Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-14 / 267. szám

1985. november 14., csütörtök Somogyi Néplap 3 TERVEZÉS IDEJÉN Az agrárpolitikai célokkal összhang­ban a jövő év elejétől új ösztönzők se­gítik a termelés mennyiségi növelését és főként minőségi javítását, a föld ésszerűbb hasznosítását, a gazdasá­gosság fokozását. A szabályozóváltozásokat jó egy hó­napja ismerjük. Összeállításunkban arra igyekszünk feleletet kapni, hogy a közgazdasági ösztönzők változása mit jelent Somogy nagyüzemei számá­ra, és az intézkedések szellemében most, a tervezés idején, milyen elkép­zelésekkel foglalkoznak a gazdaságok. Bővül a lehetőségek köre A somogyi mezőgazdaságii termelőszövetkezetekben teljesülnek a VI. ötéves terv főbb céljai. Ez már csak azért sem lebecsülendő eredmény, mert évente több mint 9 milliárd forint ter­melési érték előállítása van mögötte, 600 milliós nyere­ség, s mindeközben a me­gye 76 téeszében figyelem­be kellett venni a belső és a külső piaci helyzet nem mindig kedvező alakulását, a közgazdasági feltételeket. Több „jó pontot” is gyűjt- hettek volna, ha az év ked­vezőbben álakul, 1985 ugyanis nem éri el az előző évek nyereségszintjét. A téli és az azt követő időjárás okozta a legszámottevőbb károkat a növénytermesz­tésben, a kalászosoknál több mint 200 millió, a szőlőkben csaknem 100 millió forint bevételkiesés írható a rová­sára, de rontotta a kukori­ca átlaghozamát és növelte a betakarítási veszteséget a cukorrépáinál. — Az idei gazdálkodásban érvényesített szabályozó- rendszer az év közi korri­gálások ellenére is gondo­kat okozott jó néhány somo­gyi téeszben, főként a ked­vezőtlen termőhelyi adottsá­gú gazdaságokban — tájé­koztatott Bogó László, a Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezetek Somogy Megyei Szö­vetségének titkára. — A jö­vőre életbe lépő szabályozás új és igencsak örvendetes vonása, hogy az egész me­zőgazdaságot, így a somo­gyi téeszeket is kedvezően érinti. Jó ez az indítás a következő ötéves tervidő­szakra is, különösen az ál­lattenyésztési ágazatban, hi­szen a tejnél a literenkénti 90 filléres, a sertéshúsnál a kilónkénti 1,50 forintos át­lagáremelés növeli a te­nyésztési, illetve hizlalást kedvet. A szabályozók össz­hatásaként jövőre mintegy 100 millió forint bevételnö­vekedés várható a somogyi téeszek ben. A kukoricánál a jövedelemadó-kedvezmény ösztönöz. Főként a kedve­zőtlen adottságú üzemekben bizonyul majd célravezető­nek a gyep-gabona váltás: a feltört, gyenge fűhozamú gyepterületeken vetett ga­bona után, ha a hektáron­kénti átlagtermés eléri a 4 tonnát, ezer forint árkiegé­szítő támogatásban, része­sülhet tonnánként a gazda­ság. A somogyi téeszekben a szabályozóváltozások, a ter­melői, illetve beszerzési ár­módosulások, a támogatások együttvéve mintegy 40—60 millió forint jövedelemnöve­kedést tesznek elérhetővé, de ez az összeg a belső tar­talékok hatékonyabb feltá­rásával, kedvező időjárás esetén nagyobb is lehet. Re­méljük, hogy a szabályozó­változás kedvező vonásai megmaradnak és a későb­biekben is hatnak a gaz­dálkodás hatékonyságának növelésére, bővítik a cse­lekvési lehetőségek körét és módot adnak arra, hogy a szakemberek évekre előre lássanak, körültekintő köz- gazdasági elemző munkával megalapozzák a gazdasági terveket. — Szövetségünk munka­társai szakmai fölkészültsé­gükkel és a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem szá­mítástechnikai láboratóriu­mával együttműködve segí­tenek a tervezésben, az elemzésben a téeszieknek. A számítógép „bevetése” na­gyon hasznosnak bizonyult: huszonkét szövetkezetnek így készült el az éves gaz­dasági terve, üzemeink 8— 13 változat közül választ­hatták ki a nekik legmeg­felelőbbet. Tervváltozatokat készítettünk a megye tée- szeinek a VII. ötéves terv megalapozásához, s mint­hogy a számítógépen a sza­bályozók változásait is „le­futtathatjuk”, így minden időpontban az optimális megoldásokat ajánlhatjuk. Több sertés a nagyüzemből Gyep-gabona váltás November első napjaiban még búzát vetettek a szen­nai Zselici Táj Termelőszö­vetkezetben. — Ezek az utolsó táblák, s már mind terven felül vetjük el — mondta dr. Csima Ferenc, a szövetkezet elnöke. Az EB-4 típusjelű, billenő pótkocsiról a szövetkezet öt­letes újítása révén pillana­tok alatt megtelik a vető­gép tartálya. Nincs szükség zsákok emelésére, zsákoló emberekre, akikből itt is — mint általában mindenütt — hiány van. — Mi indította a szövet­kezetét a tervezettnél több gabona vetésére? — Élünk a közelmúltban meghirdetett szabályozók adta lehetőséggel és pályá­zat alapján bekapcsolódtunk a gyep—gabonaváltógazdál­kodásba. Ennek értelmében az eredetileg tervezett négy­száznyolcvanhárom helyett hatszázharminc hektár bú­zát vetünk most ősszel, ösz- szesen mintegy négyszázhar­minc hektár gyepterületet törünk, illetve törtünk fel és hasznosítunk gabonatermés­re. A váltógazdálkodás lehe­tőségének meghirdetése a gabonatermelés növelésének egyik ösztönzője. Az e terü­leteken termelt gabonára kü­lön támogatást kapnak a nagyüzemek. Hektáronként négy tonna termésszintig tonnánként ezer forint a fel­ár. — Nyilvánvaló, hogy egy sor feltételnek is meg kell felelni. — A pályázatban is kiírt feltétele volt, hogy a feltört gyepterületeken legalább két évig gábonát kell termelni és ezt a termést a gabona- forgalmi vállalatnál kell ér­tékesíteni. ök fizetik ugyan­is a tonnánkénti ezer forin­tos felárat ez után a több­let után.. — Szenna jellegzetesen dombvidéki, kedvezőtlen adottságú szövetkezet. Nem fog hiányozni a , termelés szerkezetéből a feltört gyep? — Nemhogy hiányzik, ha­nem kifejezetten előnyös ez a lehetőség! A húshasznú sza r vasm arha -tenyésztés, amely korábbam jelentős ágazata volt a szövetkezet­nek, megszűnt, mivel ez volt az oka a krónikus vesz­teségeknek. A gyep egy ré­sze így kihasznállatlanull ma­radt. Nincs és előrelátható­lag nem is lesz olyan állat- tenyésztési ágazat, amellyel hasznosítani lehetne ezeket a területeket. — Mit jelent a szabályozó módosulása a szövetkezet számára? — Számításaink szerint ha az eddig nem hasznosított több minit négyszázhektárnyi gyepen gabonát termelünk, akkor ez a nagyüzemnek mintegy másfél-egymillió- nyolcszázezer forint többlet- bevételt hoz. — S mi lesz három év múlva? — Ez a gondunk, és ezt szóvá is tettem a tsz-szö- vetség legutóbbi küldött- közgyűlésén. Ugyanis ha há­rom év múlva nem kapjuk meg a felárat, akkor a mi adottságaink között jobb, ha visszaállítjuk az eredeti ál­lapotot: újra gyepesítünk. Csakhogy ezt a gyepet nincs mivel hasznosítani. A pályázatban benne van: ha a nagyüzem véglegesen szántóföldi művelésbe vonja a feltört gyepet, akkor re­kultivációs állami támoga­tást igényelhet, és a felár helyett árkiegészítést kap­hat. A holnapban is gondol­kodó vezetőket nem nyug­tatja meg ez. A termőföld ésszerű hasz­nosításának követelménye, a szabályozás adta lehető­ség ma mindenesetre arra ösztönöz, hogy a ki nem használt gyepterületeiken ga­bona teremjen. A baromfi jövője Öreglakon Somogyiban az országos átlagnál is nagyobb mérték­ben csökkent a nagyüzemi sertéstenyésztés. A Kapos­vári Húskombinát a felvá­sárlási körzetében tavaly 458 000 hízót vett át, az idén várhatóan 390 000-et. A háztáji gazdaságoktól mind­össze tizenn.yolcezerrel, a nagyüzemektől viszont öt­venezerrel kevesebb alap­anyaghoz jut a kombinát. A nagyüzemi tenyésztés jelentős visszaesésében két fő körülmény játszott köz­re: környezetvédelmi meg­gondolásból a Balaton tér­ségében jó néhány nagy­üzemben .meg kellett szün­tetni ezt az ágazatot, más­részt a sertéstenyésztés jö­vedelmezőségének nagymér­tékű romlása vezetett több nagyüzemben az ágazat fel­számolásához. A húskombinát belföldi ás exportkötelezettségeihez szükséges alapanyag bizto­sítása újabb intézkedéseket követelt. Ahogy Marosán László igazgatóhelyettes mondta: már a nyáron nyil­vánvalóvá vált, hagy keres­ni kell egy olyan megol­dást, amely a közös érde­keket szolgálja, a gazdaságo­kat a termelés növelésére ösztönzi. — A termelésfejlesztési egyesülés tagjaként — mondta —, velük együtt, közösen vállalva a költsége­ket, még a nyáron megbíz­tuk az Agröbert: mérjék fel a nagyüzemi sertéstelepek helyzetét, azt, hogy hol mi­lyen lehetőség lenne, eset­leg rekonstrukcióval, a hízó­kibocsátás növelésére. A felmérés során tizenhá­rom nagyüzem jelezte re­konstrukciós szándékát. így az Agrober elkészítette a kaposmérői, a lakócsai, a lábodi, az iharosberényi, a homokszentgyörgyi, a ma- gyaratádi, a kisgyaláni, a berzencei, a kaposfői, a nagyatádi, az igali, a mesz- tegnyői és a batéi tsz ser­téstelepi beruházásának ta­nulmánytervét. — Egy, már megkezdett munka közben láttak napvi­lágot az új szabályozók, ezek nemcsak a termelői árak emelésével, hanem a korábbiaknál kedvezőbb be­ruházási feltételekkel is ösztönöznek a termelés nö­velésére. — Feltétlenül nagyabb lendületet adhat ez az egész programnak — mondta Ma­rosán László —, és az érin­tettekkel együtt azon va­gyunk, hogy most minél gyorsabban megtegyük a szükséges lépéseket. A közelmúltban tartott egyeztető megbeszélést kö­vetően, a bank, az egyesü­lés képviselőivel közösen a húskombinát szakemberei sorra fölkeresik mind a ti­zenhárom szövetkezetét, és tárgyalást folytatnak a re­konstrukcióról, az ahhoz szükséges anyagiak biztosí­tásáról. Ehhez szükség ese­tén tröszti garanciával a kombinát és az egyesülés is hozzájárul. Ha mind a tizenhárom nagyüzem képes lesz a be­ruházási fejlesztésekre, ak­kor Somogybán legkevesebb ötven-hatvanezerrel nő ez­után a hízókibocsátás. A szabályozók szellemében ér­deke ez az üzemeknek épp­úgy, mint az alapanyag­gondokkal küzdő húskombi­nátnak. Somogyra álltaiéiban nem jellemző a (baromfitenyész­tés. Egyetlen nagyüzemben, az öreglaki Állami Gazda­ságban kiemelkedő ez az ágazat. Évente egymillió, egymillió-kétszázezer pecse­nyecsirkét állítanak itt elő, s ez a gazdaság számára negy­ven-ötvenmillió forintot hoz. — Sokan lemondtak a ba­romfitenyésztésről, a pecse- nyecsirke-nevelésről az ener­giaköltségek növekedése, a ‘kedvezőtlen piaci viszonyok miatt. Itt kitartottak mellet­te. — Részben a korábbi be­fektetések miatt, részben azért, mert 1982-ig ez az ágazat is nyereséges volt — mondta Császár József igaz­gató. — Aztán fokozatosan romlott az eredményesség. Ma úgy ítélem meg, hogy a mélypont 1984-ben volt. — Ebiben az évben már élénkült a baromfi piac; va­lójában az árualapok növe­lése tette szükségessé a ter­melői érdekeltség fokozását. — Örömmel fogadtuk eze­ket az intézkedéseket. Ahogy minden gazdasági vezető te­szi ilyenkor, nyomban szá­molni kezdtünk. A mi ese­tünkben az árintézkedések körülbelül másfél millió fo­rint többlet, bevételt jelente­nek. — Nyereségessé válik így az ágazat? — önmagában még nem. A központi intézkedésekhez mindig hozzá kell tenni az embernek a saját erőfeszíté­seit. Mi az energiatakaré­kosságot kapcsoltuk az ár­változásokhoz, a kettő együt­tes hatásától várjuk a ked­vező fordulatot. A pecsenyecsirke-nevelés költségeiben a takarmány mellett a fűtés, az energia a döntő. A korszerű, százezer férőhelyes a telepen a szé­kesfehérvári Universum szö­vetkezet rekord idő, két hét alatt új fűtési rendszert épí­tett be. — Eddig is gázfűtés volt — jegyezte meg Simon János főmérnök —, de az egész ól fűtésével rengeteg energia ment veszendőbe. Az átala­kítás lényege, hogy automa­tikusan szabályozott hősu­gárzókat építettünk be, így közvetlenül oda megy a me­leg, ahol a csibék tartózkod­nak. A korábbiakhoz képest csaknem negyven százalék­kal kevesebb energiára lesz itt szükség, s ez azt jelenti, hogy a korszerűsítés 2,2 év alatt megtérül. — A szabályozók ismereté­ben gondoltak-e más változ­tatásokra ? — Az ember számol, la­tolgat, elemez. Mérlegeli, milyen lépést is kell tennie, ami hosszú távon szolgálja gazdasága fejlődését — mondta Császár József. — A döntés meghozatalának nap­jait éljük, így csak szándé­kokról és nem végleges el­határozásról szólhatok. Ügy gondoltuk, új férőhelyek bő­vítésére, létszámnövelésre a nagyüzemiben nem vállalko­zunk. Inkább a feldolgozást kellene fejleszteni. •— Nem járatlan út ez itt, hiszen a gazdaságban nem- régóta működik egy vágóhíd. Az igazgató derűsen hoz­záteszi: — Egy mini vágóhíd, ahol összesen évente százezer csir­két vágunk le, s ezzel első­sorban a Balaton-part és Ka­posvár ellátását segítjük. Egy napi, ötezer csirke vágására alkalmas feldolgozó létesíté­sére gondoltunk, és olyan­fajta fejlesztésre, hogy a háztájiban, a kisgazdaságok­ban bővítsük a termelést. Ma a szabályozók szellemében úgy látjuk, ha mindez sike­rül, ismét biztonságos, gaz­daságos ágazattá válik a pe­csenyecsirke-nevelés. Ezen munkálkodunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom