Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

XLI. évfolyam, 266. szám Ara: 1,80 Ft 1985. november 13., szerda Szolgáltatások Ülést tartott EURÓPAI KULTURÁLIS FÓRUM Oj helyzettel állunk szem­ben a szolgáltatóiparban is. Űj helyzettel, amelynek jel­legét és jelentőségét érde­mes átgondolni. Azok a szolgáltatások ugyanis, ame­lyeknek gazdasági jelentősé­ge napjainkban ugrássze­rűen növekszik, nemcsak személyi szolgáltatások. Megnövekedett a szolgálta­tások fontossága is. A szol­gáltatások nagyobb része ugyanis ipari szolgáltatás, közvetlenül a termeléshez kapcsolódik. A modern ipar széles kö­rű szolgáltatóhálózat nélkül ugyanis elképzelhetetlen. S ha ezen a kérdésen tovább elmélkedünk, rendkívül fon­tos következtetésekre ju­tunk. Tudnunk kell: nagy volumenű ipari export nem is jöhet létre anélkül, hogy megfelelő szervizhálózatot, mégpedig rugalmas és gyors szervizhálózatot ne biztosí­tana az exportáló. Érthető, hiszen a megrendelő nem­csak átveszi a berendezése­ket, hanem bizonyos akar lenni abban is, hogy a gép működni fog, s hogy az ex­portáló cég biztosítja a gép kapacitásának folyamatos kihasználását. Ha ez nincs meg, akkor szükségszerűen olyan gépi berendezést vá­laszt, amely esetleg drágább vagy kevésbé korszerű, de működőképessége a szerviz- hálózat révén biztosítva van. Többféle módon szokták az ilyen szolgáltatások meg­oldását biztosítani. A leg­jobb a közvetlen szervizhá­lózat. Ennek a követelmény­nek csak abban az esetben tudunk megfelelni, ha a gyártó cég megfelelő alkat­rész-tartalékkal rendelke­zik, s ha szakemberei ké­szen állnak, hogy bármelyik pillanatban a megrendelő által megjelölt helyre utaz­zanak. Szükségtelen most felsorolni az állandóan visz- szatérő alkatrész-utánpótlá­si gondokat, melyekkel bel­kereskedelmünk mindeddig képtelen volt megbirkózni. S népgazdasági szinten min­den, alkatrészhiány miatt ál­ló munka- vagy háztartási gép, gépkocsi összességében igen nagy kárt jelent. De nem elhanyagolható az sem, hogy exportunk szempontjá­ból mit jelent ez. Nem egyszerűen gazdasá­gi, hanem szélesebb érte­lemben vett szemléleti kér­dés áll e mögött. Noha már senki nem tekinti a szer­vizt az élősdiség egyik meg­nyilvánulásának, mégis a szervizhálózat jelentőségé­nek alábecsülése érezteti ha­tását. S nem szabad még egy nagyon fontos kérdésről elfeledkeznünk. Ha egy több országot behálózó szervizhá­lózat van egy-egy exportcik­kel kapcsolatban, ez a háló­zat nem csupán szolgáltatási funkciót tölt be. A vásárló­val való állandó kapcsolat egyúttal az igényekkel és szükségletekkel kialakuló megismerési folyamat is, és ez igen érdekes eredmények­kel jár. Ebből következik, hogy az olyan fontos jelszavak, mint a minőség követelménye, csakis üresen csenghetnek akkor, hogyha nincsen mö­göttük megfelelő infrastruk­túra. Társadalmi infrastruk­túráról, de ipari infrastruk­túráról is szó van, amely sok tekintetben épp a szerviz- hálózat meglétét vagy meg nem létét jelenti. A szolgáltatások ilyen fel­fogása nem csupán ipari kérdés, hanem az export­gazdálkodás lehetőségeinek megteremtése szempontjá­ból is perdöntő. Hermann István az MSZMP Központi Bizottsága Könyvkiadók együttműködése A szerkesztői munka alkotó tevékenység A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. november 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogad­ta az időszerű nemzetközi kérdésekről, vala­mint a VII. ötéves népgazdasági terv irányel­veiről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) BÉKEMOZGALMI TANÁCSKOZÁSOK Megkezdődtek a magyar békemozöatoan tájértekezle­tei, melyeken az Országos Béketanács és a mozgalom- ban együttműködő társadal­ma és -tömegszervezeték he­lyi képviselői ,vesznék részt. Kedden Szekszárdion Barabás Miklósnak, az OBT főtitká­rának, Oroszlányban pedig Fodor Istvánnak, az OBT tit­kárának elnökletével rendez­ték meg az eszmecserét, me­lyeiknek célja, hogy a két békékonferencia közötti fél­időben értékeljék a mozga­lom fejlődését, és megvitas­sák a nemzetközli békeévvé nyilvánított következő esz­tendő föladatait. A következő napokban tizenegy városban tartanak hasonló találkozót. A Magyar Tudományos Akadémia székházában ked­den befejeződtek a magyar— szovjet orvosi napok előadá­sai, amelyek hétfőn kezdőd­ték a Szovjet Kultúra és Tu­domány házában. Magyar és az ez alkalomra hazánkba érkezett szovjet onkológusok kölcsönösen tájékoztatták egymást kutatásaik eredmé­nyeiről, a daganatos betegsé­Gyorsabb vezetékes gáz­szállítás Az idén négy gázaggre- gátort szállítanak a gáz­mezőkre a Ganz—MA- VAG és a Budapesti Kő­olajipari Gépgyár IR—4 típusú közös terméké­ből. A földgázvezetékek­ben a hat bár nyomást, több mint kétszeresére fokozza ég így felgyor­sítja a lelőhelytől a fel­használási területre tör­ténő vezetékes szállítást a gázkompresszor. Jö­vőre a tovább fejlesztett változatokból még töb­bet adnak át a földgáz­kitermelő vállalatoknak. (MTI-fotó: Krista Gábor) Ugyancsak kedden Buda­pesten az Országos Pedagó­giai Intézet székházában ta­nácskozott a Pedagógusok a békéért mozgalom mintegy száz képviselője Szabolcsi Miklós akadémikusnak, a mozgalom elnökének veze­tésével. Az ülésen bejelen­tették, hogy a májusban tar­tott országos konferencia elő­adásait tartalmazó kötet megjelenése után összeállít­ják a békére nevelés peda­gógiai kézikönyvét, amely valamennyi hazai nevelő hasznos segítőtársa lehet. Miként elhangzott, ország­szerte regionális pedagógus békemozgalmi csoportok is álakulnak ezekben a hetek- ben-hónapokban. gek gyógykezelésének helyze­téről, lehetőségeiről. Beszá­moltak többek között a da­ganatok kóreredetének és le­folyásának vizsgálatairól, a daganatok sébészeti és su­gárkezelésének eredményei­ről. Ismertették a csontdaga­natok diagnosztikájának problémáit, a röntgenradioló- gia újabb lehetőségeit és a nőgyógyászati rákszűrések eredményeit. Az európai kulturális fó­rumon ezen a héten is mun- kalbizottságolkihan folytató­dik az eszmecsere. Az MTI munkatársának értesülése szerint az irodal­mi munkabizottság ülésén a (magyar küldöttség tagjai kö­zül felszólalt Jovanovics Miklós, az Írószövetség fő­titkára, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese, aki hangsúlyozta, hogy a szer­kesztői munka is alkotó te­vékenység, hiszen a lapok szellemi arculatát a világon mindenütt a szerkesztők ér­tékrendje határozza meg. Domokos János, az Európa Kiadó igazgatója felszólalá­sában elmondta, hogy a ma­gyar könyvkiadás több évti­zedes céltudatos törekvései­nek eredményéként lényegé­ben a világiirodalom minden jelentős klasszikus és kortárs alkotása folyamatosan hozzá­férhető magyar nyelven. Rá­mutatott ugyanakkor arra, hogy a magyar irodalmi mű­A CSÚCS napirendje Fehér házi forrásokra hi­vatkozva az ABC amerikai televíziós hálózat este azt jelentette, hogy elkészült Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan jövő heti találkozó­jának menetrendje. November 19-én délelőtt a két vezető négyszemközt, pontosabban csupán a tol_ mácsok jelenlétében folytat­nak megbeszélést. A tervben csak ez az egy közvetlen sze­mélyes találkozó szerepel, de mindkét részről késznek mu­tatkoznak további ilyen megbeszélésre, ha a tárgya­lások eredményét ezzel elő lehet mozdítani. Az ezt követő üléseken már a legfontosabb tanács­adók bevonásával folytatnák a tárgyalásokat. 19-én dél­után a leszerelési és fegyver­zet-korlátozási kérdések, no­vember 20-án délelőtt a re­gionális kérdések, délután a kétoldalú kapcsolatok 'kér­désed lesznek a jelentés sze­rint a napirenden. vek, más kis népek irodal­mához hasonlóan, ma is ne­hezen találják meg az utat a külföldi olvasóikhoz, s ezért közös erőfeszítésekre van szükség a kulturális cserék­ben fennálló aránytalansá­gok csökken téséhez. Az Euró­pa Kiadó tevékenységét be­mutatva szóüt a szomszédos országokkal megvalósuló ki­adói együttműködés ered­ményeiről, hangoztatva en­nek fontosságát egymás kul­túrájának jobb megismerésé­ben. Aase-Marie Nesse norvég költőnő javaslatot tett arra, hogy az ülésen jelenlévő ti­zenöt költő alkotásaiból je­lentessenek meg közös anto­lógiát. Többek kérésére Boldizsár Iván elvállalta az antológia szerkesztését, a kö­tet a Corvina Kiadó gondo­zásában jelenne meg. A kulturális együttműkö­dés elvi kérdéseivél foglal­kozó murikábizottság[ban A hazai nővédelmi rákszű­rések hélyzetét beszélte meg a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöksége keddi ülésén. Dr. Eckhardt Sándor akadémikus, az Országos On­kológiai Intézet főigazgatója, valamint dr. Töttössy Béla, és dr. Bodó Miklós, az Or­szágos Onkológiai Intézet osztályvezető főorvosai beve­zetőként tájékoztatták a résztvevőket a méhnyakrák szűrések eredményeiről. Elmondták: megelőzhető a méhnyak rosszindulatú daga­nata, ha idejében felismerik és gyógyítják. Klinikai, pa­tológiai és citológiai vizsgá­latok bizonyítják ugyanis: a rosszindulatú folyamat több szaklasziban, fokozatosan ala­kul ki. Ezek az elváltozá­sok ma már jól ismertek és d iagnosztizálhatók. Országunkban öt évvel ez­előtt kezdték megvalósítani az első rákszűrő programot, Miklós Pál, az Iparművésze­ti Múzeum főigazgatója ki­fejtette, hogy a múzeumok és a kiállításcserék fontos szerepet töltenek be a kul­túra demokratizálásában. A munkabizottságban meg­vitatták, hogy milyen formá­ban lehetne tovább mélyíteni az európai nagy múzeumok közötti együttműködést, töb­ben szóltak a népi építészeti emlékek megőrzésének fon­tosságáról', a helyi hagyomá­nyok és a modem építészet nemzetközi irányzatainak vi­szonyáról. Az európai kulturális fóru­mon részt vevő írók, kiadók & irodalomtörténészek bará­ti találkozón cseréltek véle­ményt magyar kollégáikkal kedden a Fészek művész- klubban. A találkozót a ma­gyar Pen Club, a Magyar írók Szövetsége és az euró­pai kulturális fórum magyar nemzeti bizottsága rendezte. amelynek célja, hogy mind­egyik 20—65 éves nő két­évenként egyszer citológiai vizsgálattal kiegészített rák­szűrésen vegyen részt. Év­ről évre több nőt vizsgáltak meg. Számuk tavaly egymil­lió 110 ezer volt. Ennek eredményeként méhnyatorák- ban szenvedő betegek 80 szá­zaléka ma már gyógyítható. Ez ideig azonban csak a ve­szélyeztetett karú nőknek a fele jelent meg rákszűrésen, s a citológiai hálózat telje­sítőképességének csak 80 szá­zalékát használják 'ki. Nem veszik igényibe ezt a szolgá­latot sokan mlég azok közül sam„ akik nőgyógyászati be­tegségék miatt szenvednek, elfoglaltságukra hivatkoznak, félnek ettől a vizsgálattól, másrészt egyes orvosok nem szorgalmazzák ezt. Szükséges — hangsúlyoz­ták, az ülésen —, hogy a kórházban kezelt nőbetegeket rákszűrésben részesítsék, s mlindegyiik nőgyógyászati rendelésen citológiai és tü'k- rözéses vizsgálatot is alkal­mazzanak. Különben fontos tudatosítaná: az idejében fel­fedezett rák gyógyítható. Az egészségügyi szervek számí­tanak ebben a nőmozgalom, a Vöröskereszt, a szakszerve­zetek és társadalmi szerveze­tek támogatására. A nőmozgalom vezetői fel­ajánlották: elősegítik a rák­szűrések fontosságának meg­ismertetését és a nők mozgó­sítását erre a vizsgálatra. Dr. őry Imre, az Egészségügyi Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese a vitában el­hangzottakra reagálva el­mondta, hogy a rákszűrés — noha nem kötelező — sikeres eszköze lehet a daganatos betegségek elleni küzdelem­nek, ha a helyi adottságok­nak megfelelően mindenütt megszervezik és a nők igény­be is veszik ezt az ellátást. A cél: a VII. ötéves terv végére kétévenként minden 20—65 éves nő vegyen részt méhnyakrákszűrésen. Magyar—szovjet orvosi napok Az MNOT elnökségének ülése Szűrővizsgálatok a nők védelmében

Next

/
Oldalképek
Tartalom