Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-20 / 298. szám

2 Somogyi Néplap 1985. december 20.,-péntek Végső búcsú Olúh Istvántól Végső búcsú Oláh Istvántól. A képen: díszőrség a ravatalnál (Folytatás az 1. oldalról) — Amilyen egyenes út ve­zette Oláh Istvánt a tanítói pályához, olyan kristálytisz­ta volt a logikája annak a döntésnek is, amikor a párt hívó szavára ismét — és most már véglegesen — ma­gára öltötte a nép katonájá­nak egyenruháját — hang­súlyozta a Minisztertanács elnökhelyettese. — 1947-ben lépte át az akkori Kossuth Akadémia kapuját, tehetsé­ge kibontakozásával arányo­sain egyre nagyobb és fele­lősségteljesebb feladatok megoldásának vált részesé­vé. 1966-ban miniszterhe­lyettes, 1973-ban pedig az egyik legnagyobb felelősség­gel járó vezető katonai posztra került: a Magyar Néphadsereg vezérkari fő­nöke lett. Éppen egy eszten­deje vette át a honvédelmi miniszteri tisztet. Ez évben kapta meg a legmagasabb, a hadseregtábornoki rendfo­kozatot. Közéleti, politikai és katonai szerepének, tevé­kenységének megtisztelő el­ismerését jelentette, amikor a párt XI. kongresszusa 1975-ben a Központi Bizott­ság tagjává választotta. Oláh István elévülhetet­len érdemeket szerzett a Magyar Néphadsereg fejlesz­tésének, erősítésének és kor­szerűsítésének nagy hord­erejű feladatai megoldásá­ban — mondotta végezetül Czinege Lajos. A Honvédelmi Miniszté­rium, a néphadsereg szemé­lyi állománya, a gyászoló család, a barátok és a fegy­vertársak gyászát Mórocz Lajos altábornagy, honvé­delmi államtitkár tolmácsol­ta. Emlékeztetett arra, hogy Oláh István a hazáért, a népért élni, s halni kész hazafiak sorába tartozott, akik nemzeti történelmünk sorsdöntő napjaiban alapító tagjai voltak a születő, új demokratikus népi hadse­regnek. Meghatározó volt számára a forradalmi múltú családjától kapott indítta­tás : kommunista, szocialista meggyőződésű szüleinek küzdelmes és nehéz élete, elvhűsége és elkötelezettsé­ge mély és maradandó hatást gyakorolt a felnőtté váló if­júra. A gyászszertartáson a fegyverbarátok együttérzését Flórián Sziwicki hadsereg­(MTI-ifotó — Telefotó — KS) tábornok, a Lengyel Nép- köztársaság nemzetvédelmi minisztere, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt KB Politi­kai Bizottságának póttagja tolmácsolta. — Mint kommunisták és mint katonák meghajtjuk gyászlobogónkat a halott előtt, és eltökéltek vagyunk arra, hogy a továbbiakban is mindent megtegyünk véd­erőnk és a szövetséges had­seregek közötti fegyverba­rátság erősítése érdekében. Töretlen akarattal és oda­adással szolgáljuk tovább azokat a nagy eszméket, amelyek a szocializmust épí­tő népeink békéjét és biz­tonságát garantálják, me­lyekért a hadseregtábornok egész életét áldozta. Ezután a koporsót ágyú- talpakra helyezték, s a gyá­szolók sokasága kísérte a díszsírhelyre Oláh István földi maradványait. A gyászszertartáson a dísz­zászlóalj díszmenettel és sor- tűzzel tisztelgett a hadse­regtábornokok emlékének. A kegyeletes búcsúztatás az Internacionálé hangjaival ért véget. KB-titkári tanácskozás Bukarestben Csütörtökön reggel Buka­restben megnyílt a szocia­lista országok vezető párt­jainak ideológiai és külügyi értekezlete, amelyen a köz­ponti bizottságok illetékes titkárai vesznek részt. A tanácskozáson a Bolgár Kommunista Pártot Milko Balev, Dimitr Sztanisev és Sztojan Mihailov; a Cseh­szlovák Kommunista Pártot Jan Fojtik és Vasil Bilak; a Kubai Kommunista Pártot Lionel Soto Prieto és Victor Manuel Gonzalez; a Laoszi Népi Forradalmi Pártot Sá­mán VignaJket; a Lengyel Egyesült Munkáspártot Józef Czyrek, Jan Glowczyk és Henryk Bednarski; a Ma­gyar Szocialista Munkáspár­tot Berecz János, Pál Lénárd és Szűrös Mátyás; a Mongol Népi Forradalmi Pártot Cerendasin Namszraj. és Cerenpilin Balhadzsav; a Né­met Szocialista Egységpártot Kurt Hager és Joachim Herrmann; a Román Kom­munista Pártot Miu Dobres- cu, Petru Enache, Cornel Pacoste és Ion Stoian; a Szovjetunió Kommunista Pártját Borisz Ponomarjov és Mihail Zimjanyin; a Vi­etnami Kommunista Pártot Hoang Tung képviseli. A tanácskozáson Miu Dobrescu, az RiKP KB PVB tagja, a központi pártkollé­gium elnöke mondott meg­nyitó beszédet, majd a fel­szólalások következtek. Befejeződött az ENSZ- közgyűlés ülésszaka Szerdán este Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár és Jaime de Pinies, az ülésszak elnöke zárszavával befejező­dött az ENSZ-közgyűlés ju- 'biléufni, negyvenedik ülés­szaka. A tanácskozáson csaknem 150 napirendi pontot vitat­tak meg. Közöttük kiemel­kedő helyet foglaltak el a béke és a nemzetközi biz­tonság megszilárdításával kapcsolatos kérdések. A köz­gyűlés várhatóan jövő év áprilisában ül újból össze. Ekkor foglalkoznak majd — rendkívüli ülésszak kereté­ben — a namíbiai helyzettel és Afrika gazdasági gond­jaival. Az ülésszakon áttekintet­ték a legégetőbb regionális kérdéseket: a közel-keleti, a közép-amerikai és a dél-af­rikai helyzetet. Más „forró pontok” — így az iraki— iráni háború, a ciprusi kér­dés — ezúttal nem szerepel­tek a megvitatott problémák között. Lázár György katonai vezetőket fogadott Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta az Oláh István hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter temetésén részt vett külföl­di katonai személyiségeket. A találkozón a Varsói Szer­ződés tagállamai küldöttsé­geinek képviseletében részt vett Szergej Ahromejev, a Szovjetunió marsa Hja, a Szovjet Fegyveres Erők ve­zérkari főnöke, a szovjet honvédelmi miniszter első helyettese, Dobri Dzsurov hadseregtábomok, bolgár nemzetvédelmi miniszter, Milan Václavik vezérezredes, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter, Florian Siwicki hadseregtábomok, lengyel nemzetvédelmi miniszter, Heinz Kessler hadseregitá- bomok, az NDK nemzetvé­delmi minisztere, Vasile Milea vezérezredes, román Lázár György fogadta az Oláh István hadseregtábomok, honvédelmi miniszter temetésén részt vett külföldi katonai személyiségeket. (MTI-tfotó — Telefotó — KS) Központi Bizottságának tit- Lajos altábornagy, honvédel- kára, Czinege Lajos m'nisz- mi minisztériumi államtiit­terelnök-helyettes és Mórocz kár. nemzetvédelmi miniszter, valamint Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Var­sói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői­nek főparancsnoka. Ott volt dr. Friedhelm Frischenschlager osztrák szövetségi hadügyminiszter, Abdullah Ali Eleva ezredes, a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság fegyveres erőinek vezérkari főnöke, a nemzetvédelmi minisz­ter első helyettese, Veljko Kadijevics vezér- ezredes, jugoszláv nemzet- védelmi miniszterhelyettes és Anatolij Gribkov hadse­regtábornok, a Varsói Szer­ződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Törzsének főnöke. A fogadáson részt vett Horváth István, az MSZMP Túszszedés a bíróságon Különös fordulatot vett a nantesi bíróságon egy per tárgyalása: a vádlottak tú­szul ejtették a bíróság tag­jait és a rendőröket, miután egyik szabadlábon levő bűn­társuk egy kézigránáttal és egy pisztollyal felfegyver­kezve berontott a terembe, lefegyverezte a szolgálatot teljesítő öt rendőrt és a fegyvereket • szétosztotta a vádlottak között. A három férfit és egy nőt egyébként fegyveres rablás elkövetésé­vel vádolják. Szemtanúk szerint a túszok száma mintegy 30. Két lövés is el­dördült, feltehetően figyel­meztető szándékkal. A francia televízió beszámolt arról, hogy a nantesi bíró­ságon egy tárgyaláson, miután egy szabadlábon lévő bűn­társuk berontott a terembe, a vádlottak túszul ejtették a bíróságot és a rendőröket. Ez a kép a tévé képernyőjéről készült KGST Program a haladásért A gazdasági fejlődés fő láncszeme az intenzív fej­lesztés szakaszában a tu­dományos és műszaki ha­ladás — szögezi le az a záródokumentum, amelyet a KGST rendkívüli ülés­szakáról adtak ki. Hosszú távra, 15 évre szóló komp­lex programot fogadott el az ülésszak, ami azt a fel­ismerést tükrözi, hogy napjainkban egyeztetett akciók nélkül egyetlen or­szág sem remélheti, hogy különösen a legfejlettebb csúcstechnológiákhoz tar­tozó kutatások, eljárások terén lépést tarthat a vi­lág élvonalával. Sem a kutatói létszámban, sem a fejlesztési erőforrásokban, de a gyártáshoz szükséges tőke tekintetében sem ké­pesek ugyanis a kisebb országok a nékülözhetet- len „a kritikus” tömeg el­érésére. Így a fejlődés gyorsításának különösen ezeken a területeken alap­vető feltétele a szakosítás. A 2000-ig szóló műsza­ki-tudományos együttmű­ködési program öt fő együttműködési területet, és vagy nyolcvan konkrét szakosítási témát jelölt ki, emellett a megvalósítás útját is körvonalazta — ezzel adott választ az együttműködés eddig meg­oldatlan gondjaira. A KGST-országokban meg­jelent értékelések szerint ugyanis eléggé elterjedt ma még a párhuzamos kutatás és gyártás. A szovjet Eko című lap sze­rint például egyes KGST- országokban a gyártásba vett új termékek teljes mennyiségének mindössze 1—2 százaléka felel meg a nemzetközi szabványok­nak, vagyis a gyártók ele­ve lemondtak arról, hogy szélesebb nemzetközi együttműködésben oldják meg a. tudományos-mű­szaki problémákat. Az új stratégiai program már kiterjed az elvileg új, erő­forrás megtakarításával járó technológiák (például atomenergetikai berende­zések) kifejlesztésére, a munkaigényes termelési, technológiai folyamatokat gépesitő, automatizáló el­járások kidolgozására (ro­botok, rugalmas gépipari gyártási rendszerek), vagy a termékek megújhodásá­val járó korszerű anya­gok kifejlesztésére, a bio­technológiára —, hogy csak néhányat említsünk a komplex fejlesztési programból. Eddig a KGST-n belüli tudomá­nyos-műszaki együttmű­ködési programoknak csak mintegy 7 százaléka irá­nyozta elő a korszerű al­katrészek, részegységek kifejlesztését, ami értelem­szerűen behatárolta a gépipari késztermékgyár­tás színvonalát is. A közlemény jelentős teret szentel a fejlesztési program politikai, gazda­sági hátterének értékelé­sére, hangsúlyozva azt, hogy a szocialista orszá­gok a legkorszerűbb tech­nológiák kifejlesztésekor nem tehetik ki magukat a legfejletebb tőkés orszá­gok megkülönböztető poli­tikájának, ami fékezi, egyes esetekben lehetet­lenné is teszi az együtt­működést. Lázár György felszólalásában kifejtette, hogy ezért is kell a prog­ram megvalósításával nö­velni terveink megalapo­zásának biztonságát, csök­kenteni függőségünket a tőkés országoktól. Nem az elzárkózást célozza ugyan­akkor ez a program, mert — mint erre a közlemény is utal —, „a szocialista országok készek arra, hogy más országokkal koordi­nálják a program megva­lósítását célzó akciókat”. Természetesen az egyen­jogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Nemcsak elképzeléseket rögzítettek a moszkvai ta­nácskozásokon, hanem vá­laszt adtak arra, miként lehet beépíteni az elkép­zeléseket az együttműkö­dés mindennapi gyakorla­tába. A közlemény síkra- szál'l a tervezési együtt­működés és más irányítás formák tökéletesítéséért, hangsúlyozva, hogy a programot le kell fordíta­ni a tagországok közötti gyártás-szakosítási és koo­perációs megállapodások, a külkereskedelmi szerző­dések nyelvére. A vállalt kötelezettségeket beépítik majd a tagországok kö­vetkező ötéves terveikbe, szállítási megállapodásaik­ba. Vegyük például a szá­mítástechnikát. Jelentős eredményeket értek el a KGST országai eddig is e téren. Évtizedes együtt­működésük során például kifejlesztették a Rjad szá­mítógép 15 típusát és egyéb számítástechnikai eszközök mintegy 300 tí­pusát. Az elektronikus be­rendezések kölcsönös szál­lításainak értéke az 1976— 80. közötti években elérte a 9 milliárd rulbelt. E ter­mékek színvonala, külö­nösen a fejlettebb generá­ciójú gépeké, berendezése­iké nem felelt meg azon­ban a tagországok igé­nyeinek. A gyártmányok műszaki színvonala és mi­nősége elmaradt a nem­zetközi élmezőny termé­keihez képest. Koordináló szervezetekre vár majd e gondok megoldása, az, hogy a programban sze­replő elektronikai fejlesz­téseket minél megalapo- zottabibakká tegyék. Sza­vatolni kell a szakosított termékek műszaki színvo­nalát, a szállítási határ­idők betartását, ki kell dolgozni a végrehajtás valamennyi műszaki, ter­vezési és pénzügyi rész­letét. Különös figyelmet kell fordítani a programban előirányzott együttműkö­dési intézkedésekhez szük­séges anyagi és pénzügyi forrásokkal való ellátásra — állapítja meg a közle­mény —, mert ezen múlik a program sikeres és ha­tékony végrehajtása. Nyi- kolaj Rizskov szovjet mi­niszterelnök is utalt erre az összefüggésre, amikor rámutatott: a program nemcsak technikai-műszaki jellegű, vagyis az új tech­nológia meghonosítását cé­lozza, de növeli az irányí­tás formáival és módsze­reivel szembeni követel­ményeket is. M. J. Á salvadori hadsereg vesztesége A salvadori hadsereg az elmúlt öt hónapban 3289 ka­tonát vesztett a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadí- tási Front egységeivel vívott harcokban. Erről adott hírt szerdán a hazafiak rádióadója, a „Ra­dio Venceremos”. Beszámolt arról, hogy a kormányerők veszteségének jelentős részét az FMLN egységei által te­lepített aknák okozták. Má­sok a felkelők által állított kelepcékbe estek. A gerilla­erők állandó tevékenysége lehetetlenné tette a kor­mányerők egyik területről a másikra való átcsoportosítá­sát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom