Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
1985. november 14., csütörtök Somogyi Néplap 3 TERVEZÉS IDEJÉN Az agrárpolitikai célokkal összhangban a jövő év elejétől új ösztönzők segítik a termelés mennyiségi növelését és főként minőségi javítását, a föld ésszerűbb hasznosítását, a gazdaságosság fokozását. A szabályozóváltozásokat jó egy hónapja ismerjük. Összeállításunkban arra igyekszünk feleletet kapni, hogy a közgazdasági ösztönzők változása mit jelent Somogy nagyüzemei számára, és az intézkedések szellemében most, a tervezés idején, milyen elképzelésekkel foglalkoznak a gazdaságok. Bővül a lehetőségek köre A somogyi mezőgazdaságii termelőszövetkezetekben teljesülnek a VI. ötéves terv főbb céljai. Ez már csak azért sem lebecsülendő eredmény, mert évente több mint 9 milliárd forint termelési érték előállítása van mögötte, 600 milliós nyereség, s mindeközben a megye 76 téeszében figyelembe kellett venni a belső és a külső piaci helyzet nem mindig kedvező alakulását, a közgazdasági feltételeket. Több „jó pontot” is gyűjt- hettek volna, ha az év kedvezőbben álakul, 1985 ugyanis nem éri el az előző évek nyereségszintjét. A téli és az azt követő időjárás okozta a legszámottevőbb károkat a növénytermesztésben, a kalászosoknál több mint 200 millió, a szőlőkben csaknem 100 millió forint bevételkiesés írható a rovására, de rontotta a kukorica átlaghozamát és növelte a betakarítási veszteséget a cukorrépáinál. — Az idei gazdálkodásban érvényesített szabályozó- rendszer az év közi korrigálások ellenére is gondokat okozott jó néhány somogyi téeszben, főként a kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságokban — tájékoztatott Bogó László, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Somogy Megyei Szövetségének titkára. — A jövőre életbe lépő szabályozás új és igencsak örvendetes vonása, hogy az egész mezőgazdaságot, így a somogyi téeszeket is kedvezően érinti. Jó ez az indítás a következő ötéves tervidőszakra is, különösen az állattenyésztési ágazatban, hiszen a tejnél a literenkénti 90 filléres, a sertéshúsnál a kilónkénti 1,50 forintos átlagáremelés növeli a tenyésztési, illetve hizlalást kedvet. A szabályozók összhatásaként jövőre mintegy 100 millió forint bevételnövekedés várható a somogyi téeszek ben. A kukoricánál a jövedelemadó-kedvezmény ösztönöz. Főként a kedvezőtlen adottságú üzemekben bizonyul majd célravezetőnek a gyep-gabona váltás: a feltört, gyenge fűhozamú gyepterületeken vetett gabona után, ha a hektáronkénti átlagtermés eléri a 4 tonnát, ezer forint árkiegészítő támogatásban, részesülhet tonnánként a gazdaság. A somogyi téeszekben a szabályozóváltozások, a termelői, illetve beszerzési ármódosulások, a támogatások együttvéve mintegy 40—60 millió forint jövedelemnövekedést tesznek elérhetővé, de ez az összeg a belső tartalékok hatékonyabb feltárásával, kedvező időjárás esetén nagyobb is lehet. Reméljük, hogy a szabályozóváltozás kedvező vonásai megmaradnak és a későbbiekben is hatnak a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, bővítik a cselekvési lehetőségek körét és módot adnak arra, hogy a szakemberek évekre előre lássanak, körültekintő köz- gazdasági elemző munkával megalapozzák a gazdasági terveket. — Szövetségünk munkatársai szakmai fölkészültségükkel és a Debreceni Agrártudományi Egyetem számítástechnikai láboratóriumával együttműködve segítenek a tervezésben, az elemzésben a téeszieknek. A számítógép „bevetése” nagyon hasznosnak bizonyult: huszonkét szövetkezetnek így készült el az éves gazdasági terve, üzemeink 8— 13 változat közül választhatták ki a nekik legmegfelelőbbet. Tervváltozatokat készítettünk a megye tée- szeinek a VII. ötéves terv megalapozásához, s minthogy a számítógépen a szabályozók változásait is „lefuttathatjuk”, így minden időpontban az optimális megoldásokat ajánlhatjuk. Több sertés a nagyüzemből Gyep-gabona váltás November első napjaiban még búzát vetettek a szennai Zselici Táj Termelőszövetkezetben. — Ezek az utolsó táblák, s már mind terven felül vetjük el — mondta dr. Csima Ferenc, a szövetkezet elnöke. Az EB-4 típusjelű, billenő pótkocsiról a szövetkezet ötletes újítása révén pillanatok alatt megtelik a vetőgép tartálya. Nincs szükség zsákok emelésére, zsákoló emberekre, akikből itt is — mint általában mindenütt — hiány van. — Mi indította a szövetkezetét a tervezettnél több gabona vetésére? — Élünk a közelmúltban meghirdetett szabályozók adta lehetőséggel és pályázat alapján bekapcsolódtunk a gyep—gabonaváltógazdálkodásba. Ennek értelmében az eredetileg tervezett négyszáznyolcvanhárom helyett hatszázharminc hektár búzát vetünk most ősszel, ösz- szesen mintegy négyszázharminc hektár gyepterületet törünk, illetve törtünk fel és hasznosítunk gabonatermésre. A váltógazdálkodás lehetőségének meghirdetése a gabonatermelés növelésének egyik ösztönzője. Az e területeken termelt gabonára külön támogatást kapnak a nagyüzemek. Hektáronként négy tonna termésszintig tonnánként ezer forint a felár. — Nyilvánvaló, hogy egy sor feltételnek is meg kell felelni. — A pályázatban is kiírt feltétele volt, hogy a feltört gyepterületeken legalább két évig gábonát kell termelni és ezt a termést a gabona- forgalmi vállalatnál kell értékesíteni. ök fizetik ugyanis a tonnánkénti ezer forintos felárat ez után a többlet után.. — Szenna jellegzetesen dombvidéki, kedvezőtlen adottságú szövetkezet. Nem fog hiányozni a , termelés szerkezetéből a feltört gyep? — Nemhogy hiányzik, hanem kifejezetten előnyös ez a lehetőség! A húshasznú sza r vasm arha -tenyésztés, amely korábbam jelentős ágazata volt a szövetkezetnek, megszűnt, mivel ez volt az oka a krónikus veszteségeknek. A gyep egy része így kihasznállatlanull maradt. Nincs és előreláthatólag nem is lesz olyan állat- tenyésztési ágazat, amellyel hasznosítani lehetne ezeket a területeket. — Mit jelent a szabályozó módosulása a szövetkezet számára? — Számításaink szerint ha az eddig nem hasznosított több minit négyszázhektárnyi gyepen gabonát termelünk, akkor ez a nagyüzemnek mintegy másfél-egymillió- nyolcszázezer forint többlet- bevételt hoz. — S mi lesz három év múlva? — Ez a gondunk, és ezt szóvá is tettem a tsz-szö- vetség legutóbbi küldött- közgyűlésén. Ugyanis ha három év múlva nem kapjuk meg a felárat, akkor a mi adottságaink között jobb, ha visszaállítjuk az eredeti állapotot: újra gyepesítünk. Csakhogy ezt a gyepet nincs mivel hasznosítani. A pályázatban benne van: ha a nagyüzem véglegesen szántóföldi művelésbe vonja a feltört gyepet, akkor rekultivációs állami támogatást igényelhet, és a felár helyett árkiegészítést kaphat. A holnapban is gondolkodó vezetőket nem nyugtatja meg ez. A termőföld ésszerű hasznosításának követelménye, a szabályozás adta lehetőség ma mindenesetre arra ösztönöz, hogy a ki nem használt gyepterületeiken gabona teremjen. A baromfi jövője Öreglakon Somogyiban az országos átlagnál is nagyobb mértékben csökkent a nagyüzemi sertéstenyésztés. A Kaposvári Húskombinát a felvásárlási körzetében tavaly 458 000 hízót vett át, az idén várhatóan 390 000-et. A háztáji gazdaságoktól mindössze tizenn.yolcezerrel, a nagyüzemektől viszont ötvenezerrel kevesebb alapanyaghoz jut a kombinát. A nagyüzemi tenyésztés jelentős visszaesésében két fő körülmény játszott közre: környezetvédelmi meggondolásból a Balaton térségében jó néhány nagyüzemben .meg kellett szüntetni ezt az ágazatot, másrészt a sertéstenyésztés jövedelmezőségének nagymértékű romlása vezetett több nagyüzemben az ágazat felszámolásához. A húskombinát belföldi ás exportkötelezettségeihez szükséges alapanyag biztosítása újabb intézkedéseket követelt. Ahogy Marosán László igazgatóhelyettes mondta: már a nyáron nyilvánvalóvá vált, hagy keresni kell egy olyan megoldást, amely a közös érdekeket szolgálja, a gazdaságokat a termelés növelésére ösztönzi. — A termelésfejlesztési egyesülés tagjaként — mondta —, velük együtt, közösen vállalva a költségeket, még a nyáron megbíztuk az Agröbert: mérjék fel a nagyüzemi sertéstelepek helyzetét, azt, hogy hol milyen lehetőség lenne, esetleg rekonstrukcióval, a hízókibocsátás növelésére. A felmérés során tizenhárom nagyüzem jelezte rekonstrukciós szándékát. így az Agrober elkészítette a kaposmérői, a lakócsai, a lábodi, az iharosberényi, a homokszentgyörgyi, a ma- gyaratádi, a kisgyaláni, a berzencei, a kaposfői, a nagyatádi, az igali, a mesz- tegnyői és a batéi tsz sertéstelepi beruházásának tanulmánytervét. — Egy, már megkezdett munka közben láttak napvilágot az új szabályozók, ezek nemcsak a termelői árak emelésével, hanem a korábbiaknál kedvezőbb beruházási feltételekkel is ösztönöznek a termelés növelésére. — Feltétlenül nagyabb lendületet adhat ez az egész programnak — mondta Marosán László —, és az érintettekkel együtt azon vagyunk, hogy most minél gyorsabban megtegyük a szükséges lépéseket. A közelmúltban tartott egyeztető megbeszélést követően, a bank, az egyesülés képviselőivel közösen a húskombinát szakemberei sorra fölkeresik mind a tizenhárom szövetkezetét, és tárgyalást folytatnak a rekonstrukcióról, az ahhoz szükséges anyagiak biztosításáról. Ehhez szükség esetén tröszti garanciával a kombinát és az egyesülés is hozzájárul. Ha mind a tizenhárom nagyüzem képes lesz a beruházási fejlesztésekre, akkor Somogybán legkevesebb ötven-hatvanezerrel nő ezután a hízókibocsátás. A szabályozók szellemében érdeke ez az üzemeknek éppúgy, mint az alapanyaggondokkal küzdő húskombinátnak. Somogyra álltaiéiban nem jellemző a (baromfitenyésztés. Egyetlen nagyüzemben, az öreglaki Állami Gazdaságban kiemelkedő ez az ágazat. Évente egymillió, egymillió-kétszázezer pecsenyecsirkét állítanak itt elő, s ez a gazdaság számára negyven-ötvenmillió forintot hoz. — Sokan lemondtak a baromfitenyésztésről, a pecse- nyecsirke-nevelésről az energiaköltségek növekedése, a ‘kedvezőtlen piaci viszonyok miatt. Itt kitartottak mellette. — Részben a korábbi befektetések miatt, részben azért, mert 1982-ig ez az ágazat is nyereséges volt — mondta Császár József igazgató. — Aztán fokozatosan romlott az eredményesség. Ma úgy ítélem meg, hogy a mélypont 1984-ben volt. — Ebiben az évben már élénkült a baromfi piac; valójában az árualapok növelése tette szükségessé a termelői érdekeltség fokozását. — Örömmel fogadtuk ezeket az intézkedéseket. Ahogy minden gazdasági vezető teszi ilyenkor, nyomban számolni kezdtünk. A mi esetünkben az árintézkedések körülbelül másfél millió forint többlet, bevételt jelentenek. — Nyereségessé válik így az ágazat? — önmagában még nem. A központi intézkedésekhez mindig hozzá kell tenni az embernek a saját erőfeszítéseit. Mi az energiatakarékosságot kapcsoltuk az árváltozásokhoz, a kettő együttes hatásától várjuk a kedvező fordulatot. A pecsenyecsirke-nevelés költségeiben a takarmány mellett a fűtés, az energia a döntő. A korszerű, százezer férőhelyes a telepen a székesfehérvári Universum szövetkezet rekord idő, két hét alatt új fűtési rendszert épített be. — Eddig is gázfűtés volt — jegyezte meg Simon János főmérnök —, de az egész ól fűtésével rengeteg energia ment veszendőbe. Az átalakítás lényege, hogy automatikusan szabályozott hősugárzókat építettünk be, így közvetlenül oda megy a meleg, ahol a csibék tartózkodnak. A korábbiakhoz képest csaknem negyven százalékkal kevesebb energiára lesz itt szükség, s ez azt jelenti, hogy a korszerűsítés 2,2 év alatt megtérül. — A szabályozók ismeretében gondoltak-e más változtatásokra ? — Az ember számol, latolgat, elemez. Mérlegeli, milyen lépést is kell tennie, ami hosszú távon szolgálja gazdasága fejlődését — mondta Császár József. — A döntés meghozatalának napjait éljük, így csak szándékokról és nem végleges elhatározásról szólhatok. Ügy gondoltuk, új férőhelyek bővítésére, létszámnövelésre a nagyüzemiben nem vállalkozunk. Inkább a feldolgozást kellene fejleszteni. •— Nem járatlan út ez itt, hiszen a gazdaságban nem- régóta működik egy vágóhíd. Az igazgató derűsen hozzáteszi: — Egy mini vágóhíd, ahol összesen évente százezer csirkét vágunk le, s ezzel elsősorban a Balaton-part és Kaposvár ellátását segítjük. Egy napi, ötezer csirke vágására alkalmas feldolgozó létesítésére gondoltunk, és olyanfajta fejlesztésre, hogy a háztájiban, a kisgazdaságokban bővítsük a termelést. Ma a szabályozók szellemében úgy látjuk, ha mindez sikerül, ismét biztonságos, gazdaságos ágazattá válik a pecsenyecsirke-nevelés. Ezen munkálkodunk.
