Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-19 / 297. szám

1985. december 19., csütörtök Somogyi Néplap 3 ban milyen új lehetőségeik lesznek a pályaválasztó gye­rekeknek? BALOGH LÁSZLÓ: — A pályaválasztási füzetben is megjelent a felhívás, hogy mezőgazdasági gépszerelő képzés indul Marcaliban, 15—20 tanulóval: Fonyód tér­ségében pedig kötő-hurkoló kötőipari konfekció képzés kezdődik. A középiskolákban is lesznek új lehetőségek: vendéglátóipari képzést szervezünk Siófokon a szak- középiskolában 32 tanulóval és építőipari szakközépiskola kezdi meg működését Kapos­váron 33 tanulóval. DR. TÓTH LÁSZLÓ: — Üj képzési forma lesz, még a Táncsics Mihály gimnázium­ban — utólag engedélyezte a Bernáth Caaba minisztérium — a speciális matematika osztályt. Speciá­lis nyelviosztályt is indítanak. Az osztály fele németet, a másik fele oroszt tanul. Ide is lehet már jelentkezni an­nak ellenére, hogy mégnem szerepel a tájékoztatóban. Az 512-es számú ipari szakmun­kásképző intézet pedig ma­gasépítési technikusképzést indít Kaposváron. BALOGH LÁSZLÓ: — A legnagyobb választási lehe­tőség a fizikai munkaterüle­teken lesz. Azt azonban hoz­zá teszem, hogy a megye gazdaságának létszámbőví­téssel és fejlesztéssel is fog­lalkozni kell. A VII. ötéves terviben mindenképpen olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a megnövekedett létszámú korosztályok szá­mára megnyugtatóan jövőt tud biztosítani. így akadá­lyozható csak meg, hogy a megyéből elvándoroljanak a munkaképes korúak. Ilyen tárgyalások folynak az Egye­sült Izzóval, folyamatban van egy ilyen fejlesztés a Finom­mechanikai Vállalatnál és in­dokolt volna ilyen beruházás Barcs, Nagyatád és Marcali térségében is. DR. TERÉNYI ZOLTANNÉ: — Jó előre fel kell hívni a szülők, a gyerekek figyelmét arra,’ hiányos alapokkal nem lesz reális esélyük arra, hogy valahová felve­gyék őket. Szeretném a szü­lőket figyelmeztetni arra is, hogy a gyerek általános is­kolai produktumát vegyék figyelembe. Ha egy gyerek közepes vagy közepesnél gyengébb eredményt ér el, akkor ne próbálják bejuttat­ni a középiskolába: nem fog­ja megállni ott a helyét. BALOGH LÁSZLÓ: — A szakmunkásképzésben 3-4 évenként elveszítünk egy év­folyamot. Kereskedelmi szakmában nincs probléma a beiskolázással, de lemorzso­lódik a gyerekek 22 száza­léka, a kőműves szákmólban pedig 20 százalék a lefnor- zsolódás. DR. TÓTH LÁSZLÓ: — Ha a család, a gyerek helyesen méri fel a léhetőségefcat, ók­kor, ha a tanuló készül, dön­tését biztosan siker koronázza. DR. TERÉNYI ZOLTANNÉ: — Mind a két eset előfor­dul, Az iskolák azokkal a gyerekekkel fordulnak hoz­zánk, akikkel nem tudnak dűlőre jutni, mert mást akar a szülő és a pedagógus, illetve a gyerek, vagy pedig speciális egészségügyi prob­léma okoz gondot. Az általá­nos iskolás gyerekek eseté­ben a szülőkkel is megbe­széljük a problémákat. A középiskolások sokkal érde­keltebbek a pályaválasztás ban, sajátjuknak érzik a döntést: ők egyszerűen be­jönnek. Sok esetben nem csak pályaválasztási problé­mával, hanem életvezetési- tanácsot is kémek. Van, amikor csak orvosi vizsgá­latra van szükség és olyan is, amikor rövidebb vagy hosz- szabb vizsgálat után lehet biztonsággal dönteni. gyermekkoromban nem esett szó a pályaválasztásról. Sok­szor egy gyermek sem tu­dott továbbtanulni az osz­tályból, bármilyen tehetséges volt is. Aki befejezte az is­kolát, az dolgozni mehetett. Mi felnőtt fejjel választot­tunk pólyát. Ami engem il­let, én sem csalódtam a köz­gazdász pályán. Szeretem ezt a munkát. SZERKESZTŐSÉG: — Az 1985/86-os tanévben 4600 ál- talános iskolás végez, a kö­zépiskolát kétezer fiatal fe­jezi be. A munkaero-gazdál- kodás erősen beleszól abba, milyen lehetőségei vannak a pályaválasztónak. BALOGH LÁSZLÓ: — A munkaügyi osztály csak köz­vetíti a gazdaságok, az in­tézmények, termelőüzemek igényeit az iskoláknak, a pá­lyaválasztással foglalkozó in­a feltételeket ahhoz, hogy bővüljenek a képzési lehető­ségek és fontos feladat a gimnáziumi oktatás szélesíté­se. BALOGH LÁSZLÓ: — Az idei év adatai is azt mutat­ják, hogy a szakmunkáskép­zőben végzős fiatalok vala­mennyien el tudnak helyez­kedni. A gimnáziumban vég­zett és tovább nem tanuló fiatalok elhelyezését azonban nem tudjuk minden esetben biztosítani, ök irodában sze­retnének dolgozni. Az ilyen munkahelyek száma egyre kevesebb. A gimnáziumban végzettek részére is inkább ajánljuk azokat a szakkép­zési lehetőségeket, amelyeket a szakmunkásképző iskolák­ban az érettségizettek szá­mára tartunk fenn. Sajnos kevesen élnek ezzel a lehe­tőséggel. Évente mintegy 100 gimnáziumot végzett jelent­kezik szakmunkásképzőbe, pedig akár kétszázan is to­vábbtanulhatnának iltrt. A me­gye üzemei elektronikai mű­BERNATH CSABA: — Az égés. ségileg károsodott gye­rekeket kiszűrjük a pályavá­lasztás során. A megyei ta­nács egészségügyi osztályától is megkapjuk az egészség- ügyi nyilvántartó lapokat, ha igen súlyos esetről van szó, akkor az intézetben a pszichológus, illetve az orvos Dr. Tóth László vizsgálja meg a gyereket és csak ezután javasolunk neki pályát. Továbbtanulásuk igen nagy gond. Tavaly 108 álta­lános iskolából 97 Iskola küldte be ezeket az egész­ségügyi lapokat. A tanulók 16,5 százaléka szenvedett egészségkárosodásban. Ez 724 esetet jelent. Az ilyen gye­rekek továbbtanulási problé­máját mindenképpen szeret­nénk megoldani. A munka­ügyi miniszter rendeletben mondja ki, hogy az egészség­károsult gyerekeknek lehető­séget kell biztosítani a szak­munkásképzőkben való tanu­lásra. Mi 53 fős keretet kér­tünk, főleg a hiányszakmák­ban. SZERKESZTŐSÉG: -1986­SZERKESZTÓSÉG: — A pályaválasztás, az ember éle- tében fontos esemény, amely­hez sok segítőtársra van szükség. A szülőn, az isko­lán kívül a társadalom na- gyon sok tagja bekapcsoló­dik ebbe a döntésbe. DR. TERÉNYI ZOLTANNÉ: — Azt szokták mondani, hogy az életben két nagyon fontos döntés van: az egyik a pár-, a másik a pályavá­lasztás. Az egyik kritikus pontja a pályaválasztásnak a 14 éves kor, mert a gyerek önismerete nem áll még olyan szinten, hogy önállóan dönteni tudna. Ezért van szükség az iskolára, a szak­emberekre, az osztályfőnök, a szülő segítségére. Sok eset­ben hasonló feladatok vár­nak a pályaválasztási inté­zetekre is. Jobb helyzetben vannak már 18 éves korban a fiatalok, bár többségük 16 éves, amikor már fakultációt választ, dönt továbbtanulá­sáról. SZERKESZTŐSÉG: — A beszélgetés résztvevői miként választottak pályát? Dr. TÓTH LÁSZLÓ: — Pe­dagógus akartam lenni: már az elemi iskolában erre a pályára készültem. A taná­rok, osztályfőnököm példá­jukkal erősítettek meg ab­ban, hogy helyes a célkitű­zésem. BALOGH LÁSZLÓ: — Egy vidéki kisiskolában az én tézményeknek. Minden évben — a változásokat figyelem­be véve — állítjuk össze szakmánként az igényeket, felsoroljuk hogy milyen is­kolatípusban hány tanulót várnak, milyen szakmában hány diákot igényel a gaz­daság. Egyes helyeken több­szörös a túljelentkezés. Még mindig kedvelt az autószere­lő, a kozmetikus, a fogmű­ves szakma. Ha nem határoz­nánk meg a szükségletek alapján a felvételi kereteket, akkor ezekben a szakmák­ban később nem tudnának elhelyezkedni a fiatalok. Az iskolákkal együtt olyan hely­zetet igyekszünk teremteni, amely biztosítja, hogy a gye­rekeket az igényekkel össz­hangban iskolázzuk be. A hi­ányszakmák ma főként az építőiparban vannak. Keve­sebben jelentkeznék a szük­ségesnél ács-állványozónak, kőművesnek, vasbetonszere­lőnek, bunkóiénak. DR. TÓTH LÁSZLÓ: — A pályaválasztási tanácsadás­nak az a célja, hogy intéz­ményesen segítse a fiatalo­kat, az érdeklődésüknek és képességüknek megfelelő ta­nulmányok és élethivatás megválasztásában, illetve a népgazdasági tervekre ala­pozva segítse elő a te­rületileg, valamint szak­mánként különböző létszám- igények tervszerű kielégíté­sét. Mi arra törekszünk, hogy az arányokat valóban be­tartsuk és a társadalmi Igé­nyeket kielégítsük. A de­mográfiai! hullámból adódik, hogy egyre emelkedik a ta­nulók száma. Biztosítani kell szerész szakmában sokkal több fiatalt tudnának fogad­ni mint ahányan jelentkez­nek. A lányok számára ke­vesebb a lehetőség. SZERKESZTŐSÉG: — Mindezt figyelembe véve milyen a pályaválasztási pro- paganda. Tudnak-e a fiata- lok, az általános iskolások, a középiskolások a lehetősé­gekről? DR. TÓTH LÁSZLÓ: — Minden évben megjelentet­ne áll. Legutóbb Szegeden, Budapesten, Debrecenben hoztak létre ilyen középfokú oktatási intézményt. Az or­szágban megjelenő pályavá­lasztási tájékoztatókból ki­gyűjtöttük a gimnáziumban végzők számára ajánlott szakmunkásképzési, továhb- tanulási lehetőséget is, eze­ket eljuttattuk a középisko­lákba. Itt jegyzem meg: több középiskolás kér 'tanácsot. A pályaválasztási tanácsadó osztályonként a pedagógiai intézet keretein belül műkö­dik, és pályaválasztási fele­lős dologozik valamennyi ál­Balogh László jük a pályaválasztási tájé­koztatót és a megyén kívüli lehetőségeket is ismertetjük az általános iskolásokkal. Megkapjuk valamennyi me­gyétől a speciális középfokú oktatási Intézmények név­jegyzékét, az is rendelkezés­Dr. Terényi Zoltánná talános és középfokú oktatá­si és nevelési intézményben. SZERKESZTŐSÉG: — A gyerekek hogyan fordulhat­nak pályaválasztási taná­csért? Az iskola küldi őket vagy az utcáról is bemennek az intézetbe? Kerek* asztal A tanévkezdést követően hamaro­san megkezdődött Somogy megyében is a pályaválasztási hetek, hónapok rendezvénysorozat. Diákok ismerték meg a továbbtanulási lehetőségeket, üzemeket kerestek föl, hogy tájékozód­janak. A jövő év elején már dönteni kell. A pályaválasztásról beszélgettünk Balogh Lászlóval, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjével, dr. Terényi Zoltánnéval, a pedagógiai intézet pszichológusával, dr. Tóth Lászlóval, az intézet osztályvezetőjével és Bernáth Csabával, a pedagógiai intézet munkatársával. Szerkesztősé­günket a kerekasztal-beszélgetésen Horányi Barna képviselte. Fiatalok — pályaválasztás előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom