Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-01 / 257. szám
1985. november 1., péntek Somogyi Néplap 3 A Fűszert és a Somogyker rendezvénye Termékbemutató a Dorottyában Harmincöt éves fennállását ünnepli a Somogy Kereskedelmi Vállalat, ezért a Balaton Fűszérttel közösen termékkiállítást rendezett Kaposváron a Dorottya Szálló nagytermében. Koz- métikai cikkeket és néhány vegyi árut mutatnak be. Segítséget kaptak a legnagyobb hazai vegyi gyáraktól is, többek között a Caola, a Helia D., a TVK, a Budalakk és a Ridhter Gedeon védjegyet használó Kőbányai Gyógyszergyár neve olvasható a kiállítási feliratokon. Süimegh Nándomé, a Somogy Kereskedelmi Vállalat igazgatója nyitotta meg tegnap a jubileumi „tárlatot” és elmondta: — A két vállalat már rendezett közösen hasonló bemutatót. Most a hazai vállalatok termékeit együtt mutatjuk be, az üzletekben, sajnos, többnyire nem látható így a teljes választék, tehát a közönség számára nem érdektelen a kiállításunk. Találkoznak most itt a kereskedők és a gyárak •képviselői; remélhető, hogy Romlott a vagyonvédelem helyzete az építőiparban mind a kereskedelem, mind az ipar profitál ebből a rendezvényből. így demonstráljuk a két harmincöt éves cég ugyanennyi idős együttműködését is. A kiállítást nézve szenzációs újdonságot nem láttunk; mindaz, ami ott van, már forgalomban levő áru- oikfc. Mégis érdekes e bemutató, mert valóban jó együtt látni mindazt, ami az üzletek még nem mindig kínálnak így. .Az is említésre méltó, hogy néhány évvel ezelőtt ezt a kiállítást nem lehetett volna így megrendezni. A hazai háztartási vegyi cikkeket és kozmetikai termékeket régebben nem lett volna érdemes együtt bemutatni, mert meglehetősen messze kullogtunk a világszínvonaltól. Azóta viszont a magyar cégek is rákapcsoltak, „beszállt” a gyógyszeripar is a kozmetikumok gyártásába a nagy világcégek példáját követve, megalakult a Helia D társaság, visszavette a világhírű RG védjegyet a kőbányai gyár, s mind több nyugati márka licencét vették meg a vállalatok... Most a saját fejlesztésű és a külföldről vásárolt jog alapján gyártott magyar termékek már érdemesek arra, hogy kiállítást rendezzenek belőlük. A csomagolás színvonala is javult, formatervezők munkájáról árulkodnak a flakonok, tégelyek. Import termékek is láthatóak a bemutatón, de nem kiált róluk azonnal, hogy jobbak vagy szebbek a hazaiaknál, nem úgy, mint akkoriban, amikor egy-egy külföldi ^kenceficével” úgy dicsekedtek a hölgyek, mintha valami kincset leltek volna. Jó kezdeményezés volt tehát a két vállalat jubileumi kiállítása, s a Caolának köszönhetően azzal is kibővült, hogy a gyár kozmetikusa a helyszínen tanácsokat ad az érdeklődőknek, és a vállalkozó kedvű hölgyek le is ülhetnek egy kis arcszépítésre — ha elviselik, hogy nézőközönség előtt pingálják őket. Mindennapos látvány, hogy az állami építkezés mellett megálló személygépkocsikba zsák cementét vagy egy te- kercsnyi vashuzalt dobnak be. Más tudni véli, hogy ennél vaigy annál az építkezésnél csúszópénzért különböző építőanyogofchoz lehet jutni, s említettek olyat is, hogy egy dolgozó munkás száz forintért eladta a munkaeszközét, ez esetben egy vasitalicskált... Ilyen és ehhez hasonló esetek sokaságát hallottuk tegnap délelőtt a Somogy Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén. A csaknem száznapos vizsgálat 11 megyei építőiipari vállalatnál kérte számon a társadalmi túladjon védelmét. Azt, hogy a kivitelező építőipari szervezetek intézményesen milyen eszközökkel, módszerekkel segítik elő az építkezések, raktárak, telepek vagyontárgyainak védelmét. Megfelelő hatékonysággal működnek-e a vállalati rendészeti, belső ellenőrző szervek, és a károkozáskor meg- teszifc-e a szükséges intézkedéseket? A válaszokból kiderült: a helyzet, sajnos, még egy év alatt is sokat romlott. A lopások, sikkasztások, csalások száma — s egyúttal az akozott kér összege — jelentősen nőtt. A 11 vállalat 435 milliós leltárértékéből több mint nyolcmilliónak nyoma veszett. Érdekességként hangzott el: nemcsak a leltárhiány lett nagyobb, hanem a leltártöbfolet is. Ez pedig ugyancsak elgondolkodtató. Megtudtuk azt is, hogy építőanyagok szállításával, a telepeken voló mozgatókéval van a legtöbb gond. Hiányos vagy rosszul megírt menetlevelek, súlyhiányos és minőségi hibás szállítmányok mindennap találhatók. A Vizsgálat tapasztalatai szerint a pénz és az értékcikkek kezelése, őrzése általában megfelel az előírások- nlak, de például a rongálások száma a korábbinak a kétszeresére nőtt, s az okozott kár félét a mai napig sem •térítették meg. A jelentés vitájában a felszólalók elmondták: a va- gyonvédélmli helyzet romlása nemcsak az építőiparra jellemző. Kezdve a letaposott virágoktól, a betört ablakokig a feldöntött szemeteskukáktól az üzletek elől ellopott zacskós tejig: könnyen szemet hunyunk a lopások és a vandalizmus fölött. A vagyonvédelmi helyzet más iparágakban is hasonló, ám ma a magánerős építkezések felgyorsulása, az építőanyag- ellátás hiányosságai, az alacsony és kevésbé ösztönző építőipari bérek meg a mindenáron' gazdaságos termelésre való törekvés a vagyonvédelmi helyzet romlásához vezetett. Ezt támasztotta alá a Sáév képviselője is, kifejtve: sokszor amiatt nem építenek kerítést, korszerű felvonulási épületeket és nem létesítenek portási, éjjeiiőri, rendészi állásokat az új építkezésieken, mert az rontaná a nyereségességet. Gondjaikat sorolva elmondta, nem ritkán a rendelkezésükre bocsátott építőanyag súlya kevesebb (és rosszabb minőségű iis a megrendeltnél), ám épp a hiányos ellátás az oka, hogy él kell fogadniuk. Összegzésként elhangzott : a vállalat vezetői sokszor a kényszerű munkaerő-megtartás miatt elnézőek a kisebb szabálytalanságok elkövetőivel. Sok helyütt a közös fe- lelősségrevonás akadályozza az igazság kiderítését. Mindaddig, míg az elkövetett cselekménnyel nem azonos súlyú a felelősségrevonás, nem lesz eredménye a NEB határozati javaslatainak. SUGAR IMRE 1930—1985 Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Sugár Imre, a Somogy Megyei Tanács elnöke, országgyűlési képviselő, ia megyei pártvégrehajtóbizottság tagja 1985. október 31-én, életének 55. évében, súlyos betegségben elhunyt. Temetése 1985, november 5-én, kedden délelőtt 11 órakor lesz a kaposvári Keleti temetőben. A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy Megyei Bizottsága A Magyar Népköztársaság Országgyűlése A Minisztertanács Tanácsi Hivatala A Somogy Megyei Tanács Betegen is a közért dolgozó embert ragadott él a halál. Önmagával szigorú volt, másakkal szembeni csöndes szavú, de határozott vezető. Somogy egyetemes fejlesztéséért — mint a . megyei 'tanács tisztségviselője — 21 évig dolgozott. Előbb elnök- helyettesként, 1979 őszétől pedig tanácselnökként keresett a jelen gondjainak megszüntetésére maradandó értékű megoldásokat. Ez a több mint két évtized jelentős szakasza Somogy fejlődésének. „Valamennyien ... örülünk, hogy részesei lehettünk ennék az időszaknak, a magunk tégláival építői is egy hosszan tartó folyamatnak” — írta a közelmúltban megjelent egyik cikkében. A munkája a hivatása egyben a szenvedélye is volt: soha nem tartotta fárasztónak a Somogy ért végzett munkát. Tények alapján alkotott véleményét nem hallgatta el: a testületi üléseken g 'lényeget kiemelve, tömören fejtette ki véleményét, tett javaslatot, s a döntést követően ugyanilyen lényegretörőan., következetesen dolgozott a végréhajtáu sán. Sokan, ismerték és szerették: munkája során eljutott a megye valamennyi településére, és az ott élők gondjait, örömeit hallgatva a megoldás módját keresve is a lehetőségek jobb kihasználására ösztönzött: a fejlődést nehezítő, gátló tényezők megszüntetését szorgalmazta. Munkáját elismerve kétszer részesült a Munka Érdemrend arany fokozató kitüntetésben. Birtokosa volt e kitüntetés ezüst és bronz fokozatának. Munkáját számos más kitüntetéssel is elismerték. Szülőmegyéje hivatalosan a „Tegyünk többet Somogyért!” kitüntető jelvényt adományozta tevékenységéért. A jó szót, amelyet a megye lakóitól kapott, mindig munkája legnagyobb elismerésének tekintette. Somogy fejlesztése érdekében végzett tevékenységének megbecsülése volt az is, hogy június 8-án Marcali város és környékének lakói országgyűlési képviselővé választották. Somogy Sugár Imrének a szülőföldje volt. Soimogysziil- ban, a megyehatáron született 1930-ban. Szülőfaluja mindig a legkedvesebb volt számára: szívesen vállalta az ott élő .emberek gondját és gyakran osztozott örömeikben is. Ez a falu indította el az életbe s adott neki erőt. Gépészmérnöki diplomát 1953-ban szerzett Budapesten. 1971-ben mérnök-közgazdász lett. Budapesten 1961-ig dolgozott. Ezit követően mindvégig Kaposváron volt a munkahelye. A megyeszékhelyre kerülését követően a Transzvililnak tett a gyár- egységvezetője, 1964-:től pedig a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja és elnökhelyettese. Ettől kezdve mindig Somogy fejlesztéséért, a tanácsi gazdaságszervező, az ágazatokat irányító . és a hatósági munka megalapozottabbá, színvonala- , sabbá és hatékonyabbá tételéért dolgozott. Úttörő szerepet váltóit az államigazgatásban a munkát könnyítő és egyszerűsítő gépek alkalmazása érdekében. Különösen fontosnak .tartotta, a helyi tanácsok munkájának segítését, a tanácsi munka korszerűsítését és egyszerűsítését, az ügyintézés gyorsítását, a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek érvényesítését. A sok munka ellenére a folyamatos képzésre, az új, korszerű ismeretek megszerzésére nagy gondot fordított. Tanácselnök-helyettesként 1977-ben szerzett diplomát az MSZMP Politikai Főiskoláján. Példájával is ösztönzött arra, amit mindig nagyon fontosnak tartott: az ügyek mögött emberek vannak, akik saját gondjaik megoldását, enyhítését remélik az ügyintéző tanácsi apparátustól. Gördülékenyen elvégezni ezt a feladatot viszont csak korszerűen gondolkodó, élköteliezett és szakmailag felkészült ügyintézők tudják. A tanácselnök szerteágazó munkájának fontos része a testületeket szolgáló tevékenység az ügyek előkészítése és a végrehajtás szakaszában. Szemléletének, munkastílusának, munkamódszerének is része van ábban, hogy növekedett a tanácsi testületi munka demokratizmusa, folyamatosan erősödött a tanácsi szervek és a lakosság kapcsolata, javult a népgazdasági célok és a helyi feladatok összehangolása. Tervszerű és folyamatos kapcsolatot épített ki a városi, városi jogú nagyközségi és a községi tanácsiokkal. Tanácsi vezetőként eredményesen szolgálta a párt politikájának megvalósítását. A pártnak 1964-ben lett a tagja. Munkájának elismeréseképpen-a megyei pártbizottság tagjának 1975-ben választották meg. 1980 óta volt tagja a megyei párt-végrehajtó bizottságnak. A pártfó- numokon — legutóbb a megyei pártórtekazletan elhangzott felszólalásában. — is azt kutatta, hogy miként lehetne adottságainkkal, lehetőségei nikkel még jobban élni — azért, hogy ezen szép tájon élő emberek hétköznapjai szebbek legyenek, élet- körülményük pedig tovább javuljon. Ahol a fejlődés lehetőségeiről, az adottságok johb kihasználásáról esett szó, ott Sugár Imrének mindig volt mondanivalója. A megye fejlődése érdekében szorgalmazta a Somogyiban élő műszakiak és közgazdászok ösz. szefogását, és ezért vállalta az MTESZ megyei szervezetének megalakulása — 1970 — óta az elnöki tisztet. Munkáját, vállalt kötele- zettségeinek teljesítését betegsége csak nehezíteni tudta, megakadályozni azonban nem. Szinte az utolsó hetekig dolgozott munkatársaival együtt a nagy feladat megoldásán, Somogy VII. ötéves tervének előkészítésén. Akik éhben az időszakban együtt dolgoztak vele, fáradtnak, de bizakodónak látták. Az új középtávú terv koncepciójának tanácsülési vitájában a szokottnál részletesebben és szenvedélyesebben szólt a városok és községek arányos fejlesztésének szükségességéről, s ezzel kapcsolatban a helyi tanácsok önállóságának fokozásáról, az önállóság biztosította lehetőségek kihasználásának fontosé ágáról. Mindvégig, amikor a feladatokat sorolta, többes szám első személyében beszélt. Fájdalom, hogy a végrehajtásban Sugár Imre már nem lehet közöttünk. Emllékét megőrizzük. ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI NEB
