Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-13 / 266. szám
2 Somogyi Néplap 1985. november 13., szerda Puccskísérlet Libériában Feltételek Már megszoktuk, hogy ni- caraguából az utóbbi időben komor alaphangú jelentések érkeznek, Daniel Ortega legutóbbi rádióbeszéde csak újabb sötét tónussal „gazdagította” az eddigi benyomásokat. A nicaraguai elnök bejelentése, hogy Managua nem írja alá a Contadora- csoport módosított béketervezetét, lehűti azokat az amúgy sem túlságosan megalapozott vágyakat, amelyek szerint a közeli jövőben lehetséges lenne a közép-amerikai válság békés megoldása. S ebben nem a látszólag negatív döntést hozó Nicaragua a hibás. Az érintett országokban ezekben a. napokban kell színt vallaniuk: elfogadják-e a szeptember közepén nyilvánosságra hozott módosított békeokmányt. Ismeretes, hogy a Contadora-országok (Mexikó, Panama, Venezuela, Kolumbia) már huzamosabb ideje próbálkoznak kitörni az ördögi körből, azaz létrehozni egy mindenki számára előnyös rendezési tervet Közép-Amerikában. Első javaslatijukat több mint egy éve ismertették. A sors különös fintora, hogy azt az okmányt csak Nicaragua volt hajlandó változatlan formában aláírni. Egészen a mostani mana- guai nyilatkozatig úgy tűnt, hogy a békés építőmunkára vágyó sandinista vezetés kész ellátni kézjegyével az erőteljesen megváltoztatott, és számára közel sem előnyös tervezetet is, ám Managuá- ban végül is elzárkóztak ettől. (Az első dokumentum még valamennyi külföldi erő kivonásáról, és az összes hadgyakorlat betiltásáról beszélt, míg az utóbbi csak az erők fokozatos kivonásáról tesz említést, s nem foglal egyértelműen állást a hadgyakorlatok ügyében sem.) Ennek ismeretében már nem nevezhetjük meglepőnek a nicaraguai lépést, amelyet feltehetően az a felismerés diktált, hogy a térségbeli amerikai jelenlét felszámolása nélkül nem lehet szó a béke és biztonság megteremtéséről. Annál is inkább, mivel fokozódik a Nicaraguára nehezedő washingtoni nyomás, amely a belső ellenzék aktivizálódásával párosul. Mindennél beszédesebb például az a tény, hogy az amerikai kongresszus a közelmúltban 27 millió dolláros segélyt szavazott meg az él- lenforradalmároknak, akik amúgy is megismétlődő támadásokat intéznek a törvényes kormány ellen. Ebben a fenyegető helyzetben teljesen nyilvánvaló, hogy Nicaragua nem. vállalhatja fegyverzetének csökkentését, illetve, hogy leállítsa fegyvervásárlásait. Ezzel a saját biztonsága kerülne veszélybe. Katonai puccskísérlet kezdődött kedden a nyugat-afrikai Libériáiban. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az önmagát „Hazafias Erőiknek” nevező csoport vezetőije, Thomas Quiwonkpa egy magánkézben levő rádióban közű élményt olvasott fel, amelyben azt állította, hogy „átvették a hatalmat”. A tábornok, aki 1983-ig a libériái fegyveres erők fő- parancsnoka volt „szabad és tisztésséges” választások megtartását sürgette. Felszólította a fegyveres erők, a rendőrség és a biztonsági szolgálat tagjait, hogy csatlakozzanak a „Hazafias Eiők”-böz. Quiwonkpa szerint Samuel Doe libériái elnök tartózkodási helye ismeretlen. A fővárosban kedden reggel fegyver-ropogást lehetett hallani az elnöki rezidencia környékén; szürkülettől hajnalig kijárási tilalmait vezettek be. Az ENSZ Közgyűlés ülésszakán hétfőn megkezdődött az úgynevezett afgán helyzetről szóló vita. A kérdés napirendre tűzését évek óta a nyugati hatalmak erőszakolják ki. A mostani ülésszakon a vita megnyitóján Szahibzada Jakub Han pakisztáni külügyminiszter elutasította a közvetlen tárgyalásokat Afganisztánnal. A miniszter Ugyanakkor az afgán bel- ügyeket és a más országokkal kötött megállapodásait figyelmen kívül hagyva olyan határozat-tervezetet terjesztett az ülésszak elé. amely követeli a szovjet csaEgyes források szerint a puccskísérlet vezetője két évvel ezelőtt Libériából az Egyesült Államokba távozott és menedéket kért, miután az akkori puccskísérletben való részvétele miatt leszerelték a hadseregből. A mostani puccskísérletről érkezett híreket kedden megerősítette a washingtoni külügyminisztérium szóvivője. Libériát az 1980-as puccs óta, amelyet az állítólag most megdöntött Sámuel Doe vezetésével hajtottak végre, katonák irányították. Októberben általános választásokat tartottak, amelyekből Sámuel Doe került ki győztesen. Több ellenzéki párt azt állította, hogy a választások nem voltak tisztességesek és közölték, képviselőik nem vesznek részt az új törvényhozás munkájában. Doe-t januárban kellene beiktatni elnöki hivatalába és ezután hívnák össze az új libériái törvényhozást. patok kivonását Afganisztánból. Afganisztán állandó ENSZ- képviselője elítélte a pakisztáni álláspontot, s megbélyegezte az Egyesült Államokat, amiért pénzzel és fegyverrel támogatja a törvényes kormány ellen harcoló ellenforradalmi bandákat. Az indiai 'képviselő felszólalásában elítélte az „afgán kérdés” vitára bocsátását, s hangoztatta, a térségben kialakult helyzetet valamennyi félnek közvetlen tárgyalásokon kell megvitatnia. Két autóbusz összeütközött Róma közelében, legalább hét ember meghalt és több mint húsz megsebesült Az „afgán kérdés" vitája „Ritái választjuk..." NATO berkekben az a szólás járja, hogy ha beindultak a nagy fegyverkezési programok, nyugodtan lehet a leszerelésről beszélni, s ha új hangsúlyokat kap a fegy- verzetkorlátozás, sürgősen jó fegyverüzleteket kell kötni. November első napjaiban megmutatkozott, hogyan működik ez a gyakorlatban. Először a Pentagon döntött egy francia katonai hírközlő rendszer megrendelése mellett, majd Párizs sietve visz- szakanyarodott a közös nyugat-európai harcigép-prog- ramhoz. „Ritát választjuk” — közölték az amerikaiak november 5-én, pontot, téve egy szenvedélyes francia—brit vitára. „Rita” — francia jelzése egy bonyolult harctéri hírközlési rendszernek, amellyel az amerikai hadsereg 25 hadosztályát fogják felszerelni. Ez nyolcezer hordozható rádió adó-vevőkészüléket, 1400 mini-telefonközpontot és 25 ezer tábori (telefonkészüléket jelent. A „Rita”, amely a brit „Ptar- m'igan”-nel állt versenyben, hétjegyű hívószámokkal dolgozik, automatikusan jelzi az „előfizető” megjelenését a harccselekmények színhelyén, de nem árulja él annak helyét, az állomások kiesése esetén a rendszer átrendeződik. Alkalmas térképek, harctéri vázlatok, tervrajzok továbbítására, automatikus kódolású és az ellenfél 'kezébe kerülve „okosan elromlik”. A készülék gyártója a francia Thomson—CSF, amely együttműködik az amerikai GTE-vei. A 4,3 milliárd dolláros rendelés öt évre szól, s a befolyó összeg mintegy 70 százalékát az amerikai mam- mutcég kapja,, amelynek 185 000 alkalmazottja van, 17 országban működnek üzemei és 1984-ben 14,5 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le A Pentagon választásának különleges jelentőséget ad, hogy Margaret Thatcher brit miniszterelnök levélben kérte Ronald Reagant, járjon közben, hogy az Egyesült Államok a „Ptarmigan” mellett döntsön. Margaret Thatcher a jelek szerint hiába hivatkozott arra, hogy London milyen kitűnő szövetséges — a pénzügyi feltételek a francia rendszer mellett szóltak. Thomson 4,3 milliárd dollárt kért, Plessey viszont 7,4 mil- liárdot. Az amerikaiak tehát jobban jártak a francia megoldással, arról nem is szólva, hogy a 'kutatás-fejlesztés vonalán még fél milliárd dollárt takarítottak meg. Bár Washington hangoztatta, hogy nem politikai döntésről van szó, Angliában felháborodásba átmenő elégedetlenség követte az amerikai elhatározást. London úgy látta, hogy hasztalan kötelezte el magát az amerikai Trident program mellett (amerikai Trident rakétákkal váltják fel a brit tengeralattjárókon az elavult Po- larisókat), hiába állt az amerikai „csillagháborús” program mellé, Washington nem honorálta ezt az alázatot. Ehhez járult a nyugateurópai közös harcigép ügye, amely november 8-án új fordulatot vett Még 1983-ban Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK, Olaszország és Spanyolország vezérkari főnökei elhatározták: az öt ország technikai lehetőségeinek egyesítésével a 90-es Folytatódik a sztrájk. A nyugatnémet Lufthansa légitársaság több száz dolgozója tüntet Frankfurtban magasabb béreket követelve (Telefotó — AP—MTI—KS) Béke-posta h ivata I „Béke-postahivatal” nyílt Washington .központjában, a Fehér Ház közelében: a békéért küzdő nők egyik szervezete állított itt fel sátrat, hogy átvegye és az elnök irodájához továbbítsa azokat az üzeneteket, amelyek megegyezést sürgetnek a jövő heti genfi csúcstalálkozón, arra szólítják fel Reagant, -hogy tanúsítson készséget a leszerelési kérdések kompromisszumos megoldására. A „béke-postahivatal” egyike azoknak a megnyilatkozásoknak, amelyekkel az amerikai közvélemény széles rétegei szólítják fel Reagan elnököt arra, hogy ne politikai propagandára, hanem tényleges megállapodásokra igyekezzék felhasználni találkozóját Mihail Gorbacsovval. A genfi találkozó kezdetéig hátralévő napokban számos akcióra kerül sor: gyűléseket, tüntetéseket, felvonulásokat rendeznek az Egyesült Államokban, levelek, táviratok ezreit kívánják eljuttatni a Fehér Házba. Az idén Nöbel-békedíjjal kitüntetett „Nemzetközi orvosmozgalom a nukleáris háború megelőzéséért”, ameévekre létrehoznak egy olyan harci repülőgépet, amely elég „nehéz” lesz az angoloknak és a nyugatnémeteknek, ugyanakkor elég „könnyű” a franciáiknak részint harcászati alkalmazásra, részint anyahajon való elhelyezésre. Francia fenntartások miatt a négy másik ország úgy döntött 1985 augusztusában, hogy önállóan, Párizs nélkül valósítja meg a tervet. Amikor azután Kohl kanceLlár bizonyos „súlyengedményeket” tett, Francois Mitterrand november 8-án közölte: Franciaország 10„ de legalább öt százalékkal hajlandó részt venni a közös programban. Nyomban hozzátette, hogy bizonyos francia programot ugyanakkor „megnyit” a többiek előtt... Az egy repülőgépből így lesz kettő: egy közös harci- gép, amelyhez hozzájárul Franciaország, és egy francia gép, amelyben részt vállalnak a „négyek”. Persze szó sincs a versenytársak megbékéléséről, hiszen most a brit Westland és a francia Dauphin lép a szőri- tóba: rakétákat, radarokat, helikoptereket kell eladni Indiának. A fegyverüzletben nincs megállás. P. S. rikai tagozata, az „Orvosok a társadalmi felelősségért” nevű szervezet képviseletében 367 orvos, köztük több világhírű tudós hétfőn nyílt levélben fordult a találkozó résztvevőihez. Az orvosok azt sürgetik, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok állapodjanak meg a nukleáris fegyvertár nagyarányú csökkentéséről, a nukleáris fegyverkísérletek felfüggesztéséről és a világűr fegyvermentesítéséről. A csoport képviselői kedden személyesen kívánják átadni felhívásukat Reagan elnöknek. Az osztrák szocialisták eddigi vonalát erősítette meg Fred Sinowatz pártelnök az SPÖ kongresszusán. A kancellár kedden tartott beszámolójában egyszerre ajánlott fel párbeszédet a párttól balra álló társadalmi mozgalmaknak és a polgári-jobboldali elienzéknék. Az SPÖ már nem régi típusú osz- tálypárlt, hanem a társadalom „széles középrétegeit” kívánja tömöríteni — hangoztatta. A hétszázezres tagságú tö- megpárt több vezető tisztségviselőijének korrupciós ügyéire célozva a pártelnök- kancellár aláhúzta a személyes és közéleti tisztesség jelentőségét, s óvott a szemlélettől, hogy a párttagság egyben jogcím kiváltságokra. Pentagonjelentés Heitvenoldalas jelentést készített Reagan elnök számára a csúcstalálkozó küszöbén a Pentagon az állítólagos szovjet „szerződésszegésekről”. Az amerikai hadügyminisztérium azt akarja bizonyítani, hogy a Szovjetunió nem tartja meg a 'két ország között fennálló fegyverzetkorlátozási és leszerelési szerződéseket. Mint emlékezetes, a Pentagon korábban arra akarta kihasználni a hasonló vádakat, hogy — egyebek között — engedélyt kapjon a SALT—2 szerződésben foglalt korlátozások túllépésére, a kölcsönös megállapodásban meghatározott harcászati rakéták számának megnövelésére. A jelentés szerzője a The Washington Post szerint Richard Perle hadügyi államtitkár, a Pentagon egyik vezető héjája. Perle még egy jelentést készít arról, hogy mi legyen Washington válasza az állítólagos szerződésszegésékre, s értesülések szerint ebben ismét javasolni fogja, hogy az Egyesült Államok növelje 'harcászati rakétáinak számát, lépje túl a SALT—2 szerződésben engedélyezett kereteket. A Fehér Ház nem szándékozik közzétenni a Pentagon által készített jelentést a csúcstalálkozó élőtt, s amint a The Washington Post megírja, az amerikai „válaszlépések” tervezetét is csupán a genfi megbeszélések után kapja meg. Perle egyébként Fred Ikle hadügyminiszterhelyettessel együtt 'tagja lesz a Reagan elnököt Genfibe elkísérő amerikai küldöttségnek. Nem 'lesz jelen viszont Caspar Weinberger hadügyminiszter, holott korábbi értesülések szerint jelezte, hogy el alkarja kísérni az elnököt. Weinberger távolmaradását most azzal igyekeznek magyarázni, hogy nincs szükség jelenlétére, mivel a genfi megbeszélésen nem várható különösebb döntés a leszerelés kérdéseiben. A kancellár élesen bírálta az ellenzéki néppárt köreiben is tapasztalható újkon- zanvátív irányiatokat, amelyet emberellenesnek nevezett. Sinowatz végül a sajtó előtt közölte, hogy nincs szó kormányát alakításról. (Nyílt titok, hogy Kurt Steyrer egészségügyi és környezetvédelmi miniszter, aki az SPÖ jelöltje a májusi köz- társasági elnökválasztásra, inkább előbb, mint utóbb visszaadja tárcáját.) Az SOPÖ ma végetérő kongresszusán egyébként a legnagyobb érdeklődést a párt nőszervezetének javallata kelti, amely — a párttagság arányában — a tisztségék egytharmadát a nőknek igényli. Sinowatz arról beszélt, hogy e célt „folyamatosan lehet majd elérni”. Fred Sinowatz kongresszusi beszéde Nemzeti párbeszéd
