Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

1985. november 16., szombat Somogyi Néplap 3 Csurgót fiatalok Kapnak-e megfelelő szere­pet a fiatalok a vezetésben, a közéleti tisztségekben? Mi­lyen a KISZ tömegbefolyása és párttaggá nevelő munká­ja? E kérdésekkel kapcso­latban a vélemények több ponton ütköznek. Csatár Csilla, a Sefag gyáregységének KlSZ-.titká- ra: — Üzemünk 600 dolgozó­jának fele 35 éven aluli, kö­zülük azonban csak 83 a KISZ-tag. S bár a szerve­zettség javítása fontos fel­adatunk, nagy gond, hogy a fiatalok nagy része passzív. „Van nekem elég elfoglalt­ságom a KISZ nélkül is” — mondják, s elsősorban a munkaidő utáni jövedelem- szerzési lehetőségeket kere­sik. Ezt a véleményt támasztja alá a pártbizottság ülésén elhangzott megállapítás: A közéletiségre lehetőséget adó fórumök növekedése ellenére csökkent a fiatalok aktivitá­sa. Voltak a körzetben olyan ifjúsági parlamentek, ahol egyetlen érdemi hozzászólás nem akadt. Vancsura József: — A nehezebb gazdasági feltételek és általában a társadalmi hatások ellent­mondásosan tükröződnek a fiatalok szemléletében, ma­gatartásában, közéleti akti­vitásában. Nagyok a különb­ségek aszerint, hogy mit lát és tapasztal a fiatal saját környezetében vagy munka­helyén. Hogy milyen az egyes helyeken folyó nevelő mun­ka, az idősebbek példamuta­tása, vagy hogy a KISZ- alapszervezet képes-e való­ban mozgósító célokat meg­határozni. A szakiskola 100 diákja önként jelentkezett a nyáron szervezett építőtábor­iba, s csaknem egymillió fo­rint értékű társadalmi mun­kát végzett a tornaterem ala­pozásában ... Mondhatnánk, hogy egy is­kola lehetőségei nagyobbak, hogy a diákoknak több ide­jük jut a közösségi progra­mokra. Kopunné Dévényi Gyöngyvér igazgatóhelyet­tes, az iskola párttitkára szerint a hasonló vélemé­nyek olykor csak az önfel­mentést szolgálják. A körzetben a tanácstagok 13 százaléka fiatal. Valami­vel jobb az arány a nép­frontbizottságokban. Az újonnan fölvett párttagok több mint kétharmada fia­tal, ugyanakkor az össztag- ságon belüli részarányuk csak 13,2 százalék, a pártve- zetőségekben ennél is jóval alacsonyabb ... Lőczi János önkritikusan állapította meg, hogy a fia­talok szemléletének formá­lásában, mozgósításában a KlSZnbizottság nem állt a helyzet magaslatán. — A KISZ-munkára a ren­dezvényközpontúság volt jel­lemző, ugyanakkor nem ér­vényesült kellően a mozgal­mi jelleg. A jövőben a ki­sebb közösségékre kell ala­poznunk, szinte személyre- szólóvá téve a meggyőző ne­velőmunkát. Vancsura József: — A pártbizottsági ülésen hangzott el, hogy a fiatalok nevelésével megbízott idő­sebb dolgozókat valamiképp érdekeltté kell tenni a mun­kában. Az ifjúsági nevelés­re vonatkozó jogszabályok és intézkedési tervek egy részé­nek betartása nem kérhető számon. A döntés olykor csak elvi jellegű és a gazda­sági vezetés szemléletétől függ, hogy miként hajtják végre. A csurgói pártbizottság ál­lásfoglalása részletesen meg­határozza az ifjúságpolitikai munka helyi feladatait. Az anyag a fő hangsúlyt — a KB egy év előtti állásfogla­lásához — a párttagok sze­mélyes felelősségvállalására teszi. Nem véletlen! Az ál­talános megfogalmazás. A fiatalok nevelése és támoga­tása össztársadalmi feladat, gyakran csak a személyes fe­lelősség elhárítására szolgál. Valamennyi párttagnak — s korántsem csak a vezetőknek — saját munkahelyükön kell mindent megtenniük az if­júságpolitikai határozat ér­vényesítéséért. S korántsem csupán Csurgó körzetében. Bíró Ferenc Számítástechnikai megállapodás Számítástechnikai progra­mok cseréjében állapodtak meg tegnap magyar és szov­jet vállalatok a most zárult Software ’86 szakkiállításon. A szerződést a METRIMPEX és a szovjet ELORG Külke­reskedelmi Egyesülés képvi­selői írták alá a Duna Inter­continental Szállodában. A szerződés alapján a magyar vállalat olyan softwareket szállít jövőre a szovjet meg­rendelőnek, amelyek segítsé­gével a KGST-országok egy­séges számítógéprendszerétől eltérő módon működő számí­tógépek programjait adap­tálhatják az ESZR gépekhez. Gyermek­nadrágok exportra Gyermeknadrágokat varrnak nyugatnémet expótra a csurgói Nap­sugár Ruhaipari Szövet­kezet berzencei telepén. A több színben és fa­zonban készülő nadrá­gokból évente hatvanez­ret exportálnak. Ugyan­itt elkezdték a téliesí­tett dzsekik varrását is. Mintegy negyvenezret szállítanak a belföldi megrendelőknek. Nemzetközi diáknap Negyvenhat éve történt; 1939. november 17-re vir­radó éjszaka, hogy Prágá­ban a fasiszták elfogták és kivégezték a csehszlovák diákmozgalom több veze­tőjét, százakat pedig kon­centrációs táborokba hur­coltak. Rájuk emlékezünk ma, s egyben bizakodunk is, hogy az akkori gyalá­zat soha sem ismétlődhet meg. Szinte jelképes is, hogy Prágában alakult meg 1946-iban a Nemzet­közi Diákszövetség, amely a mártír cseh diákok em­lékének felidézésével újra és újra harcra szólítja a fiatalokat a világbékéért. A diákok, a legjobbak legalábbis, mindig politi­záltak, s nincs ez másként napjainkban sem. Megle­hetősen eltérő tartalmuk ellenére jól megfér egy­mással a vidámság és po­litikai harc. Az emlékezés mellett e napon ünnepel is a világ diáksága. Ünnepli azokat a haladó mozgalma­kat, amelyek minden ne­hézség ellenére előbbre vi­szik a világot. A diákok harca még ma is nemritkán áldozatokat követel: diáktüntetések, megmozdulások brutális szétveréséről érkeznek be­számolók a világ számos tájáról. Ez azonban nem gyengíti a diákság harci kedvét, hitét, erejét. Ellen­kezőleg: arra sarkallja, hogy még elszántabb részt­vevője legyen a mindenna­pok forradalmának. Annál is inkább, mivel a diákok tudják, hogy tanulni, jövőt építő tudást szerezni, vala­mint álmokat, vágyakat megvalósítani csak béké­ben lehet. Új körzeti telefonkötvények Á boglárlelleiek is jegyezhetik Tegnap sajtótájékoztatón jelentette be Doros Béla, a Magyar Posta elnökhelyette­se, hogy újabb körzeti tefle- fonkötvéhyeket bocsát ki a posta, összesen négyszáz­millió forint értékű kötvényt jegyezhetnek magánszemé­lyek, illetve vállalatok Bu­dapesten, valamint több vi­déki településen, így So­mogybán, Boglárlellén is. A posta elnökhelyettese tájékoztatójában elmondta, hogy a szegedi körzeti tele­fonkötvény jól sikerült kí­sérlet volt. Bár kezdetben nemiigen tudták eladni a csongrádi megyeszékhelyen az értékpapírokat, de mi­után az első néhányszáz te­lefont megkapták a köt­vénytulajdonosok, ugrássze­rűen megnövekedett a keres­let, úgyhogy a posta vezetői most Szegeden pótkibocsá­tást terveznék. Egy közvéleményufctató intézettél vizsgáltatták meg, hogy érdemes volna-e másutt is hasonló értékpa­pírok piacra dobásával kí­sérletezni. Az eredmény kedvező volt, tehát a Ma­gyar Posta ismét kölcsönt, kér a lakosságtól. Doros Béla arra is kitért, hogy a hazai telefonhelyzet az utóbbi években tovább romlott. Ha nem bocsátaná- mak ki kötvényeket, akkora következő ötéves tervben kaotikus helyzet alakulna ki, ugyanis a megfelelő fej­lesztésihez szükséges több mint harmincki'lencmi'lliárd forintból csupán 25 milliárd forint áll egyelőre rendelke­zésükre. Ma 460 ezer ember A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Hosszú hetet hagytunk magunk mögött. Megyénk mezőgazdasági nagyüzemei­nek tábláin — ahogy már oly sokszor az ősz folyamán — a hátra levő feladatokból „törlesztettek” a gépek a hét munkanapjait megelőzően is, és jól tették, később ugyanis kiadás csapadék áztatta a földeket. A november első felében lehullott eső hasznosságáról megoszlottak a vélemények — a talajmunkák végzésé­hez, a vetéseiknek minden­képpen jól jött, viszont ne­hezítette és „megakasztotta” néhány napra a cukorrépa és a kukorica betakarítását, ahol még nem tettek pontot ezeknek a tennivalóknak a végére. Az igyekezetre okot ad az is, hogy az utóbbi na­pokban megmutatta magát az idei első hó ... A telefonra nemcsak ak­kor figyelünk, ha cseng, ha­nem felkapjuk a fejünket akkor is, ha csak szó esik róla, hiszen oly sokan sze­retnék a készüléket foesze- reltetni. Kedden a Somogy Megyei Tanács V égreha j tó Bizottságának ülésén a Pé­csi Postaigazgatóság vezető­je bejelentette: a kaposvári főközpont üzembe helyezésé­re 1988 első felében kerül sor, s a több mint egymil­liárdos postai beruházás be­fejezését követően alapvető változás várható a megye te­lefonszolgáltatással kapcso­latos igényeinek kielégítésé­ben. Itt jegyezzük meg, hogy a meglevő, nagy költ­ségek árán rendelkezésünk­re bocsátott készülékekkel sem bánik mindenki úgy, ahogyan kellene: a nyilvános telefonfülkékből egyik napról a másikra el­tűnnek a teöefonkönyvek, az ikerfülkékben előbb az egyik, majd a másik készü­lék mondja föl a szolgála­tot vandál „beavatkozások” nyomán. Az ilyen károko­zással nemcsak anyagi ér­ték megy veszendőbe, ha­nem olykor emberéletet is kockáztatnak a telefonron- gálók, ugyanis kizárják a lehetőslégét annak, hogy — például lakótelepről — sür­gősen orvost, mentőt hív­junk. Gyergyai Albertre emlé­keztek kedden Kaposváron tisztelői, barátai. Az emlék­ülésen a nagybajomi indu­lástól megtett gazdag éiet- útról hangzottak el érteke'ő méltatások. A munkásságot elemző előadásokhoz kapcso­lódott az a kiállítás, melyet az emlékülés alkalmából nyitottak meg a Sömogy Megyei Múzeumban. A Kossuth kiadó az idén mintegy 600 ezer kötetet je­lentetett meg, s most, a po­litikai könyvnapok alkalmá­ból huszonegy új könyvet adott ki — hallották csütör­tökön Kaposváron, az okta­tási igazgatóság aulájában az idén 24. alkalommal meg­rendezett politikai könyv na­pok megyei megnyitójának résztvevői, s az erre az alka­lomra kiadott új könyveket a helyszíni kiállításon meg tekintették. Tudás, kellő is­meretanyag nélkül nincs fejlődés, következésképp mindennek a birtokbavéte­léhez elengedhetetlenül fon­tos eszköz a könyv, így a politikai kultúra fejlesztésé­hez a politikai irodalom — ennek az igénynek a föl­ismerése és a kielégítésére való törekvés tükröződik azokból az adatokiból, ame­lyek a politikai könyvek iránti keresettséget mutatják Somogybán. Ugyancsak csütörtökön tartotta ülését Kaposváron, a Technika Házában az MTESZ Sömogy megyei Szervezetéhék elnöksége. A testület elfogadta a tisztújí­tó közgyűlés elé kerülő be­számolót, illetve a jövő évre szóló programot. Tisztújftás- kor az elmúlt öt év munká­ját vitatják meg a tagegye­sületek küldöttei, s újabb feladatokról határoznak. Hernesz Ferenc vár telefonra. Kötvények nélkül mindössze 110 ezer kaphatna, a kötvénykibocsá­tás sikere esetén pedig leg­alább 220 ezer kap telefont a következő időszakban. A posta a további évek­ben még többféle kötvény kibocsátását is tervezi. A most piacra dobandókhoz télefomgérvény is jár, de a posta azoktól is kíván ily módon kölcsönt fölvenni, akik nem kémek telefont, csupán a tőkéjüket akarják beféktetni. Tehát később ál­talános kötvényeket is kibo­csátanak. A mostani kötvényjegyzés a jövő héten, hétfőn kez­dődhet. A lakossági kötvé­nyek értéke 25 ezer forint, a vállalatok százezer forint értékű papírokat vehetnek. Így a iboglár.letlei magán- személyek és közületek is ilyen értékpapírokra jelez­hetik igényeiket. Kellő szá­mú jelentkező, tehát a fej­lesztéshez szükséges értékű kötvény eladása esetén kez­dődhet meg a telefonihálózat kiépítése. A posta garantál­ja, hogy a kötvényesek há­rom éven belül telefont kap­nak. A kötvén y névér teké­nek visszafizetése pedig a telefon fölszerelésekor, de legkésőbb 1988 májusában kezdődik. Ha a telefonit va­lamilyen okból mégsem kap­ná meg három éven belül a kötvény tulajdonosa, akkor a posta késedelmi kötbért fizet. A kötvény névértékét nyolc év alatt fizetik vissza. A boglárlelleiek a jegyzé­si íveiket Kaposváron a Baj- csy-Zsiiliinszky utcai köt­vényirodában vagy a boglár- lellei 1-es postahivatalban szerezhetik be, illetve ad­hatják le. Fontos tudni: a visszafi­zetést az állam garantálja, s a kötvény, mint a többi ha­sonló értékpapír bármikor eladható, tehát forgatható tőkét jelent. L. P. A szolgáltatás helyzete Ülésezett a Fogyasztók Somogy Megyei Tanácsa A fogyasztók tanácsának ülésein nem a tegnapi volt az első, mikor a beszámolót szenvedélyes vita követte. A szolgáltatásokról az utóbbi években már sokan és sok helyütt szóltak, több­nyire elmarasztalólag. Nem kizárólag somogyi sajátos­ság ez, mint ahogy az sem, hogy apró falvakban bővel­kedő megyéikben különösen sok az ezzel kapcsolatos gond. Megyénk négy telepü­lésén száznál kevesebben él­nék, de a helységek mintegy 70 százalékában 2000 alatt van a lakosság száma. E falvak szolgáltatásáról hallgatták meg a tanács tag­jai Sárközi Dezsőnét, a Kiosz megyei titkárhelyettesét és Fris Ferencet, a megyei ta­nács ipari osztályvezető-he­lyettesét. A több mint hat és fél ezer kisiparos többsége a városokban és a városkör­nyéki településeken- dolgozik, s már a magas útiköltségek miatt egyik helységből sem járnak át a másikba az ipa­rosok. Nincs férfifodrász, ci­pész, kádár, bádogos, de hiányzik a háztartási gépe­ket javító és a tévészerelő szakember is. Hogy mégsem kell minden szíre-szóra a városba vinni a meghibáso­dott gépeket és az egyes ipa­ri munkára is van szakem­ber, az annak tudható be: sokan „kontárként” (már nem a szaktudás nélküli, hozzá nem értő embert kell ez alatt érteni, hanem azt, aki nem vált iparengedélyt) vállalnak munkát. A meg­győzésen kívül nem sokat teltet ellenük a hatóság, sőt sokszor, mint arról többen is beszámoltak a hozzászólók közül, még örülni kell, hogy van egyáltalán valaki, aki elvégzi a munkát. Hasonlóan szűkös a lehető­ségük a tanácsoknak, mert nincs, és az új vállalatirányí­tási formák bevezetésével, elterjedésével egyre kevéssé lesz beleszólásuk a vállala­tok tevékenységébe. Mivel ma nem az a fontos, hogy hány helyen van, hanem az, -hogy milyen eredményesen működik szolgáltatás, még csak azt sem lehet kérni a vállalatoktól, hogy vesztesé­ges tevékenységüket fönn­tartsák. A téma korrefe-rensei és a hozzászólók egyaránt megál­lapították: kellő pénzügyi le­hetőségek és ösztönzés (adó- kedvezmény) hiányában a kis települések szolgáltatásá­nak alacsony színvonaláról tanácskozni még tíz év múl­va is időszerű lesz, mint ahogy várhatóan a kontárság is mindaddig megmarad, míg a jogszabályok ennek és nem pedig a kisipari engedély ki­váltásának kedveznek. A szolgáltatás tehát az el­hangzottak és a mindenna­pok gyakorlatának isme­retében- valószínűleg még sokáig nem kerül le a különböző testületek üléseinek napirendjéről. A legközelebbi országos tanácskozásra e témakör­iben jövő héten Budapesten kerül sor, ahol a Fogyasztók Országos Tanácsa tárgyalja meg a szolgáltatások helyze­tét. Itt a Fogyasztók Somogy Megyei Tanácsának elnöke, Pintér József is részt vesz és beszámol a megyében szer­zett tapasztalatokról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom