Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-01 / 257. szám
4 Somogyi Néplap 1985. november 1., péntek bzuKseg van a kertészetre Ha az ember azt halija, bamánfa, banánliget, azonnal a napfényes kék égbolt, az örök nyár jiuit eszébe, és a sárga gyümölcsfürtökre gondolva összefut szájéiban a nyál. Eszébe sem jut, hogy .itthon is lehet banánfa, sőt még termést ,is hoz. A kaposvári MÁV-kerté- szet üvegházában valóságos banánliget található. Négy fa öt-ihiart méteres magasságával az üvegtetőt „ostromolja”. Hiábavalóan azonban; hatalmas leveleik lassan elszáradnák, tönikremennek. Ágaik között a furcsa színű virág felkunkorodó „szirmai” között klicsi zöld gyíkokra emlékeztető termés kandikál elő. — Sajnos, nem érik meg; ilyen apró marad, és lehullik — mondja Kovács József né, a kertészet dolgozója. — Tayály hozott először termést a fa, s nem is reménykedtünk sárga banánfürtökben. Az üvegházban nincs elég meleg ennek az éréséhez. — A .citromfák azonban folyamatosain hozzák a termést. Igaz, azonban az is, hogy szinte soha nem tudunk időiben érkezni a „szüretre”, ha a teához szeretnénk saját citromot használni, valaki mündig megelőz bennünket — folytatja Borbély József- né. Sok különleges növény található a kertészetben, a kis fává serdült pandádusz ritkaságszámba megy, értéke most tíz-tizenkétezer forint. Tulaj doniképpen minden növény eladó (lenne) itt, s hogy miért mégsem az, arra Borbély Józsefeié válaszol. — A balatonboglári MÁV- ikerttészert mostohagyereke vagyunk — mondja. — Az Épülteit- és Hídfenntartási Főnökséghez tartozó részlegeket látjuk el növénnyel, díszítjük a kaposvári; a gyékényest, a szenitai és a csurgói vasútállomást. Hat üveghá- zunik és egy szegfűházunk van, sokféllé növényit nevelünk, eladásra azonban nem termelhetünk. Előfordul, hogy (tövén szárad el a virág, s az elöregedett örökzöldet a szemétre dobjuk. — Néha értelmetlennek érezzük a munkánkat — mondja Kovács Józséfné. A kertészet körénk gyűlt munkásai egyetértőén bólogatnak. — Feleslegesek vagyunk, különböző suttogásokból, elejtett megjegyzésekből halljuk ezt. — Rá is kérdeztem egy szakszervezeti gyűlésen: mondják meg végre, mi lesz velünk — folytatja harciasán Borbélyné. — Megnyug- taltták, hogy az idén még nem szüntetik meg a 'kertészetet, de nem ígérik, hogy jövőre nem kerül rá sor. Pedig nem mindegy számunkra; hová kerülünk kisgyerekes anyák vagyunk, fontos, hogy egy műszakban dolgoz- ihassumk, — Rossz ez a bizonytalanság is, állandóan ég a talpunk alatt a talaj. Nyakunkon az új év, és a csapat nem ltudja, hol kezd majd, mi lesz a munkája — foly- 1 tatja Kovácsné. — Ügy érezzük, egy kis átszervezéssel tüdnánk mi nyereségesek is lenni, eladásra is termelni, Jó hír az építkezőknek Mindent egy helyről — olcsóbban A műanyagok felhasználási területei egyre bővülnek világszerte: az építőiparban is megjelentek, mindinkább kiszorítva egyes természetes anyagokat, elsősorban a fémeket. Ez nem véletlen, hiszen a műanyag szerkezeti elemeknek igen sok előnyük van: előállításuk olcsóbb, könnyebbek, egyszerűbben, gyorsabban szerelhetők, kor- rózióállóak, hogy csak néhány jó tulajdonságot említsünk. E korszerű termékek forgalmazásának elősegítésére a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat termék- bemutatót és ankétot rendezett a budapesti Fészek Áruházán. Ezt egy — a Belkereskedelmi Minisztérium védnökségével — a Tü- zéppel kötött megállapodás előzte meg, amelynek célja, hogy az évente mintegy 60 ezer magánerős építkezéshez minél több olcsó műanyag csövet, idomot és más kellékeket kínáljanak a lakosságnak. A HMV a Tüzép segítségével ezeket a szerkezeti elemeket ezentúl rendszerben szeretné értékesíteni: azaz lehetővé akarják tenni, hogy a vevők egy helyen megvásárolhassák az építkezéshez szükséges ösz- szes műanyag szerkezeti elemet a kellékekkel — például ragasztó — együtt, s még szakmai tanáccsal is szolgálnak az eladók. Az építőipari vállalatok már kedvező tapasztalatokat szereztek a lakások hideg- vízellátó rendszerének kialakításához szükséges műanyag csövek és idomok alkalmazásában. Ezek a termékek a PVC nyomó-, lefolyó és csatornacsövek jól és gazdaságosan helyettesítik a horganyzott acélcsöveket, amelyeket nagyrészt importból szerzünk be. A PVC- csövék alkalmazásával mintegy 30 százalékkal olcsóbb a lakások vízellátó és elvezető rendszerének kialakítása. Ugyancsak elsősorban a magánépítlkezők és a lakásfelújítók figyelmébe ajánlja a gyár új típusú műanyag tapétáját, amely helyettesíti a csempét, de olcsóbb annál, valamint a tetőfedési alátét fóliát. Ez utóbbi fölöslegessé teszi a cserép és palatető alatti kátránypapírt, ugyanakkor tartósabb, olcsóbb, könnyebb annál, s az sem utolsó szempont hogy a beépítés munkaidőigénye csak ötödé a hagyományos módon végzett alátétfedés munkaidejének. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat hagyományos kemény műanyag padlói mellett korszerű, habbetétes, habalátétes melegpadlóikat is elkezdett gyártani az idén. A vállalat elképzelése szerint a műanyag hidegvíz- csöveket és a szerelés tartozékait néhány hónap múlva már nemcsak a budapesti Fészek Áruházban lehet majd megvásárolni, hanem az ország egyre több tüzép- telepén, amelyek a magánépítkezők legfontosabb beszerzési helyei. Ugyanott a fóliák és a „linóleumok” is kaphatók lesznek. Hernyófogó övék elhelyezése Az idén tavasszal számottevő károkat okozták az ara- szolóhemyók, elsősorban azért, mert a kártevő elleni védekezésnek nem minden kistermelő tulajdonít jelentőséget. Pedig valamennyi gyümölcsöt károsítják a kis téli araszoló- és a nagy téli araszolólepkék hernyói. A télen 'lerakott tojásokból már a rügyfakadós előtt kikelnek a hernyók s a duzzadó rügyekbe rágják magukat. Fontos tudni, hogy a telelő tojás a téli fagyokra kevésbé érzékeny, s még erős hideg esetén sem várható számottevő pusztulás. A fiatal hernyók által megtámadott rügyek nem hajtanak ki. A kártevők később a leveleket, bimbókat, virágokat rágják, esetenként a kis gyümölcskezdeményt. Jellegzetes araszoló mozgáNövényvédelmi tájékoztató sukról; valamint a .károsított növényi részek össze- szövéséből könnyen felismerhetők. Ez az év kedvezett az araszolóhemyók fejlődésének, így ismételten erős a lepkerajzás. A lepkék repülése az idén is később, csak október utolsó napjaiban kezdődött, s az időjárás hidegebbre fordultával válik .egyenletessé. Szélsőséges lehűlésektől mentes tél esetén 1986 tavaszán ismét számottevő korai rügykártételre kelil felkészülni.. A várható károk megelőzése érdekében most időszerű elvégezni a házikertekíben a mechanikai védekezést. A gyümölcsfák törzsére erősítsünk hemyófogó öveket! A 15—20 cm széles hullámpapír öv középső 10 cm-es sávját kenjük be lassan sízá- radó ragasztóval. A boltokban kapható szex-feromon csapdakészletben levő ragasztó kiválóan megfelel e célnak. Az övekbe bélera- gadnák az araszolólepkék repülni nem tudó, csonka- szárnyú, zömök nőstényei. A törzsön fölfelé mászó rovarok így nem tudnak eljutni a koronasziintlbe és áttele- lő tojásaikat sem tudják lerakni. Az öveket a lepkék rajzásának befejeződéséig (december vége—január közepe), hagyjuk a fák törzsén, illetve a befogott rovarok mennyiségétől függően cseréljük ki. A leszedett öveket azonnal égessük el. hiszen virágra mindig szükség van, s nálunk hozzáértő kezek gondozzák a különleges növényeket. A felelőtlen suttogások, a bizonytalanság rossz közérzetet teremt. Mi erről a véleménye Csabai Lászlónak, az Épület- és . Hídfenntartási Főnökség vezétőjónek? — Válóban voltak ilyen híresztelések, néhányan, nem a felelős vezetők közül, úgy ítélték meg, hogy a kertészet vesztesége®, meg kell szüntetni. Természetesen hamar lábra kapott ez a hír. A felügyeleti szervüknek azonban az a véleménye: a kertészetre szükség van, és nem kívánja felszámolni sem jövőre. sem az utána következő években. A válasz tehát egyértelmű. Jó légkörben, nyugodtan dolgozhatnák a kertészetiben ezután. S egyszer talán még a banánfákon is beérik a termés ... K. Á. HA REKLAMÁL A VEVŐ Javítás az eladó Ha a vásárló a megvásárolt élelmiszert, háztartási, vegyi árut vagy kozmetikai készítményt hjifoásnak találja, szavatossági jogai alapján kérheti annak cseréjét vagy az .ár visszatérítését. Bármelyik olyan üzletben 'megteheti a minőségi kifogását, ahol a kifogásolt áru forgalmazásával foglalkoznak. A kereskedelem ilyen termékek esetében nem kérheti a vásárlás tényének fizetési jegyzékkel vagy más módon való igazolását. Jó tudni: a minőségi kifogás határideje a termékek esetében az általános ihat hónapnál röwidebb is tehet, ha az árun kötelezően feltüntetett fogyaszthatósági, minőség- megőrzési vagy szabatossági idő kevesebb, mint hat hónap. Ezért célszerű vásárláskor erre is figyelemmel lenni. Még egy fontos tanács: a termék hibájának fölfedezésekor haladéktalanul közöljük a kereskedővel minőségi kifogásunkat. Tartós, fogyasztási ,aikk vásárlásakor az áruval jótállási jegyet is kapuink. Fontos, hogy annak pontos kitöltését ellenőrizzük. A vásárló akkor kérheti — meghibásodás esetén az áru cseréjét —, ha a vásárlásiból számítva 72 óra még nem telt el. Ezt követően már csak a készülék javíttatására van mód, a jótállási jegyen feltüntetett szervizben. A jótállási idő többnyire 12 hónap. Ezen belüi az ingyenes javítást általaiban 8 nap alatti kell elvégezni. Ha a javítás ennél hosszabb időit vesz igénybe, a vásárlónak a hiba bejelentésétől számított tizenöt nap után már kölcsönkészüléket kell kapnia arra az időre, amíg a sajátját rendeltetésszerűen nem használhatja. (Ez nem vonatkozik bútorra, járműre!) Ha a javítás a hiba bejelentésétől számított hatvan napnál Ss tovább itart vagy ha nem adtak kölcsönkészüléket s a javítás harminc napnál hosz- szabb időt vett igénybe, a vásárló kérheti, hogy a terköltségén méket — a szerviz cserére jogosító igazolásának birtokában — cseréljék ki abban a boltban, ahol azt eredetileg vásárolta1. Ha erre nincs mód, a vételárat az eladó üzlet köteles a vásárlónak vi&z- szafizetni. A jótállási kötelezettség tejesítéséért a vásárlóval szemben mindig a forgalomba hozó üzlet a felelős. A vásárlót megillető jogokat egyébként ma már részletesen tartalmazza a termék jótállási jieigye. Többször felmerült az a lényeges kérdés, hogy mi a teendő, ha a tartós használatra gyártott 'készülék a jótállási időn túl hibásodik meg, a javítását pedig nem vállalják, mert nincs alkatrész. A kötelező jótállással árusított termékek alkatrészellátásáról és javítószolgálatának megszervezéséről, ha az 'árut fogyasztói ára az ötezer forintot nem haladja meg, hat évig, ha viszont ennél több, akkor nyolc évig kell gondoskodni. Ezt az időt a vásárlás napjától kell számítani. Ha a szerviz alkatrészhiány miatt nem tudja a készüléket kijavítani vagy a szükséges alkatrész nem szerezhető be a bolthálózatban:, akkor az alkatrésizelláítiási, illetve a javítószolgálat megszervezésének elmulasztásával a vásárlónak - Okozott kárt a pólgárli jog szabályai szerint meg kell téríteni. Ez azt jelenti, hogy a bíróságon a vásárló pert indíthat az eladó szerv ellen, és kérheti a javítás meghiúsulása miátt keletkezett kárának megtérítését. Természetesen a teljés vételárra vagy cserére kártérítési igényt támasztani mám lenne méltányos és jogos, ihiiSzen a kifogásolt és alkatrész hiányában javíthatatlan terméket évekig használta a vevő. A legjobb ilyen vitás esetben megkeresni az értékesítést végző szervet, a békés megegyezés érdekében. Gelencsér Sándor a kereskedelmi felügyelőség (vezetője Mintateres földértékelés Dél-dunántúli földhivatali tanácskozás Boglárlellén — Jóllehet Somogy területe szomszédos Tolnával, Tolna mlegye kedvező talajtani adottságai nem tükröződnek Somogybán. Igaz ugyan, hogy a Tolnával határos részeken magas pontszámú községek vannlak — ilyen például Ba- laitoinszabad'i, Bedegkér, Kánya —, de a jó mezőgazda- sági tájkörzet a nyugati részeken átcsap a homokhát körzetébe, ahol a termőhelyi értékszám a termelhetőség határára csökken... Tímár Mihály területi felügyelő beszámolójából idéztük azt a részt, amely a somogyi földértékelési munkákkal foglalkozott. A szakember négy megye — Baranya, Somogy, Tolna és Zala — földhivatali vezetőit és munkatársait tájékoztatta a közel múltban Boglárlellén tartott kétnapos tanácskozáson. Az új, mintateres — a talaj paramétereit l-tő:l 100- lig terjedő pontokkal k|ifejező '— földértékelés 1981-ben kezdődött és az .idén fejeződött be a négy dél-d.unántú- ii megye több mint 1,5 millió hektárnyi földterületén, csaknem ezer község határában. Ennék a munkának a itapasiztailaitait összegezték a szakemberek'. Dr. Kovács Ferenc, a Somogy Megyei Földhivatal vezetője nyitotta meg a .tanácskozásit, ezután dr. Győri József, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője adott áttekintést Somogy mezőgazdaságának helyzetéről. A szakmai megbeszélésen részit vett Pásztor László, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Hivatalának főosztályvezetője is. A kétnapos rendezvényen az új földértékelés irányításában' és lebonyolításában részt vevő szakemberek kerestek — és kaptak — választ a vitás kérdésekre, öt év munkája eredményeként a négy megye ötvenkét úgynevezett becslöjárásában csaknem 21 ezer mintateret tártak fel, onnan megfelelő in- formódiót szereztek a talajra jellemző értékek megítéléséhez. Számos laboratórium járult hozzá vizsgálataival a termőhelyi értékszám meg- áll'apításáihoz. Hogyan áll Somogy termőhelyi adottsága az új földértékelés szerint? A négy megye sorrendjében az új értékelés a régi, „aranykoronás” minősítéshez képest nem hozott változást: akkor is, mast iis Tolna állt az élen, utána Baranya, majd Somogy végül Zala következik. Jóile- het a gépi feldolgozás adatai még hiányoznak; az így is nyilvánvaló, hogy a megyénk 239 községének határában végzett földértékelés szerint Somogybán az átlagos termőhelyi érték 39 pont, s ezzel az ország megyéi között a 15. helyen állunk. Az átlagon belül meglehetősen .nagy a „szóródás”, s erre nemcsak a már említett, a szabadi és a homokháti különbségre hozott példa utal, szű- fcebb körben; kisebb távolságon bélül is nagyok az eltérések. Juta, Hetes és Kaposfő nem esik messze egymástól, Jutában mógiis 50, Hetesen 45„ Kaposfőn pedig 26 pont a szántó termőhelyi értékszá- ma. A külső-somogyi területeken a szántó általában 50 pont fölötti értékű, a Zselic 28 községben csak 30—40 poptop, a homokháton pedig alig haladja meg a 20 pontolt. Jóval gyengébbek a rétjeink, mint a szomszédos Zalában, legelőgazdálkodásunk Viszont fejtett; sok helyütt a szántókhoz hasonló 'termőhelyi értékszámot kaptak a legelők. A szántóknál magasabb pontértékűek szőlő- és gyümölcstermő területeink. Amii az egyes községeket lilleti, a termőhelyi átlagérték Bálaltonszabadiban a legmagasabb (65 pont), Kő- kúiton a legalacsonyabb (21 pont). Ezeken a régi földminősítés is érzékeltette az adottságok közti nagy eltérést: a szabadiáknál 37,6, a kőkút'iaknál 6,5 aranykorona átlaggal szerepelték a földek a nyiltvántartásolkban. Akadnak szembeötlő eltérések is: a csomibárdi földek most 50, a polányiak 41 pontot kaptak, ugyanitt az évszázados minősítés csak 19,3, illetve 8,9 aranykorona-értéket mutat. A íbájértekazüieten hallottuk: talán túlzottan talajközpon- tiúnafc látszik az új föld-értékelés, hiszen nem tükröződnek benne kellően a domborzati viszonyok, a belvizek károisító haitásai. A valós értéket azonban jobban megközelíti, mint az aranykorona, s ezzel megalapozottabbá válik a termőföldek talaj- értékének megítélése. H. F.
