Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-18 / 270. szám
2 Somogyi Néplap 1985. november 18., hétfő Mihail Gorbacsov ma érkezik Genfbe (Folytatás az 1. oldalról) ellenintézkedést tegyenek. (Az 1979-ben kötött szerződést az amerikai kongresszus mind a mai napiig nem ratifikálta, annak érvénye december 31-én lejár.) A TASZSZ Weinberger levélével kapcsolatosan megjegyzi, hogy a Pentagon feje és a mögötte álló hadiipari komplexum irányítói még az utolsó pillanatot is felhasználják arra, hogy kifejezésre juttassák szembenállásukat egy esetleges fegyverzetkorlátozási és fegyverzetcsökkentési megegyezéssel., * * * Genfi források szerint egyébként a csúcstalálkozó kapcsán mintegy tízezer ember érkezett eddig a városba, egyharmadrészt újságírók, fotó- és televíziós riporterek. Megjelentek az első „csúos- költségvetések” is: hozzávetőleg harmincmillió dollárba kerül a rendezvény, ami a tárgyalások egy percére vetítve 63 ezer dollárt jelent. Vasárnap a svájci biztonsági főnök megtekintette a csúcstalálkozó biztosítására Genfbe vezényelt katonai egységeket, amelyek útakadályoktól a légvédelmi ágyúkig sokféleképpen érzékeltetik jelenlétükéit. Ügy hírlik, a sajtó képviselői kedden és szerdán 500 méterre közelíthetik cs'ak meg — néhány kivételezett kivételével — a tárgyalások színhelyét. Változatlanul a kétoldalú kapcsolatok, a fegyverzet- korlátozási kérdések és a világ különböző feszültséggócai ígérkeznek fő napirendi pontoknak, de amerikai részről mind többet emlegetik az emberi jogok megvitatásának szükségességét. Ezen a területen, mint az utóbbi napok sajtó-megnyii- latkozásai mutatták, fennáll olyan mérvű összecsapás lehetősége, amely veszélyeztetheti a talákozó normális légkörét. Genfi slajtókörök- ben hasonló nehézséget látnak a regionális problémák célzatos összeválogatásában is, amit szintén az amerikai fél kísérel meg nyomás gyakorlására felhasználni. Jóllehet, mind az amerikai, mind a szovjet fél sok részletet tett közzé az utóbbi hetekben elképzeléseiből, Genfben váratlan fejleményeket sem tartanak kizártnak, amelyek kedvező irányba módosíthatnák a csúcstalálkozó egyelőre mérsékeltnek ígérkez: mérlegét. * * * Tízezren vették részt szombaton délután a csúcs- találkozót váró Genfben azon a béketüntetésen, amelynek részvevői Ronald Reagantól és Mihail Gorba- csovtól jelentős eredményeket sürgettek az atomfegyverek leszerelése érdekében. Évek óta ez volt a legnagyobb politikai megmozdulás a városiban. Baloldali, szélsőbaloldali diákszervezetek éppúgy képviseltették magukat a menetben, mint katolikus, és más egyházi társadalmi szervezetek. Sokan érkeztek, főként a környezetvédő mozgalmakból és pártokból a szomszédos NSZK-ból és Olaszországból, de Belgiumból és Franciaországból is. A leszerelés mellett a tüntetők követelték az „idegen csapatok távozását” Afganisztánból, és a külföldi beavatkozás megszüntetését Nicaraguában, elítélték az amerikai űrfegyverkezési terveket. Vasárnap esti kommentár Ciprusról — Londonban Maga a tény is sokatmondó: egy kicsiny szigeten élő közösség nem talált alkalmasabb és közelebb eső helyét a tárgyiadásra, mint egy több ezer kilométerre lévő, idegen fővárost. A ciprusi törökök és görögök vezetői hétfőn Londonban kezdenek újalbb tárgyalássorozatot a moslt már valóban akutnak számító válság rendezéséről. Rauf Denktas, a török ciprióták legtekintélyesebb politikusa, a szakadár Észak-ciprusi Török Köztársaság elnöke és Szpirosz Kipnianu, aki névleg a Ciprusi Török Köztársaság államfője — valójában csak a görög származású honfitársait tudhatja maga mögött — nem először találkoznak egymással a tárgyalóasztal mdllétt, a „régi motorosok” a zonibam még sosem tudtak megegyezni egymással a probléma igazi okairól — és így természetesen a megoldásról sem. A kicsiny szigetország északi részét megszállva tartó török csapatok kivonására és a két „fél” sziget vegyesiíltéBóre, vagyis az 1974 előtti status quo visszaállítására bizony aliig van remény. Mindkét fél ragaszkodik a maga igazához, így még sosem született kompromisszumos megoldás. Kip- rianut legutóbb már saját táborából is kritika érte, mert túlságosan makacsul kitartott álláspontja mellett. Miközben ő mereven a görög többségi uralom helyreállítását követelte, a ciprusi török képződmény pénzt és útlevelet bocsátott ki, vagyis annak ellenére, hogy Ankarán kívül jóformán senki sem ismerte el állami létét, felkészült az önálló életre. A Ciprus negyven százalékát megszállva tartó török csapatokkal a zöld vonal mentén, a görög nemzeti gárda néz farkasszemet. Bál a nyílt csatározások egy ideje szünetelnek, a két erőt elválasztó vonalat tanácsosabb csak távolról szemlélni. Az ENSZ-nek a helyszínen állomásozó — jobbára csak jelképes szerepet betöltő — csapatai újra és újra megkapják a mandátumuk meghosszabbításához szükséges szavazatokat: New Yorkból nézve is világos, hogy a szigetország még ma is potenciális konfliktus- forrás lehet. A NATO két tagállama, Törökország és Görögország ellenségesen méregeti egymást és egymás ciprusi pártfogoltjait, Nagy-Britan- nia kulcsfontosságú katonai támaszpontjai miatt aggódik (ezek területen kívüliséget élveznek, de mégiscsak a konfliktus helyszín,én találhatók), míg az Egyesült Államok szeretné elkerülni, hogy egy Makarioszhoz hasonló formátumú, a semlegesség felé hajló politikus mögött tömörüljenek a megegyezést kereső erők. A Közel-Kelet válságövezetének szomszédságában lévő „elsüllyeszthetetlen repülőgép-anya,hajónak” is nevezett Cipruson kevés az esély a gyors megállapodásra. A föderációs, állam elképzelése tűnik a legreálisabbnak, de Kiiprianun eddig minden ilyen ötlet elbukott. Marad tehát a tárgyalás Ciprusról — jobb híján Londonban. H. G. Előkészületek a szovjet—Szíriái közös űrrepülésre A Moszkva melletti Csillagvárosban két szíriai űrhajósjelölt részvételével megkezdődtek az előkészületek egy szovjet—szíriai űrrepülésre. A közös űrrepülést a Szovjetunió és Szíria közötti erről szóló megállapodás értelmében bonyolítják le. Az űrhajósok nevét és a repülés időpontját nem közölték. Damaszkusziban a szíriai alelnök pénteken jelentette be a nyilvánosságnak, hogy két szíriai űrhajós készen áll a közeljövőben sorra kerülő közös űrrepülésre. Diáktüntetés Rómában 200 000 iskolai tanuló kerítette hatalmába szombaton az olasz fővárost: egyes becslések szerint legalább ennyi közép- és főiskolai tanuló vonult az utcára, s vett részt békés, de határozott követelésekkel kísért tiltakozó meneten, jobb iskolai körülményeikért tüntetve. MSZMP küldöttség utazott Japánba Horváth Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével pártküldöttség utazott szombaton a Japán Kommunista Párt XVII. kongresszusára. A küldöttség tagja Györke József, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Südy Zoltán, az osztály munkatársa. Ismét kitört a vulkán Kolumbiában Szombaton, délután másodszor is kitört a kolumbiai Névadó del Ruiz vulkán, de egyelőre nem ismeretes, hogy az újabb kitörés milyen károkat okozott. Hivatalos adatok szerint az első vulkánkitörés halottainak száma már meghaladja a 24 ezret. Az újabb kitörés szintén áradásokat, földcsuszamlásokat idézhet elő. A hatóságok felszólították a térség lakosságát: ne törődjenek vagyonúkkal, mentsék életűiket, de pánik nélkül távozzanak a veszélyeztetett zónából. A helyszínről drámai jelentések érkeztek arról, hogy szinte semmi remény nincs az első katasztrófa túlélőinek megmentésére. Többszáz élő ember már negyedik napja a néhol hat méteres magasságot elérő iszapáradat foglya, s a mentős lakú,latok a kellő felszerelés és tapasztalat hiányában nem tudnak hozzájuk férkőzni. A mentésben részt vevő orvosok attól tartanaik, hogy a súlyos sebesültek közül soknak az életét nem lehet megmenteni, mivel a gyógyszerhiány miatt nem tudták időben védőoltásokban részesíteni őket. Több mint 200 halott, félmillió hajléktalan az indiai árvíz mérlege. Genf: a csúcstalálkozók fővárosa Négyezernél is több nemzetközi találkozóit tartanak évente Genfben, amely rég elhódította New Yorktól a legforgalmasabb nemzetközi konferenciaközpont nem hivatalos címét. Mi teszi olyan vonzóvá ezt a svájci Várost? Lakosai szerint az ország semlegessége, a nemzetközi politikáitól való távolságtartása teremti meg azt a higgadt, termékeny légkört, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a világ ügyeinek irányítói itt tisztázhassák erőviszonyaikat s kicseréljék eszméiket. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan előtt sokan jártak Genf 2000 éves múltra visszatekintő „konferencia-ösvényein”. Már Julius Caesar is felismerte. milyen előnyös Európa szívében tanácskozni — a békéről. A római birodalom idején sok fontos kereskedelmi tárgyalást is folytattak itt. Később sötét századok jöttek Európára, így Genf számára is. Akkor virradt fel a napja, amikor az iszlám hódítók elleni harc jegyéiben 773-ban ide szervezte meg az első valódi nemzetközi értekezletet Nagy Károly. A modern idők első nemzetközi konferenciáját 1863-ban tartották Géniben: ezen alapította meg Henri Durrant helyi polgár a Nemzetközi Vörös- keresztet. A második világháború után vált Genf a világdiplomácia igazi központjává. 1954-ben itt tartották az Indokína konferenciát, 1955-ben itt ültek össze a négy nagyhatalom vezetői, hogy az európai biztonságról, a leszerelésről, a kelet—nyugati kapcsolatokról, tárgyaljanak. 1973: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Izrael, Egyiptom és Jordánia külügyminisztered a közel-keleti békéről kezdtek tanácskozást itt. Ezt a konferenciát elnapolták, s felújítani mind a mai napig nem sikerült. És Genfiben folynak évek óta azok a tanácskozások, amelyek eredménye döntően befolyásolja a világ sorsát: a leszerelési tárgyalások. Genf persze a felsoroltaknál jóval több nemzetközi összejövetelnek adott és ad otthont — a helyi szálloda- és étterem- tulajdonosok nem kis örömére. A számtalan részvevő kiszolgálására 30 ezer alkaknazioDtaf foglalkoztat a genfi székhelyei rendelkező több tucatnyi nemzetközi szervezet. Éz utóbbiak közül három — a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ENSZ-mene- kültügyi főbiztosának irodája és a Nemzetközi Vöröskereszt, a Nobel-béke- díj büszke tulajdonosai. A helybéliek szívesen idézik Taldeyrandnak, a 19. század híres francia álHamférfiújánák a mondását: „öt kontinens van: Afrika, Amerika, Ázsia, Európa — és Genf”. Mihail Gorbacsov Alig fél éve áll az SZKP élén, s ez alatt az idő alatt valószínűleg többször szerepelt a világsajtóban, mint elődei hosszú évek alatt. Stílusa, dinamizmusa, következetessége zavarba hozta a tapasztalt szovjetológu- sokat és kremlinológusokat. „Gorbacsov-jelenségről” írnak a nyugati lapok, s fé- lig-meddig ironizálva új orosz csodafegyverként emlegetik. Mások viszont megpróbálták „propaganda-hadjáratnak” feltüntetni az SZKP KB főtitkárának fellépését, s eddigi tevékenységéből csak a felszíni és látványos elemeket emelték ki. A dél-oroszországi parasztcsalád fia, a most ötvennégy éves jogász, agrárközgazdász gyors, de mégis tipikusnak mondható szovjet karriert futott be. Tizenöt éves, amikor szülőfalujában kombáj- nosként dolgozni kezd — a háború utáni évek rendkívül nehéz időszaka ez. Tehetsége — s nyílván kiemelkedő munkája — segíti hozzá, hogy 19 évesen Moszkvába kerül. Az ország első felső- oktatási intézményében, a. Lomonoszov Egyetemen jogászdiplomát kap. Hazatér, de nem az igazságszolgáltatásnál helyezkedik el, hanem az ifjúsági szövetség aktivistája lesz. 1955-ben a sztavropoli Komszomol első titkárává választják. Különböző párttisztségeket tölt he ezután, s közben városának főiskoláján agrárközgazdaságtant tanul. 1970-ben — viszonylag fiatalon tehát — o sztavropoli terület pártbizottságának első titkára. Ezen a rendkívül termékeny, hagyományos mezőgazdasági területen figyelme érthető módon az agrárszektor termelésének fellendítésére irányul. A kolhozokat egy sor kötöttségtől szabadítja meg, s az önelszámoló brigádok módszerének bevezetését szorgalmazza. 1978 — az SZKP KB titkára, egy évre rá a politikai bizottság póttagja. A mezőgazdaság felelőseként az élelmiszerprogram kidolgozója, KB-titkAr- ként először a mezőgazdaság ügyeiért felelős. Jár külföldön: Magyarországon, Kanadában. Nagy-Britanniában s más országokban, s járja a szovjet ország tájait Országjáró kedve nem csappant meg, mióta a párt első embere. Iparvárosokban, nyersanyagtermelő körzetekben személyesen gyűjt tapasztalatokat arról, mi is történik, miként valósulnak meg a párthatározatok, vagy mi akadályozza azok végrehajtását. Az, amit hirdet mindenütt: új, felgyorsított munkastílus; az erők és tartalékok felszabadítására, fegyelemre van szükség, hogy kihasználják a szocializmus lehetőségeit, jobban lássák el a szovjet népet. A szocialista építés felgyorsítása, az intenzív fejlesztés a gorba- csovi program fő vonala. Külpolitikai megnyilatkozásaiban is azt akarja megértetni, hogy a szovjet állam békeszerető, együttélésre törekvő vonalának ez az alapja. Az ötvennégy éves vezető nyílt ember, közvetlensége, humora megkapta a vele tárgyalt nyugati politikusokat és — személyes emlék — a varsói repülőtéren őt búcsúztató helybelieket. Szakszerűsége és következetessége alapvonásai közé tartozik. Ronald Reagan 1976-ban vesztett Gerald Ford ellenében, s nem nyerte el a republikánus elnökjelöltséget. Életrajzírója szerint a későbbi elnök ekkor azt mondta fiának: — Tudod mi az, Ami legjobban bánt? Arra számítottam, hogy leülhetek Brezsnyevvel megtárgyalni a SALT—11. szerződést. Hallgatni akartam a tolmácsot, amint vagy másfél órán keresztül magyarázza nekem, milyer^en- gedményeket kellene tennie az Egyesült Államok elnökének, Brezsnyev szerint, ha barátságban akar élni az oroszokkal. Azután lassan fölkeltem volna, körbesétáltam 1volna az asztal körül, és csak ennyit súgtam volna a fülébe: „nyet”. Majd tíz év telt el azóta, hogy Reagan állítólag elmesélte ezt a vízióját. Hitelességéért az életrajzíró a felelősséget az elnök fiára hárítja, ám tény: elnökségének évei alatt ez a „nyet” több ízben elhangzott már. Most mégis sor kerül a találkozóra, ami önmagában ugyan még nem jelenti azt, hogy az elnök megtanulta volna a „da” szót is, de talán nem azért tölt két napot Genfben a Fehér Ház lakója, hogy végül megtegye az asztal körüli sétát... Az elmúlt kilenc év alatt Reagant kétszer választották meg elnökké, s átélt egy súlyos merényletet is. Elnökségének évei alatt gazdasági mélypont és mérsékelt fellendülés, rekord munkanélküliség és az infláció megfékezése egyaránt előfordult. A nyugati világban elterjedt a „reaganizmus” kifejezés, ami az elnök politikai filozófiáját jelöli: gazdasági konzervativizmus, a szociális kiadások csökkentése belföldön — erőpolitika kifelé, különösen a nagy keleti partner irányába. Ma azonban már az elnök, aki hetvennégy éves, s a közelmúltban több műtéten esett át, nem akarja kizárólag a harcias és fegyverkező államférfi képét hagyni maga után. Egyébként pályafutása alatt nem ez lenne az első változás. Az illinoisi Tampico szülötte, a kisvárosi főiskola futballsztárja, a későbbi sportriporter és hollywoodi filmszínész fiatalkorában liberális demokratának számított. A háború után a szí- nészszsakszervezet elnökeként vált harcos konzervatívvá, mivel úrrá lett rajta a meggyőződés, hogy „Moszkva ügynökei, a kommunisták” kezükbe akarják kaparintani az amerikai filmipart. A negyvenes-ötvenes évek- uralkodó amerikai eszme- rendszere gyakorolt leginkább maradandó hatást Reagan gondolkodására. Később mint a General Electric óriás-konszern jól fizetett tv- showmene, politikai vezérszónoka hosszú évekig volt e nagyonis leegyszerűsítő ideológia profi hirdetője. A Reagan pályáját elemzők ugyanakkor kiemelik: hosszú politikai pályafutása (nyolc évi kaliforniai kormányzóság, az elnöki évek) során a volt filmszínész elsajátította a politikai kompromisszumok művészetét is. Mindenesetre pályájának meghatározó pontjához érkezett.
