Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-18 / 270. szám

1985. november 18., hétfő Somogyi Néplap 3 Tanácskozott a szakszervezetek megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) Az SZMT a tagság etet­és munkakörülményeire ki­ható valamennyi fontos döntés előkészítésében részt vett. Dr. Szerényi János kérte, hogy a SZOT továbbra is tá­mogassa az SZMT-t a Bala­tonnal kapcsolatos ügyekben, az egészségügyi rekonstruk­cióban, az elképesztő telefon- gondok minél gyorsabb megoldásában, az elmara­dott somogyi települések felzárkóztatásában. A felszólalásokban is sok szó esett a terület- és tele­pülésfejlesztésről. Elismerve a VI. ötéves terv eredmé­nyeit, szóba hozták a fe­szültségeket is. A küldöttek sürgették, hogy a VII. öt­éves terv idején egyes terü­leteken gyorsuljon meg a fejlődés. A szakszervezeti érdekvé­delem ma már nem korlá­tozódhat a napi nyolcórás munkavégzésre, ahogy Vér­tes Elemérné elmondta. Nem közömbös milyen az ellátás, a lakáshelyzet, az oktatás, a művelődés. Ez alapvetően befolyásolja a dolgozók hangulatát. Több szociális célú taná­csi bérlakást kell építeni a jövőben — mondta Kurucz Jánosné és Perjést János a nagyatádi, illetve a fonyódi tapasztalatok alapján. A VII. ötéves tervben fontos, hogy az egészségügyi intézmények fölszerelésére, műszaki színvonalának eme­lésére több jusson. Dr. Var­jú Irén szerint folytatva a megyei kórház rekonstruk­agnosztikai állomásra, egy rendelőintézetre a kórház mellett. Központi erőt igé­nyel az idegenforgalmi célo­kait is szolgáló marcali és siófoki kórházak fejlesztése. Szöllősi lstvánné a kapos­vári pedagógus alapszerve­zet tapasztalatai alapján szorgalmazta, hogy a községi tanácsok a tervezéskor gon­doskodjanak az alapellátás­hoz szükséges fölszerelések, eszközök megvételéről, az intézmények rendbentartá- sáról. A megye tömegközlekedé­sének javulása csak akkor várható, ha a Volán képes megújítani az elöregedett járműparkját. Győré Vilmos szerint, ha nem kapnak pénzt erre, már az üzem- biztonságot is nehéz lesz fenntartani. A kereskedelmi ellátás gondjait elemezte Wám- berszky Dezsőné. Gondot okoz a vándorlás, az állan­dó létszámhiány, különösen a kistelepüléseken. Közpon­ti intézkedésre is szükség van, hogy többet fordíthas­sanak az üzlethálózat kor­szerűsítésére. Dr. Galabár Emil a mezőgazdasági dol­gozók érdekében szorgal­mazta, hogy javuljon a kis­települések ellátása, a szol­gáltatás. Ma már a környezet vé­delme, a BaLaton-part tisz­tasága is foglalkoztatja a szakszervezeteket. Váradi Zsuzsa, a siófoki Település­tisztasági és Kertészeti Vál­lalat tapasztalatai, valamint a HVÍDSZ kongresszusi ál- 'lásfoglalás-tervezete alap­ján javasolta, tartozzon a tevékenységük az alapellátás körébe. A szakmaközi bizottságok egyre jobban részt vesznek a településfejlesztésben. Sok kérdésben állást foglalnak Kadarkút tói Nagybajomig, ahogy azt a felszólaló Kraft József, Bognár Jánosné el­mondta. A nagybajomi szak­maközi bizottság titkára vi­tába szállt a szóbeli beszá­moló egyik megállapításá­val. Szerinte tartalmasabb a szakmaközi bizottságok te­vékenysége. Dr. Sarudi Csaba, a me­gyei tanács általános elnök­helyettese elismeréssel szólt a tanácsok és a szakszerve­zetek tervszerű és gyümöl­csöző együttműködéséről. Természetesen a nagyobb és újszerű feladatok megköve­telik a tartalmi és a mód­szerbeli továbbfejlesztést. Különösen fontos, hogy a szakszervezetekkel együtt minél több embert vonjanak be a döntések előkészítésé­be, az elképzelések megvaló­sításába. Megköszönte azo­kat a jelzéseket, amelyeket az SZMT a Balaton érdeké­ben továbbított. Elmondta, hogy a szociális bérlakások építésére a megyei tanács többet tervezett. Kérte, a szakmaközi bizottságok szorgalmazzák, hogy a helyi tanácsok éljenek jobban a lehetőségekkel. Beke János, a BVG tabi gyáregységének termékszer­kezet-váltással kapcsolatos nehézségeit vázolta. Kiss József a Kaposgép tapasz­talatai alapján elmondta, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek megala­kulása is hozzájárult, hogy a szocialista munkaverseny, a brigádimozgalom kiemel­kedő eredményei, kezdemé­nyezései megszűntek. Tartal­masabb vállalásokra, jobb értékelésre van szükség. Néhány szakma társadal­mi megbecsülésének, jobb anyagi elismerésének hiá­nyáról is beszéltek a kül­döttek. Hambuch János a Sütévnél azt tapasztalta, hogy a pékszakma nem von­zó. Ehhez a kedvezőtlen munkarend is hozzájárul. A szakszervezeti demokra­tizmus növekedett az elmúlt öt éviben, de még nagyok a tartalékok. Kárpáti László azt tapasztalta a Sáévnál, hogy a gazdásági vezetők egy része nem minden esetben kéri ki a főbizalmi, a bizal­mi véleményét. Némethné Béres Gyöngyi elmondta, hogy a bizíalmi, főbizalmi beszámolók alapján tárgyal­ta meg a szakszervezeti bi­zottság a szociális ellátást a Tanépnél, s határozta el a javítását. Ezen a küldöttértekezleten az eddigieknél sokkal többet beszéltek a fiatalokról, a pá­lyakezdés, a családalapítás megkönnyítéséről, a közéleti tevékenység elkezdéséről. Fonai János szerint a meg­alakuló szakszervezeti ifjú­sági tagozatok sokat tehet­nek a fiatalok érdekeinek képviseletéért, a kezdemé­nyezések felkarolásáért. Mi- halics Veronika, a KISZ megyei bizottságának első titkára elismeréssel szólt a szakszervezetek és a- KISZ együttműködéséről. Azt kér­te, ezután is gondoljanak a 30 élven aluli korosztályokra, amikor részt vesznek a dön­tésekben. A KISZ minden segítséget megad a szakszer­vezeti ifjúsági tagozatoknak, mert kedvező hatásuk lesz az ifjúságpolitikára, a KISZ tevékenységére. Átfogóan elemezte a me­gye szakszervezeti mozgal­mának, az SZMT-nek a te­vékenységét Kfgnavics Imre, a megyei pártbizottság első titkára és Gál László, a SZOT titkára. Klenovi.es Imre leszögezte: a megye szakszervezeti moz­galma továbbfejlődött, tö­megbefolyása és politikai felelőssége megnövekedett. A mozgalom és az SZMT részese a megye és a helyi politika alakításának. Meg­felelően élt a jelzőrend­szerből adódó lehetőségek­kel és feladatokkal, életsze­rűen közvetítette a tagság hangulatát. Eredményesen működött közre a gazdasági döntések előkészítésében és megvalósításában. Hatéko­nyabbá vált az érdekképvi­seleti és -védelmi tevékeny­ség, színesedett a munkahe­lyi demokrácia. Jelentős és tényleges sze­repet tölt be a mozgalom a megye politikai, gazdasági és társadalmi életében. A megyei pártbizottság első titkára javasolta, hogy a mozgalom a megnöveke- dett feladatoknak megfele­lően, a tagok igényeinek jobb kielégítése érdekében bátrabban változtassa mun­kamódszerét és -stílusukat. Fontolják meg az üzemi és a lakóhelyi feladatok össze­kapcsolását. Az eddiginél bátrabban tegyenek javasla­tot és kezdeményezzenek. Se­gítsék élő a munkahelyi és az üzemi demokrácia tartal­mi és szervezeti továbbfej­lesztését. Üzenjenek hadat az előrehaladást gátló for­mális elemeknek, az itt-ott jelentkező bürokratikus je­lenségeknek. A mozgalom tartsa alap­vető feladatának a vitára vajló ösztönzést, a bátor fel­lépés felkarolását. Tegyék nyíltabbá és nyitottabbá a szakszervezeti munkát. Gál László a beszámolókat tartalmasnak ítélte meg. Arrta bíztatta az SZMT-t, hogy szálljon síkra a több szociális célú tanácsi bérla­kás építése mellett. Az is fontos, hogy az eddiginél jobban segítsék elő az első negyedévi gazdasági ered­mények növelését. A mun- kaverseny-mozgaiomban a minőség az, amit elsősorban a középpontba kell állítani. Dr. Szerényi János vita- összefoglalója után a küldöt­tek megválasztották a 39 ta­gú S2iakszervezetek megyei tanácsát, a 7 tagú szám­vizsgáló bizottságot. Az SZMT az alakuló ülésén el­nökének dr. Szerényi Jánost, vezető titkárnak dr. Exner Zoltánt, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetőjét választot­ták meg. Titkárai dr. Eger- szegi László, Varga József és Svajda József. A héttagú elnökség tagja az SZMT öt tisztségviselőjén kívül Guth József, a megyei társadalombiztosítási tanács elnöke és Vértes Elemérné, a kaposvári szakmaközi bi­zottság titkára. A testület megválasztotta a tíz réteg- és munkabizottság vezetőit és tagjait, kinevezte az SZMT intézményeinek ve­zetőit. A számvizsgáló bizottság alakuló ülésén ismét elnök­nek Szabó Benjámint, tit­kárnak Bráz Andrást vá­lasztotta meg. Ezután Gál László, a SZOT titkára kitüntetéseket adott át. Dr. Szerényi János volt vezető titkár a Szocia­lista Magyarországért Ér­demrendet, Tarr Gyula, az SZMT eddigi elnöke pedig a Szakszervezeti Munkáért arany fokozatát kapta meg. A küldöttértekezlet az In- ternacionáléval fejeződött be. dóját, szükség van egy di­Kevesebb répából is sok cukor A kampány 64. napja után A Kaposvári Cukorgyár az előzetes becslések alapján 300 ezer tonna répa feldol­gozását tervezte a mosit fo­lyó kampányban — ebből 210 ezer tonnát saját terü­letről, a többit más gyárak területéről származó vásár­lásból kívánták biztosítani —, a végleges becslés azon­ban ennél lényegesen keve­sebbet, összesen 235 ezer tonna nyersanyagot muta­tott. Ebből 165 ezer tonna a saját termeltetés, a többit megveszik. Mint arról Kováts Imre, a cukorgyár igazgatója teg­nap tájékoztatott,, szomba­tig, az idei kampány 64. napjáig 17,5 százalékos cu­kortartalmat mértek. A vi­szonylag korai indulás és a répa mennyiségének csök­kenése ellenére a nyers­anyagból származó cukorki- hozatal jónak mondható: a mérések szerint a répa va­lamivel jobb a kaposvári gyárban, mint az ország többi gyárának átlaga. A tá­rolási veszteség is alacsony: nem éri el a 0,4 százalékot! A gyárban ebben az idő­szakban 2400 tonna répát dolgoznak fel naponta: szombatig 15,1 550 tonna ré­páiból gyártottak cukrot. Tegnap még mintegy 16 ezer tonna nyersanyag várt betakarításra a termelők­nél, a kaposváriak körzeté­ben, 42 ezer tonnányi kész­lettel rendelkeztek, és a társgyáraktóil 25 500 tonna répát vár a Kaposvári Cu­korgyár. KOMMUNISTA SZOMBAT TABON A Videoton tabi gyáregy­ségében évente két alkalom­mal tartanak kommunista műszakot Hagyomány, hogy a második munkaakció no­vemberben, a hónap köze­pén van. Ezért dolgoztak szombaton a gyáregység ter­melő üzemei. A reggeli kez­déskor volt megfelelő meny- nyiségű anyag, a dolgozók á pénteken abbahagyott ter­mékek gyártását folytatták. — Az a célunk — mond­ta Kudich Antal igazgató —, hogy elősegítsük a számítás­technikai gyár, valamint a gyáregység készárus terme­lési feladatainak teljesítését. A nyomtatott áramkörö­ket szerelő üzemben mérést, illetve szerelést végeztek. A szerelvényüzem dolgozói displayket és a sornyomtaitó tápegységeket szerelték és mérték, valamint a tv­komputer és sornyomtató transzformátorokat teker­cselték. Mindennapi felada­taikkal foglalkoztak a minő­ségellenőrök, a termelést közvetlenül! elősegítők, és a műszákiak is. A szombati munkáért já­ró bérből a gyáregység 10 ezer forintot a vakok és gyengénlátók siófoki, taibi, boglárlellei, fonyődi körzeti elnökségének dinére küld el, a többit pedig a tabi gyer­mekintézményeknek utalja át. Szombati műszakot tartot­tak a mostani hétvégén a Kempiingcikkgyár nehéz- konfekció üzemrészében is. A November 7. szocialista brigád kezdeményezésére vállalták a munkát a pony- Vavarrók. A pénzt az ala­csony jövedelmű nyugdíja­soknak adják. Állattenyésztési és -gyógyászati termékeket gyárt a főiskola leányvállalata Leányvállalat alakult Zoo- gál néven a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskolán. Állat- tenyésztési és -gyógyászati termékeket, hozamfokozó szereket, takarmányozási anyagokat, és premixeket 'termelnek. A leányvállalat létrehozá­sa egyértelműen szolgálja az állattenyésztés, a takarmány- gazdálkodás fejlesztését, kor­szerűsítését, a hozamok fo­kozását, a költségek csök­kentését. Alkalmas arra is, hogy a most hiánycikkeknek számító termékeket gyorsan, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodva gyártsák és azokkal folyamatosan elláss sak a vállalatokat, az állat- tenyésztési ágazaton belül működő termelési rendszere­ket. Előállíthatnak olyan, állattenyésztési célokat szol­gáló készítményeket is, me­lyeket a nagyvállalatok nem, vagy gazdaságtalanul gyár­tanak. A leányvállalat feladatai között kiemelt helyen szere­pel: egyes, a profiljába tar­tozó termékekkel csökkente­ni kívánja a tőkés importot úgy, hogy megszervezi a ha­zai termelést, gyártást és el­látást ezek pótlására. A Zoo- gál alapvető célja a főiskola termelési rendszereinek és az intézménnyel kapcsolatban álló vállalatok, gazdaságok termelést szolgáló igényeinek kielégítése. A leányvállalat indulásá­hoz a főiskola jelentős segít­séget nyújt: külön szerződés alapján rendelkezésre bo­csátja az egyéves működés­hez szükséges állóeszközö­ket, biztosítja a forgóeszkö­zöket, visszatérítési kötele­zettség mellett forgóalapot ad át a Zoogál-nak. H. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom