Somogyi Néplap, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 294. szám Ára: 1,80 Ft 1985. december 16., hétfő Befejeződött a népfrontkongresszus Szombaton és vasárnap folytatta, illetve befejezte munkáját a Hazafias Népfront Vili. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson ötvennégyen felszólal­tak, hatvanketten írásban nyújtották be mondandó­jukat. A kongresszus elfogadta az országos tanács jelentését, a főtitkári beszámolót, a vitaösszefoglaló választ, valamint az állásfoglalás és a mozgalom LÁZÁR GYÖRGY: alapszabályának tervezetét. Ezt követően a kong­resszus megerősítette az országos tanács tagjait, majd megválasztották a tisztségviselőket, az elnök­ség és a titkárság tagjait. A kongresszus második napján, szombaton a má­sodik felszólaló Lázár György, a Minisztertanács el­nöke volt. A jövőben is nemes küldetés marad a nemzeti közmegegyezés folyamatos megújítása Felnőtt tehetség­gondozás Sokat olvastam mostaná­ban a tehetséges gyerekek képességeinek jobb kibon­takoztatásáról. De talán az sem volna haszontalan, ha többet beszélnénk a jó, sőt kiugróan tehetséges felnőt­tek képességeiről. Vajon ki­bontakozhat-e ez kellőkép­pen a mindennapok során? Alkalmasak-e a vállalatok, Intézmények, kutatóintéze­tek, hogy kiemelkedő képes­ségű dolgozóikból „kihoz­zák” ezt az átlagtól eltérő többletet? Ez felelne meg mindenki érdekének, ez az a tartalék, amelyre manapság sokat hivatkozunk. Differenciáltan kell el­ismerni a differenciált mun­kát — évtizedes, mindenki által elismert talpköve ez közgondolkodásunknak. Át­törés mégsem történt ezen a téren. Az utóbbi években csökkentek a valódi elisme­rés finanszírozására szolgáló alapok: az ország fizetőké­pességének helyreállítása miatt a szándékoltnál és a szükségesnél nagyobb elvo­nások visszaszorították az anyagi differenciálás lehe­tőségeit. A felnőtt tehetség- gondozásnak, a képességek jobb kibontakozásának azon­ban más szempontjai is van­nak. Nemrég a pályaelhagyók­kal készített fölmérést la­pozgatva szembetűnő volt, hogy legtöbben nem is a ke­vés anyagi megbecsülést em­legették döntésük okaként, hanem a nagyobb felelőssé­get hiányolták. Több szak- szerűséget és objektív mi­nősítő feltételt kívántak vol­na a munkájukat minősítő környezetüktől Ezt jelölték meg legtöbben a „válást” előidézd okként. Mit jelent ez? Munkahe­lyeinken, a mai nagy társa­dalmi és gazdasági szerveze­teknél az egyén munkája ezer szállal kapcsolódik a másikéhoz. A gépi forgácso­ló teljesítményét például döntően befolyásolja az anyagellátás, a gépek minő­sége, a műszaki tervező munkája. Dolgozhat inasza- kadtáig, ha ezek a körülmé­nyek ellenére működnek, ha rossz a tervrajz. nincs anyag, gyakran elromlik a gép. A tervezővállalatok mérnökeinek ambiciózus el­képzeléseit is behatárolja a rengeteg — szükségszerű — kompromisszum. Gyakran halljuk tőlük, tudnának ők szebb házat, célszerűbbet is tervezni, de meg van kötve a kezük. A pedagógusok az elképesztően sok körlevélre, központi előírásra — pedig nemrég csökkentették ad­minisztrációjukat —, a ma­gyar pedagógiában tapasz­talható „újítási düh”-re pa­naszkodnak. Mert az — úgymond — elmossa az ön­álló felelősséget és kezdemé­nyezést, nivellál, vagyis egy­séges — mindenképpen ala­csonyabb — szintre kénysze­rít tanítót, tanárt. Túl sok tehát a kompro­misszum, a körülmények nyomása, s ezek mind az alkotó gondolat, a felelős cselekvés ellen hatnak. Az ember — dolgozzék akárhol — életét mindig a társadal­mi valóság határozza meg, ehhez kell , alkalmazkodnia. De akkor báj van, ha ezek elnyomják az egyéni kü­lönbségeket és gátolják a tehetség kibontakozását Több önállósággal, az egyé­ni felelősség — e felé mu­tat politikai életünk, s gaz­daságirányítási rendszerünk több fejleménye is — erő­teljes szélesítésével lehet leginkább ezen segíteni. Csupor Tibor Elöljáróban átadta a kong­resszus résztvevőinek az MSZMP Központi Bizottsá­ga, személy szerint Kádár János főtitkár bánáti üdvöz­letét, a Minisztertanács jókí­vánságait. Köszönetét mon­dott a Hazafias Népfront va­lamennyi aktivistájának azért az értékes és önzetlen munkáért, amellyel az el­múlt években is hozzájárul­tak közös feladataink meg­oldásához, szőkébb pátriá­juk, s ezzel szocialista ha­zánk szellemi és anyagi ér­tékelnék gyarapításához. — A Hazafias Népfront nagy tekintélynek örvend, kongresszusát közvélemé­nyünk fontos belpolitikai eseményként tartja számon — folytatta. — Ez így is van rendjén, hiszen a népfront- mozgalom testesíti meg pár­tunknak, a társadalom veze­tő erejének azt a törekvését, hogy szövetségre lépjen minden becsületté« emberrel, aki szívón viseli a nép, a ha­za sorsát, elfogadja, magáé­nak vallja szocialista célja­inkat. A népfront szerepe együtt változik a történelem által napirendre tűzött fel­adatokkal, ám az a küldeté­se változatlan, hogy lehető­séget, fórumot nyújtson a különböző hivatásai, világ­nézetű, a magyar és más anyanyelvű állampolgárok számára ábhoz, hogy szocia­lista nemzeti 'egységbe tömö­rülve aktív részesei lehesse­nek a politika formálásának és megvalósításénak. Lázár György a további­akban rámutatott, hogy a kongresszusi dokumentu­mok, a tanácskozáson addig elhangzottak valósághű ké­pet adnak 'eredményeinkről és gondjainkról, felelősség- érzettel és jobbító szándék­kal szólnak a gyengeségek­ről, s arról tanúskodnak, hogy a párt és a kormány, a nép javát szolgáló minden igaz ügy számíthat a Ha­Kétnapos késéssel összege­zi a tudósító a nyolcadik népfrontkongresszus szom­bati eseményeit. Aki a há­rom napos tanácskozását fi­gyelemmel kísérte, elsősor­ban azt állapíthatta meg, hogy még sohasem állt eny- nyire a középpontban az ember. író és politikus, egy­házi személyiség és gyár­igazgató beszélt arról, ho­gyan lehetne erősíteni a csa­lád intézményét, jobb szel­lemben nevelni a fiatalokat, elválasztani a tiszta búzát az ocsútól. A tömegkommuni­kációban, a közművelődés­ben és a szórakoztató ipar­ban a felnövekvő újabb nemzedékek érdekében újra tisztává tenni a magyar nyelvet és növelni a kimű­velt emberfők számát. Szinte nincsen olyan te­rület, amelyen ne említették volna az emberi tényező sze­repének növelését. Diósgyőri gyárigazgató figyelmeztetett zafias Népfront támogatásá­ra. Utalt arra, hogy az idei nagy jelentőségű belpolitikai események — pártunk XIII. kongresszusa, ,a felszabadu­lás 40. évfordulója — jó le­hetőséget adtak visszatekin­teni a megtett útra, arra a fejlődésre, aimelynék ered­ményeként népünk szabadon és biztonságban él e hazá­ban, megbecsült helyünk van a haladó nemzetök so­rában. Az eredményeink felett ér­zett jogos büszkeség sem fe­ledtetheti azonban, hogy az utóbbi évtizedben — igaz, nyomasztóan feszült nemzet­közi helyzetben, s számunk­ra rendkívül hátrányos vi­lággazdasági körülmények között — csak részben tud­tuk valóra váltani tervein­ket, s ne.m egyszer olyan lé­pésekre 'kényszerültünk, amelyek nemcsak megértést, de áldozatokat is kívántak népünktől — hangsúlyozta a kormány elnöke. Hozzátet­te: népünk e nehéz időkben is a jövőbe vetett töretlen hittel folytatta országépítő munkáját,. A tisztelet és a köszönet szavaival szólt e megértésről, a kormányzati szervek munkájához nyúj­tott támogatásról. Lázár György utalt az MSZMP XIII. 'kongresszusái- naik egyik megállapítására, mely szerint élesebb megvi­lágításba kerültek munkánk gyengeségei: esetenként az irányítás .lassú reagálása, a végrehajtás következetlen­ségei, s a szocialista normá­kat sértő jelenségekkel S'zem- beni elnéző magatartás. — Mindebben a kormánynak is megvan a maga felelőssége — hangsúlyozta —, s ezért jogosnak tartom, ha közvé­leményünk sürgeti: a Mi­nisztertanács teremtsen jobb feltételeket az eredménye­sebb gazdálkodáshoz, legyen következetesebb a végrehaj­tásiban, és tanúsítson na­arra, hogy most már az érté­kes szakemberek is egyre többen hagyják ott a régi munkahelyüket, s a jövendő teljesítményre is kihat az utánpótlás gyengébb minősé­ge. Szenvedélyesen álltak ki minden megkülönböztetés, kirekesztés, hátrány felszá­molása mellett akár az em­berekről, akár a kis telepü­lésekről volt szó. Mindenki elismerte, hogy a mozgalom az elmúlt öt év­ben bővítette, új munkafor­mákkal tette vonzóbbá, szí­nesebbé és tartalmasabbá a különböző társadalmi réte­gek közötti tevékenységét. Társadalmi viszonyaink mi­gyobb szigort a szocialista normák megsértőivel, a tár­sadalom megkárosítóival szembeni. — A jövőben több figyelmet fordítunk a meg­érett ügyek gyorsabb meg­oldására, a döntések körül­tekintőbb előkészítésére és megalapozására, határozata­ink végrehajtáséinak ellen­őrzésére — mondotta. A továbbiakban -a Hazafias Népfront szerepéről szólt. — A népfronitmoizgaliomnak a jövőben is nemes küldetése marad, hogy mint a legátfo­góbb társadalmi mozgalom, aktív részt vállaljon a nem­zeti közmegegyezés folyama­tos megújításában. Képvi­selje, magába tömörítse mindazokat, ákiik a szocia­lista társadalom építésében látják népünk fölemelkedé­sének biztosítékát, segítse kibontakoztatni a cselekvő hazafiságot. A felelős hazafiság soha­sem más népek rovására, hanem azokkal gyümölcsöző együttműködésre törekedve iigyékszik elérni célját. A mad hazaszeretet -magában foglalja a nép jövője iránt vállalt felelősséget, s össze­kötő hídnak, a barátság for­rásának tekinti az egymás szomszédságában élő nemze­tiségeket is. A kormány elnöke ezután nőségi átalakulása olyan új kérdések egész sorát vetette föl, amelyek sürgetően igé­nyelték az alaposabb átte­kintést, a mélyebb elemzést, a vélemények, az igények és a lehetőségek szembesítését. Ezért fordítottak a korábbi­nál több figyelmet a társa­dalmi esélyegyenlőség válto­zásaival kapcsolatos kérdé­sekre, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek és cso­portok — a bejáró dolgozók, a munkásszálláson lakók, az aprófalvak lakossága, a nagycsaládosok, a család­alapító fiatalok, a nyugdíja­sok, a cigányság — gondjai­ra, s e gondok megoldási le­hetőségeinek keresésére. arról szólt, hogy a nemze­tünk iránt érzett felelősség megköveteli: illúzióktól mentesen, nézzünk szembe önmagunkkal. Ehhez a kol­lektív tapasztalatok egybe­gyűjtésére is szükség van. Ebben .van az értelme a de­mokratikus vitáiknak, ame­lyek egyik fontos és mással nem pótolható szervezője a Hazafias Népfront. Napja­inkban a társadalom minden területén a megújítás a leg­főbb feladat. Pártunk ezért tűzte napirendre, ezért ösz­tönzi a szocialista demokrá­cia intézményrendszer ének továbbfejlesztését. Lázár György a továbbl- ákbain gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A kongresszusi beszámoló ér­tékelését megerősítve jelen­tős eredménynek minősítette, hogy az elmúlt években is sikerült nemzetközi fizetési kötelezettségeinket ponto­san teljesíteni, s megkezdeni ladássiáigállományiunlk csök­kentésiét. Ezt azonban — mind ez ideig — elsősorban a belső felhasználás vissza­fogásával és nem a haté­konyság javításával sikerült megoldani. Ez az út tovább nem jár­ható. Elodázhatatlanná vált a gazdálkodás hatékonysá­gának növelése, a termelés Sokat tett tehát a mozga­lom. A kongresszuson el­hangzottak azonban minden­kit meggyőztek arról, sok még a teendő is. Még job­ban meg kell könnyíteni a fiatalok beilleszkedését, az idős korúak, a nagycsaládo­sok helyzetét, a cigányság felemelkedését. Minden kongresszusnak vannak megható, szép pilla­natai. Mi somogyiak nagyon örültünk annak, hogy Nagy Ferenc, tabi fafaragó nép­művész, aki nem a szavak, hanem a bizsók mestere, nagy sikert aratott, amikor átadta ajándékát a mozga­lomnak: a háromgyerekes családról készített, somogyi szerkezetének korszerűsíté­se,, a műszaki f ejlesztés meg­gyorsítása, a ráfordítások csökkentése, a nagyobb jö­vedelmezőség, s mindezek révén nemzetközi verseny- iképességünlk javítása. Csak így, s csak a szocialista or­szágokkal, a KGST kereté* ben folytatott együttműkö­dés elmélyítésével teremt­hetjük elő azokat a forr ásó­ikat, amelyek ahhoz szüksé­gesek, hogy az egyensúly megszilárdításaival egyide­jűleg többet fordíthassunk belső felhasználásra, a tech­nikai haladást segítő .beru­házás olkria^ az életszínvonal és aiz életkörülményeik javí­tására. A kormány a Köz­ponti Bizottság irányelvei alapján e szellemben dol­gozta ki a népgazdaság VII. ötéves tervét, a végrehajtást segítő műszaki-gazdasági programokat. Lázár György hangsúlyoz­ta, hogy a terv szigorú köve­telményeinek teljesítéséhez elengedhetetlen társadalmi viszonyaink és .a gazdaság- irány ítálsíi rendszer tovább­fejlesztése, hogy szabadab­ban bontalkozhassainalk ki az alkotó energiáik, hatékonyab­bá váljék iaz emberi munka. Külön 'kiemelte a teljes, ugyanakkor hatékony fog­lalkoztatás egyidejű 'köve­telményét, s ennek kapcsain szólt arról a nyugtalanító je­lenségről, hogy fellazult a gazdálkodási, helyenként az állampolgári és a munkafe­gyelem. E helyzet megszün­tetéséért — mondotta — mindenekelőtt a kormány­nak, a gazdasági vezetésnek kell cselekednie, abban a biztos tudatban, hogy a szer­vezettebb, fegyelmezettebb munka igénye találkozik a becsületesen dolgozók nagy 'tömegének helyeslésével. Köszönetét mondott a Ha­zafias Népfrontnak az öt­éves terv megformáláséhoz nyújtott értékes segítségé­ért, s azt ikérte, hogy vállal­jon továbbra is részt a szo­cialista építést, a társadal­mi viszonyok fejlesztését szolgáló, erőfeszítésekből. — Ä népfroinitmozgaliom segítsien tudatosítani, hogy van programunk. Talán nem olyan látványos, mint ko­rábban, de ambiciózus, sőt, lelkesítő program, mert a megújulás programja. És se­gítsen eloszlatni a kishitűsé­get, erősíteni azt a meggyő­ződést, hogy pártunk vezeté­sével, a nép összefogásával képeseik leszünk tervünket teljesíteni. (Folytatás a 3. oldalon.) motívumokkal díszített alko­tását, amelyet nemzeti színű szalaggal kötöttek át. A haza és a szülőföld sze­rétéiről, ennek cselekvésre ösztönző erejéről nagyon szépen beszéltek a kongresz- szuson. Közöttük volt dr. Kanyar József levéltárigaz­gató is. A somogyi résztve­vők örömmel vették tudo­másul, hogy továbbra is Ka­nyar József az Országos Honismereti Bizottság veze­tője s beválasztották a Ha­zafias Népfront országos el­nökségébe is. Sok szó esett általában ar­ról, hogy nyíltabb, nyitot­tabb és aktívabb legyen a politizálás. Erre jó példát adott a népgyűlésnek is be­illő kongresszus. Azok, akik Somogyot képviselték, egy aktív, politizáló tanácskozás emlékével indultak haza teg­nap késő délután a parla­menti fogadást követően. Lajos Géza TUDÓSÍTÓNK JELENTI A NÉPFRONTKONGRESSZUSRÓL Emberként az emberért

Next

/
Oldalképek
Tartalom