Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
4 Somogyi Néplap 1985. november 14., csütörtök Fontos az együttműködés A kaposvári Ingatlankezelő Vállalat január 1-jétől jövedelemérdekeltségi' rendszeriben dolgozik. Az eredményes tevékenységhez szükség volt belső szervezeti átalakításokra is, de legfőképpen időre, hogy dolgozóik hozzá edződjenek az új követelményekhez. A vállalat egész évi tevékenysége 250 millió forint, ebből az építőipari munkák 77 millió . forintot tes lek ki. Kétszázötven fizikai dolgozó látja el a feladatot, beleértve a lakásfelújításokat is. — Hatezer-ihatszáz lakás- bérlemény tartozik az IKV- hoz — mondja Otolecz ÁT- pád termelési igazgatóhelyettes. — A lakások felújítása évről évre egyre nagyobb feladatot jelent számunkra. Míg az ötödik V. éves tervidőszakban 577 lakás felújítását végeztük, a VI. ötéves tervünkben már 1245 lakás szerepelt. Ebben az évben 345 lakás felújítását végeztük el. December végéig elkészülnek vele. A hatékony munkához szükség volt arra, hogy fejlesz- szük saját tevezőrészlegün- ket. Sokat számít a városi tanáccsal kialakult jó kapcsolat, hogy időben tudják biztosítani számunkra a munkaterületet. Az IKV rendelkezésére nem áll megfelelő számú átmeneti lakás. A felmérési munkákat kénytelenek vagyunk akkor elvégezni, amikor még a felújításra váró házban élnek a lakók. Ezért csak később, munka közben derülnek ki a szerkezeti hibák. Ez bizony lassítja a munkákat, s máris csúszik az átadási határidő. Legfontosabb feladatunknak tartottuk az idén a sétálóutca IKV-vezetékben levő lakásainak felújítását. Ezért a Május 1. utca 15. sz. épületet átvettük az eredeti kivitelezőtől, december végéig el is készülünk vele. A 21. számú ház lakásainak felújításánál tervezési és kivitelezési problémák adódtak. Azért ezzel a feladattal is megbirkózunk az idén. Fájó pont a volt Anker-ház, a tervdokumentáció ugyan már elkészült, azonban nem elég a munka megkezdésére a pénzügyi fedezet. Már most megindítottuk a tömbrekonstrukciós munkákat. A Múzeum köz—Május 1. utca—Tanácsház utca által határolt tömbbelső épületeinek lakásait folyamatosan újítjuk fel. Elkészült a vállalat VII. ötéves tervkoncepciója, ennek alapján összeállítottuk az 1986-ban felújításra váró lakások ideiglenes címjegyzékét. Az anyagi háttér megteremtése folyamatban van, de már most tudjuk, hogy vállalkozási politikánkban nagyobb rugalmasságra lesz szükségünk. K. A. Hiába a gázöngyújtók sokasága, a különböző elektromos és egyéb gyújtóeszközök számtalan változata, a gyufa most sem hiányzik a háztartásokból, a dohányosok zsebéből. A hazai igényeket a Gyufaipari Vállalat budapesti és szegedi gyára kielégíti A két gyárban összesen 740 millió doboz különböző — normál, levél, reklám — gyufát gyártanak. Ebből csaknem 100 millió dobozzal NSZK-ba és Hollandiába exportálnak. Felvételünk a budapesti gyárban készült. Kényszer és önállóság A gazdaságirányítási rendszer új vonásai Az idén életbe lépett új gazdaságirányítási intézkedések ösztönző és kényszerítő hatásairól1, a vállalati önállóság megteremtésének lehetőségeiről és azok alkalmazásáról tanácskoztak tegnap Kaposváron a négy dunántúli megye — Baranya, Tolna, Somogy, Zala — építőipari szakemberei. A hatékonyabb gazdálkodásra való törekvés mindennapjaink gyakorlatává kell váljék az élet valamennyi területén. A változásról és a következő ötéves tervidőszak előkészítéséről tájékoztatta a megjelenteket dr. Kovács Árpád, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közgazdasági főosztályának osztály- vezetője. Az elmúlt öt évet értékéivé elmondta: az iparág elsődleges feladata, összhangban a népgazdasági célokkal, az volt, hogy javítsa gazdasági egyensúlyunkat. Üj helyzetet hozott az is, hogy lehetőség nyílt vállalkozásra. s ennek különösen a következő években nő meg a jelentősége. Korszerűsödött az árrendszer, s módosították az érdekeltségi rendszert is a kísérleti jövede- lémszabályozás bevezetésével. Azok a vállalatok — szám szerint 29-en —, amelyek ebben részt vettek, jó eredményeket értek el, az átlagosnál nagyobb volt dolgozóik keresete. Az osztályvezető tájékoztatójában szólt arról is, hogy az építőipar 78 milliárd forint értékű állóeszköz-állománya a fejlesztési források csökkenésével erősen romlott. Az eszközállomány javításának egyik támogatott formája a gépkölcsönzés, vagyis a vállalatok ne vásároljanak, hanem béreljenek különböző gépeket. A feladatok megoldásában az eszközrendszer azonban csak az egyik feltétel, másik a munkaerő biztosítása. Az elmúlt öt évben mintegy 54—56 ezer dolgozó ment el az építőiparból, ez jóval több az eredetileg tervezettnél. Számuk továbbra is csökken, de jóval kisebb mértékben, mint eddig. A cél az, hogy nagyobb számban legyenek képzett, többszakmás dolgozóik, s akár átképzéssel is bővítsék szakmai ismereteiket. Ez egyébként egyik alapvető követelménye lesz egy vállalat nyereségességének. A továbbiakban az előadó a lakásépítésekről beszélt. Végül hangsúlyozta: — A következő években kényszer a tartalékok feltárása, a versenyben való részvétel; a kereslethez-kí- nálathoz való rugalmasabb alkalmazkodás jellemzi majd az építőipari vállalatokat. Mindezt egyre növekvő önállósággal kell megoldaniuk. Ügy, hogy nyereséges legyen a tevékenységük, hiszen minden intézkedés ezt a célt, nem utolsósorban pedig az építtetők igényeinek minél jobb kielégítését hivatott szolgálni. Kertbarátok tanácsadója A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja szerint az idén mérséklődött ugyan, de még korántsem szűnt meg a lamibosfa-fehér- moly inváziószerű támadása a gyümölcsöskertekben. Az ország egyes részein ki- seblb-nagyobb gócokban a nyár végére az alma- és meggyfákon teljes lombhullást okozott a hernyók tömeges kártétele. Az erős fertőzés — a telelőre vonult lárvák nagy tömege — a következő év termését is veszélyezteti. Ezért javasolják a fák törzseinek, vázágainak alapos megtisztítását, amely- lyel a fehér szövedékben levő bábok megsemmisíthetők, s így mérsékelhető a következő évi fertőzés. Ebben a munkában segítenek a hasznos madarak is, amelyeket télen fokozottabban óvjunk, védjünk. A SZABÁLYSÉRTÉSEKRŐL Mi minősül szabálysértésnek? Magát az eljárást átfogóan szabályozó törvényt is többször módosították, míg 'kialakult a mai normatíva. Szabálysértésnek minősül tehát, ha valaki az állam- igazgatási és szocialista együttélési formáikat kisebb mértékben megsérti. Az elmúlt tíz évben a büntető jogpolitika többször is a változó társadalmi viszonyokhoz igazodott. A bíróságról több jogkör átkerült a tanácsok hatáskörébe, de átalakult a hatósági tevékenység ellátása is. Két éve a Kaposvári Városi Tanács igazgatási osztálya munkájához csatlakozva a gyámügyi csoport a szabálysértést elkövető fiatalkorúak esetében védő- és óvó intézkedéseket alkalmaz. Évről évre emelkedik a szabálysértési feljelentések száma. Tudni kell, hogy eljárás csak feljelentésre indul, hiába van tudomása a városi tanácsnak olyan esetekről, amelyek veszélyesék a társadalomra, intézkedni csak akkor tudnak, ha feljelentés érkezik. A közterületfelügyelet létrehozásával bevezették a helyszíni bírságolást, így a kisebb szabály- sértések azonnal büntetheBüntetésvégrehajtási sajtótájékoztató Munkára nevelés — munkával A büntetésvégrehajtás országos parancsnokságán szerdán tartott sajtótájékoztatón .közölték, hogy január 1-től — a Büntető törvény- könyvnek a közveszélyes munkakerü léssel kapcsolatos szigorítása óta — 279 esetben szabták ki a bíróságok az új büntetési módként bevezetett szigorított javítónevelő munkát. Ennék tartama egy évtől két évig — halmazati büntetés esetén három évig — terjedhet. A megsokasodott számú .közveszélyes munkakerülők elleni hathatósabb fellépés tette szükségessé ezt az új szankciót, ennek célja: az el_ ítélték munkára nevelése — munkával. S ezt a munkát a bíróság által megjelölt munkahelyen kell végezniük. A büntetés jellegét illetően nem szabadságvesztésről van szó. Arról is szó esett a sajtó- tájékoztatón — amelyen Nagy Tibor vezérőrnagy, a büntetésvégrehajtás országos parancsnoka, dr. Jakucs Tamás, az Igazságügyi Minisztérium .bírósági főosztályának vezetője és munkatársaik válaszoltak az újságírók kérdéseire —, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a közveszélyes munkakerülőkkel szembeni fellépés hármas tagozódást mutat. Eszerint az a munkaképes személy, aki mintegy egy hónapon át folytat munkakerülő életmódot közveszélyes munkakerülés szabálysértését; aki mintegy egy hónapon át folytat munkakerülő életmódot, de korábban közveszélyes munkakerülés vétsége vagy szabálysértése miatt megbüntették és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől két év nem telt el, a közveszélyes munikakerü'lés vétségét követi el; ugyancsak ilyen vétségért kell felelnie annak, akit korábban közveszélyes munkakerülés miatt egyáltalán nem vontak felelősségre vagy korábbi büntetése óta több mint két év eltelt, de megállapítható, hogy tartósan, mintegy hat hónapon át imunkakerülő életmódot folytat. Közveszélyes munkakerülés elkövetője csak munkaképes .személy lehet. Ugyanakkor a csökkent munkaképesség önmagában nem zárja ki a bűncselekmény megállapítását, hiszen ez utóbbi esetben is elvárható a fennmaradó munka- képesség arányában történő munkavégzés. tők, nincs szükség a feljelentésre. Pár éve a szabálysértési ügyök 12—14 százalékaiban a feljelentések megalapozatlansága miatt az eljárást meg kéllett szüntetni. A statisztika szerint tavaly a bizonyítási eljárások eredményesebbek völtak, ez a felderítő szervek, elsősorban a rendőrség munkájának köszönhető. A szabálysértési törvény a kiszabható bírság összegét száz és húszezer forint között állapítja meg. A jogpolitikai irányélvek szerint a városi tanács igazgatási osztálya a bírság kiszabásánál mindig figyel az elkövető személyére, a cselekmény súlyára, jellegére, társadalmi veszélyességére. Az állampolgárok a tárgyalás mellőzésévéi hozott határozatok ellen kifogást nyújthatnak be, a tárgyalást követő döntéseket pedig megföllebbe2ihetik. A városi tanács szabálysértési hatósági tevékenységének körültekintő voltát bizonyítja, hogy 1984-ben 720 eset közül mindössze 13-an éltek ezzel a jogukkal. A jellemző szabálysértések közül néhány: árdrágítás, a vásárlók megkárosítása, a társadalmi tulajdon elleni vétség. Emelkedett a fiatalkorú elkövetőik száma, a leggyakoribb a közterületen való italozás, a kresz-szabályok megsértése, de előfordul bolti lopás is. A szabálysértési eljárások, a kiszabott büntetések végsősoron áz állampolgári fegyelem megszilárdítása érdekében történnék. Tavaly egymillió-háromszázezer forint bírságot szabott ki a Kaposvári Városi Tanács. Ez az összeg visszakerül költségvetésébe, további gazdálkodásra. A jóhiszeműség vámszedői Babati József és élettársa minden kicsalt fillérért „megdolgoztak”. Módszerük az emberségességen, az'emberi jóhiszeműségen alapult. Babati az általános iskola nyolc osztályát végezte el. Nagyatádi lakos, erdészeti szakmunkás, utolsó munka_ hélye azonban az atádi kórház ideg-Clme osztálya volt. Elvált, s élettársi viszonyban élt Várad,i Rezsőnével. A 41 éves férfi 1959-től — akkor még .mint fiatalkorú — nyolcszor állt bíróság előtt, így tiltott határátlépésért, lopásért, robbanóanyaggal, lőszerrel való visszaélésért, sikkasztásért. 1984 májusában élettársával — bár pénzük nem volt — kinézett magának egy újsághirdetést; elhatározták,' hogy megveszik a kínált autót. Váradiné javasolta, hogy a nagyanyja nevére szóló takarékbetétkönyvből kellene kivenni a szükséges összeget. Babati először inkább azt szerette volna, ha szólnak a nagymamának — akinél albérletben laktak —, s kémek pénzt kölcsön. A nő azonban meggyőzte, hogy úgysem adna a mama. Amikor az idős asszony nem volt otthon, zsebre tették a könyvet, majd kivettek 57 ezer forintot. A Ladát Váradiné nevére vették meg 58 ezerért, de úgy, hogy csak ötve- net fizették készpénzben, mondván, a maradék nyolcezret „majd harminc nap múlva fizetjük”. Ezt persze várhatta a tulajdonos! Babatiék elutaztak Sopron_ ba a férfi nagynéniéhez, majd hazafelé indultak. Pénzük elfogyott, s velük volt Váradiné kétéves gyermeke is, aki jó „csalinak” bizonyult. Haza nem mertek jönni, féltek a nagymama haragjától, ezért vándorútra keltek. Különböző ürügyekkel — főként azzal az indok_ kai, hogy pénztárcájukat elveszítették — fölkerestek több tanácsi tisztvisélőt, plébánost, benzinkutast, magánszemélyt, s tőlük ékes beszéddel és az apró gyermekre való hivatkozással pénzt csaltak ki. A jóhiszemű, segíteni akaró emberek adtak nekik —, s ők megígérték, nagy hálálkodva, hogy a kölcsönt hamarosan törlesztik. Többször aludtak szállodában, s onnan fizetés nélkül távoztak, máskor az autóban hajtották álomra fejüket. Marcaliban Babati például egy korábbi ismerőséhez tért be, mondván: elfogyott a benzinük, pénztárcájukat otthon felejtették, s nekik a kisgyerekkel Kanizsára kell sietniük. Kapott is kétszáz forintot. Fonyódon egy korábbi ápoltja lett az „áldozat”. A nagyatádi ismeretség révén örömmel fogadták; tőlük 3500 forintot csalt ki azzal az indokkal, hogy gépkocsija elromlott. Sopronban Ibusz-szobát béreltek, összebarátkoztak a háziakkal, akik szerették volna kicseréltetni gázkazánra széntüzeléses kazánjukat, ö 20 ezer forint ellenében „elintézi”, hogy a hiánycikket megszerezzék. Persze, nem kapták meg, sőt távozáskor Babatiék még hétezer forintot is zsebre tettek. A csalássorozatban Babati a legmesszebbmenőikig megpróbált „hivatalos” maradni. Elismervényeket töltött ki, útlevelet, személyi igazolványt mutatott föl, hogy igazolja becsületes mivoltát. Kalandozásaik kiterjedték az egész ország területére: Mar- tonvásár, Szombathely, Jászberény, Kiskőrös, Kiskun- rnajsa, Győr, Gödöllő, Székesfehérvár, Zálakaros. Keszthely, Nagyatád ... Babati Józsefet első fokon a Nagyatádi Városi Bíróság ítélte el, s akkor 3 év 6 hónap szabadságvesztést kapott. Az ügyet másodfokon a megyei bíróság tárgyalta. Ott 4 év 3 hónap fegyházra ítélték, 5 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, 2 évre pedig a járművezetéstől. Gyarmati László