Somogyi Néplap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

2 Somogyi Néplap 1985. november 16., szombat Adós államok nehéz helyzetben A hét három kérdése A nemzet és a nemzetiségek Buenos Airesben befejező szakaszához érkezett az a bíró­sági tárgyalás, amelyen a volt katonai junták vezetői ül­nek a vádlottak padján a Falkland-háborúban tanúsított magatartásuk miatt „Nem és nem vagyok kommunista" — kiáltott fel Alan Garcia, a száz napja hivatalában levő pe­rui elnök. Az amerikai sajtónak és az USA egyes politikusainak válaszolt ezzel, Washingtonban ugyanis őt gyorsan „le- kommunistázták", amikor kilátásba helyezte, hogy a latin-amerikai államok, s így hazája, roppant kül­földi adósságait nem fize­ti vissza. „Én csak anti- imperialista vagyok” — mondta még Garcia elnök Rómában az ENSZ élel­mezési és mezőgazdasági szervezetének, a FAO-nak konferenciáján. „Nem fo­gunk fizetni a bankoknak, nyertek már azok a ne­künk folyósított hiteleken épp eleget!” — tette hoz­zá. Szörnyű paradoxon — figyelmeztetett —, hogy akkor követelik a latin­amerikai államoktól kül­földi adósságaik viszafize- tését, amikor a tőkés or­szágok egyre-másra pro­tekcionista intézkedéseket hoznak, és ezzel megaka­lyozzák, hogy a nehéz helyzetben levő államok exportálhassanak. Garcia egyedül arra hajlandó, hogy az adós államok az exportból származó bevé­teleik 10 százalékát fizes­sék a hitelezőiknek. Ez az ajánlata azonban szintén nem elégíti ki Washingtont, ahol ebben újabb bizonyítékát látják a különben szociáldemok­rata perui politikus .,kom­munista” voltának. P. J. A kulturális fórum munka­bizottságainak pénteki ülé­sén felszólalt Hubay Miklós író, drámaíró, a Magyar Írók Szövetségének elnöke. Szólt a mai Európát fenyegető ve­szélyről. Az MTI értesülései szerint a tanácskozáson felszólalt Klein Márton külügyminisz- tériumi főosztályvezető, a magyar küldöttség tagja is, aki a nemzetiségek kultúrá­ját érintő felszólalásokhoz kapcsolódva kijelentette, hogy a nemzetiségekkel való helyes bánásmód minden or­szág demokratikus belpoli­tikájának nélkülözhetetlen összetevője. A Kárpát-me­dence népeinek történelmi tapasztalataira utalva hang­súlyozta, hogy elítéljük a nacionalizmust, az előítéle­teket és az erőszakos asszi­miláció bármely formáját. A Magyar Népköztársaság nemzetiségpolitikai elveit és gyakorlatát ismertetve alá­húzta, hogy felfogásunk sze­rint a többségi nemzet nem lehet eléggé előzékeny a ki­sebbségben lévőkkel szem­ben: azonos, sőt bizonyos vonatkozásban több jogot kell biztosítani a számúkra, hogy kiegyenlíthetők legye­nek azok a hátrányok, ame­lyek a kisebbségi helyzetből fakadnak. Támogatjuk, sőt új igényeket keltve ösztö­nözzük a nemzetiségek nyel­vi, kulturális és egyéb igé­nyeit. A minden állampol­gárt megillető egyéni jogok mellett a nemzetiségek szá­mára sajátos kollektiv jogo­kat is biztosítani kell az anyanyelvűk használatához, kulturális hagyományaik őr­zéséhez és ápolásához szük­séges keretek fenntartása ér­dekében. A hazánkban élő nemzeti­ségeket éppúgy, mint a szom­szédos országokban élő ma­gyar nemzetiségeket, össze­kötő kapocsnak tekintjük. Meggyőződésünk és bizonyí­tott tapasztalatunk, hogy je­lentős szerepük van és lehet a Duna-medence népei közti barátság ápolásában. A nemzetiségek anyanyel­vűk, rokoni kapcsolataik, kulturális hagyományaik ré­vén szorosan kötődnek a ve­lük egy nyelven beszélő nem­zetekhez, és jogos igényük, hogy az államok közötti együttműködésben e kapcso­latok ápolásához megfelelő keretek álljanak rendelkezés­re. A nemzetiségek kulturá­lis jogainak érvényesítésé­hez szükséges feltételekről való gondoskodás elsődlege­sen azoknak az államoknak a felelőssége, amelyek terü­letén a nemzetiségek élnék. Emellett igényeljük a szom­szédos országok segítségét a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szükségleteinek mind teljesebb kielégítésé­ben, ahogy mi is készek va­gyunk az ilyen értelmű együ ttműködésr e. A világ más országaiban élő több millió magyar szár­mazású emberről szólva megállapította, hogy a ma­gyar kormány, népünk biza­lommal tekint rájuk, s lehe­tőségeihez mérten támoga­tást nyújt az anyanyelv, a saját kultúra megőrzéséhez, az óhazával való kapcsola­tok ápolásához. Végül megállapította, hogy a magyar társadalmat a nemzetiségi kultúra fenntar­tásában, sőt felvirágoztatá­sában hosszú távú érdekek vezérlik. A nemzetiségi kér­dést, akárcsak annak kultu­rális vetületét, soha nem te­kinthetjük megoldottnak. Változó idővel változó, s min­dig új feladatok jelentkez­nek. Örvendetesnek tartjuk, hogy e feladataink nem kis résziben a hazánkban élő nemzetiségek kultúrájának szemmel látható fejlődéséből erednek. Az új feladatok megoldásában következete­sen igényt tartunk a szom­széd népek, kormányok tá­mogató segítségére is, a köl­csönös előnyök, a bizalom, a barátság alapján — fejtette ki Klein Márton. Boldizsár Iván író a csü­törtöki ülésen Illyés Gyulá­val összefüggésben elhang­zott megállapításra reagálva kijelentette: századunk nagy nemzeti költője nemcsak ha­zafi volt, hanem az európai kultúra és az egyetemes hu­manizmus értékeit is magas szinten fejezte ki. A nemze­tiségi kérdésben élete utolsó szakaszában hangot adott ag­godalmának, amelyet a ma­gyar írók és közvéleményünk is oszt. Boldizsár Iván remé­nyét fejezte ki, hogy a nem­zetiségi lét feltételeinek ked­vező irányú változásai és az együttműködés fejlődése ezeket az aggodalmakat el­oszlathatja. A kulturális fórumon a péntek délutáni plenáris üléssel lezárult a munkabi­zottságok eszmecseréinek négyhetes időszaka. Az ülé­sen felszólalt Kovács Gizella nagykövet, a magyar kül­döttség tagja, aki az eddigi munka tapasztalatait érté­kelte. Bogotában országos vál­ságbizottság ült össze Beli- sario Betancour ellnök veze­tésével a Névadó del Ruiz vulkán kitörése után kiala­kult helyzet megvitatására. Éjszaka folytatódtak a mentési munkálatok a ha­muval és iszappal elárasz­tott területeken. Armero vá­rosban, amelyet maga alá temetett a több méter ma­gas iszjapréteg, a mentőala­kulatok eddig 4000 holttestet találtak. A városi hatóságok nem bocsátkoznak jóslások­ba a halálos áldozatok szá­mát illetően', de Armero öt­venezer lakosából eddig csak tízezer túlélőt számlál­tak meg. A város nyolcvan­öt százaléka teljesen elpusz­tult. A sebesültek számára a közeli településeken ideig­lenes kórházakat állítottak fel. Bélisario Betancur, aki repülőgépről személyesen is megtekintette a területet, nagyon súlyosnak ítélte meg a helyzetet. Szófiában befejeződött az UNESCO közgyűlése. A ké­pen a szervezet vezetői saj­tóértekezleten értékelik a tanácskozás munkáját Pálfy József Armerót A kolumbiai tragédia eltemette az iszap véről. (Kolumbia, Panama, Mexikó és Venezuela alkotja ezt a csoportot.) 14 hónappal ezelőtt már kidolgoztak egy béketervet, amely előirányozta voűna va­lamennyi külföldi katonai erő kivonását a közép-ame­rikai országok mindegyiké­ből, és betiltotta volna a térségben más államok had­seregeinek hadgyakorlatait Azt a tervet Nicaragua el­fogadta, az USA azonban nem. Washington ki is tud­ta erőszakolni a Contadora- országoktól, hogy új elkép­zeléssel hozakodjanak elő. Ez már csak fokozatosan szüntetné meg a külföldi katonai jelenlétet, és a had­gyakorlatok dolgában is „tü­relmesebb” lenne. A héten Nicaragua veze­tői kijelentették, hogy az el­ső számú feltétel az ameri­kai csapatok távozása a tér­ségiből. A sandinista kor­mány kénytelen védelmi eszközökre támaszkodva biz­tosítani az ország jogát a függetlenségre. Humberto Ortega, a nicaraguai honvé­delmi miniszter (egyébként Dániel Ortega fivére) arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA szüntelenül növeli a Nicaraguával szemben, álló közép-amerikai országok ka­tonai erejét. Hondurasnak például több mint 200 harci repülőgéppel és helikopter­rel a térségben a legütőké- pesebb légierő áll rendelke­zésére. Humberto Ortega szóvá tette, hogy továbbra is a nicaraguai partok előtt járőröz egy amerikai kém­hajó, amelynek fedélzetéről lehallgatnak és megfigyel­nek mindent, ami az or­szág területén történik. Rá­Mintegy félmillióan tűntettek Madridban a spanyolországi amerikai támaszpontok felszámolásáért, és a NATO-tag- ságról megígért népszavazás megtartása mellett Doe elnököt, aztán maga Doe nyilatkozott arról, hogy a puccskísérlet meghiúsult, viszont később még mindig jelentettek szórványos lövöl­dözéseket a fővárosból, az elnöki palota környékéről. Libéria gazdasági jelentő­ségét jelzi, hogy a világ eíl- ső tíz vasérc- és nyersgumi- szállítója között van. Az or­szágnak mégis sok a gond­ja: az írástudatlanság 80 százalékos, a gazdasági fej­lődéshez nincsenek szakem­berek, a kis híjáin 140 éve „szabad” ország válójában amerikai gyarmat Az álltamosínykísérlet arra jó volt, hogy ráirányítsa egy pillanatra a papíron függet­len kis afrikai államra a fi­gyelmet, s hogy megkérdője­lezze a latin „über” („sza­bad”) szó jogosságát a na­gyon is függő viszonyban levő ország nevében. Események címszavakban Hétfő: A háborús veteránok nap­ján Reagan elnök a ka­tonai erő növekedése mellett foglalt állást. — Abu Musza felhívása az Arafat nélküli „ellen- PFSZ” megalakítására. Kedd: Katonai puccskísérlet Li­bériában. — Az ENSZ- közgyülése szavazott ,,az afgán kérdésről”. — SJ- nowatz kancellár az oszt­rák szocialisták kongresz- szusán az eddigi irány­vonal folytatása mellett tett hitet. Szerda: Mihail Gorbacsov Nobel- békedíjasokat fogadott. — Eduard Sevarnadze szov­jet külügyminiszter üze­netet intézett japán kol-_ lógójához. — Kormány­válság Izraelben. Csütörtök: A dán parlament döntött: az ország területén nem lehetnek nukleáris fegy­verek. — Berlinben vé­get ért a Varsói Szerző­dés tagállíamai katonai ta­nácsának ülése. Péntek: Nemzetközi segélyakció a kolumbiai vulkánkataszt­rófa után. — Reagan té­vé- és rádióbeszédében az amerikai—szovjet kétol­dalú kapcsolatok javítá­sára tett javaslatokat. Európai kulturális fórum Milyen várakozás elő­zi meg a genfi csúcstalálko­zót? Szinte váltakozva Lehet hallani hangokat, amelyek hol pesszimizmusról árul­kodnak, hol pedig azt a re­ményt fejezik ki, hogy Mi­hail Gorbacsov és Ronald Reagan .genfi találkozása kedvező folyamatot indíthat el. Az bizonyos, hogy áttö­rést senki sem vár, igazi, na­gyabb szajbású szovjet—ame­rikai megállapodásra nem számítanak, különösen nem a csúcstalálkozó napirendjé­nek legfontosabb pontjaiban. Az utóbbi napokban ame­rikai részről olyan értesülé­seket szivárogtattak ki, hogy Reagan elnök csúcstalálko­zó-sorozat elindítására gon­dol. Ugyanakkor látnivaló, hogy a megegyezés ellenfe­lei nagy nyomást gyakorol­nak az elnökre. A Pentagon ezért időzítette erre a hétre olyan lista előterjesztését, amely a Szovjetunió állítóla­gos „szerződésszegéseit” tar­talmazta. Gorbacsov főtitkár a No­bel-.békedíjas ok kongresszu­sának küldöttségét a Kreml­ben fogadva kijelentette: „Nem üres kézzel” megy a csúcstalálkozóra, a Szovjet­unió .komoly éís termékeny munkát” akar végezni Géni­ben. Az MSZMP Központi Bi­zottsága keddi ülésén rámu­tatott arra, hogy a Szovjet­unió és a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai jó alapul szolgálnak a feszült­ség csökkentéséhez. Megfele­lő feltételeket teremtettek ahhoz, hogy a genfi talál­kozón a világbéke ügyét szolgáló, érdemi megállapo­dások szülessenek. Milyen sors vár a Contadora-csoport új béke­tervére? Nicaragua és az USA vi­tája egyre hevesebb a Con- tadona-csoport új béketer­adásul ebben az évben már több mint 430 felderítő re­pülést végeitek a nicaraguai légtérben az USA harci gé­pei. A hét elején államcsínykí­sér létről érkeztek hírek a nyugat-afrikai Libéria fővá­rosából, Monroviáfoól. So­káig ellentmondottak egy­másnak a különböző értesü­lések: előbb híre járta, hogy a hadsereg volt főparancs­noka megdöntötte Sámuel Mi történt Afrika el­ső szabad államában, Libé­riában?

Next

/
Oldalképek
Tartalom