Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-18 / 296. szám
4 Somogyi Néplap 1985. december 18., szerda Karácsonyunk fái A karácsonyfa állítás régi szép szokásunk. Híres szín- művésznőnk, Déryné naplója már 1793-ban emlegeti a fenyőfaállítást, mégpedig Jászberényben. Lehetséges azonban, hogy ez a szokás az északi területrészeken lakó német nemzetiségűek körében korábban is megvolt. A karácsonyfa állítás hazai terjedésének lassúságára viszont bizonyíték az is, hogy Petőfi állítólag még a hírét sem hallotta. A magyar irodalomban pedig — legalábbis így tudjuk — csak Jókai 1866-ban megjelent Koldusfiú című karácsonyi tárgyú elbeszélésében bukkan fel először. Legújabban már — a természetvédők tiltakozását is kiváltva — minden karácsonyra százezerszám vágnak ki kisebb-nagyobb méretű, de mindenképpen még a java fejlődésük előtt álló lucfenyő fácskákat. Karácsonyfának ugyanis mindeddig ezek a legkedveltebbek, bár a különféle jege- nyeferiyők, a duglaszok és a hosszútűs fenyők is mind nagyobb számban gazdagítják a karácsonyfa választékot. A karácsonyfának megfelelő vágásméret eléréséig bizony több évnek, nemegyszer évtizednek is el kell telnie, mivel a lucfenyő éves növekedése nem szokta meghaladni a fél métert. Nálunk nincsenek kiterjedt természetes lucerdők; csupán a legcsapadékosabb nyugati határszélen található némi őshonosnak tartott lucfenyőállomány, a többi erdészeti telepítés. Ha a lucfenyő nem a számára kedvező hegyvidéki, hűvös és párás klímában, valamint üde, jó vízellátású talajon nevelkedik, hanem kiszáradó, sovány talajon és esetenként még aszálytól sem mentes körülmények között tenyészik, akkor a szokásos 2—4 évenkénti tűváltás gyakoribb lesz. Ezért ezek a fák kevésbé tömöttek, felkopaszodók. Száraz időjárásban különösen lelassul a lucok fejlődése. Több mint fél évtizede hatályban lévő karácsonyfa- ágazati szabvány rögzíti a kitermelésre kerülő karácsonyfával szembeni jogos elvárásokat. Ennek alkalmazása kötelező, és hatálya a magánkereskedelemre is kiterjed. A kitermelést a szabvány szerint meg lehet kezdeni november 20-a után. A szabványban meghatározott minőségi követelmények szerint a karácsonyfán nem engedhető meg a nyilvánvaló hibának számító törött törzs, a görbe növés és egyéb szembeötlő torzulás, a tűbarnulás és a tűlevelek hullása, valamint a féloldalasság sem. Azt nem lehet elvárni, hogy a karácsonyfának is alkalmas fenyők bármelyikéből a természetben szinte esztergályozottan szabályos alakú fácskák formálódjanak. Sokra értékelhető elevenségük, üdeségük, sajátos gyantás illatuk és a tűleveleik tartósan szép színe. Újabban gyakori, hogy karácsonyfaként fel-feltűnő különféle jegenyefenyőket ezüstfenyőként forgalmaznak. Ez azonban csupán jó kereskedelmi fogás. Annyi alapja van, hogy a karácsonyfának leggyakrabban megjelenő három jegenye- fenyőféleség lapos tűleveleinek alja valóban ezüstös, a légzőnyílások sávjában végighúzódó két hosszanti fehér viaszcsíktól. Az viszont jogos értéknövelőjük, hogy a tűleveleik a lucokétól eltérően nem hullanak le, nem szemetelik tele a lakást, hanem valósággal rászáradnak az ágakra. De sem a természetféltés, sem a fák kivágása miatti sajnálkozás nem indokolhatja a festett műraffia alapanyagú, és még kevésbé a fröccsöntéssel gyártható vagy egyéb műkarácsonyfák térnyerését. Sokkal inkább az lenne a jó megoldás, ha a rövid élettartamú kivágott fenyők helyett jó földlabdával kiszedett, cserépben vagy fóliazacskóban, esetleg másféle konténerben előnevelt és gubacstetvesedésre nem hajlamos fenyő fácskákat lehetne karácsonyfaként vásárolni. így remény lenne arra, hogy a karácsonyfa szerepen túljutva, és áttelel- tetésük után szabadba kiültetve, hosszú életű, szép szabadföldi fenyőkké váljanak. Komiszár Lajos Bérhizlalás nagyüzemben, háztájiban Megkezdődtek a kistermelői szerződéskötések A sertéshústermelés hanyatlása növekvő gondokat okoz a Kaposvári Húskombinát alapanyag-ellátásában. A fokozatosan nehezedő helyzetet figyelmeztető tények jelzik. — Ahhoz, hogy az üzem exportkötelezettségeit teljesíthesse — mondta Marosán László igazgatóhelyettes —. tavaly száznegyvennégyezer sertést kellett más megyékből beszállítani. Ezzel együtt összesen 545 000 sertést vágtunk le. Ebben az évben már kétszázezer sertést kell behozni, ismerve a helyzetet, csak 510 000 sertés vágását terveztük. A jövő évi feladatok ellátásánál pedig már kétszázötvenezer sertés behozatalával számolunk. — Időközben új, ösztönző intézkedések láttak napvilágot. Mennyiben enyhítik ezek az üzem gondjait? — Bizonyos, hogy segíte- . nek, de ezek hatása később jelentkezik. Még akkor is, ha az intézkedések egy része már november elsejétől érvényes. Az állattenyésztésben egyik napról a másikra r nem számíthatunk fordulat- [ ra. — Ismerik-e megfelelően a jövedelmezőséget javító ár- intézkedéseket . a kistermelők? Szerkesztőségünkhöz érkezett levelekből is lehet következtetni arra, hogy az ő tájékoztatásuk nehezebb. — A rendelkezések megjelenésekor azonnal intézkedtünk, hogy a felvásárlói és a megbízotti hálózaton keresztül minél gyorsabban és pontosan tájékozódhassanak a kistermelők az új feltételekről. Már csak azért is fontos volt ez, mert a korábbi elképzelésektől eltérően például nem csökkent egy forinttal kilónként a pigmentált sertések ára, és már november elsejétől 5 kilóval nőtt a súlyhatár. Az árváltozások egy része arra ösztönöz, hogy ha van alapanyag, lehetőleg már az idén emelkedjen a kistermelői sertésértékesítés. A január elsejétől életbe lépő felvásárlási árváltozások pedig újabb lendületet adhatnak a termelési kedvnek. Gondolok itt többek között a kilónként egy forint húsz filléres minőségi felárra, vagy a vágás utáni minősítés alapján fizethető, kategóriánként változó felárakra. — Az országos rendelkezéseken túl vagy azokat kiegészítve, hogyan igyekszik segíteni a húskombinát a sertéstermelés növelését? — Először a vemheskoca- kihelyezési akciót említem. Ezer forint kedvezménnyel juthatnak jó minőségű te- nyészanyaghoz azok a kistermelők, akik velünk kötnek értékesítési szerződést. Az idén eddig négyezer-háromszáz koca került a háztáji gazdaságokba, jövőre összesen hatezret szeretnénk kihelyezni. A nagyüzemek is érdekeltek abban, hogy ehhez biztosítsák a jó tenyész- anyagot. Hasonlóan kedvező feltételekkel folytatódik az apaállatkihelyezés is. Garantáltan jó minőségű tenyészkanok kerülnek ki a gazdákhoz a Kahybtól. a Hungahybtól és az ISV-tól. Előnyös feltétel az is, hogy a húsiparral szerződött sertések után darabonként háromszáz kiló szemes takarmányt biztosít a gabonaforgalmi vállalat. Mindezeken túl folytatjuk és a kistermelőknek is lehetővé tesz- szük a bérhizlalást. A ka- posmérői, a kéthelyi, a ber- zencei és a toponári téeszbe eddig ötezer-ötszáz szabadpiacon vásárolt malacot helyeztünk ki. Az általunk megvett alapanyagot ők hizlalják meg. Úgy határoztunk, hogy ezt a lehetőséget kiterjesztjük a kistermelőkre is, egyetlen feltétel, hogy legalább húsz malac nevelésére vállalkozzon egy gazda. A malacok árát a hízó értékesítésekor kell csak törleszteni, és darabonként nyolcszáz forint előleget is kaphatnak takarmányvásárlás céljára. Az országos árintézkedéseket ezekkel a formákkal egészítettük ki annak érdekében, hogy ja- vulj'in a kombinát alap- anvag-ellátása. V. M Épül a Fészek áruház Nyitás 1986 második negyedében AZ ESŐ IS KÖZBESZÓLT Megbukott vállalkozás A harmincéves fiatalember megtanulta felejteni az önfeledt örömet. S mindebben az a legnagyobb tragédia, hogy Juhász János Zoltán nem az egyedüli, aki az életút kezdetén megkapja az élettől a kijózanító, ábrándmentesítő pofonokat. Az ő esete csupán egy a sök közül! — Szomorú tény, de elvesztettem a hitemet, az ambíciómat. Már nem érzem magamban azt az erőt, amely korábban előbbre vitt. Nem hiszem, hogy ezentúl abba a táborba tartozom, amelyik a közösség érdekeit lelkesen fogja patronálni! Túl nagy volt a szabálytalan, övön aluli ütés ahhoz, hogy imég egyszer naivan besétáljak egy ilyen pofonba. Zoltán gyerekkora nem volt örömmenet. Az alig néhány éves kisfiú apja disszidált, anyja varrónői fizetése pedig kevés volt a kultúrált megélhetésre. Az általános iskola elvégzése után gyárakban kereste a helyét és önmagát, közben leérettségizett, ■majd kitanulta a vendéglátó szakmát. Hitte, hogy végre megtalálta, amit keresett. Hivatásának érezte a vendéglátást, úgy képzelte, hogy erre termett. Édesanyja meghalt. Katona lett, utána különféle vendéglátó egységekben dolgozott. Elvégezte a melegkonyhás üzletvezetői tanfolyamot, s a kaposvári áfész hamarosan felajánlotta neki az átépített somogyjádi vendéglőit. — Nem mertem nemet mondani, hiszen nagy lehetőség volt. 1983. májusában kezdtem, és rengeteg energiát fektettem a III. osztályú üzletbe. Az elején szabad- kasszás rendszerben üzemeltünk. A régi kocsma mindig botrányok, verekedések színhelye volt. Az első félévben gyakran kidobólegényként működtem, mire megszokták az emberek, hogy kulturáltabb körülmények között, emberibb módon kell elfogyasztaniuk ételeiket, italaikat. Különféle bálokat, szüreti napot szerveztem felvonulással, lovas bemutatóval. este táncmulatsággal. Jó kapcsolat alakult ki a falu vezetőivel, az iskolával, mindenkivel. Úgy éreztem: megszerettek, és én is megszerettem a falut. Néhány szakember figyelmeztetett: ne hajtsa magát annyira, mert ha kiveszi szerződésedbe az üzletet, sokba fog kerülni. Zoltán azonban igyekezett jót és többet adni. A somogyjádi „csárda” pacaljának, birkapörköltjé- nek hamar híre ment. A novemberi Katalin-bálon műsoros est volt a programban, s az egykori „kocsma” kezdett alkalmat teremteni a művelődésre is.- Ugyanebben a hónapban a versenytárgyaláson Juhász János Zoltán elnyerte a szerződéses üzemeltetés jogát. Egyedül pályázott. — Túl sok pénzért kaptam meg az üzletet, de elhittem azt, ami a tájékoztatóban volt. Csak később döbbentem rá, hogy nem olyan szép a menyasszony. A föltételek kiszabásához a legjobb három nyári hónapot vették alapul. Csakhogy téli időszakban a forgalom jóval kisebb. Nyáron havi 420000 forintos forgalmam volt. Erre az első szerződéses évre havi 500 000 forintot irányoztak elő. Tudtam, hogy rendkívül sok, de bíztam magamban. Jeleztem észrevételemet az áfésznak. de mégis bejöttem a csőbe.. Az elején -még megmagyarázta valahogy önmagának, miért kell ráfizetnie a téli hónapokban. 1984 júniusában azonban rádöbbent: nem megy tovább. — Beadtam a felmondásomat, vállalva annak minden következményét. Indoklásom az volit, hogy ilyen átalánydíjfizetés .mellett az üzletet nem tudom gazdaságosan üzemeltetni. Az áfész azonban nem fogadta el észrevételeimet. A felmondási idő szeptember 30-án járt volna le. A hónap közepén azonban kifejtették, hogy nincs módjuk csökkenteni az átalánydíjat, de ha bírósági határozat születne, akkor ... Juhász János Zoltán bírósághoz fordult, de még nem született jogerős ítélet. (Az első fokú bíróság jogosnak tartotta a fiatalember panaszát.) — A rendezvényeket folytattam. Szinte minden hónapban tartottunk bálokat, s 1984. április 30-án megszerveztük az első „Somogyjádi tavasz" rendezvénysorozatot. Az egész napos programban kulturális műsorok, sportesemények, bemutatók, kirakodóvásár és bál szerepelt. Segítettek a falu vezetői is, de az anyagi kockázatot én vállaltam. 1985-ben kétnaposra szerveztük a „Somogyjádi tavaszt”. Autóverseny, kirakodóvásár, repülőgép-bemutató, kulturális, spont, könnyűzenei program lovasbemutató, sárkányrepülők, képzőművészeti kiállítás szerepelt a listán. Nagy propagandát csináltunk: a rendezés körülbelül 400 000 forintba került, a bevétel 320 000 forint lett. Vasárnap esett az eső, elmosta a várható bevételt. Mégsem bántam meg. A rendezvény után az áfésznál számottevő árutartozásom maradt, s ez okot adott a szerződés felbontására. Azóta bukott ember vagyok. Nyáron felszolgálóként dolgozott a Balaton-parton ... S minderről mi a Kaposvár és Vidéke Áfész véleménye? Sovány György elnök- helyettes röviden fogalmaz: — Szerintünk tévedésen alapul az elsőfokú bíróság döntése, s meggyőződésünk, hogy az ügy végülis a mi igazunkat támasztja alá. Gyarmati László Kaposvár új iparterületének első „kitelepülője” a Tüzép lesz. A dél-dunántúli vállalat somogyi megyeszékhelyen levő új telepe 83 ezer négyzetméteres lesz, jövőre ebből a harminchétezer négyzetmétert elfoglaló építőanyag-telep készül el, amelynek része a Fészek áruház is. _ A tüzelőanyagtelep később kerül a Dombóvár felé vezető út mellé. Ha'.vaniki lene millió forintért készül el a közeljövőben átadandó rész. Az építkezéshez pénzt adott a városi tanács és állami támogatást is kapott hozzá a Tüzép. A belvárosban már csak ideiglenes fennmaradási engedéllyel működik a régi épí.őanyag-éelep. Az új áruház nemcsak nagyobb területű lesz, hanem választéka is megnő. Az építőanyagokon kívül egyéb árukat is kínál majd a Fészek: úgyszólván mindent, ami a ház körüli teendőkhöz kell. Több vállalattal tárgyalnak az építőanyag-kereskedelmi cég szakemberei, így várhatóan sok építési és szerelési cikkből állandó bemutató is nyílik az új áruházban. Tervezik többek között a nyugat-magyarországi fakombinát családi házainak forgalmazását is. A Fészek és a hozzá tartozó hatalmas szabadtéri tárolóhely építése tavaly kezdődött. A szerződés szerint a barcsi Építő és Szolgáltató Gazdasági Munkaközösségnek 1986 első félévének végére kellene átadnia a létesítményt, de a munka a vártnál jobban halad, így a Tüzép már a második negyedévben meg akarja nyitni az áruházat. A SOMOGY KERESKEDELMI VÄLLAI AT fölvételre keres gyakorlattal rendelkező belső ellenőrt FELTÉTEL: — szakirányú főiskolai végzettség, vagy — középiskolái érettségi bizonyítvány, vagy legalább mérlegképes könyvelői oklevél. A jelentkezéseket írásiban kérjük eljuttatni a vállalat személyzeti vezetőjének (Kaposvár, Ady E. u. 2. sz.). ____ ____ ____ (89381)
