű társadalmi vita, amely nem csupán a hivata­los fórumokon zajlott, meg­határozta a programkészí­tést, mi több, ennek össze­gezését az országgyűlés so- ronkövetkező ülésszakának kell elvégeznie, hogy a terv reális törvénnyé alakuljon. Hogy mindez nem formá­lis újságírói fordulat csu­pán, hanem tény — elegen­dő ennek bizonyítására az országgyűlési bizottságok megnövekedett beleszólási, véleményezési kedvét emlí­teni. A honatyák komolyan gondolták — gondolják a dolgot, a választóktól kapott felhatalmazás tudatában magyarázatokat és indoklást kértek a tervezőktől: miért emelkedik a vállalati adóz­tatás mértéke, miért jut ke­vés pénz az infrastrukturá­lis fejlesztésekre, kihasznál­tak-e minden adottságot, le­hetőséget arra, hogy az ipar műszaki fejlesztését előmoz­dítsák. Hallgatva őket az volt az ember érzése, hogy a közvélemény egyre táguló teret kap a jövő kialakításá­ban, nőtt a társadalmi ellen­őrzés az ország sorsát eldön­tő tevékenységek fölött. Aligha szükséges hangsú­lyozni, hogy mindez az adott gazdasági körülmények, a vártnál kedvezőtlenebb idei gazdasági teljesítmények következményeinek elemzé­sénél nagyon hasznos. Az előzmények ugyanis nem hagytak kétséget afelől, hogy 1985, a VI. ötéves terv befejező éve nem sikerült jól. Ismerve most már a csaknem teljes évi eredmé­nyeket kiváltképpen az ipar teljesítményének elmaradá­sa okoz gondokat és hátrá­nyokat. A termelés emelke­dése nem éri el a tervezett 1 százalékot sem, ezúttal a mezőgazdaság sem remekelt úgy, mint korábban, így a nemzeti jövedelem mindösz- sze fél százalékkal gyarapo­dik. A statisztika szerint eközben a belföldi felhasz­nálás — a fogyasztás a ter­vek, de nem a teljesítmé­nyek szerint alakul, vagyis nem javult a gazdaság egyensúlya. A kialakult helyzet — amelyet a párt központi bizottsága nemrég elemzett — nem teremtette meg ,a várt és remélt jó fel­tételeket a VII. ötéves terv startjához. Ismét nagy erő­feszítést kell tennünk a kül­ső—belső egyensúly javítá­sára, ez pedig érezhetően mérsékli mind a beruházá­sok, mind pedig az életszín­vonal-javítás lehetőségeit. Látnivalóan kényes terü­leten, nagyon szűk mozgás­téren kellett egyensúlyozni a tervezőknek. Hiszen 1978 óta tart az alacsony fejlődé­si ütemmel jelzett időszak, teljesen jogos az az igény, hogy többet fektessünk a fejlesztésbe, s végre növe­kedjen a reálbér. A társada­lom véges tűrőképessége, a szorító világpiaci igények az ipar fejlesztése iránt — mind kétségbevonhatatlan tényező. Am az egyensúly javítását is elsőrendű cél­nak kell tekinteni, hiszen bebizonyosodott: a fizetőké­pesség megőrzéséhez nem­zeti érdekünk fűződik, nem szabad vállalni az adósság­átütemezés társadalmi-gaz­dasági hatását. Íme a fel­adat: a vártnál rosszabb adottságokhoz igazodva fej­lődést elérni, megtartva az egyensúlyt és javítva, leg­alább stabilizálni az élet- színvonalat. A VII. ötéves terv erre kísérel meg vég­rehajtható, gyakorlatban működőképes programot ad­ni. Megismerve a célokat, az állapítható meg: kockázat- vállaló terv született, amit nem az óvatoskodás, a csen­des nyugalom jellemez, ha­nem bizonyos, ám tudatos feszítettség. A terv a végre­hajthatóság maximumát vet­te célba, ehhez viszont az szükséges, hogy mind a vál­lalatok, mind pedig vala­mennyi munkaképes állam­polgár kihasználja a rendel­kezésre álló időt és eszköz- rendszert. Magyarul, tudása, tehetsége, ereje legjavát nyújtsa. Lassan közhelyszámba megy erőfeszítést javasolni. Így tettük tavaly, s tavaly­előtt is, ezt tudom. De ma sem mondhat mást az, aki a helyzetével és közös jövőnk­kel szembenéz: kulcsfontos­ságú, sorsdöntő év előtt ál­lunk. A fokozatos felemelke­dés,, a fejlesztés és a reál- béremelés — az életszínvo­nal érezhető javítása — csak úgy érhető el, ha a feszített tervet megvalósítjuk. Nem érdemes, és kár sopánkodni rossz világpiaci évjáratokon, kedvezőtlenül alakuló keres­kedelmi helyzeten — sajnos ezzel megküzdve van csak módunk jobb holnapot te­rem teni. Az összeülő parlament minden valószínűség szerint ezen a nemzeti és társadal­mi erőfeszítést kívánja meg­alapozni felelős befejező vi­tájával és döntésével. Hihe­tünk abban, hogy a tervké­szítés nyíltsága nem csupán véleményezőket, esetenként kritikusokat gyűjtött, hanem az adott helyzetre cselek­véssel válaszoló embert is felsorakoztatott — maga mellett. Matkó István Ülést tartott az SZKP KB Politikai Bizottsága Az SZKP XXVII. kong­resszusának előkészületeivel összef üggő kérdéseket, s más bel- és külpolitikai témákat vitatott meg legutóbbi ülésén az SZKP KB Politikai Bi­zottsága. A testület többek között megtárgyalta, miként gyor­sítható meg az agráripari komplexum feldolgozó ága­zatai anyagi és műszaki bá­zisának fejlődése a követke­ző öt évben. Erre vonatko­zólag az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa közös hatá­rozatot is hozott, amely in­tézkedik a mezőgazdasági feldolgozó üzemek rekonst­rukciójáról, illetve újabb gyárak építéséről. A határo­zat szerint ezekben az üze­mekben nagy hatásfokú, az alapanyagok takarékos fel- használását lehetőivé tevő gyártási technológiát kell bevezetni. ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS Kevesebb lakás épül, többet költenek a vízellátásra Á megyei tanács új elnöke: dr. Gyenesei István Késett a Kisgáti lakótelep előkészítése Tegnap ülést tartott a megyei tanács. A testület - a Hazafias Népfront megyei bizott­ságának javaslatára - tanácselnöknek vá­lasztotta dr. Gyenesei Istvánt, a megyei párt- bizottság titkárát. Az új tanácselnök (akit la­punk 3. oldalán mutatunk be) a testület előtt letette a hivatali esküt. Dr. Gyenesei Istvánt a Kaposvári Városi Tanács december 17-i ülésén választotta meg megyei tanácstagnak. A me­gyei tanácsülésen kegyelettel emlékeztek meg Sugár Imréről, a testület 55 éves korában el­hunyt elnökéről, és munkásságát, valamint emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. A megyei tanács idei utol­só ülésén, dr. Sarudi Csaba általános elnökhelyettes kö­szöntötte a résztvevőket, kö­zöttük dr. Papp Lajos ál­lamtitkárt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökét, Klenovics Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát és dr. Gál Zoltánt, a Központi Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának alosztályvezetőjét. A testü­let tájékoztatót 'hallgatott meg a végrehajtó bizottság­nak a legutóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról, és megvitatta dr. Bors István igazgató előterjesztésében a Kapos—Volán Vállalat tevé­kenységéről és fejlesztési el­képzeléseiről szóló előter­jesztést. (Ismertetésére la­punkban később visszaté­rünk.) Meghatározta a tes­tület a megye jövő évi költ­ségvetését és fejlesztési ter­vét, majd elfogadta a ta­nács, illetve a vb jövő évi munkatervét, valamint a megyei népi ellenőrzési bi­zottság munkatervét. Felül­vizsgálta szervezeti és mű­ködési szabályzatát is és vé­gül interpellációkat hallga­tott meg. A megye 1986. évi pénz­ügyi tervjavaslatát Brandt­müller István tervosztályve­zető és dr. Várfalvi István pénzügyi osztályvezető azzal bocsátotta vitára, hogy a tervezett összegek biztosít­ják a tanácsi intézmények működéséhez a feltételeket, a fejlesztésre szolgáló össze­geket pedig — az új -gazdál­kodási rendszernek megfele­lően — a helyi tanácsok pá­lyázat útján nyerték el. Tény az is, hogy a helyi ta­nácsok nagyobb fejlesztésekre nyújtottak be pályázatot, miimt amennyit a megyei ta­nács a hetedik ötéves terv első esztendejében — a mos­tani ismeretek szerint — tá­mogatni tud. A tanács ideiglenes jelleg­gel , állapította meg a pénz­ügyi tervet, kikötve, hogy véglegesítésére akikor ke­rülhet sor, amikor elfogad­ja a testület a hetedik öt­éves tervet. A megye 1986. évi pénz­ügyi terve 1 milliárd 943 millió forint bevétellel és csaknem 2 milliárd 915 millió forint állami támoga­tással számol. Ebből a pénz­ből elsősorban a meglévő in­tézmények működését bizto­sítják a többit pedig fejlesz­tésre fordítják. A helyi ta­nácsok gazdasági önállóságá­nak növekedését bizonyítja, hogy a kiadások 43,5 száza­léka fejkvóta alapján kerül a helyi tanácsokhoz. A fenn­maradó rész 70 százaléka megyei -célok megvalósulását szolgálja és 30 százaléka cél- támogatás révén jutott a he­lyi tanácsokhoz. Fejlesztésre jövőre 1,4 mil­liárd forint jut: több mint a múlt évben. Várhatóan mintegy 1800—1900 lakás épül a megyében, s ez keve­sebb, mint az idén. A leg­nagyobb mértékben az álla­mi lák-ásépítés csökken, és aránya a lakásépítésen belül nem haladja -meg a 7 szá­zalékot. Az oka az, hogy az idén nem volt elég péniz a hetedik ötéves tervre -törté­nő átmenet költségeinek fi­nanszírozására. Telepszerű többszintes formában keve­sebb személyi tulajdonú la­kás épül. Ennék az az oka, hogy Kaposváron a Kisgáti városrész ter-ületelSkészítése pénzhiány miatt késik. Csa­ládi házból körülbelül ugyanannyi,t építenek jövőre tis, mint az idén. A lakóház felújítására, korszerűsítésére 14 százalék­kal kevesebb lesz a pénz. Ennek ellenére gyorsítani kí­vánják az elmaradt felújítá­sok pótlását. Az egészségügyi beruházá­sok a fekvőbeteg-ellátás fel­tételeinek javítását szolgál­ják. Az év derekára elkészül a műtéti tömb Kaposváron és megkezdődhet a kórház­technika szerelése. Siófokon 80 ágyas elmepavilont, in­fúziós laboratóriumot és gyógyszertárat építenek. Drávatamásiban és Kálmán- cs-án pedig ötven hellyel bő­vítik a szociális otthont. A művelődésügy területén a pénz jelentős részét ok­tatási célokra költik. A kö­zépiskolákban 37-tel, a szak­munkásképzőkben 9-cel lesz több a tanterem. Sió­fokon elkészül egy 12 tan­termes kereskedelmi és ven- dég-látóipari szakmunkáskép­ző, Marcaliban nyolc -gim­náziumi tantermet adnak át és hat tanteremmel növelik a kaposvári Munkácsy gim­náziumot. A megyeszékhe­lyen a Gárdonyi általános is­kolából 10 tantermes építő­ipari szakközépiskola lesz. Befejeződik a Tóth Lajos is­kola rekonstrukciója, és el­készül a 16 tantermes kisegí­tő iskola is. Fonyódon 75 személyes óvodát avatnak, és megkezdik a kaposvári színiház rekonstrukcióját. Nagyobb összeget költenek a korábbinál az egészségileg veszélyeztetett területeken a vízellátás javítására, és foly­tatják a Balaton-parton a szennyvízhálózat építését. tartott a Mimszter- tanacs A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén kegyelettel em­lékezett meg elhunyt tagjá­ról, Oláh István honvédelmi miniszterről. Lázár György, a magyar küldöttség vezetője tájékoz­tatást adott a KGST 41. — rendkívüli — ülésszakáról, amely megvitatta és elfo­gadta a .tagállamok tudomá­nyos és műszaki haladása 2000-ig szóló komplex prog­ramját. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Ugyancsak meghallgatta és tudomásul vette a kor­mány elnökének a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaságban tett hivatalos baráti látogatásáról ado-tt tájékoztatóját. A Minisztertanács jóvá­hagyólag tudomásul vette az 1986—1990-es évekre szóló magyar—szovjet tervegyez­tetés lezárásáról készített je­lentést. Megtárgyalta a KGST- országokkial folytatott 1986— 1990. évi tervkoordináció és a hosszú lejáratú árucsere- forgalmi egyezmények ered­ményeit. Megállapította, hogy a megállapodások összhangban vannak a VII. ötéves terv gazdaságpolitikai céljaival és jelentős szerepet töltenek be azok teljesítésé­nek megalapozásában. A kormány jóváhagyta a VII. ötéves tervidőszakra szóló országos középtávú kutatási és fejlesztési tervet, amely a népgazdasági terv­vel összehangoltan a követ­kező öt év tudományos és műszaki fejlesztésének leg­fontosabb feladatait, vala­mint a gazdasági fejlődés gyorsításának megalapozását szolgáló ku ta tási -fej 1 es ztési programokat tartalmazza. A Minisztertanács módosí­tott néhány, a lakásgazdál­kodással, illetve a lakásépí­tés és -vásárlás pénzügyi feltételeivel kapcsolatos jog­szabályt. A módosítások a lakáskínálat bővítését célzó ösztönző intézkedések mel­lett elsősorban a legrászo­rultabb, többgyermekes csa­ládok és a fiatalok lakáshoz jutási feltételeit teszik ked­vezőbbé. Végső búcsú Oláh Istvántól A gyászszertartáson — a Himnusz elhangzása után — a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevé­ben Czinege Lajos minisz­terelnök-helyettes vett bú­csút az elhunyttól. Életpá­lyáját felidézve kiemelte, hogy még nem volt 18 éves és belépett a Magyar Kom­munista Pártba, s 1945. már­cius 15-én jelentkezett a születő demokratikus hadse­regbe. A család, a szegényparasz­ti környezet, a forradalmi párthoz való tartozás meg­határozó elemei voltak az eszmélő fiatalember sorsá­nak. Amikor a háború befe­jeződött, megkezdett tanul­mányait folytatva, 1947-ben tanítói képesítést szerzett. (Folytatás a 2. oldalon) Tíz lakás épül Igáiban. Az épületben kap helyet az új pos­tahivatal is. A tizenkétmillió forintos épület alapjait a Tanép készítette el, az építkezést pedig a helyi Gamesz végzi. A tervek szerint júniusban adják át az új otthono­kat és a postát. Elvtársainak, barátainak, harcostársainak, tisztelőinek hosszú menete kísérte utolsó útjára csütörtökön a Mező Imre úti temetőben Oláh István hadseregtábornokot, honvédelmi minisztert, az MSZMP KB tagját. A vörös drapériával szegélyezett, ko­szorúkkal övezett ravatalnál — ahol kitüntetéseit bíbor- párnákon helyezték a ko­porsó elé — díszőrségben tisztelgett az elhunyt előtt az MSZMP Politikai Bizott­ságának, a kormánynak több tagja, párt- és állami éle­tünk számos személyisége. Elmentek a végső tisztelet- adásra a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, illetve a teme­tésre érkezett katonai dele­gációk tagjai, s ott voltak a budapesti diplomácai tes­tületek képviselői is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom