Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-13 / 266. szám
1985. november 13., szerda Somogyi Néplap 3 Szerződéses üzem a Szovjetunióban Szerződéses vállalata Szovjetunióban? Akár annak is nevelhetnénk. A szerződés azonban itt a következőt jelenti: az állam és a Szúrni Gépgyártási Egyesülés megállapodott; hogy az üzem nyereségén dk minden rubeljéből 30 kopejka az állami költségvetést illeti, 70 pedig a termelőnél marad. A termelő tehát a maga bankjára, „önfinanszírozó” vagy ^teljes önelszámoló”. Az elnevezésen még vitatkoznak. A 30 kopejka lis csak 27 az első évben, azután évente eggyel nő, míg el nem éri a 30-as szintet. A termelőnél marad a bevételnek az a része is, amely az amortizációt fedezi. Ha az állam új részleggel bővíti az egyesülést, ennek a költségeit ő állja. A vállalat gazdálkodik a saját 70 kopejkájával: 35-öt gépeik, berendezések felújítására, a termelés bővítésére fordít, 15-öt a dolgozók anyagi ösztönzésére, 12-t szociális és kulturális kiadásokra, 5-öt a korábbi bankhitelek törlesztésére és 3 kopejkát a saját minisztériumuknak utalnak át. Az állalmi költségvetés semmit sem veszít, hiszen eddig ás mindent meg kellett adnia a vállalatnak. Ha a vállalat eddigi befizetéseit és a ráfordított költségeket nézzük, az egyenleg hasonló volt, mlint az új helyzetben. Az üzem azonban most már érdekelt a nyereség növelésében, meg kell keresnie azt, amit eddig megkapott. Bővítési, értékesítési problémáik nem lehetnek. Az amerikai embargó meghirdetése után a sízumli egyesülés szállította az urengoj—ungvári gázvezetékek kompresszorait. Atomerőművekhez készít szivaty- tyúkat; termékskálája rendkívül széles. A szúrni kísérlet által fölvetett kérdésekről háromszor írt edldlig a Lityerartumaja Gazteta gazdaságpolitikai rovata. A legfontosabb az árak kérdése, hiszen a kísérlet az érvényes árképzési formában megy végibe, a gyár maga nem igazíthatja árait. A nyereség viszont nem más, mint az ár és az önköltség különbsége. A Harkov melletti városban 'hangsúlyozzák, hogy nem árképzési kísérletben vesznek részt. Az árakat alapos vizsgálódással állapítják meg, s azok nem változnak egy ötéves tervidőszak folyamán. Így a nyereség növelésének egyetlen módja az önköltség csökkentése. Attól nem kell tartani, hogy az egyesülés csak a legjövedelmezőbb termékek gyártásával foglalkozik majd, hiszen a „szerződésben” alapvető a szállítási kötelezettségek pontos teljesítése és a kiváló minőség. A Iátyeratumaja Gazét a több levélírója mégis aggódik, hogy ha a kísérlet elterjed, sokan áremelések révén akarják majd növelni a nyereségüket, s ez a fogyasztókat fogja károsítani. Szumiban is leveleznék: „Kedves szaktárs! A kísérlet előtt közösségünk nem volt a salját bevételeinek gazdája, ez visszafogta a kezdeményezést ... 1985-hen az egyesülésnek 11,7 százalékkal kell növelnie termelését, 10,4 százalékkal emelni a munka termelékenységét, és ennek eredményeként 60 millió rubelnyi nyereséget termelünk meg. A szállítási kötelezettségek hiánytalan teljesítése esetén az anyagi ösztönzési alap 1 millió 95 ezer rubellel növekszik...” — ezt a levelet minden dolgozó megkapta. A javaslatoknak azóta se szeri, se száma. S ezek már tulajdonosi szemléletű javaslatok. Megszületett az is, amit munkaidőben dolgozó vgmk- nak nevezhetnénk: az egyik brigád 13 tagja közül 9 az összes munkagépen megtanult dolgozni. Igyekeznek miinél kevesebben minél többet elvégezni. A munkaráfordítás csökkentéséért 20 százalékkal, a .kiváló minőségért további 20 százalékkal nőtt a fizetésük. Természetesen megkapják a kitűzött feladatok teljesítéséért járó prémiumot 'is. A levélírók feltették a kérdést: 'hogyan működhet egyenletesen az üzem, ha a mérnökök húst trancsíroz- nalk, az esztergályosok kombájnt vezetnek, a közgazdászok szénát szárítanak? Vagy az egyesülés felmentést kapott a kisegítő mezőgazdasági munkák alól? Szumiban elmondták, hogy „zöldműhelyt” szerveznek 250 önkéntesből. Mindig annyit küldenek ki közülük a földeikre, amennyit kell. Rossz időben mindenki a gyárban dolgozik. A „zöldműhely” munkásait a szovhoz ffizeti. A betakarított termésből — szovhozzal kötött szerződés értelmében — mindenki kap öt százalékot. Az eredmények az új formát igazolják. S mi lesz a kísérlet sorsa? A sajtólevelezők és maguk a szármák is úgv vélik: ez a jövő útja. A jelek szerint a „szerződéses” feltételek megoldanak olyan, a Szovjetunióiban az utóbbi időiben különösen előtérbe állított feladatokat, mint a szállítások pontosságának garantálása, a minőség javítása, a valódi takarékosság, a munkatermelékenység növelése, a tudományos-műszaki rekonstrúkoió meggyorsítása, az érdekeltség növelése. Azt azonban még senki sem mondta ki, hogy a kísérlet célja annak széles körű elterjesztése lenne. Továbbra is kérdés: járható út-e a „szerződéses rulbelfelosztás” a szovjet gazdaság számára. Ha nem, a szúrni kísérlet mégiscsak idegen sejt marad a gazdaság testében, amelyet hol a természetes Lmlmun- reakldidktól kell majd megvédeni, hol pedig táplálni kell máljd mesterségesen. M. Lengyel László A TELEFONÉRT FELBONTJÁK KAPOSVÁR JÁRDÁIT Milliárdos postai beruházás 1986. május 1-től szerelni kell — Jövőre Petőfi adó Marcaliban Nyolcezren igényeltek, de legalább húszezren szeretnének telefont beszereltetni Somogybán. A posta egyelőre csak nyilvántartani képes az igényeket, kielégíteni viszont nem. Alapvető változás a 'kaposvári főközpont üzembehelyezése után várható. — Ékre — mint dr. Varga Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője a megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén bejelentette — 1988 első félévében kerülhet sor. A kaposvári beruházás egymilliárd- kilencvenkétmillió forintba kerül. A megyeszékhelyen kívül nyolc községben végközpontot létesítenek és ezek segítségével harminc településen biztosítják a jő minőségű telefonszolgáltatást. Az üzembeheűyezés tervezett határideje csak akkor tartható, ha 1986. május 1-ig a kivitelező — a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat — munka- területet biztosít a technológiai szerelőknek. Jövőre egyébként megkezdik Kaposváron a hálózat- építést is a kábelek és egyéb műszaki létesítmények föld alá helyezésére 150 millió forintot költ a posta. Ez a munka jelentős járdafelbontásokkal is jár együtt. A munkához — mivel a hálózatépítő üzem kapacitása nem elég — alvállalkozót keresnek. A kaposvári új távbeszélőközpont 12 ezer állomás kiszolgálására lesz alkalmas és lehetővé válik az is, hogy Az épülő kaposvári telefonközpont Igáiban, Magyaratádon, Kis- gyalánban, Taszáron, Nagyberkiben, Batéban, Szentba- lázson és Gálosfán egyenként kétszáz állomás kiszolgálására alkalmas automata végközpontot szereljenek föl. A kaposvári beruházás teszi lehetővé azt is, hogy a megye más városaiban: Marcaliban, Nagyatádon és Barcson — illetve ezeknek a településeknek a vonzás- körzetében — megoldják a telefonálás régi gondját. Marcaliban háromezer állomás kiszolgálására alkalmas crossbarközpont építése kezdődik jövőre. Nagyatádon az elképzelések szerint átmeneti megoldásként két — egyenként ezer állomás kiszolgálására alkalmas — konténerközpontot telepítenek; Barcson pedig — a VII. ötéves tervben — új távbeszélőközpontot építenek, amely a postaforgalmi műszaki épületet is magába foglalja. A tájékoztató — amelyet Szabó Gyula, a megyei tanács építési és vízügyi osztályának vezetője terjesztett elő — számba vette a VI. ötéves terv postai fejlesztéseit is. Eddig Siófokon és Fonyódon helyeztek üzembe kétezer állomás kapacitású telefonközpontot. Tab ezer, Balatonmáriafürdő és Bala- tonszentgyörgy pedig kétszáz állomás kapacitású központot kapott. Folyamatban van a boglárlellei telefonközpont építése is. Ebnek üzembehelyezése után a déli parton mindenütt automata központók szolgálják ki a telefonállomásokat. Kaposváron a feszítő gond átmeneti enyhítésére konténer- központot telepítették. A Béke—Füredi lakótelepen pedig egy mellékközpontot helyeznek üzembe, amely négyszáz állomás kiszolgálására lesz alkalmas. Megyeszerte nagy gond a segélykérő telefonok állapota. Kérdéseikre felellve Kottái István, a távközlési üzem vezetője kifejtette: alapvető javulásra csak Marcali körzetében és a kaposvári gócközpontban lesz lehetőség a VII. ötéves tervben. A legtöbb szó természetesen a telefonról esett a végrehajtó bizottság tegnapi ülésén, de bejelentették azt is, hogy Somogyszentpálon tovább épül és várhatóan 1986-ban üzembe helyezik a Petőfi rádió műsorát sugárzó nagy adót. 500 kilowattos teljesítménye alapvetően javítja az ország délnyugati részében a Petőfi műsorának vételi lehetőségét.-L Hűszaki újdonságok Kedden, az Építők Szak- szervezetének székházéban kiállítás nyílt és konferencia kezdőldött „A gazdaságos anyagfelhasználás és technológia korszerűsítése” címmel. A november 15-.ig nyitva tartó bemutatón 43 hazai kohászati és gépipari vál- lálat új eljárásokat, műszaki technikai megoldásokat és termékeket ismertet, amelyek az anyagtakarékosságot szolgálják. A kiállítás és a konferencia megnyitója előtt a szervezők — az Ipari Minisztérium és a KISZ Központi Bizottságának képviselői — sajtótájékoztatót tartottak. Elmondták, hogy immár három éve kiemelt programként kezelik a vállalatok a gazdaságos anyagfelhasználást és az ehhez kapcsolódó technológiák korszerűsítését. Erre az időszakra 17 milliárd forintnyi megtakarítást terveztek, döntően műszakigazdasági szervezési intézkedésekkel. Előkészületek a küldöttgyűlésre Tegnap a Kiosz kaposvári székházéiban tartotta ülését a szervezet 25 tagú megyei választmánya. Banelli Árpád elnök köszöntötte a megjelenteket és a meghívott vendégekét, Fischer Pált, a Kiosz országos elnökhelyettesét, Fris Ferencet, a megyei tanács ipari osztályának helyettes vezetőjét, valamint Iharosi Lászlónét, a Kiosz- adóközösdég titkárhelyettesét. A résztvevők először Schán István megyei titkár szóbeli kiegészítőijét hallgatták meg; ebben az alapszervezeti vezetőségek és a munkabizottságok együttműködésének tapasztalatait elemezte. — Az elmúlt négy évben nagyon sokat fejlődött a különböző munkabizottságok és alapszervezetek kapcsolata, főként a nőbizottság és az ifjúsági bizottság végzett kiemelkedő munkát — mondta a megyei titkár. A hét bizottság munkáját értékelve kiemelte, hogy az eredmények tqvább fokozhatók, csak megfelelő szervezésre és irányítóra van szükség. Ennek fontosságát hangsúlyozták a vitában' résztvevők is, arra híva föl a figyelmet, hogy a kisiparosok gondjainak őszinte feltárása segítheti a továbblépést. A több mint 6000 megyei kisiparos képviseletében ülésező választmány javaslatot fogadott el a kisiparosok IX. megyei küldöttgyűlésének előkészítésére, a testületek és tisztségviselők újraválasztására. A szervezet új alapszabályát a holnapi rendkívüli küldöttgyűlésen vitatják meg a tagok, s ezzel megkezdődnek azok a rendezvények, amelyék az országos küldöttgyűlést készítik elő. A választásokkal kapcsolatos 'tennivalókról szólva Fischer Pál hangsúlyozta: azt szeretnék, ha minél jobban érvényesülne az önálló szervezeti élet, s arra kérte a résztvevőket, hogy ne statisztikai megfontolások vezessék őket a választások lebonyolításakor; olyan emberek kapjanak hizalmat, akik felelősséget is tudnak vállalni. Végül a Kiosz megyei szervezetének elnöke nyugdíjas kisiparosoknak adott át kitüntetéseket. Kriszbacher György férfiszabót az országos vezetőség 50 éves kisiparosi miunkájáért oklevéllel és aranygyűrűvel jutalmazta. Mónos István asztalost az Ipari Minisztérium Kiváló Munkáért kitüntetéssel. Szelíd szarvasok Vadgazdálkodási kutatások a mezőgazdasági főiskolán Gálosfán szeptember óta 12 szarvasborjűt tartanak a vadasparkban. E park létrehozásáról, az ott folytatott kutatások hasznáról és jelentőségéről dr. Sugár László vadbiológus, a Kaposvári Mezőgazdasági főiskola tudományos munkatársa mondta: — Még a szakemberek jó része is, a szarvast az agancsa alapján minősíti. Ez annyiban érthető, hogy a szarvas trófeája jelentős anyagi érték, s ez az elsődleges szempont háttérbe szorítja a húshasznosí- tást. A szarvasállomány számát még nem tudjuk pontosan meghatározni; becsléssel állapítják meg az erdőgazdaságok és a vadásztársaságok. Az viszont fontos ismeret, hogy a szarvas évente egy borjút ellik, szemben az őzzel, amely ikerellő. Nem tudunk sokat az élőhelyükről, a vándorlásaikról sem. Nemrég egy ötéves program keretében a KGST-országokkal közösen részt vettünk egy kutatásban; mi az őz növekedését, fejlődését vizsgáltuk különböző környezeti' viszonyok között. Ez látszatra egyszerű, a valóságban azonban nagyon bonyolult feladat. Sok a tévedési lehetőség és nagyon hosszú időre, számtalan vizsgálatra van szükség, hogy helytálló következtetéseket vonjunk le. Mindenesetre jó alap volt a jelenlegi munkánkhoz, a fiatal szarvasok befogásához és mesterséges körülményék között történő vizsgálatához. Ahhoz, hogy a meglevő minőséget tovább javíthassuk, szükségünk volt olyan információkra, amelyeket a legjobban zárt körülmények között, például szarvasfarmon (intenzív szarvastartó-telepen) szerezhetünk be. Szarvasokat több országban, többek között Angliában, már régóta tartanak ilyen körülmények között megszelídítve, de Űj- Zélandon és a Szovjetunióban is sikerre) működnek szarvaisfarmok. — Mi a célja a jelenlegi kutatásoknak? — Az eddigi kutatásokat az erdőgazdaság és a Mavosz megyei szervezetének támogatásával folytattuk. Célunk egyrészt a trófea minőségének javítása, másrészt a vadkárok felmérése és az állatok életfeltételeinek ismeretében a csökkentése. A kutatások kiterjednek a vemhesvizsgálatokra is. A meglevő egyeddket megjelöljük. így olyan adatok birtokába juthatunk, amelyek támpontot adhatnak a genetikai rokonságra és a változékonyságra, a táplálkozásra, a magatartásra és a szaporodásra. A vizsgálatok egy részét úgy tudjuk csak szakszerűen és nyomon követhetően elvégezni, ha egyedileg is ismerjük az állatokat, tartási-takarmányozási körülményeiket. Ezért Gálosfán a Surján-völgye Termelőszövetkezet területén, velük közösen, létrehoztunk egy szarvasfarmot. A szarvasfarmokról kikerülő állatoknak éppen olyan ízletes és értékes a húsa, mint a szabadon, élő vadaiknak. A hasznosítás mellett szól az is, hogy a legelőt jobban kíméli és hasznosítja a szarvas, mint más állat. A betegségekkel szemben ellenálló és a háziállatokénál jóval hosszabb a hasznos élettartama. Ezért intenzív tartása a kutatási lehetőségeken túl még gazdasági eredményeket is hoz. — A somogyi szarvas kiváló tórfeája mellett nagy testű, ízletes húsú; nem véletlenül vásárolják és szállítják élve nagyszámban Üj-Zélandlba. Ezen a telepen jelenleg 12 borjú van. Ez a szám ideális az első tapasztalatok megszerzéséhez, a problémák, a buktatók megismeréséhez. Néhány napos, hetes koruk óta mi neveljük az állatokat. Szeretnénk majd tovább növelni az állományt; ehhez igazítva alakítottuk ki a területet. A vadgazdálkodási kutatások új szakaszához érkezett ezzel a főiskola. A kísérlet, hogy szarvasokat szelíd állatok módjára, zárt körülmények között, emberközeliben tartják, új ismeretekkel gazdagítja a kutatókat és minden szakembert, aki a szarvassal valamilyen formában kapcsolatba kerül. Nagy Zsóka
